Dwayne, a Nő és plusz egy fő
Mindössze néhány lapszámmal ezelőtt látott napvilágot néhány pletyka Dwayne Warren és Dr. Mácsai Zója kapcsolatát illetően. Defenzorunk és iskolapszichológusunk már hosszú ideje ismerik egymást, két közös gyerekük is született ez idő alatt. Így hát most nem csak a pletykáról, de hullámvölgyekkel teli kapcsolatukról, illetve munkájukról is kérdeztem őket. Hiszen iskolánk alkalmazottaiként munkatársak is, ez pedig sok esetben nem kevés zsonglőrködést és kemény munkát igénylő szituáció tud lenni.
Részlet az Edictum 2017. júliusi lapszámából, Suttogó falak
Kedves Zója és Dwayne, köszönöm a lehetőséget, hogy kérdezhetek. Vágjunk is a közepébe. Az utóbbi időben az Edictumban is felbukkant a nevetek itt-ott, pletykarovatban például egy elmaradt esküvő kapcsán, de mint tudjuk jó, ha ezeknek a negyede igaz. A portrék imádják a történeteket színesíteni. Mi is az igazság pontosan?
Dwayne: Látsz gyűrűt az ujján? Mert én nem.
Zója: Valóban, felénk a gyűrű aprópénz és használt töltényhüvelyek között hever a fiókban.
D.: Ami kinek a hibája...?
Z.: *megvonja a vállát* Adamé.
D.: Hmmmm-mmmm. Jólvan akkor.
Z.: A lényeg, hogy igaz, tényleg volt tervben esküvő, de sajnos a körülmények nem tették lehetővé, hogy megtartsuk.
D.: Úgy. És lépjünk most tovább, jó?
Adamé? A pletykafészkeink csak holmi kísérleti bájitalokról szóltak. Tehát akkor ezt már csak a portrék költötték a történethez. Na, de hol kezdődött egyébként az egész történet? Ha jól tudom, egész régről indul.
D.: Most hány éves Mina?
Z.: Tizenkilenc...
D.: Ja. Akkor tizenkilenc éve találkoztam vele Wisconsinban.
Z.: Technikailag húsz, ha vesszük a terhességet is, mint ilyen apróságot. Az alapképzés elvégzése utáni nyarat a szüleink egyfajta jutalomnak adták. A testvéreim is és én is oda utazhattunk, ahova csak szerettünk volna. Én Amerikát választottam, és rögtön az első délutánon eltévedtem egy erdőben, pedig azt mondták, hogy a vélavér különlegesen jó tájékozódást ad az erdőben. Ez nem igaz. Szóval már kezdtem feladni a reményt, amikor megjelent, szó szerint fehér lovon, és kimenekített onnan. Elég romantikus volt.
D.: Várj. Várj. Howard szürke volt, nem köcsög fehér. De igen - ott bolyongott, mint egy rakás szerencsétlenség, sötétedés után, egyedül, zabálták a szúnyogok. Megkért, hogy vigyem vissza Gliddenbe. Visszavittem.
Z.: Szürke? Fehérre emlékszem. Hát akkor szürke. Akkor is romantikus volt.
D.: ... szóval ennyi. Ott nyaralt én pedig ott laktam nem messze a várostól. Találkozunk néhányszor.
Z.: Jó pár alkalommal. Jó kis nyár volt az.
D.: Aztán visszament Európába. Megszületett Mina. Nem találkoztunk van tíz évig. Ennyi történt.
DWAYNE ERIC WARREN
Harminckilenc éve született Gliddenben, Wisconsinban. Az észak-dakotai képzőben tanult, majd pedig az idahói rendvédelmi akadémián. Jelenleg begyűjtő (MMM, Varázskommandó), a Bagolykő defenzora és a Sárkányölő Szent György Rendvédelmi és Aurorképző Akadémia kiképzője.
Tíz évig? Hogyan találkoztatok ismét ennyi idő után?
D.: Én jöttem Magyarországra dolgozni, a Minisztérium pedig részmunkaidőben az iskolába küldött. Zója itt volt már pszichológus akkor, ha jól emlékszem.
Z.: Igen, mint mindenkinek, aki huzamosabb ideig a Bagolykőben tartózkodik, legyen tanár, vadőr, vagy bármilyen kisegítő személyzet, szükséges megszereznie a pszichológus beleegyezését is. Mivel elég nagy volt a felfordulás akkoriban, évkezdés előtt pár nappal, így én csak egy listát kaptam, defenzor, vadőr, néhány új tanár.
Értem. Tehát ismét felbukkant a herceg, bár ezúttal gondolom mellőzte a lovat. Ha úgy vesszük, most te segítetted ki őt, aztán ismét bizalmasabb kapcsolatba kerültetek. Hogyan sikerült összeegyeztetni a magánéletet és a munkát?
Z.: Nem kerültünk bizalmasabb kapcsolatba. Azon voltunk, hogy elharapjuk a másik torkát. Eléggé sokat veszekedtünk akkoriban. A lányunk makacssága volt az egyetlen érintkezési pontunk.
D.: Ha nincs Mina, nem lett volna semmi dolgunk egymással. Ő akart megismerni engem, én pedig belementem.
Á, tehát Mina tehet mindenről. Hogy sikerült mégis eljutni aztán addig, hogy megkérd Zója kezét? Gondolom, rengeteg munkátok van ebben mindkettőtöknek.
D.: Sean.
DR. MÁCSAI ZÓJA
Harminchat éve látta meg a napvilágot Hévízen. Aranyvérű család sarjaként félvéla. Tanulmányait a Bagolykő Mágustanodában végezte levitásként, majd pszichológiát tanult, tanári diplomát szerzett, jelenleg a tanoda iskolapszichológusa és önismeret oktatója. Két gyereke született Dwayne-től, Mina és Sean.
Sean?
Z.: Csak Sean miatt kérted meg a kezem?
D.: Ő volt az oka annak egy ideig, hogy szóba álltunk egymással, nem? Normális családot akartunk a fiunknak. De nem. Tudod, hogy nem csak ez volt az oka.
Z.: *Finoman megérinti Dwayne kezét egy pillanatra* Tudom. Igen, Sean miatt álltunk szóba egymással. Mina egy szellemképpel nőtt fel, láttam átalakulni, amikor megismerte az apját. A férfi az elbeszélésekből valóság lett. Nem akartam ezt átélni Seannal. Persze nem volt kényszerítés. Annyit vesz ki a dologból, amennyit akar. Hihetetlenül sokat vett ki, ő adta a nevét is.
Hogy sikerült ezzel összeegyeztetni a munkát? Vagy szerencsétek volt a beosztásokkal, és nem sok köze van a defenzori és a pszichologusi tevékenységnek egymáshoz?
Z.: Se az emelet, se a szárny nem stimmelt szerencsére. Ha mégis összefutottunk a folyosón, elmentünk egymás mellett, egymásra se néztünk. Ha valakit hozzám küldött, akkor az "áldozattal" üzent.
D.: Az iskolai nekem mindig részmunkaidős dolog volt, szóval ja. Máig nincs semmi közöm a pszichológushoz.
Z.: Nincs? *Felvont szemöldökkel, bujkáló mosollyal néz a férfira.*
D.: ... hivatalosan.
Z.: *Továbbra is mosolyog, de visszafordul Cam felé* Ez így ideális. Nem szerencsés keverni a munkát és a magánéletet.
Értem. Meséljetek nekem kicsit arról, hogy pontosan mit is foglal magába a munkátok.
Z.: Öhm... azt hiszem az én munkám elég egyértelmű. Iskolapszichológusként az intézmény lakóinak és bejáró tanulóinak, valamint dolgozóinak nyújtok segítséget a mindennapi és speciális problémáikkal kapcsolatban. Az iskola egy zárt család, ha azt vesszük, az év tíz hónapjában együtt élnek. Ez alatt számos lelki vagy fizikai támadás érheti őket, amihez szakszerű segítség javasolt. De igazából én azért vagyok, hogy legyen valaki, akit köt a titoktartás, és mégis megoszthatják vele a gondolataikat az emberek, kiadhassanak magukból érzelmeket, megkönnyebbüljön a lelkük. Döntéseket és tanácsokat nem adhatok, nem befolyásolhatom a jövőjüket, de segíthetek kikeveredni egy útvesztőből a megfelelő kérdésekkel. Nagyjából ezt jelenti a munkám.
D.: Én összeszedem az erdőben azokat, akik bemennek.
Z.: Kettőnk közül pedig az ő fizetése a magasabb.
D.: Sokkal magasabb.
Z.: Pofátlanul, ami azt illeti.
D.: Úgy csinálsz, mintha nem te költenéd el.
Z.: *Küld egy szívecskét az ujjai összeillesztésével.*
Pedig, ha jól tudom, tanárként is dolgozol az iskolában, illetve magánpraxist is folytatsz. Úgy is te keresel kevesebbet?
Z.: Igen, így is. A tanári heti néhány óra, a törzsmunkaidőmben, amivel némiképp többet keresek, de nem keresek meg még egy fizetést. A magánpraxisom pedig jelentősen lecsökkent azóta, hogy az iskolában dolgozom. Dwayne a pótlékokkal, túlórával magasan többet kap, mint én.
Hm, hát végül is... bár azt hiszem, a tanodában a pszichológusnak is fizethetnének veszélyességi pótlékot legalább, de hadd kérdezzem meg inkább, mik a terveitek a jövőt illetően?
D.: Nekem nincsenek. Zója? Van terv?
Z.: Nem merek tervezni, mert úgysem válik be.
D.: Na, most meg mi bajod?
Z.: Nincs bajom, de hát tényleg nem válik be. Hány terved vált eddig valóra?
D.: Hát azér' néhány...
Z.: Mint például?
D.: Mondjuk a kutya? Hogy szereztem egy kutyát?
Z.: Az hittem, az Sean kutyája.
D.: ... következő kérdés? Sok van még?
Z.: Mondjuk jó, van, ami összejött, például a két gyerekünk, van munkánk, van hol laknunk, itt vagyunk egymásnak. Ez azért jó.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
PLETYKA VS. VALÓSÁG:
BARÁTI KÖZBEAVATKOZÁS
Úgy tűnik, az Edictum által közölt pletyka jelentős része a képzelet szüleménye csupán. Mint kiderült, Dwayne Warren nem vett részt kísérleti bájitalok tesztelésében, és ha még így is lett volna, a házasságkötés elmaradásának sokkal konkrétabb oka volt holmi lehetséges mellékhatásoknál. Mint kiderült, bájitalok helyett Adam Kensington, a Kins & Kens egyik tulajdonosa szólt közbe. Ő beszélt Zójával, és bár a beszélgetés részleteire nem derült fény, ennek hatására szökött meg pszichológusunk a nász elől Debrecenbe, gyűrűjét és szerettei számára írt búcsúlevelét hagyva hátra. Hogy visszatért, az ismét csak Mr. Kensingtonnak köszönhető, aki a nyomába eredt, hogy újabb beszélgetésre kerüljön köztük sor. Ami Dwayne-t illeti, úgy tűnik, egyelőre nem várható újabb lánykérés, de ki tudja, mit hoz még a jövő, vagy éppen egy kísérleti bájital.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Nem már csak néhány kérdésem maradt, egész pontosan kettő. Egyrészt az érdekelne...
D.: Na, várjá' várjá' várjá' még... na, még annyi, hogy aki ellopta Maja Bojarska színezőjét meg az összes többi cuccát, annak üzenem, hogy beköszönt számára a hét szűk esztendő, ha nem küldi vissza. Megtalállak.
Rendben. Ezt fontos tudni a színezőtolvajnak, de térjünk vissza az utolsó kérdésekhez. Szóval egyrészt az érdekelne, hogy pontosan mi is a titka egy ilyen hosszan tartó és minden bizonnyal izgalmas kapcsolatnak, másrészt pedig az, hogy van-e bármiféle jó tanácsotok a kedves olvasóknak?
D.: Tanács? *felhorkant* Ebben talán nem nekünk kéne tanácsot adnunk.
Z.: Azért szerintem valamit csak tudunk. Ennyi után egy ilyen rovatba kerültünk, ez izgalmas. Mármint, mi történt volna, ha összeházasodunk? Lehet a címlapon vigyorgunk. Nem, amúgy tényleg nem tanácsos minket kérdezni. Sok mindent tudnánk mondani, hogy mit ne csináljanak, de hogy mi a hosszú párkapcsolat titka, az nem a mi asztalunk.
Köszönöm mindkettőtöknek, hogy válaszoltatok a kérdéseimre. További jó munkát kívánok nektek, és sok szerencsét ehhez a kissé hepehupás, de bizonyára annál izgalmasabb kapcsolathoz.