2014. augusztus 15., péntek

Szerkesztői sorok

Na szevasztok pletykabúvárok!


Beköszöntött a nyár, neked meg tompa az agyad, az ujjaid meg odafagytak a jégkásához? És még nem is meséltem a vizsgaidőszak édes, kopogtató hangjáról? Szívás. Mostantól egy hónapon át jársz majd teremről teremre, és izzadni fogsz, mint a ló, akit a negyven fokban is hajtanak a pusztában. De semmi baj, izzadtunk mi is eleget, hogy most ezeket a sorokat olvashasd. Ezenfelül pedig nekünk is ugyanúgy át kell küzdenünk magunkat a tantárgyainkon, szóval meg ne halljak panaszkodást, meg ne lássak ájult embert a folyosókon! Egyél, igyál, tanulj rendesen, és amikor szünetet tartasz a magolásban, frissülj fel velünk!

Mondom mi lesz a mostani számban:
  • Bemutatkozik két új rovat
  • Megtudod hogyan halsz meg
  • Élményeikről mesélnek Bogolyfalva csillagai
  • Rejtvény, mert a vizsgákból sosem elég...
  • Pletyka képekben-szavakban... talán a Te szennyesed is elloptuk?
  • Visszatér Dr. Who!
  • Csámcsoghatsz a mugli filmipar egyik legnagyobb durranásán
  • Nem feledkeztünk meg a csipetnyi észosztásról sem, hiszen a Levitások szeretik a kultúrát, nem de?
  • Na és persze újabb olvasónk versét értelmezhetitek

Nincs is több hozzáfűznivalóm, vagy de mégis. Sikeres vizsgaidőszakot kívánok minden kedves Sorstársnak, Olvasónak és Duzzogó Panaszmadárnak, aki arra is lusta, hogy kinyissa a könyvet:




Visszhang a 16. századból

Shakespeare hagyatéka

Varázs, varázs, ősi varázs,
Éget, mint az izzó parázs.
Átkot, ártást kergess el!

Szól eképpen magyarul az egyik legkedveltebb mágikus kórusmű, a Varázs, varázs című dal refrénje, amelynek eredeti, angol változatában (amibe itt belehallgathatsz a roxforti diákok előadásában) elhangzik a mondat: Something wicked this way comes, azaz Gonosz lélek közeleg. Ez az idézet William Shakespeare Macbethjéből való, mégpedig az üstjük körül ténykedő boszorkányoktól.
Azonban korántsem ez az egyetlen olyan elterjedt kifejezés, amely a nagy angol drámaírótól való, és amely napjainkban már szerves részét képezi nyelveinknek. Álljon itt a teljesség igénye nélkül néhány olyan szó, szókapcsolat, amelyeket egytől egyig Shakespearenek köszönhetünk!

A féltékenység egy zöld szemű szörny / Jealousy is the green-eyed monster (Othello)
A világ minden sarka / All corners of the world (Cymbeline)
Aranyszívű / A heart of gold (V. Henrik)
Az isten szerelmére / For goodness sake (VIII. Henrik)
Divatos / Fashionable (Troilus és Cressida)
Egy szemhunyásnyit sem aludt / Not slept one wink (Cymbeline)
Ez nekem kínai volt / It was Greek to me (Julius Caesar)
Forróvérű / Hot-blooded (Lear király)
Gyarlóság, asszony a neved! / Frailty, thy name is woman! (Hamlet)
Jöjjön, aminek jönnie kell / Come what come may (Macbeth)
Kopp, kopp! Ki az? / Knock knock! Who's there? (Macbeth)
Makulátlan hírnév / Spotless reputation (II. Richárd)
Megtörni a jeget / Break the ice (A makrancos hölgy)
Meztelen igazság / Naked truth (Lóvátett lovagok)
Nem minden arany, ami fénylik / All that glitters is not gold (A velencei kalmár)
Obszcén / Obscene (Lóvátett lovagok)
Pácban lenni / To be in a pickle (A vihar)
Szép új világ / Brave new world (A vihar)
Valami bűzlik Dániában / Something is rotten in the state of Denmark (Hamlet)

Harsonaszó

Bogolyfalva Csillaga - Bakik, esetleg okkal kimaradt jelenetek, végösszegzés


Bogolyfalva első, nagyszabású versenye megrendezésre került az idén, jelentkezőből pedig akadt bőven. Voltak, akik végül megfutamodtak, de szerencsére még így is többen voltak a bátor fellépők. Arra gondoltunk, megkérdezzük a zsűrit, hogyan is vélekednek az egész eseményről, majd a dobogósokat is lekapjuk a tíz körmükről, hogy megosszák a tapasztalataikat. Nézzük is, hogy az ítélőszék mit gondol!


Ki tetszett a legjobban? Miért?
Benjamin: Elég sok fellépővel volt dolgunk, elég sok formában, ami csak jó volt, mert ha mindenki csak táncolt volna, vagy énekelt volna, azt egészen unalmas emléknek mondhatnám. Na de nem, nem így volt. Ki tetszett.. mindig más. Például Kíra annyira meglepett, hogy az már-már kellemesnek volt mondható, és jót tudtam rajta nevetni. Az pedig már jó jel. A hegedűpárbaj is tetszett, mivel tudom ám értékelni a muzsikát is, nem vagyok annyira tuskó. Szóval, nekem változó kedvenceim voltak, vagyis inkább nekem tetsző produkciók, de ezt a kettőt emelném ki leginkább.
Emma: Ez nehéz kérdés, de nem is igazán volt egy kifejezett kedvencem, ennek az az oka, hogy színes volt a mezőny, és hétről hétre találtam újabb tetsző dolgot.
Gréta: Egy személyes kedvenc? Nem is tudom. Igazából én mindenkit szerettem a versenyzők közül, mind tehetségesek voltak abban, amit csináltak, nem tudnék választani közülük.
Nate: Talán a legjobban Kíra dumálása tetszett a büdös nagy semmiről. Látszott rajta, hogy a személyiségéből fakad az egész előadása, és az volt a legjobb, hogy érezni lehetett az egész megtervezetlenségét. Annak ellenére, hogy nem tudtam hová tenni az egészet eleinte, a közönségen úgy érzékeltem, hogy ő kápráztatta el leginkább őket.
Nicol: Bevallom a tanárpáros volt a kedvencem, mert igyekeztek mindig változatosak lenni, megvillantani a tánctudásukat. Ugyanakkor a maga nemében minden produkció remek volt.





Mi volt a legviccesebb pillanat a verseny során?
Benjamin: Kíra első produkciója. Konkrétan annyira az volt, hogy sikerült a zsűriző lapra köpnöm némi italt, és kellett néhány másodperc, amíg képes voltam ismét inni.
Emma: Azt hiszem egyértelmű, hogy Kíra produkcióin mosolyogtam a legtöbbet. Nagyon édes volt.
Gréta: Kíra megjelenése. Minden alkalommal.
Nate: Jó rellonosként imádtam a kiesettek felháborodását nézni. Felbecsülhetelen élmény volt, és néha jobban megnevettettek, mint maguk a produkciók.
Nicol: Bármelyik pillanat, amikor Kíra a színpadra lépett. Már előre vártam, hogy mivel fog előrukkolni és mindig jót derültem rajta, nekem ő okozta a legnagyobb meglepetéseket és a legviccesebb pillanatokat.





Összebeszéltél más zsűritaggal, vagy abszolút a saját véleményed ültetted át pontokba?
Benjamin: Meghallgattam az ő véleményüket is, átgondoltam, de végül mindig a magamét tettem előre, hiszen ez a lényege. Nem arra voltak kíváncsiak, hogy X ember mit tud kihozni összedugott fejekkel, hanem, hogy kinek mi a véleménye. Ha nem a saját gondolataimat akartam volna közölni, beültettem volna egy majmot a székbe, aki nagyszerűen tud bármire tapsolni, és bólogatni.
Emma: Igazából nem tudom a legkisebb Loughlin mennyire volt zsűritag, de Chrisszel (Nate és Nicol fia) gyakran súgtunk össze, ki volt a legjobb.
Gréta: Nem vagyok annyira csapatjátékos, itt sem volt ez máshogy, teljesen önálló véleményt alkottam a versenyzőkről.
Nate: Nem szokásom a véleményemet másoké szerint alakítani. A saját véleményem tükröződött az összes ponton, amit kiosztottam, bár a pontszámok, amiket a többiek kiosztottak, nagyjából mindig hasonlóak voltak, mint amiket én adtam.
Nicol: Úgy nézek én ki, mint aki befolyásolható és bárkire is hallgat? Ugyan kérlek...





Mi volt számodra a legfontosabb szempont?
Benjamin: Összetett dolog: maga az összkép, amelyet a produkció adott, no meg az, hogy mennyire tudtam befogadni. A táncpár például nagyon korrekten összetett, és felépített előadás volt, de például annak tudtam venni egy egyszerű dalt, mert jó volt az összhatás. Na meg, az sem ártott, ha valaki értett ahhoz, amit csinált. Hamis hangok, rossz lépések, remegő kezek, ilyesmi. Nem szép látvány, és nem is jó hallgatni az ilyet.
Emma: Talán az, hogy mennyire köti le a figyelmet, valamint mennyire érdekes, amit előadnak a versenyzők.
Gréta: Hogy bármit is adjanak elő, abból hozzák ki a maximumot.
Nate: Az eredetiség, valamint a reakció, amit a produkció belőlem kiváltott.
Nicol: Az én figyelmemet szinte lehetetlen felkelteni, így mikor zsűriztem számomra az volt a legfontosabb, hogy az előadás lekössön, vagy legalábbis megpróbáljon lekötni.




Ha visszatér jövőre a verseny, vállalod a zsűrizést?
Benjamin: Ó, persze. Nem volt ez olyan szörnyű, mint aminek az első percben hittem, egészen szórakoztatónak minősült. Beülök én abba a székbe megint, persze, ha nem épp messze távol leszek, vagy nagyon elfoglalt. Ez még nagyon a jövő zenéje.
Emma: Természetesen, de csak Chrisszel együtt. *-*
Gréta: Mindenképpen.
Nate: Polgármesterként a feladataim közé tartozik az ilyen rendezvényeken való részvétel, valamint a megszervezésük és lebonyolításuk is, természetesen a többi tanácstaggal együtt. Így szinte egyértelmű, hogy a következő alkalommal is a zsűri tagja leszek.
Nicol: Miért ne? Szerintem remek kikapcsolódás volt és egy kicsit feldobta az unalmas hétköznapokat.



Fordul a kocka!




Miért jelentkeztél a versenybe?
Keiko S.: Azért, mert ki akartam próbálni magam valami újban, és jó mókának tűnt először... És az is volt.
A. Rubya: A kihívás miatt, mert be akartam bizonyítani magamnak és a környezetemnek, hogy nem csak az a rideg tanár vagyok, akit az iskola fala körbe zár, hanem nő is, aki tehetséges, eredeti és főleg: Élő ember.
M. Ádám: Nem jelentkeztem, Temi volt az, aki benevezett mindkettőnket az eseményre, ami először nagyon furcsán hangzott a számomra, de ő annyira lelkes volt, hogy a végére teljesen magával ragadott. Később aztán hálás is voltam neki, mert igazán remek szórakozásnak bizonyult a program.
S. Kíra: Teljesen spontán jött az ötlet. * kezd bele a mesélésbe* A helyzet az, hogy éppen a Boglyas téren szerettem volna felállítani a sátram egy este, akkor már készült a színpad, és elküldtek onnan, még csak azt sem hagyták, hogy bebújjak alá. *biggyeszti le ajkait, aztán lelkesen folytatja* Aztán megláttam a plakátot, és eldöntöttem, hogy így vagy úgy, de én felmegyek arra a színpadra. Szóval gyakorlatilag ezért jelentkeztem, meg mert jó bulinak tűnt. És az is volt. *von vállat*




Mennyire volt megterhelő hétről-hétre új produkciókkal előállni?
Keiko S.: Nem volt túlzottan megterhelő, mert azokat a számokat már régebb óta ismerem, és tudom, talán csak az utolsó volt egy picit megterhelőbb a többinél.
A. Rubya: Mivel megosztottuk a heteket férjemmel és partneremmel Merkovszky Ádámmal, így vajmi kevéssé. Szerencsére állapotosságom elején jártam tehát az sem vetett gátat semminek, jól bírtam az iramot, fantáziám pedig egyenesen szárnyakat kapott.
M. Ádám: Egy kviddicsedzéshez képest ez semmi... mondanám, de azért voltak olyan hetek, amikor éreztem, hogy ez már kicsit sok, főleg amikor az ír táncot gyakoroltuk. A koreográfiát, a produkciók terveit közösen beszéltük meg, bár egyik héten egyikünk, míg a másikon másikunk volt a fő felelős érte. Az ötletelés kicsit sem volt megterhelő, sőt én kifejezetten élveztem a tervezés időszakát is.
S. Kíra: Egyáltalán nem volt az számomra, mivel... háááát, ezt most nagyon titkosan megsúgom Neked, de nem nagyon készültem előre a fordulókra. De először az kicsit megterhelő volt, hogy ne felejtsek el elmenni. *neveti el magát*




Mindenkiben dolgozik a lámpaláz, van akiben jobban, van, akiben kevésbé. Neked okozott problémát, esetleg kínos pillanatot?
Keiko S.: Nem okozott olyan nagy problémát, nem szoktam lámpalázas lenni. Ugyan volt bennem egy kis félsz, de nem akkora, hogy az gondot, kínos pillanatot okozzon számomra.
A. Rubya: Rettenetesen lámpalázas vagyok, de jól palástolom. A gyomrom és a szívem remeg ilyenkor, de veszek magamhoz pár ametisztet és minden feszültségem elszáll.
M. Ádám: Kínos pillanat nem volt, és azt hiszem, hogy elég jól bírtam a "rivaldafényt", mondhatni hozzászoktam, bár ez egyben új helyzet is volt számomra. Néhányszor elvétettünk lépéseket, de egyik sem volt túl látványos, egyszerűen csak nem vagyunk profik. Jobban mondva, nem ebben vagyunk profik.
S. Kíra: Nem, nem igazán voltak ezzel problémáim. Jó, először talán egy kicsit izgultam, hogy annyi ember előtt kiálljak a színpadra, de aztán az gyorsan elmúlt. Vagy is... a döntőben egy kicsit... akkor kínosan éreztem magam, mert Merkovszkyék olyan szépek voltak *vallja őszintén*





Melyik zsűritag véleményétől tartottál a legjobban?
Keiko S.: Hm... Igazából egy picit mindegyiktől, de leginkább a polgármester véleményétől.
A. Rubya: Viccesen fog hangzani, de főleg Hölgytársaimétól. *mosolyog* Tudja, a nők már csak ilyenek, a férfiak kritikáját könnyebb elviselni, mint saját nemünk tagjaiét.
M. Ádám: Bevallom, én mindig a közönség reakciójától tartottam jobban, és arra is figyeltem inkább. Tánc közben amúgy is nehézkes lenne a zsűritagok arckifejezését tanulmányozni. Sajnálatomra többségében nem is ismerem őket, így nehéz lett volna tartani bármelyikük véleményétől is. Na, meg, úgyis a közönség a legnagyobb kritikus.
S. Kíra: Öööööhm. Nem igazán tartottam egyikőjüktől sem, mert soha nem is volt célom, hogy megfeleljek nekik. De ha már annyira mondani kell valakit, akkor Nic...izé, Mrs. Loughlin-tól.





Meg vagy elégedve az eredménnyel?
Keiko S.: 100%-ban meg vagyok elégedve az eredménnyel. Úgy érzem minden tőlem telhetőt megtettem, szóval nincs okom a panaszra.
A. Rubya: Teljes mértékben, hiszen nyeretünk.*nevet*
M. Ádám: Meg vagyok döbbenve az eredménytől. A többiek is nagyon jók voltak, szerencsére sikerült megnézni a legtöbb produkciót, és igazán megtisztelő, hogy végül mi lettünk az elsők, hiszen sok csodálatos fellépő küzdött ezért a címért.
S. Kíra: Nem. Egyáltalán nem. Mélységesen felháborítónak tartom. De hát ez van, majd túlteszem rajta magam.




Ha jövőre is megrendezésre kerül a verseny, indulsz?
Keiko S.: Nem hiszem. Jó volt ez a mostani, és élveztem, de elég volt, szóval nem.
A. Rubya: Átadom a helyet az utánunk jövőknek. Ez a győzelem dicsőség és "a csúcson a legjobb abbahagyni" elv alapján a magam részéről nem szándékozom újra indulni.
M. Ádám: Most lehet, papucsnak fogsz gondolni, de ezt a kérdést inkább a feleségemmel vitasd meg. XD
S. Kyra: Nem hiszem, hogy tudnék bármi újat mutatni a közönségnek, úgyhogy nem. Egy jó élmény volt, és ennyi. Másodjára már nem lenne ugyanaz, meg lehet akkor hangulatom sem lenne hozzá. Nem szeretek tervezni.


A Penna mögött - Az Edictum gyöngye

Új rovat indul útnak azzal a céllal, hogy Ti, kedves olvasóink, ha lehet, még inkább megismerhessetek minket, szerkesztőket. Az Edictum egyébként is folyamatosan megújul, az irodában minduntalan azon törjük a fejünket, hogyan lehetne még jobb, és érdekesebb, hogyan érhetnénk el azt, hogy amellett, hogy nem kertelünk, és kiteregetjük mindenki szennyesét, mégis, miként válhatnánk olvasóbarát magazinná. Első írónk, akinek beléphetünk magánszférájának ajtaján, nem más, mint Egerszegi Nina Viktória. Ez a lány szárnysegéd, a szorgalom és pedánsság mintaképe, aki az egyik legnagyobb kincsem. Ha az újságot dicséred, nagyrészt őt dicséred, mert a munkájával mindenhol találkozhatsz. Megbízható, kifinomult, gyönyörű. 

AZ EDICTUM GYÖNGYE






Emlékszel még arra, hogy mikor és hogyan kerültél az Edictum csapatába?

Körülbelül egy évvel ezelőtt jelentkeztem az Edictumba. A médiában dolgozom a muglik között, így számomra kézenfekvőnek tűnt, hogy ebbe az irányba kanyarodjak tanulmányaim során és mi is lehetne jobb gyakorlat az Edinél?


Az biztos. Az ember gyorsan megtanulja csűrni-csavarni a szálakat. És mit gondolsz a csapatról? Ha egy lelkes olvasónak kellene bemutatnod a szerkesztőközösséget, vagy a kiadás előtti rohamot, mit mondanál, csak pár szóban?

Valószínűleg valami olyasmit, hogy pazar a hangulat. A Paparazzi a legfényesebb pontja a hétnek, ugyanis a beérkezett fotók közül kell kiválogatnunk párat és jobb, ha senki sem tudja, mik érkeznek be... Úgyhogy összességében egy jó közösségnek tartom magunkat, megvan a csapatmunka, de a leadási határidő abszolút mumus. A legtöbben pont az utolsó nap szórják be a cikkeket és akkor még azokat lektorálni is kell. Nem könnyű.

Az Edictumon kívül olvasol bármi más kiadványt? Esetleg mugli újságokat? Ha szeretnél, ajánlhatsz is az olvasóknak.

- Őszinte leszek: én az Edictumot sem olvasom kész változatban. Jó érzés megcsinálni, együtt dolgozni rajta, megküzdeni a nehézségekkel, de jobb szeretem, ha az olvasók alkotnak véleményt, így én legfeljebb átlapozom, de el nem olvasom. Bízom magunkban és a munkánkban. Más kiadványokat sem nagyon veszek a kezembe, inkább könyv párti vagyok.



Vannak kedvenc olvasmányaid? A csapaton belül van-e olyan személy, akivel úgy érzed, munkakapcsolaton túl akár több is lehetne?

- Természetesen vannak. Legfőképpen az igaz története épülő sztorikat kedvelem, de az utóbbi időben lélektani és pszichológiai regényekkel is előszeretettel foglalkozom. Ami pedig a csapaton belüli kapcsolatot illeti, egyrészt házi nyúlra nem lövünk, másrészt nekem ott van David. Ha nem lenne - mert gondolom ez a következő kérdés -, akkor Adammel valószínűleg szimpatizálnék. De Bálintot is kedvelem, mint barát, többet nem tudnék vele elképzelni, de kedvelem.


Szóval bejönnek a kétéltűek? Pontosan mi tetszik benne? Hogy fakó és hideg, hogy csak akkor beszél, ha kell, vagy hogy folyton-folyvást ferdén tartja a fejét, mintha csak épp akkor tört volna neki keresztbe? - Egyébként én is kedvelem, szó sincs az ellenkezőjéről. -
- Pedig Noel, ez elég gonosz kérdés volt, mintha én tettem volna fel. *nevet* Nem is tudom. Szerintem nem kell konkrét indok ahhoz, hogy valakit szimpatikusnak találj. Ráadásul csak azért, mert ő vámpír, nem lehetne akárki potenciális jelöltje? A más fajba tartozás nem kizáró tényező.

Ez biztosan melengetni fogja Adam szívét. *nevet fel ő is* És mondd csak, David mit szól a többi potenciális jelöltedhez? Nem is olyan régen még Mihaellel és Olivérrel is hírbe keveredtél. De szóba hozhatnám akár Naphegyi Mátét is. Velük mi újság?


Nincsenek potenciális jelöltjeim. Mihael a legjobb barátom, ráadásul ő Aileennel jár és, bár nem néznéd ki belőle, hűséges fajta. Olivér... Inkább nem nyilatkozom róla, legyen elég annyi, hogy nem szívleljük egymást különösebben. A Mátés ügyre pedig nem tudok mit mondani. Beszélgettünk, összebarátkoztunk, de mivel veled is megtettem ugyanezt - meg még vagy egy tucat sráccal -, szerintem te is lehetsz potenciális jelölt. Mit szólsz? *rávillant egy mosolyt*


*felnevet* Ó, nem, én a szívtelen szadista szőkékre (egek, micsoda alliteráció) bukok, de nagyon hízelgő amit mondtál. Hallottam, hogy Davidet egy újabb sorscsapás érte. Mit gondolsz, elég erős a kapcsolatotok ahhoz, hogy kibírja a gyászidőszakot?


Ugyan. *kedvesen legyint* A kérdésedre visszatérve, igen, ki fogjuk bírni, ha fél lábon is, de ki fogjuk. Nagyon nehéz időszak ez most, de nem csak neki, nekem is. Senkinek sem kívánom ezt az egészet.

A te esetedben - utalva félvéla mivoltodra - gondolom tényleg nem kell konkrét indok ahhoz, hogy szimpatikusnak találjanak. Sohasem volt gondod az ismerkedéssel?

Ezt így finoman fogalmaztad meg. Állandóan gondom volt vele, ugyanis rengetegen csak azért csapták nekem a szelet, mert félvéla vagyok - ezt így nem tudták, csak ugye ismerjük ennek a tüneteit. Nehéz volt eldönteni, hogy ki, miért van velem, ezért is lettem zárkózott e tekintetben.

Egyetlen pillanatra visszaidézném a múltad egy darabkáját: balett. Gyakorolsz még, vagy már teljesen magad mögött hagytad?

- Szoktam gyakorolni, bár a bokám miatt nem vihetem túlzásba a dolgot. Ha tehetném visszamennék a színpadra, mert nincs is jobb dolog a táncnál, de sajnos lassan eltunyulok és kiöregszem. Ez van. *nevet*



Akkor marad az írás, meg...? Mivel fogod tölteni időd nagy részét a jövőben?

Továbbra is modellkedem, hiszen ez a fő bevételforrásom. Ezen kívül tanulok, főképp legilimenciát. Legközelebb, ha én interjúvollak meg, egy szót sem kell majd szólnod. *rákacsint*


*felvonja a szemöldökét*
Nos, e hír után akkor én meg is köszönném szívélyes válaszaid, és ígérem, hogy a jövőben meggondolom, fordított esetben leüljek-e veled egy asztalhoz. *kacsint ő is*




180°

A nagy kifordulás


Úgy tűnik, már semmi sem a régi. Az eddigi ártatlan gyerkőcök elvadulnak, a legdurvább egyének pedig kezesbáránnyá változnak! Vajon ezt a hatalmas átalakulást ismét a vizsgaidőszaknak köszönhetjük, vagy ez valami egészen újnak a kezdete? Ha ez nem volna elég, utolsó hírmorzsánkban megmutatjuk, mi lesz veled, ha szomjas vagy és rossz helyre térsz be. Légy mindig elővigyázatos! Lássuk, ki mit alkotott ebben a hónapban!






Mindenkinek szent meggyőződése, hogy Elena Rose egy visszafogott, kedves, kissé szeleburdi lányka, aki kifejezetten tart a csúnya rellonos bagázstól. Ki hitte volna, hogy eközben esténként kilóg és bárokba jár? Mikor először láttuk a szerkesztőségben a fotót, nem akartuk elhinni, gondoltuk, biztos csak szórakozik valaki, így kicsit utánajártunk a dolognak és a gyanú igaznak bizonyult. Ezen kívül több jel is utal az eridonos lány teljes elvadulására, páran például erős sminkben látták mászkálni - egyesek azt mondták, pandasmink volt -, kivágott ruhákban illegette magát és egek, fiúkat csábított el! A nyár a szórakozásé, na de a vizsga előtt nem inkább tanulni kéne? Ejnye! Nehogy bukás legyen a vége!






Ha azt hinnétek, hogy a pirosaknál csak és kizárólag Elena vett 180°-os fordulatot, akkor nagyon tévedtek. Gwen Laura Kimiko Jones is rendesen belehúzott. Úgy hírlik a szőkeség igen verekedős lett mostanság, na de hogy bírja összeegyeztetni a vagány csaj image-ét ezzel? Ha megnézzük ezt a képet, tisztán látjuk, hogy a légynek sem tudna ártani ez a kis szent, de akkor miért számoltak be többen is arról, hogy agresszív viselkedésével elüldözi legújabb és legrégibb ismerőseit is? Ezen kívül az is kérdés, hogy most csak Krisztián kedvéért viseli a rózsaszínt, hogy megszerezze, vagy egy újabb világleigázó terven ügyködik, aminek része, hogy mindent pinkre fessen? Ez a jövő zenéje, de ha az utóbbi helyzet áll fenn, soha ne tudjuk meg!






Angelina Mary Philips sír! Azt hiszem, ez az év szenzációja, hiszen ha valaki, ő sosem érzékenyül el, ezt mindenki jól tudja. A Rellon zabolátlan szépsége, Amanda ikre igazán sokkoló hatást keltett bennünk, épp ezért is szerettük volna mindenképp megosztani. Több spekuláció is érkezett, miszerint a lány féltékeny ikrére, hogy neki gyermeke született és ő is akar egyet. De azt is hallottuk, hogy a férfiak az utóbbi időben kegyetlenül bánnak vele, vissza is utasítják, amit egy Philips - evidens, hogy - igen rosszul visel. Bármi is zajlik most Angelina életében, reméljük, hogy minden jobbra fordul, hiszen milyen lenne az iskola nélküle és csodálatossága nélkül?






Mindenki ismeri a Levita ház női tagjait. Nem igen próbálnak kapcsolatba kerülni az ellenkező nemmel, ezt a hagyományt azonban Nemes L. Izabella megtörte. Lencsevégre kapták, amint egy fiúval szerelmeskedik a parton, azonban, hogy mikor utazott el és mikor tért vissza, az hatalmas rejtély, ahogyan az ismeretlen fiú kiléte is ködbe burkolózik. Akárkit is csípett fel magának Iza, sok sikert neki és ne aggódjon egy picit sem, úgyis kiderítjük, ki az és bizony veletek is megosztjuk kedves olvasóink! Szóval csak így tovább kislány, de a vizsgákról se feledkezz meg!






Nem lehet nem hallani az Ombozi-klánról, akik ellepték a kastélyt, azonban nem mondunk túl sok újat azzal, hogy érkezett még egy. Szerintünk is sok lesz lassan a jóból, azonban ezt az embert meg kell becsülni hölgyeim és uraim, Ombozi Zsigmond a csárdában dolgozik, jó munkásemberként töltögeti nekünk a feleseket, ez pedig dicséretes foglalkozás. Azonban van itt egy kis bibi. Azt nem tudjuk, hogy Jamie tud-e erről, de Zsiga bá' teljesen új tradíciót vezetett be. Katonaegyenruhába öltözve tessékeli ki a vendégeket az udvarra minden egyes kör után, hogy minimum ötven fekvőtámaszt csináltasson velük. Tulajdonképpen a csárda kész kiképzőhellyé vált, így tehát aki arra téved, az legyen edzett, mert ez az Ombozi kemény gyerek!



Suttogó falak

Nos, akár kezdhetnénk úgy is eme részletet, hogy Rellon az élen. Ha valaki azt hitte, hogy Benjamin Krise csillaga leáldozott úgy fél éve, hát akkor most itt az ideje, hogy rájöjjön: hatalmasat tévedett. Akkor kezdjük is az imént említett korábbi Mágustusa Bajnokkal és metamorf mágussal. Nos, az Ombozi családdal igencsak meggyűlhetett a baja az utóbbi időben. Biztos forrásból tudjuk, hogy Ben lakása körül ólálkodott egy szőke lány, és többször merült fel Ombozi Sára neve. Ez a szőke hölgy a lakók nyugalmával mit sem törődve ütlegelte a védtelen fiú ajtaját, mire az megadva magát beeresztette a látogatóját.. És hálát adhattak a szomszédok, hogy a tányérok nem repültek a falnak, olyan csetepatét rendezett le a két rellonos.. Na és ki miatt történhetett? Esetleg titokban járnak össze sakkozni és már az első lépésnél teljesen egymásnak mennek? Netalán a legutóbbi újság egyik cikkén vesztek össze? Vagy azon, hogy a fehér avagy az átlátszó póló alatt ég-e meg jobban az ember bőre? Neem drágáim, inkább arra gyanakszunk, hogy ez mind Michelle Angelique Saint-Venant miatt robbant ki, aki „elvileg” egy kapcsolata alatt találta meg a Krise fiút.. Na és ki találja ki, hogy mégis kivel volt a kapcsolata a szóban forgó rellonos prefektának? Nagyon jó, 10 pont a Banyának: hát persze, hogy Sára bátyjával - vagy inkább öccsével, Ombozi Noellel! De azért nem kell félteni az ifjút sem, őt ugyanis a bogolyfalvi pubban látták egy elsős – szintén prefektus – rellonos társaságát élvezve, aki nem volt más, mint Annelie Blomqvist! Hatalmas tapsot ennek a szerelmi ezer szögnek és, ahogy pusmognak az emberek és a falak, ez nem minden.. Azt rebesgetik, hogy Sára és Michelle párbajozni is fognak! Hihetetlen kedveseim, nemde bár?

Egyébként a Czettner-klán női tagjainak is már van viszonylag tartós kapcsolata, az ikrek idősebbik felének, Zoénak a vámpírológia tanár, Asher Noah Wayde a párja már hosszú ideje, míg, a már egy igazi váláson túl lévő Czettner Zorácskát, ama bizonyos Reviczky Kornélnak a társaságában látni folyton folyvást – legalábbis amikor a fiú az iskolában tartózkodik. Sőt! Olyan meglepő hír is a fülünkbe jutott, mely szerint a fiú teliholdanként az erdőt bújja.. Talán inkább ne firtassuk, hogy mi okból. Egyedül Czettner R. Luca a magányos farkas, de biztosak vagyunk benne, hogy ő sem marad sokáig egyedül.

És még kisebb apróságok így a végére. Az, hogy mi a harci helyzet Almásy Léna és Dwayne Warren között, azt sajnos még mindig nem tudjuk pontosan, de az bizonyos, hogy volt már egy este, amikor a férfi biza nem került elő a nő házából, csak reggel és akkor is sietősen távozott. A férfinak már van egy lánya Mácsai Zójától, akivel egyébként hatalmas odaadással és szeretettel bánik, ami egy elvált apukától azért imponáló lehet. Warren az utóbbi időben egyébként egész sokat találkozott és beszélgetett a négyszeres anyukával, az újonnan elvált hölggyel, aki még mindig könnyen lenyűgözheti a férfiakat, hisz a szépségén nem fog az idő vasfoga, ő pedig Alexandra KRISE. Így igaz, a férjétől, Petre Konstantyn Flaviu-tól a nyáron vált el és, amennyire tudjuk, köszöni szépen, jól megvan a kissé csalóka ura nélkül is.

És ha már gyerekekről is van szó, akkor meg kell említeni, hogy a minap futottam össze egy elbűvölő kislánnyal, elmondása szerint már 5 és fél éves. Tüneményes, rendkívül okos, az iskolában is szokatlanul jól teljesít.. No persze, nem is csoda, hisz, bár legjobb tudásunk szerint balkézről született a kis Kőrösi Réka, azért jobban belegondolva a szülei (Kőrösi Ráhel és David Bennett) is elég jó hírnévnek örvendhetnek. Dave és párja, Egerszegi Nina egyébiránt nagyon jól megvannak, a fiú leköltözött a lány lakásába, habár azt azért meg kell említenünk, hogy egy nap, mikor Nina hazatért, rövid kiabálást hallottak a falak, ám azóta csend honol. Azt mondják, hogy túl nagy a csend..
Ráhelről is sikerült kideríteni néhány információt, melyek alapján bizton állíthatjuk, hogy sokáig volt rellonos prefektus ő is (nahát, ezek a sárkányivadékok rendkívül érdekes jelenségek), egyetlen tartós kapcsolata sem volt, leszámítva egyet. Aki természetesen nem David. Vad lány volt, általában tartottak tőle az emberek, mert nem esett nehezére verekedésbe bonyolódnia – ahonnan szinte kivétel nélkül győztesként került ki. Lánya apjának a húgával, Ginger Bennett-tel sokáig legjobb barátnők voltak, aztán történt valami, verekedésbe torkollott egy délutánjuk és a Bennett lányt azt követően nem sűrűn látták már az iskola falain belül. Mindenesetre, ami biztos, az az, hogy a kicsi Rékára büszke lehet az anyja, a tanítók nagyon kedvelik, szófogadónak és elragadónak írták le nekem. No de persze az élet nem áll meg – még egy David Bennett után sem -, így a szintén falulakó Chuch Welch házában gyakorta látják a nőt, ahogy a férfit is az övében.

Végezetül pedig még annyit, hogy megérkezett a hőn szeretett Navine házvezetőnk egyik unokatestvére, akit Szendrei Ella néven rebesgetnek. A leányzó egy sötét estén bukkant fel nagynénje háza előtt, nem sokkal később pedig a Navine házba bekerült.. De, hogy miért keveredett ide, hogyan és legfőképp: miért csak most, az egyelőre számunkra is rejtély.



Mese a halálról

Mugli csillagjóslás egy világutazó szemével

- avagy beültem a csárdába egy sörre

Ombozi Noel cikke



Mint tudjátok, én nem teszek kivételt, valóban szívesen beszélgetek bárkivel, legyen az diáktársam, tanárom vagy a sarokról egy suttyó. Úgy vagyok vele, hogy minél több embert ismerek meg, annál több információm lesz a világról, fiatalok lelki fejlődéséről, szerelmek alakulásáról, egyszóval a közeli, vagy ha szerencsésebb napot fogok ki, akkor távolabbi környezetemről. A minap úgy alakult, hogy betöltöttem a tizenhatot, és gyanús, hogy ennek következményeként, de levelet kaptam anyámtól. Soraiból megtudtam, hogy a nagybátyám, Zsiga bá’ leköltözött a faluba, és hogy tetőzze a hangulatom, csaposnak állt a Mátra Máguscsárdában. Mit ne mondjak, a nagy hírre persze azonnal kaján vigyorba szöktek ajkaim, és már rohantam is a helyszínre, hogy mihamarabb fülön csípjem az öreget. A cikk ebből a találkozóból született, felelősséget nem vállalok érte. Ha az Igazgató úr emiatt be óhajt hívatni, akkor innen üzenem: hétfőtől péntekig minden szünetemben kész vagyok találkozni vele.

Szóval úgy adódott, hogy ma a sarki ürge helyett rokonnal töltöttem az időmet. Ünnepeltünk – a magunk, Ombozi módjára, beszélgettünk egymásról, családi viszályokról, békeidőről, na és persze nőkről. Róluk aztán felmerült bennem több kérdés is, de hogy egyet említsek, például az, hogy ők a világ minden pontján ugyanolyanok? A válasz elkeserítő: Igen.
A nagybátyám rengeteg helyen járt, aranyvére ellenére idejének nagy részét mégis muglik között töltve el (gondolhatjátok, apám ennek hogy örült). Azt mesélte, hogy a varázstalan emberek, csak úgy, mint mi, számtalan dologban hisznek. Figyelik a csillagok mozgását, rajzolnak a homokba, bolygókat lesnek távcsöveken keresztül, és kuruzslókhoz járnak csak azért, hogy jövőjük kenyeréből, ha lehetséges, elcsípjenek pár apró morzsácskát. Szóval – kérdeztem – a bolygók állásából képesek megmondani a szánni való mugliivadékok, hogy mikor és hogyan halnak meg? A nagybátyám azt felelte, nemcsak a körülményt határozzák meg, de jellemzőinket és sorsunkat is. Természetesen hitetlenül vontam fel szemöldököm, de kezeim már morzsoltam is, hiszen tudtam, hogy érjen bárhogy véget az az este, ebből cikk fog születni!



Azt mondom nektek, áruljátok el, hogy melyik napon láttatok napvilágot, én meg jó fej leszek, és elmesélem milyen emberek vagytok, hogyan haltok meg, és erről mégis melyik bolygó dönt…

- Ó, és ha valamivel végtelenül elégedetlen vagy, kérlek fordulj Emma Mcneilly tanárnőhöz, ő gyanítom többet tud hozzászólni a témához, mint én. -




Hétfőn születtél?

Sorsod irányítója a Neptunusz.


A Neptunuszt a bizonytalansággal, váratlannal, tudatlannal és a titokkal hozzák kapcsolatba. Ezért a te sorsod és végzeted is hasonló jellemvonások köré fonódik. Sok hétfőn szülött személynek fedi homály az elhalálozását, és a haláluk valódi okára csak nehezen, jóval később, megkérdőjelezendő körülmények között derítenek fényt.
A Neptunuszt a furcsa tünetekkel és betegségekkel is asszociálják, valamint a gyógyszerek okozta baleseteket, a nem megfelelő módon adagolt hatóanyagok mellékhatásait, gyógyszermérgezéseket, furcsa és ismeretlen betegségeket is az ő számlájára írják.
A Neptunuszt a Víz elemének tartják, ebből kifolyólag fűződhetnek hozzá fulladások vagy egyéb, víz okozta kellemetlen események.



Kedden születtél?

Sorsod irányítója a Mars.


A Mars „szülöttjeinek” testén maradandó jeleket okozhatnak különböző sebhelyek, vágások. Szintén a Marshoz kapcsolódnak az izomfájdalmak, hormontúltengések (főként a tesztoszteron-szint), a nem megfelelően működő nemi szervek, valamint a vérből adódó egészségügyi problémák.
Ezt a bolygót a tűzzel és a fegyverekkel azonosítják, az erőszakos és balesetből fakadó elhalálozással. A halál általában villámlásszerűen sújt le, oka főként a figyelmetlenség, meggondolatlanság, forrófejűség, az egó vagy a lázadás.
A kedd szülöttjei ki vannak téve a közúti baleseteknek. Elhalálozásuk pedig váratlan, gyors és fájdalommentes lesz.



Szerdán születtél?

Sorsod irányítója az Uránusz.


Az Uránuszt általában az éggel és a levegővel azonosítják, mint ahogyan a mélybe zuhanással, magaslatról való lezuhanással vagy a repüléssel is. Ez a bolygó felelős a gyulladásokért, a magas vérnyomásért, az asztmáért és a légzéselégtelenségekért.
Ha szerdán születtél, óvakodj a meredek oldalaktól, szakadékoktól, veszélyes utaktól vagy olyan tevékenységektől, amelyeket a magasban kell végrehajtani. A legtöbb esetben ugyanis, az Uránusz „irányította” halál hirtelen jön, váratlanul, és megegyezik azzal az elégedettségérzettel, amely az életnek való maximális örvendésből fakad.



Csütörtökön születtél?

Sorsod irányítója a Jupiter.


A Jupiter nem hoz sem nehezen elviselhető, sem kínozó betegségeket, mint ahogyan drámai elhalálozásokat sem. Ebből kifolyólag, a vég sem lesz előreláthatatlan vagy váratlan, hanem inkább megfontolandó és előrelátható. Legnagyobb valószínűséggel egy hosszú távon kialakuló és lezajló betegség visz majd el.
A Jupiter főként májproblémákra, húgyúti panaszokra, gyulladásokra, húgyhólyagi bántalmakra, álmatlanságra, a nyirokrendszer hibás működésére, idővel kikezelhető betegségekre ad okot, amelyek időszakosan ismét felléphetnek. De bizonyos esetekben hozzá köthetők a daganatos betegségek, rákos elváltozások is, mint ahogyan a halál pozitív és optimista felfogása is.



Pénteken születtél?

Sorsod irányítója a Vénusz.


A Vénuszt engedékeny bolygónak tartják, legalábbis ami a végső perceket illeti. A szép, nyugodt, beteljesedett halállal hozzák kapcsolatba, amely szenvedés nélkül, megbánásoktól mentesen következik be. Ebből adódóan, általában a természetes halált képviseli.
Nincs szó váratlanról, furcsaságokról. A péntek szülöttjei magától értetődő módon távoznak földi létükből, hisz az egy természetes folyamat része. Valószínűleg alvás közben, az otthoni ágyban fog érni a halál, de előtte megbizonyosodsz afelől, hogy valamennyi adósságod törlesztetted, és minden dolgod elrendezted, ami ehhez az élethez köt.
A Vénusz ugyanakkor szexuális problémákat, bőrbetegségeket, cukorbetegséget, vérszegénységet és látáshoz fűződő gondokat is eredményezhet.



Szombaton születtél?

Sorsod irányítója a Szaturnusz.


A Szaturnuszt a hosszú élet szinonimájaként tekintik, de olykor épp a hosszú élet hordoz magával nehéz betegségeket, fizikai fájdalmat és erős szenvedést. A bolygó okozhat epilepsziás kríziseket, szív-érrendszeri panaszokat, szexuális úton terjedő betegségeket.
Ugyanakkor a Szaturnuszt az idővel is emlegetik, ami azt jelenti, hogy a halál nem villámszerűen sújt le rád, hanem fokozatosan, lassan és tele fájdalmakkal. Ha a bolygó a negatív fázisba lép, felléphetnek a tumoros megbetegedések, bénulás vagy idegrendszeri betegségek is.



Vasárnap születtél?

Sorsod irányítója a Nap.


Ezen nap szülöttjeit általában azon betegségek érik utol, amelyektől mindenáron meg akarnak szabadulni. Mivel a Napot a fény és a tűz bolygójaként tekintik, a vasárnapi születettek testi traumákon eshetnek át, ami a lelki megtisztulás, megvilágosodás elérését illeti. Belekeveredhetnek robbanással, tűzzel egybekötött közúti vagy egyéb balesetekbe, amelyeket az elektromos árammal, kivilágítással is kapcsolatba lehet hozni.
Legtöbb esetben a vég gyorsan jön, váratlanul, banális, szerencsétlen körülményekből fakadva, mint amilyen például a rossz helyen és rossz pillanatban meggyújtott cigaretta…



Nos, én még leírni is roppantul élveztem ezt a rengeteg halálformát és betegséget, de őszintén szólva annak még inkább örülnék, ha valahol, kommentben vagy bagoly útján megsúgnátok nekem, Ti melyik napon születtetek, mert igazán kíváncsi vagyok arra, kit hogyan ér el a vég.




Lelki szemetes


Kedves(?) Dr. Who!
Na, az van, hogy azt hiszem, hogy tetszik nekem valaki. Többször is voltunk már együtt itt-ott (nem írom le, hogy hol, mert akkor rájön), jól éreztük magunkat, még a vidámparkban is (jól van egyet leírtam, de ez nem mérvadó, mindenki volt a vidámparkban, nem?). Szóval eddig kétszer kerültünk _olyan_ helyzetbe, és mind a kétszer elfutott, pedig… már volt egy csókféle is, de akkor is elrohant, és otthagyott, mint eb a Szaharát, vagy, hogy mondják a muglik. Én most már úgy érzem, hogy jó lenne a komolyabb dolog is, talán, szóval, hogy ki legyen mondva, meg minden ilyen baromság, amitől alapvetően irtózok, de egyszerűen… nagyon hiányzik, ha nincs velem, és olyan jól érzem magam vele mindig. Meg mé’ fut el? Haragszik? Nem akarja? Mit kéne tennem, hogy jó legyen nekünk? Már nem merem elhívni sehova, félek, hogy nem jönne el, így is kerül engem, ha meglát, elpirul és elhúzza a csíkot. Mondjuk, én sem mennék oda csak úgy, annál nagyobb az önérzetem.

Kérlek, adj valami tanácsot!
Ség

Kedves Ség! (ó, cseles, cseles...)

Össze kell szedned a bátorságodat, és el kell felejtened azt a sületlenséget, hogy sérül az önérzeted attól, ha csak úgy odasétálsz ahhoz, aki tetszik Neked, ahelyett, hogy arra várnál, mikor lép Ő. Tisztázzátok a dolgaitokat, ha Téged ennyire zavar, hogy nem tudod, hányadán álltok! Mondd el neki, hogy Te szívesen kipróbálnád, milyen páros vagytok, és ha úgy látod, kedvére való az ötlet, hívd el valahová, mostmár azonban egyértelműen nem-baráti jelleggel! Tedd nyilvánvalóvá, hogy ez bizony egy randi lesz! Ha netalántán nemet mondana (amit kétlek, az alapján, hogy elpirul, amikor meglát), akkor sincs okod a csüggedésre. Őrizzétek meg a jó viszonyt, és a későbbiekben még akármi lehet! Addig pedig élvezzétek egymás társaságát, ahogy éppen jól esik. Ne gondold túl a dolgokat!

Doctor Who

____________________________________________________________________

Na, csá, doktor kivagyte!

Van egy csaj, aki ugyan nem rossz, meg minden, de nem érdekel úgy. Mégis úgy tűnik, hogy együtt kell vele lennem, mert ezt találták ki a szülők. Én ugyan nem vagyok finnyás, de akárki azért nem jöhet szóba, főleg úgy, hogy a szőke csaj valahogy még nem keltette fel az érdeklődésem. Van valami lehetőség azon kívül, hogy kiiktatom a csajt, hogy megszűnjön ez az állapot?
Vannak ügyvédeid, akik ezt elintézik nekem? A pénz nem számít, de titokban kéne…

Z

Kedves Z!

Részemről a kiiktatást az utolsó lehetőségnek javasolnám, az ügyvédek bevonását pedig az utolsó utáninak. Szerintem legjobb lenne először a szüleiddel beszélni. Nem vádlón, mindenfélét a fejükhöz vágva, hogy mégis hogyan képzelték ezt az egészet, hanem őszintén eléjük tárva az érzéseidet, hogy mennyire kétségbe ejtettek ezzel a kényszerű helyzettel. Ha mégis hajthatatlanok maradnak, járj kicsit a kedvükben, hátha megenyhülnek, ha látják, hogy legalább próbálkozol. Közben pedig ki tudja? Lehet, mégis meglátsz valamit abban a lányban, ha már egyszer nem olyan rossz meg minden...

Doctor Who

Végeláthatatlan csillagkavalkád

A csillagok háborúznak - atomrobbanás a galaxisban




Ki ne ismerné, legalább hírből a Star Wars-t, a hat epizódból álló filmsorozatot? Világszerte hatalmas rajongótábornak örvend, gyermekek milliói játszottak fénykarddal, a LEGO-t is megihlette, ráadásul olyannyira, hogy ebből filmet is csináltak (LEGO változatban persze). Vannak, akik értetlenül rázzák a fejüket, esetleg máris tócsában úsznak, hogy látták a címet, vagy nem szeretik különösképp. De mi az, ami vonzó és mi az, ami taszító? Egyáltalán mi a hóhér ez? Lássuk!


Besorolás




Alapvető problémába ütköznek sokan, ugyanis van, aki a fantasy kategóriába sorolja, van, aki a sci-fikhez. Ezek az emberek tévednek is, meg nem is, hiszen a film e két műfaj keveredéséből jött létre. Ha a jópofa droidokra gondolunk, vagy a fénykardokra és egyéb más technikai csodákra, egyértelműen rájöhetünk, hogy sci-fi vonásokra leltünk. Azonban a különleges lények és erők belekeverik mindebbe a fantasy műfaját is, így ezek tulajdonképpen nem válnak külön, inkább egybeolvadnak, ami műfajszintézist jelent. De hogy ne merüljünk el az unalmas tények világában, lépjünk is tovább.


Sorrendbeli problémák




Egy kissé logikátlannak tűnhet a felépítése a filmsorozatnak, hiszen ha időrendben nézzük (mármint filmkészítési időrendben...), az első rész a negyedik rész. Azonban történet szempontjából (megjelenésük sorrendjét figyelembe véve) a negyedik rész az első. Tulajdonképpen a 4-5-6. részt készítették el először a könyv alapján, George Lucas azonban később filmvászonra vitte a "kezdeteket". Az első megjelent rész a Csillagok háborúja címet viselte, ez a folytatásokkal (A birodalom visszavág, A jedi visszatér) azonban új címet kapott: Az új remény. Miután ez a trilógia elkészült, Lucas elhatározta, hogy talán az előzményeket is illene megfilmesíteni, így 1999-ben megjelent a Star Wars hivatalos, történetbeli első része, a Baljós árnyak, ezt pedig követte A klónok támadása és A Sith-ek bosszúja. Fontos, hogy a két trilógia külön-külön is megállja a helyét, hiszen megközelítőleg 30 év telik el az első trilógia és a második trilógia között. Szóval igen, bonyolult egy pöppet, de nem kell aggódni, mi a '99-ben induló hármast sasoljuk meg közelebbről.


Jó zsaru




Mindenki a jediknek szurkol, ők a megmentők, az őrzők, a hősök... Na igen, tanácsuk is van, törvényeik, tök jól hadonásznak a fénykarddal, telekinézissel raknak rendet a nagy kuplerájban, szóval igazi fenegyerekek. Van köztük öreg és fiatal, ember és Yoda... Aki egy zöld ugrándozva harcoló valami, AMI KÖZBEN FÉNYKARDDAL IS PÜFÖLI A LEVEGŐT. Huh, szóval lényegében ütőképes csapatunk van, azt leszámítva, hogy Qui-Gon mester a nyakukra hozza Anakint, aki cuki és erős és tanítható, csak később pont ezek a tulajdonságok hozzák rá a bajt. Minden jól indul, amikor a vizsgálat során kiderül, hogy a kis srácban rengeteg az erősejt (midi-chlorian), ezért elviszik bevizsgálni a főguruk elé és nagy nehezen beleegyeznek a tanításába - bár hozzáteszem, ők látják benne a sötét oldalt, de miért lenne bármi akadálya annak, hogy szuper erős tömegpusztító fegyvert kovácsoljanak belőle? Így hát jön a kiképzés, aztán meg az óriási pofára esés. Innentől kezdve Ubi is van kebabbal mester küzd az Erő oldalára állítással, igen kevés sikerrel.


Rossz zsaru




A sith-ek elvileg kihaltak, valójában mindig van egy mester és egy tanítvány. Találkoztál az utóbbival? Szívás, mert nem ő a fő problémád, hanem az a vén szottyos, aki kiképezte instant gyilkológéppé. Palpatine szenátor (hupsz, spoiler) a sötét oldal vezére elveszti korábbi tanítványát, akit Uborka mester küldött melegebb éghajlatra, így úgy dönt, hogy kölcsön kenyér a gyomromban rohad, szóval nyúljuk le mi is az övéket. Szerencsére Anakint vonzza a sötét oldal, a kétségek, a félelem, ezen tényezők meg a Sith nagyurat vonzzák, így a kör zárul, megvan az új tanítvány jelölt. Megy a vívódás, sith legyek, ne legyek, míg végül beadja a derekát. Így kerül ő a sötét oldalra, mi meg a padlóra. Végül - újabb spoiler - Ubi van elagyabugyálja, ennek következtében Anakin teste némileg szénné ég. Egyetlen lehetőség marad a megmentésre. Beledugni egy bádogdobozba, ami egy tüdőrákos droid hatását kelti, kezébe nyomni a szervizből kihozott Halál csillagot és útjára engedni.


Társadalmi összeomlás




A Galaktikus Köztársaság Kereskedelmi Szövetsége blokád alá veszi Naboo bolygóját, ami azért is rendkívül bátor tett, mert az a szerencsétlen sárgolyó szinte teljesen védtelen. Két követet küldenek tárgyalni, de mivel a kereskedelmisek nem támogatják a szimatoló kutyusokat, így a két érkező megölésére teszik a voksukat. Ezt hívják hibának. A két jedi lovag (menő rang) kiverekszi magát, hogy aztán az igazság nevében megszöktessék a királynőt, elintézzék a Kereskedelmi Szövetséget és helyreállítsák a Köztársaság rendjét. Itt befigyelnek a polgárháborús konfliktusok és helyzetek, a tárgyalás hiábavalósága, no meg a hatalom és az irányítás elve. Végül, bár a probléma megoldódni látszik, a Köztársaságból Birodalom lesz, aminek az élén Palpatine sith nagyúr áll. Aki szerint ez baljós, az nem téved sokat.


Cuki droidikák fegyverrel, ugrándozó manók, fényes kardok és ultraszuper technológia




A film látványvilága az, ami igazán megragadja a nézőt, hiszen látványos harci jeleneteket jelenít meg, a technológia egyszerűen lenyűgöző és olyan magaslatokba repít, amik láttán tátva marad a szánk. Annak idején, mikor ezek a filmek készültek, óriási áttörést jelentettek az effektek, a megvalósítás, de már maga az ötlet is. Szerény véleményem szerint a droid hadsereg nagyon jól meg van jelenítve, ahogy szépen, alakzatban haladnak, mint a valódi, élő katonák. Ezen kívül az egyéb karakterek, mint Chewbacca (tudjátok, az a szőrös plüssállat *-*), Yoda, de akár Jarjar is, a maga ütődött viselkedésével. Külön ki kell emelnünk R2D2-t, aki kegyetlenül osztja a népet a maga droid nyelvezetén, illetve C-3PO-t (emberkiborg kommunikáció), aki a bájos ügyetlenségével szintén okoz nekünk néhány kellemes percet. De egyéb törzsek és élőlények is megjelennek a filmekben, amiket bár nem sorolok fel, azért mégis jelentős szerepet kapnak. A Galaxisban kitörő háború főbb szereplői ők, akikről bár a film nem beszél hosszasan, mégis fontos szerepet szán nekik.


Csipetnyi romantika




Mielőtt elfelejtenénk, természetesen itt is dúl a láv, a Naboo királynője és Anakin között, akik egyébként tök jól néznek ki együtt. Padme alapjáraton idősebb Anakinnál, ami nem volna gond, viszont ha figyelembe vesszük, hogy Ani átáll a sötét oldalra, úgy már kicsit kínosabban hangzik a helyzet. Most mondhatnánk, hogy hol itt a bonyodalom? Kidobja a srácot, éli az életét. De neeeem, Padme terhes lesz az új sith jelölttől, ráadásul szerelmes is belé, úgyhogy a trilógia utolsó részének végére rájövünk, hogy a kapcsolatuk nem végződhet happy end felirattal. Az immáron tüdőrákos apuci (Darth Vader) rájön, hogy hőn szeretett hölgye belehalt a szülésbe, arról pedig fogalma sincs, hogy van gyereke. Így szép az élet és így jön képbe a következő trilógia Han Soloval, Luke-kal, Leilával, meg a többiekkel.

Így utoljára még annyit fűznék hozzá a témához, hogy várhatóan 2015 nyarán jön a Star Wars VII. része, amit a legtöbb rajongó már kíváncsian vár, ezen felül tervben van a VIII. rész is, utána pedig minden évben egy-egy film a filmek szereplőinek történetével. Akár szeretjük, akár utáljuk, a Star Wars kultuszfilmmé nőtte ki magát és egyelőre nem tudni, mikor lesz végleg lezárt a történet.



Kreatív fülmóka

Készítsünk fülbevalót!


Kicsi, nagy, kerek, hosszúkás, színes, arany, ezüst, lógós, mindenféle fülbevaló létezik, és mindenkinek megvan a saját kedvence. A lányok többsége rajong az ékszerekért, és újabban fiúkat is felfedezni kilőtt füllel, bár a mai cikk inkább a nőnemű olvasóknak fog szólni. Viszont fiúk, figyelem! Tökéletes ajándék barátnőnek, testvérnek, csajoknak, és 10 pontos ötlet, hisz biztosan elájulnak majd az örömtől, hogy olyat kapnak, amit ti készítettetek. Szóval csak ügyesen! :)

1. Gombfülcsi


Egyszerű és nagyszerű! Ha szereted a színes, játékos fülbevalókat, itt mindent megtalálsz, amire szükséged van!

Hozzávalók:

- ragasztópisztoly, vagy egyéb erős ragacs
- gomb
- fülbevaló alap (hobbiboltban beszerezhető)

Elkészítés:

A folyamat egyáltalán nem megerőltető, és gyorsan végrehajtható. Beszerzünk két tetszésünkre való gombot, ha van a hátán kapocs, letörjük egy fogóval, majd a szupererős ragasztóból nyomunk egy cseppet rá, és hozzáillesztjük a fülbevaló alapot. Kész is vagyunk!







2. Gémkapocs-szív


Egy Edward Estlin Cummings nevű ember egyszer azt mondta:

„Magamban hordom a szívedet,
a szívemben hordom.”


Viszont a mai naptól átírjuk a szerelmes verset. Ezennel bemutatom az új változatot: „Magammal hordom a szívedet, a fülemben hordom.” Hát nem egy remekmű?

Hozzávalók:

- gémkapocs
- színes fonál
- fülbevalóalap (hobbiboltban beszerezhető)


Elkészítés:
Mint az előbbi pontban, itt is hamar elvégezzük a munkát: első lépésnek behajlítjuk a gémkapcsot, ahogy az alábbi képen is láthatjuk, és a végére kötözzük a fonalat.




Ha ezzel megvagyunk elkezdjük lassan és nyugisan, hisz van időnk, tekergetni a színes cérnát a kapocsra, körbe-körbe, amíg ahhoz a részhez nem érünk, ahol a gémkapocs két vége nem ér össze. Mielőtt a kettőt összefonnánk, felfűzzük a fülbevalóalapot a már félig kész részre, majd folytatjuk munkánkat, mintha mi sem történt volna. Utolsó (tetszőleges) lépésként párszor rátekerjük még a fonalat, amolyan álomfogó vagy pókháló hatást keltve. Ennyi!




3. „Nemannyiraigaz” gyöngy


Fülbevalóra ugyebár szükség van fontosabb alkalmakkor is, így most egy olyan párt fogunk készíteni, melyet bármikor összeilleszthettek lélegzetelállító báli ruháitokkal, vagy akár egy koktélruhácskával.

Hozzávalók:

- (fehér) gyöngy (vagy olcsó igazgyöngy imitáció)
- lánchosszabbító
- fülbevalóalap (hobbiboltban beszerezhető)


Elkészítés:
Ha minden megvan, fogjuk a kis gyöngyöt, amit akár be is festhettek, vagy már alapból színesen vehetitek, és belefűzzük a lánchosszabbítót. Ha ez megvan a hosszabbító két végét belefogjuk az alapba, és Voilá!






4. Két változatos karika


A következő fülbevaló ugyancsak egyszerű, de nagyszerű alapon műkszik. Az két változat két teljesen különböző hangulatú ékszert eredményez, de mindkettőnek ugyanaz az alapanyaga: drótkarika!

Hozzávalók:

- drót (lehetőleg nem szegeset, hanem olyat, amit hobbiboltban talál az ember, és nem okoz sérülést)
- apró gyöngy/színes fonál, cérna
- fülbevalóalap (hobbiboltban beszerezhető)

Elkészítés:

Az első párt igazán nem macerás folyamat elkészíteni: fogóval levágunk egy akkora kört a drótból, amekkorára szeretnénk a fülcsit, majd szépen felrakosgatjuk rá a gyöngyöket úgy, hogy kielégítse esztétikai szükségleteinket. Ha ezzel megvagyunk, a drót egyik végét behajlítjuk pontosan 90 fokos szögbe, majd a másikat rácsavarjuk. Az első véget is lesz majd alkalmunk csavargatni, ily módon erősítjük rá az alapot.




A második párhoz már szükség lesz fonalra, és egy kis türelemre. Az első lépés ugyanaz, mint az előző tevékenységnél, csak ez alkalommal a köröcskénkre fonált erősítünk, és elkezdjük tekerni. Tekerjük és tekerjük és tekerjük, míg az egész szép színes nem lesz. Utoljára még megerőltetjük magunkat annyira, hogy átdugjuk a cérnát az alapon, majd hozzáerősítsük a dróthoz.





5. Csipeszrugós csoda


A következő és egyben utolsó ötlet az egyik személyes kedvencem, így mindenkinek melegen ajánlom. Kevés dolog szükséges, mégis hangulatos ékszer lesz belőle!

Hozzávalók:

- csipeszből kiszedett rugó (lásd kép)
- gyöngy
- fülbevalóalap (hobbiboltban beszerezhető)


Elkészítés:

Vesszük a csipeszt, és kifejtve rá hatalmas fizikai erőnket, szétszedjük lehetőleg úgy, hogy a rúgó egyben maradjon, hisz erre lesz szükségünk. Fogjuk a gyöngyöket, és a rugó két végét belerakjuk a két lyukba. Az alapot ráerősítjük a rugó másik felére. Semmiség, ugye?




Diákbörze

Disznótoros aranytálcán - Séllei K. Olivér a reflektorfényben





Ha már a mestertanoncainkat vesszük górcső alá, van egy megátalkodott, féktelenül gonosz, beképzelt, alattomos és kegyetlen ember, akinek - sajnálatos módon - pozitív tulajdonságai közé kell sorolnunk sármosságát, karizmáját és adott esetben lehengerlő modorát. Valójában már mind tudjuk, hogy kiről van szó: Séllei Kornél Olivér vállalta az interjút, amiben néhány szaftosabb tényre is rákérdeztem, bár nem minden témában volt készséges. 

Miért pont a Bagolykőre esett a választásod?
- A lényeg az volt, hogy eljöjjek otthonról, ennek a célnak pedig az iskola tökéletesen megfelelt.
Mind tudjuk, hogy illúziómágus vagy, de mégis mikor pattant ki a fejedből, hogy az leszel? Miért pont illúziómágus?
- Gyerekkorom óta tetszett ez a képesség, sokat láttam, ahogy a nagybátyám alkalmazza, alkalomadtán rajtam is. Emellett az illúziómágia az egyik legtágabb mágiaág, alig vannak határai, hogyha valaki igazán jól tud bánni vele.

Bejegyzettként a szárnyaid alá vetted Ophelia LaFonde háztársadat, ám ő nyomtalanul eltűnt. Van ennek valami különösebb oka, esetleg egy félresikerült gyakorlás...?
- Ha Opheliát el akartam volna tüntetni az iskolából, akkor azt tényleg nyomtalanul teszem, úgy, hogy véletlenül se lehessen rám fogni. Te már csak tudhatnád, hogy megvannak az ilyen dolgokra a módszereim.



Ha már a közös bizniszekre terelődött a téma, Sofia is igen nagy figyelmet kapott tőled, több más hölgyeménnyel együtt, többek között Dobrai Vanda tanárnővel. Úgy hírlik fanclubod is alakult. Gondolom ez ínyedre van, de azért megkérdezem, hogy viseled ezt a nehéz "terhet"?
- Most komolyan megkérdezed a lehető legsablonosabb kérdést? Tőled azért többet vártam...

Csak kíváncsi voltam a véleményedre, tekintve, hogy az interjú előtt kissé bosszús voltál a hír hallatán... Gondoltam változott valami. Erről szólva, nemcsak az iskolában, de a faluban is ténykedsz, hírbe hoztak Lexine Westbrokkal is. Mondanál erről pár szót?
- Az emberek néha már annyira unatkoznak, hogy nem tudnak semmi értelmeset kitalálni... Ilyenkor megszületnek a legabszurdabb pletykák. Ez a helyzet a Lexine iránti "érzéseimmel" is.

Tehát még véletlenül sem kerültél összetűzésbe Radits Viktor Endrével Lexine kegyeiért, ahogy arról megkaptuk a fülest? Nyugodtan elmondhatod, nem szégyen ez.
- Lexine kegyeiért? Mi az, visszacsöppentünk a középkorba?! Na de a lényeg, hogy senkinek semmi köze sincs hozzá, hogy kivel keveredek összetűzésbe és miért.



Még egy utolsó kérdés. Az utóbbi időben ritkán látunk a kastély falain belül. Megint valami sötét ügyletbe keveredtél, vagy ezúttal inkább csak kerülöd a nyilvánosságot?
- Ha sötét ügyletbe keverednék, szerinted bevallanám ebben a szennylapban, amit ti újságnak neveztek? A nyilvánosságot pedig te is ugyanolyan jól tudod, hogy lehetetlen elkerülni, mint én.

Igazad van, a nyomodban leszünk ezentúl is. Köszönöm az interjút, egy élmény volt.
- Velem mindig minden élmény.

Ezt már nem is kommentálom...



Míg Nina egy Rellonos háztársunkat faggatta, addig én a szívemhez egy igazán közelálló Levitást környékeztem meg. Gál Botond nemcsak arról híres, hogy a Navine HVH-nak a kedvese, de őt választottam a Rellon Bajnoka játék első fordulójában áldozatomnak is. A mestertanonc - ha a kedves olvasó esetleg nem tudná - kiváló bájitalfőző, akinek a szobája telis-tele van értékes fiolákkal, receptekkel, és egy régi füzettel, ami bizonyára már nagyon hiányzik neki, tekintve, hogy a játék során nyoma veszett. Nagy szerencsém volt aznap éjjel, hiszen amikor meglátogattam, ő éppen muglik között lézengett, így tökéletes nyugalomban öntögethettem féltve őrzött nedűit abba az azóta ugyan lyukas, de akkor még igazán drágának tűnő üstbe. Hogy mi fogadta amikor hazatért toronybeli szobájába? Ha-ha-ha. 



Miért pont a Bagolykőre esett a választásod?
- Először is, nem vágytam külföldre, hosszú utazásokra, nehezen leküzdhető távolságra. Nemigen jó az angolom sem, vagyis... pontosabban akkoriban nem volt az, és elég rossz lett volna, hogy a tananyag 80%-át nem értem, mert bonyolult egy-egy szó. Szóval, inkább maradtam a magam anyanyelve szépségénél, mert ennél úgy sincs szebb. 
Másrészt viszont, miután körbeérdeklődtem, sok pozitív visszajelzés volt az iskola felé. Amellett, hogy a kedvező földrajzi lehetőség nemcsak, hogy elrejti a muglik elől, de még kilátásként is remekel. A jó levegő legalább felfrissít, és mivel hazánkban nincs több iskola, nem kellett sokat gondolkoznom. Bár, nekem inkább az volt a fő szempont, hogy az iskola igazgatója vállal-e így, hogy sosem jártam ilyen intézményben, otthon tanultam, de Gróf Wickler György nagyon pozitív hangulatú levélben engedett a falak közé, hisz, ahogy mondta, egyetlen máguscsemete tudása sem veszhet kárba. Tehát, nem különböztetett meg a többiektől, csupán nekem nem voltak tapasztalataim ilyen téren.

Ha már itt tartunk, hogy élted meg azt, hogy míg te nem, a többiek mind képesek voltak bánni a pálcával?
- Mármint, amikor kb. a levelemnek is érkeznie kellett volna? Rosszul, eléggé... hogy is mondjam, depresszív? Igen, így nevezhetem azt az időszakot. Hiába voltak a szüleim toleránsak velem, nem éreztették, hogy nekik ez picit is rossz, nekem annál pocsékabb volt. Egy jó ideig nem is akartam a varázsvilágról hallani, ezért is mentem mugli gimnáziumba, hogy ne is érintkezhessek vele. Ott sem voltam túl nyitott srác, de aztán szép fokozatosan dolgoztam fel az egészet, fogadtam el, és kezdtem el otthon tanulni, amit csak lehetett. Beletelt egy bő év, mire egyáltalán tudtam úgy magamra gondolni, hogy nem vagyok egy született lúzer, csak más, mint a többi.

A más egyáltalán nem rossz. A tanodában a Levitások közé osztott a süveg. Mit gondolsz a házadról? Jól érzed magad a legokosabbnak titulált diákok között?
- Kellemes ház, nagyon, sőt. Nekem egyáltalán nem okozott gondot az ottlét, hiszen, hozzám hasonló alkatú, csendes egyének vettek nagyrészt körbe. Nem néztek ki ez miatt, nem is kellett magam kínos beszélgetésekre kényszerítenem. Az első hónapokban nemigen nyitottam senki felé, inkább fordítva történt, ami meglepett, de nem riasztott el. Csendes hely, pihenni, tanulni tökéletes, mindenkinek csak ajánlani tudom, ha pihenni akar... vagy tanulni.
Az, hogy a "legokosabbak" közé sorolt, már-már hízelgő. Nem gondoltam magam annak, hiszen a többiek sokkal több mindent tudnak, mint én, úgy értem, több mindenhez értenek, mint jómagam. Persze, most már jóval magasabb szintre vittem magam a Bájitaltan terén, mint akkor, szóval, szerintem ezt "láthatta" bennem a süveg. De szerintem akkor is sokkal okosabbak járnak oda, mint amennyire én vagyok az.

Igen, hallottam, hogy egyedülálló tehetséged van a bájitalokhoz. Jól tudom, hogy a Rellon Bajnoka című furcsa sárkányjáték során eltűnt néhány holmid, és a szobádat negatív kémiai hatás érte? *izgatott hanggal kérdezi, szemeiben megcsillan az őrültség fénye*
- Ühm.. én arról a Bajnokságról nem is tudtam igazán, nem voltam az iskola közelében, de amikor visszajöttem, tény, hogy katasztrófaövezet volt a szobám, és a holmijaim is eltűntek. Azóta is keresem az illetőt, aki volt olyan okos, és a két, elég intenzíven reagáló szert összeborogatta, hiszen a többi, ami benne volt, csak egy nagy, ragacsmasszát alkotott volna, no meg, a tönkrement üstöm. De azt előbb elviselném... Viszont, nemigen híreszteltem a dolgot, szóval nem tudom, hol hallhattál róla... *összeszűkült szemekkel figyeli a fiú arcát*

Rellon bajnok voltam, az információk megtalálnak. De ne aggódj, a cikk elolvasása után bizonyára elszégyelli majd magát a tettes! *magabiztosan bólogat* A Banya mostanában arról is pletykálkodik, hogy a Navine házvezető helyettesével komolyabbra fordult a viszonyotok. Közeledtek az esküvőhöz, esetleg útban van a tanoda hatvanhatodik babája?
- Ó, akkor biztosan tudod ki volt. Annyit üzennék neki, hogy minimum megy, és szépen rendbe hozza, mert hát, voltam olyan kedves, és meghagytam neki, no meg, a cuccaim is várom vissza, egy beszélgetés keretében.*köhint egy aprót, majd nagyokat pislog a kérdésre* Ejha! A Banya szerintem jós, és a jövőt látja, de a távolit. Tény, hogy tervezzük a közös otthont - amely most a megsemmisült szobám miatt el is fog jönni, de a többiről még nem nyilatkozom, majd ha eljön az ideje.



Ötletem sincs, ki lehetett. *széles mosoly* És most, hogy nem tartózkodsz rendszeresen a kastélyban, nem félsz attól, hogy McNeilly kisasszonyt megkörnyékezik mások?
- Nem, mivel szerencsére elég jól tudják a kastélylakók, hogy csúnya a mesterségem. *nevet* Meg hát, Emma sem olyan, aki egy apró gesztussal is jelezné más felé, hogy szabad a terep, így senki nem vesz egy mosolyt többnek, mint ami. Persze, volt olyan, hogy egy diák igyekezett udvarolni neki, de talpraesett ő, és megoldotta. Nem féltem az ilyenektől, de ha kell, persze magam is melléállok ilyen esetben.

A jövőben mit gondolsz, itt maradtok a kastély környékén, vagy valahol máshol, akár a világ végén köttök ki kettecskén?
- Emma tanárként tervezi tovább a karrierjét, a szüleim nemrég költöztek ide Adéllal, szóval mindenképp az iskola környékén fogok maradni, vagyis forgunk.

Iskolai éveid alatt volt-e olyan rendezvény, amin szívesen vettél részt? Miért?
- Igazándiból mindegyiken, amire elmentem. Amikre nem mentem el, azokon nem vettem volna részt szívesen, vagy épp nagyon nem volt időm rá. Nem vagyok nagy kritikus, ahol jó a hangulat, lehet akármilyen apró rendezvény, az már nekem nagyon is megfelel.

Szóval... megtaláltad az igazit, és bár gondolom döglenek utánad a nők, a kedveshez mégis hű vagy. Kiváló bájitalmester lesz belőled, emellett helyén van az eszed. Hol a hiba?
- A hiba ott van, hogy nem döglenek utánam a nők, maximum a legyek, ha épp azokat irtom. Más hiba nem tudom, hogy lehetne.



Ilyen egy tökéletes Levitás válasza. Még egy kérdést engedj meg nekem. Ha megtudnád, hogy ki garázdálkodott a szobádban, szíved szerint mit tennél vele?
- Hobbiból szoktam gödröket ásni, és van egy hatalmas  zsák klórmész is a birtokomban..*sejtelmes pillantás, majd elneveti magát* Nem, nem vagyok ilyen szörnyeteg, de mint említettem, elbeszélgetnék az illetővel, miközben rendbe hozza a dolgokat.

Köszönöm szépen a sokat sejtető válaszokat, és hogy időt szakítottál rám! Ha bármit megtudnék a tettesről, értesítelek. * búcsúzásul kezet nyújt*
Rendben van. Azt nagyon megköszönném. *kezet ráz vele*









További cikkek megtekintéséhez kattints 'A régebbi bejegyzések' fülre.