Anyák napjára szeretettel: avagy virág helyett adj könyvet

Közeledik az a különleges nap, amikor a világ minden táján az emberek köszönetet mondanak azoknak a nőknek, akik életet adtak nekik, felnevelték őket, feltétlen szeretettel egyengetik útjukat nap-nap után: az anyáknak. Ezen a napon - a többi háromszázhatvannégy mellett persze - kiemelten róluk és nekik szól minden. Virágok, versek, csokoládé és közös percek lesznek az ajándékok, melyeket kapnak. Azonban akár egy jó könyv is lehet az, amit adhatunk nekik. Ilyen kötet például a "Kinek a lánya?" Kelly Rimmer tollából.

Mielőtt még részletesebben is bemutatnám a könyvet, beszéljünk egy kicsit az anya-gyermek közti szeretetről: különleges kötelék, melynél erősebb nem igazán létezik a világon. Azt is állítják, hogy egy anya pótolhatatlan és minden anya-gyermek kapcsolat egyedi. Ezt megerősíteni vagy cáfolni épp akkora botorság volna, mint szembenézni egy baziliszkusszal. Hiszen annyiféle sors és vélemény létezik ebben a kérdésben, ahány ember. Tudatos döntések de akár puszta véletlenek is vezethetnek ahhoz, hogy egy nő teherbe essen. Ugyanúgy, ahogy döntések és véletlenek is közrejátszhatnak abban, hogy ebből a nőből igazi anya válik-e vagy sem, amikor gyermeke megszületik. Ismerszik egy örök érvényű mondás, miszerint egy nő egy dologért képes bármire a világon. Azért, hogy legyen gyermeke, vagy azért, hogy ne legyen. Itt kapcsolódunk a fent említett olvasmányhoz.

Figyelem! A következő sorok cselekményleírást tartalmaznak!

A történet szerint adva van egy harmincas évei végében járó nő, Sabina, aki épp első gyermekét várja. Tudatos döntése párkapcsolati és egzisztenciális biztonságának meglétéből egyenes ágon következik. Stabilnak hitt családi háttere azonban egyetlen este alatt kártyavárként omlik össze, amikor megtudja: örökbe fogadták. Ettől a ponttól két szálra bomlik a cselekmény. Egyfelől nyomon követhetjük őt, aki származását kutatva egyre mélyebben éli meg saját várandósságának s majdani anyává válásának jelentőségét, másfelől vér szerinti anyjának sorsát, mely izgalmas, de olykor igencsak szívfacsaró fordulatokat tartogat. Emellett a könyv lapjain keresztül elgondolkozhatunk olyan kérdéseken, minthogy van-e különbség a saját és az örökbefogadott gyermek között? Ki az igazi anya? Az aki megszüli a gyermeket vagy az, aki felneveli? Mennyi ideig etikus eltitkolni valaki elől a származását? Mi az a határ, ameddig el lehet menni azért, hogy legyen gyermekünk vagy éppen azért, hogy ezt elkerüljük. Egyszerre szól a felelős gondolkodásról, a cselekedeteink következményeivel való szembenézésről és a szeretet feltétlenségének erejéről. Mindezt két, de valójában egy család életén, valamint a világszerte előforduló, ötvenestől a nyolcvanas évekig tartó kényszer örökbe adások tükrén át szemléltetve az olvasóval.
Mindazoknak ajánlom ezt a könyvet, akiket érdekelnek a megtörtént eseményeket feldolgozó történetek, de azoknak is, akiknek túl sok zsebkendőjük van, mert ezzel a kötettel garantáltan csökkenteni tudják készleteiket. Harmadrészt pedig minden leendő, vagy már gyermekét nevelő anyának és olyanoknak, akik egy kicsit szeretnének belelátni egy örökbefogadott gyermekkel való életbe, s magába ebbe az örök áramlásba, melyet úgy hívunk: szeretet.

Könyvajánló - Karády Anna: A füredi lány

Mit tennél ha váratlanul 1763-ban találnád magad?

Ez a kérdés áll A füredi lány című könyv borítóján, mely első olvasásra is eléggé elgondolkodtató. Őszintén szólva nekem ötletem sem lenne, leginkább elveszettnek érezném magam. Belegondoltál már valaha abba, hogy mennyivel másabb lehetett akkor az élet? Nem volt áram, központi fűtés, autók, internet, emellett pedig az emberek mindennapjai is teljesen másképp alakultak. A női egyenjogúságnak még csak a szikrája sem lobbant fel akkortájt, s az asszonyoknak számtalan dolgot el kellett tűrniük uraiktól.
A füredi lány című könyv betekintést enged az 1700-as évek mindennapjaiba, s szépen festi le mind a paraszti réteg, mind a földesurak életét. A könyv szereplői kifejezetten az ember szívéhez tudnak nőni, s nem csak Anna és Mihály, a két főszereplő, hanem a mellékszereplők is a maguk egyszerűségével, de mégis eltérő személyiségükkel. Amikor olvastam a könyvet, szinte filmként pergett le minden a szemem előtt, az aprólékosan leírt helyszínek és épületek engem is visszarepítettek abba a korba. Az író igen színesen és szemléletesen mutatja be az akkori építészeti stílust, a táj bujaságát és vadságát, a globális felmelegedés nélküli időjárási viszontagságokat. Mindezek mellett hűen tükrözik az író szeretetét Balatonfüred iránt, de mindezt annyira, hogy én is kedvet kaptam ahhoz, hogy ellátogassak oda, s felkeressem az általa leírt helyszíneket.
Adva van egy lány, aki a XXI. századból hirtelen 1763-ban találja magát, ahol megismerkedik, majd beleszeret a jóképű földesúrba. A mű, az időutazást leszámítva, lehetne egy átlagos történelmi szálon futó lányregény, azonban annál sokkal többet nyújt az olvasó számára. Karády Anna nagyon alaposan tanulmányozta, majd írta le az akkori viszonyokat, a mindennapok nehézségeit, az aktuális problémákat. A könyv elején megismerkedhetünk Katicával és Istvánnal, akik a paraszti rétegből származnak. Anna hozzájuk szegődik, mellettük tanul meg élni és létezni ebben a számára idegen világban. A fiatal jogászlánynak mindent újra kell tanulnia, mint például az akkori beszédstílust, az önellátás fortélyait, a paraszti tulajdonjog helyzetét és a női feladatokat. Kifejezetten sokszor merül fel a boszorkányság témája is a könyvben, mely akkortájt komolyan érintette a nőket. Ezt követően István mellé szegődik, aki orvosként dolgozik a Balaton partján, s mellette szemlélheti meg, hogy mennyivel másabb volt az akkori orvoslás. Kendőzetlenül mutatja be az olykor meghökkentő gyógyítási módokat, eszközöket és „gyógyszereket”. Itt ismerkedik meg az igazán jóképű földesúrral, akivel hamar szerelembe esnek. A könyv az ő szerelmük alakulásáról és a megpróbáltatásokról szól, de ennél többet nem árulok el!
A könyvben érdekesen keveredik a múlt és a jelen, pont annyira, hogy végig fenn tudja tartani az olvasó érdeklődését. Az én esetemben ez annyira jól sikerült, hogy képtelen voltam letenni a könyvet, és két nap alatt ki is olvastam. Az író stílusa magával ragadó, a vicces részletek mosolyt csalnak az ember arcára, végig izgatottság keríti hatalmába az olvasót.
Vajon mi lesz a szerelmesek sorsa annak ellenére, hogy két külön világból származnak, s két külön kasztba tartoznak? Nem kell tőle egy fordulatokban és izgalmakban gazdag történetet várni, cserébe viszont egy könnyed olvasmány, kedves szereplőkkel, mindent felperzselő szerelemmel és korszakok közötti különbségekkel. Mindenkinek csak ajánlani tudom! Nekem biztos, hogy újra olvasós lesz!

Szóval te mit tennél, ha váratlanul 1763-ban találnád magad?! A válaszokat bagolyban várjuk!

Ha beleolvasnál a könyvbe: KATT

Könyvajánló - Christelle Dabos: A Tükörjáró

Te miről szeretsz olvasni? A romantika ragaszt első pillanatban is a mondatok elé? Netán az akció, a vérpezsdítő, adrenalinhajhászós jelenetek, a nyomozás az, amit keresel? E havi ajánló rovatunk egy olyan regényt mutat be, ami első hallásra végzős bálunk hangulatát idézheti szemünk elé: A Tükörjáró-sorozatot. Kétszer is nézd meg, biztos pontosan olvastad-e el a sorokat, jó alaposan kutass az elrejtett jelek után a mondatok között, mert itt bizony semmi sem az, mint aminek első ránézésre tűnik... Vagy másodikra.

A szívemnek legkedvesebb "szereplő" maga a világ. Különleges, bizonyos elemeiben meghökkentő és megválaszolatlan, mégis jól felépített, figyelemfelkeltő. Az általunk ismert Földnek nyoma sincs, helyette a kérdőjeles természetű központ körül földrészek, vagy a könyv nyelvén nevezve: szilánkok lebegnek. Elrendezése azonnal érthető és világos, mégis a cselekmények során annyi mindennel gazdagodik, hogy nem tud unalmassá válni. A levegőben lebegő szigetek közül többet is láthatunk, és bizony mindegyiknek megvan a maga különlegessége, bája, amiért szeretni lehet. De a dolgok misztikuma nem csak ennyiből áll, ugyanis ezeken a szilánkokon eltérő népek élnek, eltérő képességekkel. Bizony, náluk is létezik valami olyasmi, amit mi mágiának hívunk, ám ott egészen különleges módon szövi át az életüket.

Történetünk Animán veszi kezdetét, egy bájos és néhol kissé mulatságos szilánkon, ahol a tárgyakkal szoros szimbiózisban élnek az emberek. Lábadra húzza magát a kedvenc csizmád, reggel bökdösve ébreszt a párnahuzatod, méltatlankodva dohognak a falak, ha firkálsz rájuk... Ez itt mind teljesen normális. Néhányan, mint történetünk főszereplője, Ophélie is, képesek környezetükből olvasni, azaz felületüket megérintve átélni azokat az emlékeket, amik az adott tárgyakhoz kapcsolódnak. Azért kétszer is átgondolnád, mielőtt kölcsönadod a tollad jegyzetelni egy sajátjáról megfeledkezett olvasónak, nem? Van szilánkja az elmejátékoknak, az anyagformálásnak, a növényeknek, az érzéseknek, a jóslásnak... Mind csak arra vár, hogy érdeklődve leülj eléjük kibogozni az őket összefonó csavaros történetet.

Adott tehát egy gazdag világ, ehhez jön egy átlagosnak tűnő, kissé visszahúzódó, de sok tekintetben racionálisan (végre valaki!) gondolkodó hősnő. Mi itt a galiba, miért kezdődik el egyáltalán a mese? Ja, hogy Ophélie jövője kissé bizonytalanná válik, mert a szokásokkal ellentétben nem ment még férjhez? Ja, hogy nincs gond, akkor férjhez adják? Ja, hogy egy másik szilánkon élő férfihoz? Ja, hát az már mindjárt más.

Talán nem lövök le nagy madarat az égből, ha elárulom: Ophélie utazásai nem alakulnak minden tekintetben úgy, ahogy azt előre várnád, és ha azt gondolod, hogy az egész sorozat csöpögni fog majd a rikító rózsaszín romantikától, bizony szintén tévedsz. Nem azt mondom, hogy nem lesz szó az emberi kapcsolatok alakulásáról, de a hangsúly teljesen más dolgokra került - és pontosan ettől üdítően változatos és izgalmas az egész. Előbb lesz hangsúly a társadalmi különbségeken, az erkölcsi kérdéseken, a kirekesztés, zaklatás létjogosultságán, mintsem a két főszereplő közt szövődő kapcsolaton, így ha eleged van már abból, hogy körülötted minden a szerelemről szól: tégy a Tükörjáróval egy próbát.

Ó, hogy miért ez a sorozat címe?

Nem említettem volna? Ophélie képes a tükrökön át közlekedni, amit csak igen kevesek mondhatnak el magukról. Nagybátyja szavaival élve: "Amikor az ember tárgyakat olvas, háttérbe szorítja önmagát, hogy teret engedjen valaki más történetének. Ahhoz viszont, hogy belépj egy tükörbe, önmagaddal kell szembenézned. Az bizony csak az igazi legény a gáton, aki egyenesen bele mer nézni a saját szemébe, képes olyannak látni magát, amilyen, képes elmerülni a saját tükörképében! Az olyanok, akik álarc mögé bújnak, becsapják és jobbnak hiszik magukat, mint amilyenek a valóságban, akárhogy próbálnák, soha nem tudnák megcsinálni."*

Az önismeret sosem becsülendő alá. Hogy érzed, tudna neked tanítani valamit ezen a téren Ophélie?

*Christelle Dabos: A tél jegyesei - 101. oldal

Szentivánéji álom - Forrongó komédia egy nagyszínházi darabban

Van egy hagyomány: Szent Iván éjjelén a szerelmes lelkek az erdőbe szöknek, ott tüzet ugranak, amely pecsétként vetül szerelmükre. Ezen az éjjelen tiltott számukra az alvás, hacsak nem akarják sorsukat kísérni a balszerencsével, ami bajba sodorja kapcsolatukat. Mi történik, ha mégis elalszanak? Itt kap szerepet a mágia. Tündérek és szellemek ámulatba ejtő formákat öltenek, és megkezdődik a feldúlt bolyongás a mágikus lények lakta erdőben.

A színházak a darabot a klasszikus fordítások szerint, modernizáltan, és kedv szerint gondolják újra, akár a Rómeó és Júliát. Shakespeare drámájánál a varázslóvilág számára azonban sokkal ismerősebb forrongó vígjátéka: a Szentivánéji álom. Köd borul arra, hogy mennyi igaz valójában a szerelmesek éjjelének történetéből. A kortárs újragondolás szerint az éjjelre egy hatalmas házibulit szerveznek, amelyre hivatalos mindenki, aki a vágyainak engedelmeskedni hajlamos. Az érzések irányt tévesztenek, a láthatatlan lények megjelennek, hogy kiszúrjanak a szerelmes lelkekkel. Féltékeny tündérek, félrekézbesített bűbájok kavarják fel a port és packáznak a párokkal. A szerelem elől menekülők elkezdik üldözni a gyöngéd érzelmeket. Aki korábban elutasított, most vonzódik.

A Szentivánéji álom egy olyan komédia, ahol egy pillanat alatt változik meg minden és négy sarkánál megfogva forgatja ki a mágia a világot. Akik képtelenek kivetkőzni magukból, ekkor este megtehetik. Talán sokan vagyunk úgy, hogy szívesebben belevetnék magukat, mint ahogyan azt be is mernék vallani. Az éjjel mindenkire hatással van, kérdés csupán egy marad, amelyet a fátyolos szemeinket felnyitva fel kell tennünk: Mi lesz reggel?

A szultána – A nők uralkodása

I. Szulejmán korában, Hürrem szultána idején vette kezdetét a nők szultanátusa. Hürremet követte Nurbanu szultána, jött Safiye szultána, majd egy görög ortodox pap lánya, a szép Anasztázia Noémi, aki Köszem néven az Oszmán Birodalom egyik legbefolyásosabb úrnője lett.

Figyelem! A cikk cselekményleírást tartalmaz!

Egy görög szigeten él egy csodaszép lány, Nasia. Távol Isztambulban, a Topkapi palotában a róla készült festmény megtetszik az ifjú Ahmed hercegnek. Nemsokára meghal a szultán, így a birodalom ura Ahmed lesz. Nagyanyja, Safiye szultána elraboltatja Nasiát Cephaloniából ajándéknak, és a palotába hurcoltatja. Bár a lány többször megpróbál szökni, végül beletörődik helyzetébe. A háremben cselszövések, intrikák és még gyilkosságok is előfordulnak, de Nasia megállja a helyét, és a szultán bizalmas kedvese lesz. Miután szinte megmenti az uralkodó életét, a Köszem nevet kapja. Sok az ellenség, kevés a szövetséges, de Köszem nem adja fel a küzdelmet, sem a hatalommal nem rendelkező Handan szultánával, sem Safiye szultánával szemben. Miután Handan belátja, hogy cseppnyi hatalma sincs, végez magával. Safiye-t a Régi Palotába küldik száműzetésbe tengernyi vétke miatt, így a leghatalmasabb úrnő immáron Köszem lesz, aki nyolc gyermekkel ajándékozza meg Ahmed szultánt. Közben persze telnek az évek, a gyerekek felcseperednek és jönnek a változó idők, számos új ellenséggel, sok fájdalommal. Miután Ahmed szultán meghal, helyét testvére, a zavarodott Musztafa herceg veszi át. A harc folytatódik a trónért, végül Köszem leszámol az összes ellenségével, és fiát, Murád herceget ülteti trónra.

Én először is a Szulejmán című sorozatot néztem meg, nemrégen fejeztem be A szultánát. Annyian dicsérték, úgy gondoltam, én sem hagyhatom ki. Már az első percekben megszerettem, teljesen le tudta kötni a figyelmemet. Szívszorító volt, amikor néztem, ahogy egy kislányt elragadnak a galád törökök, kitépik szülei karjaiból. Meglepett, hogy milyen intrikák zajlanak a háremben, micsoda rafinált fruskák lengik körbe a palotát. Tudni illik, szeretem az olyan sorozatokat, amelyek történelmi ihletésűek, de néha zavart, hogy egyes mellékszereplők több szerepet kapnak, mint a fontosabb karakterek. Magával ragadott a csodás látványvilág, a szép kosztümök, a bámulatos díszletek. Azonban a zenei betétek voltak számomra a legélvezetesebbek. A szereposztás elég pazarra sikeredett, külön pont, hogy a Köszemet játszó színésznőt lecserélték Beren Saat-ra, ugyanis a másik nem tudta volna ilyen jól eljátszani a felnőtt szultánát. A harmadik cserénél elszontyolodtam, mert szerintem Beren jól hozta volna az idős szerepet is, viszont nem akarta. Egyébként aki szeretné, el is olvashatja, hiszen megvásárolható könyv formájában is.

Egy kicsit taglalnám az igazi Köszemet. Számomra egy hataloméhes nőszemélynek tűnik, mivel még fiai halála után is válide szultána akart lenni, unokája uralkodása idején. Nem is csodálom, hogy Turhan Hatidzse szultána megölette, hiszen már több, mint hatvanéves volt. Ilyen korban már nem volt illendő a Topkapi palotában illegetnie magát, hanem át kellett volna adnia a helyét az utódjának és visszavonulnia, békében élni a hátralévő éveit. Nem így történt, és az örökös harcnak meg is lett a böjtje.

Palotalázadás tört ki, amelyben megölték az összes hű emberét. Őt állítólag egy hárem függönnyel, esetleg a saját hajával fojtotta meg egy eunuch. Miután kilehelte lelkét, a háremhölgyek letépték róla a gyöngyeit, nyakláncait, kitépték a fülbevalóját a füléből, az ujjait eltörték miközben a gyűrűit próbálták leerőszakolni róluk. Ki tudja? Lehet, csak legendák, de így is elég elrettentő példa az esete. Utóda az imént említett Turhan szultána volt az, aki eltörölte a testvérgyilkosságokat (ugyanis a trónra lépő szultánnak kötelessége lett volna megöletni a fiú testvéreit). Vele ért véget a nők szultanátusa.

Összességében feltétlen ajánlom eme művet a sorozatbarátoknak, főleg azoknak akik szeretik a látványos, izgalmas és szerelemmel fűszerezett, csajoknak előnyt adó szappanoperákat. A könyvet most tervezem olvasni.

Szerintem ez az időszak nagyon érdekes, ezért valóban találó az eredeti neve: Csodálatos Század.

Fantazmagória vagy valóság?

 

Három fantasy film idénre, hogy te légy a muglik legnagyobb kritikusa!

A 2021-es év izgalmas lesz a varázslók számára is, akiknek a figyelméért több tucat filmalkotás küzd. A lehető legjobb merítés érdekében most három – a muglik által – fikció műfajba sorolt filmet fogunk kiemelni a tömegből. Ezek a históriák ismerősek lehetnek félálomban elképzelt képekről, visszagondolva a pillanatokra, amikor kicsiként a szüleink meséjét hallgattuk. Meg kell említeni, hogy a film alapjául szolgáló történetek nem teljesen egyeznek a két világban. Muglik és mágusok megannyi vélekedés és nézőpont hatására gyúrták, majd formálták a meséket saját ízlésük szerint, akár csak a mondákat, amik szájról szájra terjednek.

Hamupipőke

Lehetsz idős, fiatal, mugli vagy mágus, Hamupipőke történetéről csak az nem hallott, aki egy szikla alatt él. A varázstalan világban a cseléd sorsra jutott lány és mostohaanyja meséje kicsavartabb, mégis kevesebb izgalmakat tartogat. A szegény, ambiciózus árvát mugli bőrben láthatjuk viszont, így ahelyett, hogy saját képességeire hagyatkozva jutna el a bálba, úgynevezett „tündérkeresztanyja” segítségével - aki a főhőssel ellentétben, varázserővel bír - történhetnek meg a grandiózus pillanatok. A klasszikus egész estés filmben, amikor éjfélt üt az óra, Hamupipőke szedheti lábait, nem hangzik el sóbálvány átok, ezáltal nem kezdenek bele párbajba sem a herceggel.

Megannyi adaptációja után idén a tradicionális mese modernizált változata kerül a széles vásznakra. A forgatókönyv író, a muglik által ismert James Corden neve mellett megneveztek egy népszerű mágust is, ami azonnal spekulációkhoz vezetett világunkban. Több ízben keringett a hír, miszerint az általunk ismert történet kerül feldolgozásra, de ez nem volt más, csak kacsa. Akárhogy is legyen, a modernizált verziótól elvárjuk, hogy a szegény, hányattatott sorsú lány kisiklott élete ne egy gazdag herceg hősiesnek nem nevezhető betáncolásával kerüljön a megfelelő vágányra, aki persze minden álmát valóra váltja. Ahhoz, hogy a valóság határain belül tanúságot lehessen levonni belőle, más üzenetet kell közvetítsen, azzal tovább formálva a krónikát.

Megjelenése: 2021. február 4.

Szellemirtók

A Szellemirtók: Az örökség (Ghostbusters: Afterlife) egy ijedt mugli tollából származik, aki
félresikerült találkozása után felcsapva naplóját feljegyezte, milyen is volt összefutni egy eltévedt szellemmel. A minisztérium döntését betartva Exmemoriam átokkal feledtették el vele az ominózus eseményt. A naplóban elkezdett történetet folytatva született meg a szellemirtók forgatókönyve. Eleinte több mágusnak kérdéses volt, mégis miért akarnák kiirtani a szellemeket. Köztük is vannak jobbak és rosszabbak, de okkal képezik a világunk részét, így amíg a népszerűtlen történet köztünk nem igen terjedt el, a mugliknál annál inkább. Harminchét éve bővül a rajongótábora, akik tűkön ülve várják az idei nyarat. Az újonnan megjelenő film stáblistájában több mágus nevét is felfedezhetjük, leginkább a zeneszerzők és forgatókönyv írók között. Még arra is meglehet az esély, hogy a film populárissá teszi a varázsvilág számára a rég elfeledett szellemirtók történetét.

Megjelenés: 2021. június 11. 

Wicked

Óz, a nagy varázsló története inverz mód, tőlünk ered, majd a muglik azt tovább gondolva Broadway szenzációt alkottak belőle. Tehát elsőként a színjátszósok figyelmébe ajánlanánk a musical adaptációt, a Wicked-et. Tim Fonda, melodimágus részt vett az előadás megálmodásában, ezt követően egy kifejezetten varázslók számára készült filmet szeretett volna megalkotni a darabból. Anyagi problémákba ütközve keresett fel egy mugli produkciós irodát, amely kiszivárogtatta a koncepciót, a rajongók legnagyobb örömére. Már legalább egy évtizede ígérik a film megjelenését, de a szereplő és rendezői gárda közötti változások akadályozták az elindulást, csak a mézesmadzagot húzva a lelkes közönség előtt. Egészen mostanáig, ugyanis jövő decemberre határozott időpontot választottak a premiervetítésre. Talán a korábban említett darabok közül a legjelentősebb alkotás, hiszen globális elterjedése a varázsvilág egy újabb szegmensébe enged betekintést, mely helyenként még minket, varázstudókat is meglephet.

Megjelenés: 2021. december 22.

Nincs más dolgotok, mint felírni a dátumokat a még kopár naptárba és a filmeket megtekintve eldönteni, hogy sikeres volt e mágia elhelyezésének megpróbálása, vagy sem!

Szellemkastélyok nyomában

 Tudjuk, hogy léteznek, hisz a Roxfortban is összefuthattál már Hisztis Myrtillel, s egész biztos, hogy már a Bagolykőn is láttál kísértetet! Na de vajon hány olyan kastély lehet szerte a Földön, ahol még fellelhetőek kedves, vagy akár gonosz szellemek? Egy kis kastélytúrán vettünk részt, íme néhány olyan építészeti csoda a nagyvilágból, ahol a turisták és helyiek váltig állítják, hogy ők bizony már láttak lidércet!

Leap kastély, Írország

Kezdő helyszínünk a csodálatos Írországba kalauzol bennünket, itt éltek annak idején a kelták, s tőlük eredeztethető a Halloween ünnepe is. Ezen a földön lelhető fel a csodálatos Leap kastély, amely valamikor a XIII. és XV. század közötti időszakban épült, s melynek számos lakója volt az évek során. Ebben a kastélyban élt az O’Carroll klán, akik a klánon belüli hatalomért folytattak egymással harcot. Állítólag vacsoravendégeik gyakran végezték mérgezett étkük felett, ám ennél is érdekesebb a történet, mely az O’Carroll testvérekről szól. A legenda szerint egyikük kardot ragadott, s hátba szúrta vele pap testvérét, miközben az misét tartott a kastély kápolnájában. Ezt a helyiséget azóta csak Véres kápolnaként emlegetik, s azt mondják, hogy a tiszteletes éjszaka kísért a templomban. Nem túl szép történet, igaz? Mielőtt azonban még ezen elmélkednénk, repüljünk is tovább következő állomásunkra, melynek helyszíne a csodálatos Nagy-Britannia.

Chillingham kastély, Nagy-Britannia

Mondanom sem kell, hogy milyen gyönyörű Nagy-Britannia, s hogy milyen lenyűgöző kastélycsodák emelkednek felszínén. Ezek közül is az egyik szellemhistóriától hírhedt darab a Chillingham kastély, mely a XIII. században épült, s amit az évek során számos alkalommal átalakítottak. A kastély több határütközetben is részt vett, 1563-ban ostrom alatt állt, amikor a közeli kastély családja ágyútűzzel támadt VIII. Henrik ellen. A híresztelések szerint számos kísértet vándorol a kastély falain belül. Ezek közül az egyik leghíresebb a "Sugárzó fiú" néven ismert gyermeki lidérc, kinek fájdalmas és félelemmel átitatott kiáltása visszhangzik a folyosókon éjfélkor. A látogatók azt tapasztalták, hogy a kiáltások mindig olyan helyről érkeztek, ahol egy átjáró el lett torlaszolva. Állítólag egy fiatal, kékbe öltözött fiú alakját is vélték már felfedezni. Később az egyik fal mögött egy gyermek csontjait találták meg. A kastély másik szelleme Lady Berkeley, Lord Grey feleségének a szelleme, akinek férje állítólag magára hagyta a nőt, s megszökött a saját húgával. Néha hallani lehet ruhájának suhogását, miközben férjét keresi a hideg éjszakában.

Voergaard kastély, Dánia

Következő kastélyunk Dániában található, s Dronninglund városában épült, melynek leghíresebb mítosza Ingeborg Skeel történetét meséli el, aki a képen is látható. Ingeborg megszerezte magának a kastélyt 1578-ban, majd építészét a várárokba fojtotta, hogy soha senkinek ne tervezhessen olyan gyönyörű kastélyt, mint amilyen a Voergaard. A kastély látogatói arról számoltak be, hogy Skeel megkínzott szelleme fehérbe öltözve jár éjszakánként a kastélyban. Kicsit ijesztő, nemde?

Himeji kastély, Japán

Mai utazásunk végén elértük Japán partjait, azon belül is egész pontosan a Himeji Kastélyt. Ezt a remekművet 1333-ban adták át, s ez a japán várépítészet egyik legszebben fennmaradt darabja. Az ősi legendák Okiku (a képen) történetét mesélik el, akit hamisan vádoltak meg annak idején értékes ételek és finom falatok elvesztésével. Okiku-t megölték, majd a kastély kútjába dobták. Kísértete állítólag máig kering és éjszakánként kísért, gyászos hangnemben számolja az ételeket, amikor pedig kilencre ér, ordít, s visszatér a kútba.

Lidérckergető túránknak ezennel végére értünk, azonban csak most, mert a következő számban még számos kastély vár rátok, hogy megismerjétek kísérteteik történetét.

A gyerekkor alapkövei

Nem tudom, közületek hányan nézték kiskamasz korukban a Nickelodeont, de aki igen, beszámolhat róla, hogy milyen sok boldog percet okozott neki a kis szivacs Spongyabob, a két fivér Drake és Josh, vagy a pacsirta hangú Tori Vega és barátai. Nekem a nagy kedvenc nem más, mint az iCarly.

Carly Shay egy átlagos tinédzser, aki a művész bátyjával, Spencerrel él együtt egy társasházban, míg édesapjuk katonai szolgálatot teljesít. Éppen ezért a címszereplő jóval érettebb kortársainál és két legjobb barátjánál is, a húsimádó, tűzrőlpattant Samnél, és a technikai zseni Freddie-nél. Egy napon, megelégelve egy tanáruk és persze a felnőttek viselkedését, webshow-t indítanak, ami igen népszerű lesz, köszönhetően annak, hogy a fiatalok bohóckodnak és egyszerűen magukat adják. Tehetségkutatók, receptek, no meg persze a Random Dancing (magyar fordításban: Riszáld őrülten!) is szerepet kapnak az egy héten egyszer bemutatott adásokban. Persze a sorozatban is megjelennek a kamaszkor átkai, többek között a szerelem is a trióban. Telnek az évek, és a fiatalok cseperednek. SPOILER veszély: Az utolsó epizódban hazalátogat a Shay testvérek apja, és Carly úgy dönt, hogy vele tart Olaszországba, vagyis egy időre búcsút int a bohókás testvérének, legjobb barátnőjének, a férfivá érett Freddie-nek, no meg persze az iCarly webshownak.

Az iCarly volt a negyedik sorozat, melyet Dan Schneider készített a Nickelodeon számára. Az eredeti ötlet az volt, hogy a Miranda Cosgrove által megformált karakter szerepet kap a kedvenc szériájában. Carly neve eredetileg Sam lett volna, vagyis a webshow címe, iSam lett volna. Hosszas névkeresés után a szerepek a helyükre kerültek. A sorozat vegyes értékelést kapott, azonban a rajongók legtöbbje pozitívan fogadta. Összességében ez egy nagyszerű vígjáték, letaglózó történet, és a szereplők is érdekesek.

A magyar szinkront tekintve nagyon el lettek találva a hangok. Egy igazán mulatságos apróság, hogy Carly magyar hangja és Freddie-é testvérek (Czető Zsanett és Ádám). Számomra a kedvenc karakter és egyben szinkronhang Mrs. Benson (magyar hangja: Némedi Mari +), a mindig aggodó, szigorú, szerető és egyben megszállott édesanya igazán fel tudja olykor dobni a bulit. Néha igen kínos pillanatokat okozott Freddie-nek, de minden anya aggódik a gyermekéért. Azonban valaki állandóan. 

Kedvenc idézetemmel búcsúznék ezen rövidke cikkemben, magától Samantha Puckett-től:

"Mit tudom én, csak hozz még egy kis sült csirkét!"

Néha jobb, ha a halott halott marad...

A horror nagymestere, Stephen King rengeteg horror könyvet álmodott már meg élete során; 1983-ban megjelentette az egyik legnyomasztóbb regényét, Állattemető címmel. A creepyshake.com oldal ezt írta róla: "Aki ezt a művet nem ismeri, annak csak egyet tudok tanácsolni: amint tudja, szerezze be, és kezdje el olvasni. Nem fog csalódni… De nem fogja megköszönni azt, amit kap."

Dr. Louis Creed feleségével, Rachellel és két gyermekükkel, Ellie-vel és Gage-dzsel költöznek be új otthonukba. A fiatal orvos egy kisvárosban kapott állást. Van azonban egy probléma: A ház előtt egy olyan út van, ahol éjjel-nappal kamionok és egyéb furgonok száguldoznak. A család hamarosan megismeri a szomszédban élő idős házaspárt, Judot és Normát. Louis első munkanapja borzalmasra sikeredik, mert bevisznek egy haldokló diákot, aki figyelmezteti: ne tegye be a lábát az Állattemetőn túlra, majd meghal. A sötét hely titkára akkor derül fény, amikor Jud észreveszi, hogy a család macskáját, Churchöt elgázolták. Az öreg elmeséli Louisnak, hogy amikor az ő kutyája kimúlt, a temetőn túl, a micmac indiánok temetkezési helyén ásta el. Másnap a kutya sértetlenül hazatért. Louis nem hisz a hely erejében, de miután Jud elvezeti a temetőbe, végül ott ássa el a macskát. Másnap megjelenik a feltámadt állat, de már nem olyan, mint régen volt. Mintha egy gonosz lény tért volna vissza. A hely ereje azonban erősödik, és egy nap a kis Gage játék közben vesztére az országút felé szalad, és nincs senki, aki elrántaná a közelgő kamiontól...

Az összetört Louis mindenáron vissza akarja kapni fiát, ezért megszerezve a holttestet elindul az indián temetkezési helyre, de nem sejti, hogy milyen nagy hibát követ el.

2019-ben hazánkban új címmel adták ki a könyvet: Kedvencek temetője. Eredetileg az 1989-es filmnek és a 2019-es remake változatának is ez a címe. Természetesen a könyv és a filmek között bőven vannak változtatások. Stephen King az első változatban meg is jelent, egy papot alakított. Legtöbb regényében megjelenik a halál, de ebben az alkotásában a rémisztő fordulatokkal túltesz mindegyiken. Az író bevallása szerint írásától még a mai napig is rázza a hideg. Ugyanis saját életéből merített ötletet a művéhez, mert például kislánya macskáját is a házukhoz közel gázolták el. A kisállatot a szomszédos erdőségben fellelt kisállat temetőben hantolta el. A fiát, Owent pedig időben sikerült megfognia, mielőtt az kiszaladt volna az országútra. Az olvasókat megrendíti többek között az apai szeretet, ami még a halálnál is erősebb, és visszahozza a fiát onnan, aki nem lesz a régi önmaga, de apja még így is szereti, és ez a szeretet okozza pár ember vesztét is. Olvasás közben mintha egy nagy pofont kapna az ember, annyira meglepődik. Olykor olyan izgalmas rész következik, hogy nem lehet letenni a könyvet. Ettől lett ez a könyv vérfagyasztó és néha szívbemarkoló is.

Nem mondom azt, hogy ez a világ legjobb könyve, de én miközben olvastam, nem unatkoztam. Aki arra számít, hogy csupa horrort kapunk, az csalódni fog, hiszen egy érdekes könyv nem attól lesz jó. Egy könyv írásához először is egy jó alaptörténet kell, azután pedig ki is kell dolgozni, a szereplőkkel és a jellemükkel együtt. King ezeket meg is tette, ezért jó szívvel ajánlom, hogy aki könyvet szeretne írni, olvasson el egyet az író művei közül.

Ő egy szárnyaszegett madárka

Bizony a törökök a 2010-es évektől kezdve egyre jobb szappanoperákat készítenek, és egy számomra nagyon kedves sorozatot, a 2013-as Madárkát mutatom be.

Feride kislányként veszti el édesanyját, Güzidét. Édesapja, Nizamettin háborús katona, és amikor újra hívja a szolgálat, egy francia leányiskola gondjaira bízza egyetlen lányát.  A hétvégét és a szüneteket a kislány anyai nagynénjénél, Besiménél és annak családjánál (Seyfettin bácsikája, Necmiye unokahúga és Kamran unokabátyja) tölti. Egy nap azonban szomorú hír érkezik: Nizamettin meghalt a fronton. Feride és Kamran gyerekkoruk óta szívják egymás vérét. Besime mindig is azt akarta, hogy a lány legyen a menye, és ezért sok mindent megtesz. Ahogy cseperednek, kölcsönös vonzalom alakul ki közöttük, amelyből egy napon szerelem lángol fel. Kamran orvosként ténykedik, amikor pestisjárvány tör ki a városban, melyet apja is elkap. A férfi azonban sikeresen meggyógyítja Seyfettint, ám letartóztatják, mert törvénytelenül alkalmazta az akkor még nem engedélyezett vérátömlesztést. A bíró fia megbetegszik, Kamran pedig meggyógyítja, ezért hálája jeléül felmenti. Besime barátnője,  az özvegy Neriman viszonyt folytat a jóképű ifjúval, ám amikor Feride rájön, elkezdődik a kálvária. Megígéri, hogy nem árulja be őt, ha eljátssza osztálytársai előtt, hogy ő a kedvese. Az alku létrejötte után kis idővel egymásba szeretnek. De sok gondon-bajon mennek át, mire örökké egymáséi lehetnek.

A sorozat az 1900-as évek elején játszódik, bár nem volt népszerű annak idején hazájában, mégis izgalmakkal teleszőtt sorozat. A rajongók ujjongtak, amikor 2017-ben Burak Özcivit elvette sorozatbeli kedvesét, Fahriye Evcent. Nemrégiben megszületett közös gyermekük, aki a Karan nevet kapta.  A magyar szinkronhangok is tökéletesen el lettek találva, egyik nagy kedvencem Fehér Tibor (Kamran hangja) akinek olyan lágy, férfias hangja van.  A főbb magyarhangok továbbá: Győrfi Anna (Feride hangja), Detre Annamária (Besime hangja), Kőszegi Ákos (Seyfettin hangja), Ulmann Mónika (Necmiye hangja), Zámbori Soma (Selim hangja), valamint Bozó Andrea (Neriman hangja). 

Igazán megörültem, amikor meghallottam Pánics Lilla és Andrusko Marcella színművésznők hangját is. Lilla Feride barátnője, Misel, míg Marcella a másik barátnő, Mari hangját szolgáltatta. Azért nagy öröm ez számomra, mert az egyik általam kedvelt, a szintén török Cennet c. sorozatban Lilla alakítja a címszereplőt, míg a másik kedvelt szériában, A császárság kincse kosztümös drámában Ki császárné hangja nem más mint Marcella. Érdekesség, hogy a sorozat Reşat Nuri Güntekin azonos című regénye alapján készült 1922-ben. Nos kedveseim, a cikk végére megkérlek benneteket, hogy minél többen szavazzatok nálam, Zayday Hudsonnál Bagolypostán augusztus 25-ig, hogy az előbb említett két sorozat közül melyikről írjak a következő számban.

David Bowie

Emlékezzünk a Manókirályra!

Aki látta a Fantasztikus Labirintus c. fantasy bábfilmet, az biztosan tudja, miről beszélek. Ez egy mugli alkotás, David Bowie pályafutásának talán legjobb állomása, de ez egyéni szubjektív véleményem.

Az énekes 1947-ben született, január 10-én, az Egyesült Királyság fővárosában. Jöjjön pár tény az énekes-színészről, amit talán tudtatok, talán nem, remélem szolgálok pár új infóval.

1. Az eredeti neve David Robert Jones.

2. Brixton kerületben született, Dél-Londonban.

3. 13 évesen kezdett szaxofonozni.

4. A féltestvérétől, a nála 9 évvel idősebb Terry Jonestól kapta ehhez a löketet.

5. A bátyját sajnos később mentális betegségek miatt intézetbe zárták, ami David lelkivilágát nagyon megrázta, csakúgy mint Terry 1985-ben elkövetett öngyilkossága. Terry halála ihlette a Jump They Say c. számot.

6. 16 évesen kezdte el az énekesi karrierjét, először főleg reklámzenékben utazott, majd rögtön rá meg is alapította első bandáját, a Davy Jones and The Lowe Third-öt.

7. A vezetékneve megváltoztatása marketing célból történt, hogy ne keverjék össze a The Monkees énekesével és egyben frontemberével, Davy Jonesszal.

8. 1970 márciusában házasodott össze az amerikai származású Angela Barnettel, ebből a frigyből egy fiuk született, Duncan Jones (David születési nevét kapta meg), „Zowie” becenévvel. Sajnos 1980-ban válás lett a kapcsolat vége.

9. Számos filmben is kapott szerepet, leginkább a Ziggy Stardust becenevéről ismerik, illetve, ahogy cikkem címében is utaltam rá, Jareth, a Manókirály néven is emlegetik.

10.  2016. január 10-én halt meg rákban, 69 évesen.

Szóval, Manókirály…

Miről is szól a Fantasztikus labirintus?

Egy fiatal, árva lány, Sarah és Jareth, a Manókirály találkozásáról.

Sarah 15 éves, elvált szülők gyermeke - az édesanyját egy színész csábította el, az apja pedig újranősült. Közös gyermeke is született a mostohaanyával, így Sarah mellőzöttnek érzi magát, mert kisöccse, Toby túl sok figyelmet kap, rá alig jut valami szerinte.

Egy alkalommal rábízzák a kisfiút, mondván, úgysem talált ki magának programot, hát akkor tegye hasznossá magát. 

A meséket és színdarabokat nagyon szerető Sarah a síró kisöccsét egy mesével próbálja vigasztalni, dühében pedig végül olyat tesz, amit később maga is megbán - azt kívánja, „Bár elvinnének a manók!”

És itt jön a buli úgymond.

Tobyért tényleg eljön Jareth, a Manókirály, aki elrabolja és a várába viszi, amihez egy labirintuson keresztül vezet az út.

Sarah számos próba és kaland után, új barátai segítségével eljut Jareth-hez, és végül kimondja azt, amit annyit gyakorolt, mégse jutott soha eszébe: „Nincs hatalmad felettem”.

A báli jelenetben hangzik el az én személyes kedvenc dalom az énekestől, az As The World Falls Down c. romantikus, rockos beütésű sláger, ami szerintem a film egyik legjobban sikerült soundtrackje. Sarah hercegnői ruhában, egy báli forgatagban táncol a Manókirállyal, aki a vágyott apai törődési igényét testesíti meg Sarah belső, imaginárius terében.

A történetből egy konklúziót mindenképpen levonhatunk: a minket körülvevő emberek, akikkel legtöbb időnket töltjük, hatással vannak ránk, formálják személyiségünket és a világról kialakított képünket. Épp ezért fontos, hogy ne hagyjuk el az önismeretet, mert bár klassz dolog, ha Sarah-hoz hasonlóan vannak szenvedélyeink, álmaink és példaképeink, de tudnunk kell különbséget tenni a reális, megvalósítható célok és a törékeny alapú, buborékként szétpukkanó kívánságálmok között, hogy mibe éri meg valóban energiát fektetni.

Továbbá a mérgező kapcsolatokból való kilépés is jelentős a filmben, hiszen Jareth abúzív módon zsarolja Sarah-t, próbálja a maga befolyása alá keríteni, ami nem egészséges, egyetlen kapcsolaton belül sem, legyen akármilyen minőségű - házastársi/párkapcsolati, rokoni, egyáltalában bármilyen viszony esetében. Sarah jellemfejlődésének része, amikor eszébe jut, hogy igenis tehet azért, hogy jobb legyen neki. Nem kell behódolnia, mondhat nemet. Pedig milyen sokszor érezzük úgy, hogy ez lehetetlenség. Hé, a szóban is ott van: impossible / I'm possible. ;)

Jó szórakozást kívánok a filmhez!

Ay Amor...

Ki ne emlékezne a '90-es évek híres telenovelláira? Szerelemmel, ármánnyal és sok szenvedéssel teli, rögös életutakban és izgalmakban bővelkedő történeteire? A Rosalinda c. 1999-es sorozatot mutatom be nektek.

Börtönbe zárják Soledad Romerót egy olyan bűncselekményért, melyet nem is ő követett el. A nő várandós és fogságban szüli meg a kislányát, akit húga, Dolores gondjaira bíz. Rosalinda erről mit sem tudva nevelkedik Dolores három gyermeke mellett. Húsz évvel később egy virágboltban dolgozik és egy nap itt talál rá a szerelem, Fernandó José Altamirano del Castillo személyében - a sors furcsa fintora, hogy pont a fiatalember édesapjának megölésével vádolták meg Rosalinda édesanyját. 

Dolores a halálos ágyán átnyújtja Rosalindának azt a gyűrűt, melyet még nővére adott neki azzal a kéréssel, hogy őrizze meg lányának. Mielőtt meghal, a nő elárulja a férjének, Javiernek, hogy az egyik lány nem az övé. A gyászoló férfi emiatt durván bánik mindhárom lánnyal, és csak a fiával, Betóval foglalkozik.

Amikor Soledadot kiengedik a börtönből, mindenkinek Martha néniként mutatkozik be és elhunyt édesanyjuk testvéreként költözik a családhoz, hogy segítsen gondjukat viselni. A bonyodalmak csak akkor kezdődnek el igazán, mikor kiderül, hogy kinek a lánya voltaképp Rosalinda. Vajon a fiatalok képesek megmenteni a szerelmüket? Vajon a nővére, Fedra, megkaparintja magának Fernando José-t?

Bár hazájában nem aratott óriási sikert, Magyarországon mégis rengeteg nézőt vonzott a televízió elé. A főszereplőt alakító Thalía a sorozat népszerűsége miatt 2000-ben meghívást kapott hazánkba és magyarországi látogatása során átadták neki a "Legnézettebb telenovella" díját, valamint fellépett a Dáridó c. mulatós showban. A gyönyörű színésznő az új évezredtől nem vállalt el több szerepet sorozatokban, hanem az énekesnői karriert választotta.

Magam részéről ezen sorozatot ritka kincsnek tartom - a mai mexikói telenovellák vontatottak és nyújtják őket, mint a rétestésztát, de a produkció nem lesz ettől érdekesebb. A Rosalinda ezt a hibát Beatriz Sheridan-nak, mexikó egyik leghíresebb rendezőjének köszönhetően kerülte el. További sikerei közé tartoznak a Paula és Paulina, az Esmeralda, a María-trilógia vagy A betolakodó.

Rosalinda számomra mindig egy gyönyörű, szerény lány marad, aki mindig a jót akarja másoknak, és sosem ártana még a legádázabb ellenségének sem, de ha kiprovokálják a tettek mezejére lép. Talán (?) emiatt is szerettek bele az őt játszó színésznőbe, aki olyan hitelesen alakította, ám szépsége sem hagyta hidegen a nézőket. Thalia a való életben két gyermek gondoskodó édesanyja és szerető feleség. 

Hölgyeim, higgyünk a szőke hercegben, és uraim, ne az értetlen, ostoba fruskákat lássátok bennünk, mert néhányunkkal rosszul járhattok (de az ellenséges hölgyek is),  mint például Pamela Itturelde, Fernando volt barátnője, akit Rosalinda megcibált...

Szerelempatak

Egy átlagos napon, Csíkszentdomokoson egy öregember elindul, hogy rátaláljon a szerelemre, és a szókimondó „öregjányok“ kifejtik véleményüket a mai fiatalokról.

Azt hihetnénk az előzetes és néhány rövid részlet megnézése után, jézuska a nagyik megmondják ám a frankót! De előbb tanácsos megnézni a teljes filmet. Főszereplőnk a jobb napokat is látott Feri - no meg a temérdek öreglány (néhányat említve, Veronka, Erzsi és Róza néni). Láthatjuk az idősek mindennapjait, hogyan dagasztják a finom sütemény tésztát valamint hogyan szoktak a domboldalakon piknikezni. Ráadásul még fiatalkori lepedőélményeiket is megosztják egymással és a kamerával. Nem szégyenkeznek! Hajce!



Ezen kívül némi szomorúság is megjelenik, mégpedig Márton bácsi személyében. Sokáig ápolta beteg feleségét és egyszer azt mondta neki a neje: „Tudd meg, hogy sosem állhattalak téged!" (Vagyis: Tudd meg, mindig utáltalak!). Ennek ellenére az úr mindent megtett, gondozta, etette és fürdette, egészen haláláig. Márton bácsi elmeséli nekünk, hogy felesége sokszor csalta meg őt, de sose hánytorgatta fel neki.

Megható Tercsi néni története is, aki elmondja, hogy szeretett bele egy tánctanár, akivel 50 évig éltek együtt boldogságban-békességben. Róza néni Feri bácsinak ecseteli fiatalkorát, azt, hogy gazdája keménykezű volt vele, Erzsi néni pedig férje tiszteletéről magyaráz és egy jó tanáccsal is ellátta a fiatalasszonyokat. Dénes bácsi humorosan fejtegeti a régi szerelmespárok szokásait, Lajos bácsi a nők okozta örömökről társalog, míg Julcsi néni a szerelmi fokokat magyarázza a házastársak életében. Végül kedvenc szereplőm, Veronka néni meséli, mennyire imádta őt a férje, és néhány tréfás pillanatot az életéből.

A film végén a kedves anyókák beszélgetnek, és humoros történetekkel szórakoztatják egymást. Aztán elkezdenek gurulgatni a domboldalon és jót mulatnak magukon.

Ha van pár felesleges órád, nézd meg te is, mert egy nagyon szórakoztató és bőbeszédű falvacska lakóit mutatja be, akik jó szomszédok és barátok. Mindenben segítik egymást.