Rajtakaptuk!

Ellával valami különleges történhetett, ugyanis jobban hasonlít nagynénjére, mint eddig és nem csak a külsőségekre gondolok, hanem a korára is. Értesüléseim szerint, az egyik rellonos kívánta ezt a tündérektől, ugyanis a navinés tanuló feltöltött az internetre egy képet, amin egy káposztával pózol, mellé pedig azt a szöveget írta, hogy "Közös fotó egy rellonos zöldséggel". Valamelyik zöld diák találhatta ezt túl provokálónak, és gondolta megleckézteti a lányt. Nem tudom mennyire hihetek a képnek, amit az egyik könyvemben találtam, viszont mostanában nem láttam a vörös hajzuhatagot.

Mióta Szira eltűnt az iskola falai közül, nem hallottunk a kisasszonyról. Nemrég azonban a faluban sétálgatott, méghozzá olyan ruhában, mint amilyet az irodai alkalmazottak hordanak. Talán felhagyott a bulizós életvitellel és egy ilyen unalmas munka után nézett? Emellett még barátja is van, akivel tökéletesebb nem is lehetne a kapcsolata, amiről a következő kép is árulkodik.

Bálinttal tett sétájukon mindketten egy kislánynak fogták a kezét, aki olyan 2-3 éves lehet. Ha jól számolom, még nem lehetne gyermekük, szóval biztos örökbe fogadták, más magyarázat nem lehet rá. A képen Bálint nagyon boldognak tűnik, elméletileg már régebben is szeretett volna egy csöppséget és most sikerült is nekik. Innen is gratulálok a párnak és sok boldogságot kívánok a későbbiekre!

ETHAN R. SAINT-VENANT MEZTELENÜL PÓZOL! Mielőtt bárki is elkezdené kivágni a képeket az újságból, annak jó hírem van; nem most csinált ilyet utoljára. Sajnos kérésre nem mutatja meg felsőtestét, de az iskolai ünnepélyeken igen. Ezt a képet a DÖK legutóbbi eseményén kaptuk lencsevégre. Talán nem is önszántából vált meg a felsőtől, hanem ez is egy kívánság eredménye. Ennek már nem jártam utána, erről inkább a rellonost kérdezzétek, mindenre szívesen válaszol. 

A kviddics egy durva sport, ezt Vikohino is tudja, aki évekig játszott az Eridon csapatban, most pedig egy boltja van a faluban. Ennek az üzletnek van köze a balesetéhez, ugyanis a ragtapasz nem véletlen leledzik a homlokán. Elméletileg éjszaka betörtek a helyiségbe, ő pedig foggal-körömmel védte az árut. Messze van a házam az övétől, úgyhogy nem hallottam a betörő sikítását. A szomszédok elmondása szerint a nő egy terelő ütővel üldözte a falu utcáján, de aztán megunta és inkább hazament. Ha jól sejtem, legközelebb mindenki kétszer meggondolja, kinél próbálkozik.

Ki hogyan tölti a telelést?

Máris egy szörnyű hírrel jövök, ugyanis Antoinette Myra Blackburn kórházban volt. Nem tudjuk mi történt vele vagy mit csinált, de érkezés után nem sokkal került oda. Természetesen nem egyedül töltötte ezeket a napokat, voltak bent nála a barátai, többek között Havasi Bence is. Sok olyan jel van, hogy a fiatalok egy párt alkotnak, több van köztük, mint barátság, ám ezt ők mind nagyon tagadják, illetve Myrának van is vőlegénye, Travis Payne. Ám mit szól ahhoz, hogy a fiúnak más tetszik? Remélem azért nem bántja meg a lányt, mikor visszatér.

Tegnap volt Valentin nap, amit rengetegen vártak, főleg a lányok. Biztos mindenki sokat gondolkozott, hogy mit vegyen a párjának, és ezzel Lepsényi Zalán sincs másképp. Nemrég találkoztam először a fiúval, méghozzá egy olyan helyen, ahová neki nem szabadott volna jönnie, de ez már más téma. Szóval a fiú tőlem kért segítséget, hogy mit vegyen egy lánynak, aki nagyon tetszik neki, mert nincs ötlete. Mondtam neki pár dolgot és úgy tűnik az egyiket megfogadta, bár a képre már nem volt vevő.

Sajnos főszerkesztőnk nem lehet velünk, csak néha-néha látjuk, de róla sem feledkezhetünk meg. Nemrég bukkantam erre a képre, jobban mondva várt itt a szerkesztőségben. Jól láthatjuk, hogy Adam egy koronát visel és a kép nemrég készült. Ebből sok dologra következtetünk, de leginkább azokra a középkori játékokra, amiket, ha jól tudom ilyenkor vagy nyáron rendeznek meg. Igen! Adam Kensington ilyesmikre jár, mikor nem cikkeket ír. Biztos jó program hasonló érdeklődési körrel rendelkező varázslókkal és boszorkányokkal találkozni, de azért ezt nem gondoltam volna. Mindazonáltal jó szórakozást Adam!

Januári diákbörze

Eridonos Tulipánkirálylány
- Szentesi Alíz Zsófia a reflektorfényben -

Első alanyomat nem hiszem, hogy be kéne mutatni, hiszen vörös haja és mindig mosolygós arca nem téveszthető össze senkiével. Alíz mindig boldog és bár még csak harmadikos, rengeteg dolgot tud az emberekről és a tulipánokról. Veszekedések, Lena, Gwen, tulipán, Eridon - leginkább ezek a dolgok jellemzik őt.

Szia! Ugye nem haragszol, ha felteszek neked pár kérdést, amit mindenki el fog olvasni?

Szia! Attól függ milyen kérdés o.o

Már meg is tudod. Szóval mit éreztél, mikor jelentkezett a varázserőd? Számítottál rá, vagy nagy szemekkel néztél, hogy mi történt?

Először nem is igazán tudtam, hogy mi történik, azt hittem valaki más szórakozik és nem én voltam a felelős. Persze nagyon megijedtem mikor az egyik ablakban ülő kisfiú mögött eltűnt az üveg, ő pedig majdnem kiesett rajta, vagy mikor a virágcserép mellettem esett le a földre. Tényleg azt hittem, hogy ezt valaki más csinálja, de miután megkaptam a levelet, sejtettem, hogy akkor én okozhattam ezeket. De nem voltam rá büszke.

És a nevelőszüleid mit szóltak ehhez a dologhoz?

A nevelőszüleim? Hát ők nem lepődtek meg annyira, mint én. Sosem meséltem nekik a furcsaságokról, amik korábban történtek velem, de mikor megkaptam a levelet, kiderült, hogy egy aranyvérű varázslócsalád fogadott örökbe. Azt hiszem örültek, hogy akkor most majd lesznek velem egykorú ismerőseim, barátaim és nem fognak kiközösíteni, mert ilyen furcsa dolgok történnek velem.

És akkor érkeztél meg a suliba. Milyen volt először belépni? Milyenek voltak az emberek?

Mindenki nagyon nagy és ijesztő volt, én meg csak álltam a bejárati csarnokban a nagy csomagjaimmal és nem is tudtam merre kellene mennem. Láttam a sok sárga, zöld, kék és piros taláros emberkét, de akkor még nem igazán tudtam, hogy én hova is kerültem. A piros szegélyes címer nem sokat árult el a házamról. Akkor jött oda hozzám egy kedves lány, akinek ugyanolyan talárja volt, mint nekem és ő segített eltalálni az Eridonig, na meg sokat magyarázott és nagyon jólesett a segítsége.

De nem sokáig voltál egyedül. Sok korodbeli szobatársat kaptál? Milyen volt velük együtt lakni?

Igen, akkoriban még mindhárman másodikosok voltunk, gyorsan összebarátkoztunk és hamarosan már együtt járkáltunk mindenhova.

Nagyon jó volt velük lakni, imádtam éjszaka csak feküdni az ágyban és hallgatni, ahogy ott szuszognak mellettem. Tudtam, hogy ők a barátaim és rájuk számíthatok. Bíztam bennük, úgy, ahogy még soha senkiben. És ez olyan... jó.

Nem lehetett titeket nem észrevenni, az egyszer biztos. És az iskola többi tanulójával mi a helyzet? Velük hogy jössz ki?

Nem mindenkivel találkoztam még, de akivel már igen, arról csak jó véleményt tudok mondani. Azt hiszem nem volt olyan ember, akire azt tudtam volna mondani, hogy vele kár volt találkozni. Mindenkiben volt valami személyes, valami jó, témák, amikről el tudtunk beszélgetni. Azt hiszem, mindenkivel jól kijövök még most is.

Értem! Gondolom sokat lógsz velük. Mi mást szoktál még csinálni?

Nagyon szeretem a tulipánokat, így amikor csak tudom, azokat nézem, gondozom. De a kastélyt is mindig jó körbejárni, sok olyan hely van még, amit nem fedeztek még fel, ezt pedig valakinek meg kell csinálnia. Én meg élvezek is a folyosókon mászkálni, főleg, ha van társaságom.

A kviddicsre nem gondoltál? Azt nem szeretnéd kipróbálni?

Semmiképpen sem. Nem szeretem a magasságot, nem vagyok tériszonyos, vagy hogy nevezik azt, de két olyan veszélyes vas izé között repkedni, mikor a saját évfolyamtársam szemrebbenés nélkül lökne le olyan magasról... hát, ezt azt hiszem meghagyom nektek.

*nevet* Akkor ez kihúzva a hobbik listájáról. És van olyan sport, amit szeretsz?

Régebben jártam futni, most már csak az idegeiden táncolok néha, kedves Gwen. *mosoly, kihangsúlyozva a 'néha' szót*

Sajnos néha. *sóhajt* És gondolkoztál mi lesz a jövőddel? Ha esetleg elmész a faluból, vagy valami.

Nem szeretek előre tervezni, inkább csak úgy spontán... így nevezik azt, igaz? Szóval inkább csak spontán teszek valamit. Ha egyik nap, például fagyit enni van kedvem, akkor lemegyek a faluba és eszek fagyit. Kit zavar az, ha ezt január elején teszem?

Mondjuk én is szeretek fagyit enni télen. De semmi nem jutott még eszedbe? Esetleg amiket szeretsz csinálni, azok közül valami?

Nem tudom még tényleg, lehet, hogy holnap elcsap egy olyan vaslabda. Szóval inkább nem tervezgetek nagyon. *mosoly*

Majd megvédelek azoktól a vasaktól. Mindazonáltal köszönöm a beszélgetést! Most pedig visszamehetsz a szobádba.

Köszönöm az engedélyt, Kapitány! *Alíz balra el*

Vörös Terelőlányka
- Bakonyi Annamária a reflektorfényben -

Másik faggatottam szintén vörös, méghozzá az egyik terelőtársam a kviddicscsapatban. Testvére is szintén ezen a poszton játszik, ez akár össze is hozhatta a fiatalokat, hiszen régóta nem látták egymást. Szüksége is van erre a kapocsra, mert a szüleivel ápolt viszony nem túl rózsás. Kviddics, Gergő, Ray, ütő - ez mind Anna.

Szia Anna! Ha szabad így szólítani. Szóval a megbeszéltek alapján, jöttem veled beszélgetni. Kezdjük a családoddal. Ha jól tudom, nem volt jó velük a kapcsolatod. Ez változott valamennyire?

Szia! Persze, nyugodtan szólíts csak Annának. *a család említésére felhorkan* Velük? Nem, nem, nem. A családom egyetlen emberből áll, ő pedig a bátyám, Gergő. Vele változott, nem is keveset, ez tény. Kezdetben nem volt éppen tökéletesnek mondható a kapcsolatunk, de mostanra egészen jó irányba kezdett alakulni.

És mi hatására javult a viszonyotok?

Soha nem volt kifejezetten rossz viszonyom vele. Mindkét testvéremet szeretem, akkor is, ha csak Gergő maradt. Inkább csak félreértettük egymást. Egyikünk sem kifejezetten a szavak embere, ez valami Bakonyi vonás lehet, következtetéseket levonni meg nem mindig jó ötlet. Viszont egy házban vagyunk, egy csapatban kviddicsezünk és a bátyám, szóval egyszer csak elkezdtünk beszélgetni, és azóta is alakul ez az egész.

És rajta kívül van más olyan személy, akivel jóban vagy? Ha nem is ilyen szinten.

Néhány ember. Fanni, Norbi, Lotte, a csapattársaim úgy általában. Más nem jut eszembe.

Valamint jó viszonyt ápoltál, vagy ápolsz Rey Avery-vel. Mesélnél nekünk erről?

Maradjunk a múlt időnél. Mesélni meg nem igazán van mit ezen. Összebarátkoztunk, csapattársak lettünk, miegymás, aztán meg volt képe szó nélkül lelépni. Azóta se tudok róla semmit.  

Értem! És, hogy viszonyulsz a nem mugli dolgokhoz? Teljesen mugli környezetből jöttél, nehéz volt megszokni a dolgokat?

Még mindig szokom a változást, de most már eléggé jól boldogulok, úgy érzem. Még a baglyokat is sikerült viszonylag megszeretni, Zoénak hála. Hajlamos vagyok amúgy elfelejteni időnként, hogy ezt-azt sokkal könnyebb lenne elintézni egy gyors varázslattal, de gondolom, hogy ezt is kinövöm majd egyszer. 

És, ha ennyire ismeretlen volt számodra a varázsvilág, akkor miért jelentkeztél a kviddicscsapatba? Nem mintha nem örülnék neki, mert jó páros vagyunk szerintem, de nem féltél, hogy félreértettél valamit, mikor magyarázták? Egyáltalán ki magyarázta el?

*kérdőn felvonja a szemöldökét* Ezt most komolyan kérdezed? Szerintem a kviddics az egyik legjobb dolog az egész varázsvilágban. Amikor először láttam Gergőt játszani, már tudtam, hogy én is játszani akarok. Igaz, hogy repülni se tudtam, de ez volt a legkisebb gond. Repülni is, meg a kviddics alapjait is a hőscincér... izé... Nagy Bátor Đominic-től tanultam. Ő valami ifjúsági válogatottban játszott, vagy hol, a lényeg, hogy fene büszke rá és csak tudja a szabályokat. Minden egyebet már a bátyámtól tanultam, aki szintén terelő, meg úgy a csapattól, Eriktől, tőletek. Te is tudod, hogy megy ez, ha már benne vagy.

És van valami célod is a jövőben a sporttal, vagy csak hobbi?

Még nem gondolkodtam el rajta komolyan, ötödikig még van rá egy kis időm, de mindent egybevetve, nem is lenne rossz dolog bekerülni egy válogatottba például.

Ha a kviddiccsel mennél tovább majd szólj. Addig is köszönöm, hogy válaszoltál.

Mindenképp fogok. Köszönöm a kérdéseket.

Cosplay Halloween

... avagy hogyan készüljünk majdnem fél hónappal előbb a halloweenre!

Nem fogjátok elhinni. Pedig igaz. Tökéletesen jól látszik, hogy Farkas Zétény cosplayezik. Méghozzá egy olyan emberrel, akiről ezt megint csak nem lehetne feltételezni, természetesen aranyvérű mivolta miatt. Ezért is ismétlem meg, hogy a kép valódi, a paróka és a smink alatt pedig tényleg Farkas urat, na meg a híres magyar családból származó Neviczky Esztert láthatták az éppen arra járók valamikor október elején. A fiatalok jó korán kipróbálták a bizonyára halloweenre kölcsönzött ruhákat, valószínűleg pedig a pubba is ellátogattak, különben nem mosolyogtak volna ilyen vidáman a kameránkba. De sebaj, mi nagyon szívesen fényképeztük őket, ebből az összeöltözésből pedig a közeljövőben még esetleg lehet is valami. Aminek az igazi Piroska, Lyra Aurora Black talán nem nagyon fog örülni…

A Rellon új üdvöskéjéből rózsaszín macskát csináltak. Bizonyára a legtöbb mugli közegből érkezett hallott már Hello Kittyről, Sólyomfi Helenának pedig olyannyira megtetszett a cicus, hogy rögtön elhatározta: ő bizony ebben vonul majd be október 31-én este a kastélyba, és bár annyira nem is ijesztő a jelmez (már akinek), az összes bejárati csarnokban található elsőst halálra fogja ijeszteni, nem törődve a következményekkel – ki is próbálta ezt a napokban, de sajnos senki nem ijedt meg tőle. Persze az is lehet, hogy egy fiú miatt akar kiöltözni, elég sokat látták Havasi Bence Milánnal, ezért igazából bármi megtörténhet. Aztán ott a harmadik lehetőség, hogy a rellonosok új beavatási szertartást találtak ki, és az elsősöket minél muglisabb ruhákba öltöztetik, ezzel is tesztelve bátorságukat, rátermettségüket. Akárhogy is legyen, Helena, messze még az október 31.

   

Ha már szóba került a messzeség, na meg a zöld ház, újabb oda érkező diákról számolnék be. A napokban kapták lencsevégre álruhában a konyha közelében ólálkodni Havasi Bence Milánt, aki, ha azt hitte, ezzel átverheti a manókat, hát nagyon tévedett. A fiatalúrnál egy plüsskutya és egy jó hosszú lista volt tele ételnevekkel, bizonyára azokból akarta közösen kiválasztani a manókkal, mit is főzzenek neki külön a halloweeni vacsorára, csakhogy a kis segítőkész lények kizárták a konyhából, miután ő ugyanezt tette velük cinkostársnője, Antoinette Myra Blackburn segítségével. Hát mit ne mondjak, Milán egészen megijedt ettől, a papírt meg ráadásul nem is sikerült a konyhába csempésznie. Szóval Milán: nem kell megijedni, ha a lakomán majd nem olyan ételt szolgálnak fel neki, amit szeretne. Ráadásként pedig a képen látható plüssfigura is eltűnt, legalábbis egy másik folyosón sétálva már nem láthattuk a kezében. Most már csak abban reménykedek, hogy nem azt ette meg vacsora gyanánt…

Plusz egy... 

Érdekes kérdés érkezett az Edictumhoz. Egyik olvasónk szeretné, ha a magazinban Nina levetkőzne. Merész kérés, főleg, hogy a lány a főszerkesztő-helyettes. Valahonnan hallottuk, hogy a személy, aki a levelet írta, nem más, mint a Rellon csapatkapitánya, Robi. Eddig is meresztgette a szemét a lányra, de ki hitte volna, hogy ilyeneket kér tőle? Ha ez még nem lenne elég neki, az egyik mestertanonc társát, Rose-t nagyon meglepte a hír, pár napja ugyanis a fiú még vele flörtölt. A szerelmi háromszögnek vajon mi lesz a vége? Robna vagy Robse?

  

Szorgalmas Diákok

Kezdjük is az első emberkékkel. Biztos nem csak én hallottam valami olyasmit, hogy Farkas Zétény és Dasha Fresmoon találkoztak. Ha jól informálódtam, valamilyen átadásról volt szó, ezt pedig követték az együtt töltött órák, amiken a két fiatal tanult. A festmények szájából többször elhangzott, hogy látták őket valamelyik folyosón, egy tanterembe sietni. A levitás és a rellonos között ilyen jó lenne a viszony? Ez nem kerülhette el Dasha ikertestvérét Victoriát sem, aki ezeket hallva felkereste a fiút. Talán a lány is segítséget szeretne kérni, vagy inkább adni?

Nemrég jelent meg az iskolában Szentesy Izabella, végzős diákként. Pont a vizsgaidőszakban csöppent ide, és számomra nem meglepő, hogy az egyik szobatársamat is így hívják. Az utolsó betű nem stimmel, de ezen kívül minden passzol. Bár Alíz nem említette, hogy lenne egy nővére, sok dolgot nem beszéltünk meg, lehet ezt is eltitkolta. Az idősebbik lány, talán a nővérek bölcsességével jött az iskolába, felkészíteni húgát a vizsgákra, mivel tavaly nem sikerült évfolyamot lépnie. Úgy tűnik, a vöröske nem boldog, hogy itt a nővére, fordítva viszont nem így van.

Harmadik alanyom nem más, mint Szira, aki most érkezett vissza a művészsuliból. Meglepő, hogy lapos hassal ment, azonban most mégsem azzal tért vissza. Nem tudhatjuk, pontosan mi történt, mindenki mást pletykál, de talán köze van hozzá Szentmihályi Norbinak, aki szereti meglepni a lányt mindenfélével. Nem utasítja vissza a kedves gesztusokat, de számolnia kell mostohatestvérével, Kiliánnal is. A fiú nem a higgadtságáról híres, ehhez vajon mit fog szólni, ha megtudja?

Rémi Saint-Venant is társaságban szeret tanulni, ezt a körülötte lévő nagy forgalomról tudhatjuk. Mindenféle alakokkal megfordul, legyen idős vagy fiatal, fiú vagy lány, nem válogat. Talán köze lehet hozzá, hogy a személyek előtte Ethan nevét említették, esetleg tettek rá utalást? Ennyire becsüli a testvérét, hogy csak az Ő baráti körével mutatkozik? Egy biztos személyről tudunk, akit Rémivel láttam, ő pedig Jared Nightingale. Az eridonos fiút elnézve, nem lehetett kellemes a fiatalabbik SV-vel eltöltött idő, bár ezt a családja alapján nem csodáljuk.

Könyvajánló

Leiner Laura - Szent Johanna Gimi

Gondolom mindenki hallott már a gimis könyvekről, amik mostanában ellepték a könyvesboltok polcait. Vannak közöttük mugli és boszorkány által írt művek, amit egy Leiner Laura nevezetű nő indított el. Mióta megjelent a Szent Johanna Gimi (SZJG) könyvsorozat, azóta újabb és újabb ilyen történetek jönnek ki, több kevesebb sikerrel. Én is az unokanővérem kezében láttam először, de az volt az első gondolatom, hogy, ha nincsenek benne különleges dolgok, akkor nem lehet olyan jó. Hát tévedtem! Beleolvastam ez első kötetbe és másnap már a másodikat kezdtem, két hét múlva pedig befejeztem az egészet. Az írónő reálisan mutatja be a mugli iskolák életét, annak minden részletével. Mindenki megtalálja a kedvenc karakterét, akivel sok a hasonlóság közte és az olvasó között. Nekem ez a karakter nem más, mint Kinga, akinek az akaratereje a legnagyobb, illetve irányításmániás.

A könyv főszereplője Reni, a nyomi könyvmoly, aki teljesen beleesett a suli legmenőbb srácába, Cortezbe. Azonban a dolgok nem úgy mennek, ahogy a sablonos történetben, mert vannak akadályozó tényezők, többek között Reni nem létező önbizalma. A lánynak sok mindenen kell átmennie, de az osztálytársai mindig támogatják és összetartanak. Ennél jobb osztállyal még nem találkoztam a könyvekben, először túl tökéletesnek is tűnt, de hamar megszerettem őket, főleg a Balhés 4-est, később 5-öst. Ők a legjobb karakterek, mindig bajba kerülnek és a Dave-Zsolti közötti szívatásokon csak nevetni lehet. A másik páros, akik az olvasók kedvencei: Zsolti és Máday igazgatóhelyettes asszony. A fiú több verset is ír a nőnek, amely nem kevés humorforrást jelent az olvasó számára, legfőképpen tán Máday reakciói miatt.

Az egész könyv Reni szemszögéből íródik, az ő naplóját ismerhetjük meg. Az elején egy szürke kisegér, akinek nincsenek barátai, ez azonban hamar megváltozik, mikor a mellette ülő Virágot "megvédi" Kingától és innentől kezdve legjobb barátok lesznek. Az utóbb említett lánnyal nem jönnek ki jól, ő inkább a másik osztállyal szeret barátkozni, egyértelműen a népszerűségre és tökéletességre hajt. Mint említettem ott, van az osztály elérhetetlen fiúja Cortez, aki dögös, okos és úgy válik a társaság középpontjává, hogy ő maga nem is vágyik rá. Az ő kapcsolatuk nem mondható többnek barátinál, az első nap rögtön strébernek nevezi a lányt, illetve rendszeresen vicc tárgyává válik Reni nevének eltévesztése is. A másik barátja Arnold, aki az osztály és egyben az egész iskola legokosabb tanulója, mindez pedig nem kevés szarkazmussal és lekezeléssel társul. Sok vita van közte és Virág között, főleg butaságok miatt, mert egyikőjük sem fogadja el a másik nézeteit - habár nem mernénk biztosan állítani, hogy Virágnak vannak nézetei. A lány egyébként emós, jókedvéről pedig egyetlen dolog árulkodik csupán: eltűzi a haját a szeméből. A könyvben a balhés csapat tagjait szerettem még nagyon. Cortez és Ricsi, akikre mindenki hallgat, legyen az akár kérés vagy parancs, a Dave és Zsolti között kialakult barátság, akik éjszaka is képesek kikészíteni a másikat. Dave alapvető ismertetőjegye, hogy rajong az Apple cuccokért, igazi IMan,  (akit felháborít, hogy körte volt a jele az oviban), később pedig csatlakozik hozzá Macu is, a japán származású fiú. Ők mindent tudnak az Apple cégről, azok kütyüiről és az elektronikus dolgokról. Az osztályba jár egy francia srác, akit a fiúk csak Zsáknak neveznek - tisztes nevén Jacques Chatelain. Remekül süt és Reni nagyon szereti az általa készített édességeket, különösen a felülmúlhatatlan citromtortát. Az ő legjobb barátja Gábor, aki általában csendes, és pont lep meg mindenkit a könyvsorozat végén. Az osztály két további tagja Andris és Robi, a kockák, akik a LOL játék legjobbjai.

Minden karakternek megvan a maga kedvenc együttese, zenésze, illetve a hozzájuk illő zene. Reninek van is egy toplistája a sírós zenékből, amiket igen gyakran hallgat.

Laura a történet mellett a mugli iskolákat is élethűen ábrázolja, mintha ő is odajárt volna (bár ki tudja). Az órarend olyan, mint egy rendes iskoláé, a tanárok próbálják nevelni a diákokat és szakkörök is vannak, melyek közül mindenki kedve szerint válogathat.

Ha valaki könnyed nyári olvasnivalóra vágyik, amiben nincsenek szörnyek, mágusok, vámpírok és egyebek, akkor ezt a nyolc részes sorozatot tudom ajánlani. Az izgalmak itt is megvannak, továbbá vicces jelenetek, konfliktusok, és sok bajkeverés, egyszerűen olvastatja magát, ha elkezded nem tudod letenni.

Lássunk egy kis ízelítőt az első részekből:

Zsolti lépett hozzánk. 

– Hé. Anyu küldi. Boldog szülinapot – tartott a kezében egy torta alakú csomagolást. Ami minden bizonnyal egy tortát rejtett. 

– Kösz – röhögött Cortez, és átvette a csomagot. 

– Megnézzük, mi az? Remélem, feketeerdő. Tuti, hogy feketeerdő. Nézzük meg, hogy feketeerdő-e – türelmetlenkedett Zsolti. 

– Tudod mit? Visszaadom, és nézd meg – vigyorgott Cortez, és már meg is szabadult a reggel fél nyolckor kapott tortájától. Zsolti, mintha csak erre várt volna, azonnal elkezdte leszedni a csomagolást. 

– Aha! Feketeerdő! Kértek? – nézett körbe. 

– Nem, kösz – ráztam a fejem kicsit furán. Zsolti egyetértően bólintott, aztán előszedett a táskájából egy villát. 

– Miért van nálad villa? – ásított Virág. 

– Hogyhogy miért? Hát ezért – pislogott értetlenül. 

Nem tudom. Szerintem fura reggel fél nyolckor feketeerdő-tortát enni a suli előtt, de biztos én látom rosszul.

A mekis nem teljesen értette a kiejtését, úgyhogy a többiek szakadtak a röhögéstől, szegény Jacques pedig segítségkérőn pillantott körbe. Már épp odaálltam volna mellé, de Zsolti megelőzött. 

– Zsák barátomnak lesz egy „lö hamburger”, egy „lö krumpli”, és egy „lö kóla” – közölte.

– A következő szám Pósa Richárdnak, becenevén kis Einsteinnek szól, ezzel kívánunk sok sikert a kémiaversenyhez! 

A rádió hangszóróiból felcsendült egy Green Day-szám, miközben az árkádok alatt álló Ricsi Dáviddal és Zsoltival kezdett kiabálni. 

– Ez nem vicces, hanem rém ciki! – magyarázta, miközben az udvaron mindenki őket figyelte. 

– Felmayer! – kiáltotta Arnold a fejét rázva. Dávid kérdőn felénk fordult. – Einstein fizikus volt, te szerencsétlen! 

Az udvaron kitört a röhögés, még Ricsi is önelégülten vigyorgott, Dave pedig eszméletlenül beégett.

A penna mögött: PodiÁdi és Krónikás

PodiÁdi - Podmaniczky Ádám

Az Edictumba készítenék interjút veled, és örülnék, ha válaszolnál pár kérdésre. Mikor döntöttél úgy, hogy belépsz az újsághoz és minek a hatására? Valaki mondta, esetleg megkerestek, vagy magadtól találtad ki?

Örömmel válaszolok neked, bármire. Az ötlet... huh... Diákmunkát akartam vállalni, hogy legyen egy kis plusz bevételem, és arra a megállapításra jutottam, hogy nekem az "Edictum összekapcsozó", mint munka, bejönne. Az sajnos nem lehettem, mert a mágia megoldja, de azt mondták, író történetesen maradhatok. Belevágtam, és itt vagyok.

Minden hónapban írsz valamit, vagy van olyan, hogy nem jön az ihlet?

Van olyan, hogy nem jön az ihlet, aztán valami mégis elkap, mert minden hónapban írok legalább egy cikket. Igaz, hogy ez az ihlet nagyon egy rafkós dolog nálam, mert néha megcsúszik, így Adam bácsi is szigorú szemmel néz rám, de igyekszem. *jobb keze a szívére vándorol, a balt pedig tisztelgőn felemeli maga mellé.*

Amint láthattuk a legtöbbet a Csillagjósda cikkbe fekteted. Tényleg látod a jövőt, vagy segítséget kapsz?

Nem látom a jövőt, ha így lenne, nem aggódnék olyanokon, hogy a lány, aki tetszik, mást szeret-e, vagy hogy átmegyek-e bájitaltanból. Az embereket nézem, vannak többen, akiknek ismerem a születési dátumát, és ismerem a problémáikat. Ez amolyan fű alatti sugalmazás nekik, ami remélem, máson is segít.

Akkor viszont nagy tehetséged van hozzá. A másik cikk, ami a nevedhez fűzhető a boltok bemutatása. Ez honnan jött?

A bemutatás onnan jött, hogy nagyon szeretek enni. Mindenhol ettem már a faluban, és tudom, hogy hova miért szeretek járni, így aztán arra gondoltam, hogy hátha vannak olyanok, akik kipróbálnának egy-egy helyet lent a faluban, de még nem mertek bemenni, vagy nem tudtak dönteni. Erre szolgált a cikk, meg persze egy kis ajánló is volt a boltoknak. Én például a cukrászdában dolgozom - igen, ez most a reklám helye volt -, és mindig örülök, ha látok egy-egy bagolyköves pofit. Aztán ennek nagy sikere lett, így átment a boltokra is.

És ha mindet bemutattad, akkor esetleg mást is tervezel az olvasóknak?

Persze, folyamatosan ötletelek, hogy mit lehetne még, szeretem, ha változatos és eddig új dolgokról szól az újság. 

És lehet tudni a terveidről, vagy titkosak?

Ezek folyton változó tervek. Egyszer csak bevillannak, főleg amikor éppen órán ülök. A füzeteim tele vannak ötletekkel és kviddicscselekkel. Meg rajzokkal, sőt, elvétve tananyag is található bennük. 

Akkor ha bevillan valami nem tudsz figyelni?

Azért követem nagyjából miről van szó, de volt már büntetőmunkám "tanórán nyújtott negatív jelenlétért" illetve "tanórán való szellemi máshol járás" miatt. Vicces indokok, miután már letudtad a büntetésed.

Az újságírást hobbinak veszed, vagy esetleg később tervezel ezzel foglalkozni?

Egyelőre kreatív szabadidős tevékenységnek és jó kifogásnak arra, ha nem tanultam. Hogy később mi lesz, az egyelőre egy jó kérdés még.

Mestertanoncként sem vonzott az újságírói szak?

Nem, mugli származású vagyok, nem tudok annyit a varázslók történelméről, mint az, aki itt született, sokkal jobban vonzott így a mágiatörténész szak, illetve érdekes a mugli viselkedéselemzői is annak, aki muglik közül jött. Sok érdekességet tanultam már a varázstalan emberekről is, ami eddig fel se tűnt nekem.

Akkor megértem! És ugye addig maradsz az újság szerkesztője amíg diák vagy? Nem tervezel elmenni tőlünk.

Nem, nem tervezek. Igaz, hogy most sűrűbb lett az életem, ami lemondással járt, ezt te is tudod, de olyat adtam le, amitől nem kellett teljesen megválnom. Most úgy érzem, mindenre lesz elég időm, és nem kell másról már lemondanom. Remélem tényleg így is lesz.

Azt sajnálom! Köszönöm az interjút. És még annyit, hogy a jóslataid mindig beválnak nálam.

Ennek igazán örülök. *kacsint* Én köszönöm, hogy megkerestél. *nyom egy puszit a lánynak, és rajzol egy szívet a kezére, mielőtt felkelne és elindulna dolgozni*

Krónikás - Brandon Norrey

Szia! Mikor és minek/kinek a hatására jelentkeztél az Edictumba?

Akkoriban nem volt se közösségi, se szerelmi életem, így mások bámulásával töltöttem az időt. És mi lenne jobb szórakozást, mint más szennyesét kiteregetni? *-* Azóta már van egy lány, akivel megosztom a fagyimat, de igyekszem ugyanúgy hallgatózni mindenfelé.

A Kétszemélyes Portrékat kéthavonta megjelenő cikknek szánod, vagy ritkábbnak?

Kéthavonta megjelenőre terveztem, aztán meglátjuk, mennyi alany lesz.

Az első megjelenés az sikeres volt, Lencse és Keef jó választás voltak. Spontán jött az ötlet, hogy velük ülj le fagyizni, vagy előre tudtad? Ha az utóbbi, akkor miért ők lettek?

Ahogy megkaptam a rovat engedélyét, tudtam, hogy ütős kezdés kell. Leonie-ról és Keith-ről pedig már mindenki hallott.

Kicsit áttérve a jövőre, gondolkoztál az újságírói szakon?

Ohh, biztos, hogy nem leszek az. Ez egy jó móka, de én inkább leszek hivatásos semmirekellő, aki járja a világot, és jól érzi magát. Persze, utazórovatot is írhatnék, de hol van abban a móka?

És hobbiként sem csinálnád? Sok embert érdekelne egy utazórovat.

Úgy sem. Inkább csak az élményekre fókuszálok.

Ha már élmények, hogyan alakultak a kapcsolataid az Edictum hatására? Vannak már e révén barátaid vagy épp ellenségeid?

Barát alig alig, ellenség viszont akad bőven. Az egyik bunkó rellonos folyamatosan megkerget, és átkokat szór rám... Az újságírói szakma nem hálás dolog.

De azért megéri együtt dolgozni a csapattal, nem? Milyen a légkör?

A légkör inspiráló, barátságos. A sok kreatív ember csodákat képes művelni abban a kis helyiségben.

Reméljük, hogy még sokáig gazdagítod a csapatot! Köszönöm az interjút!

Részemről a megtiszteltetés.

Tengerparti történések

Úgy tűnik Markovits tanár úr már nem olyan sűrűn találkozik a Saint-Venant lánnyal. Mostanában az újdonsült Polter feleséggel láttuk, amint éppen a bárban koktéloztak. Nem tudjuk kinek mondták el ezt az ügyet, viszont mind a kettejüknek gyűrű van az ujján. Lehet, hogy csak tartják a volt házvezető-diák viszonyt, de ez elég félreérthető helyzet.

A második képen egy évfolyamtársamat láthatjuk, Lilit, aki szintén párkapcsolatban él. A levitás mestertanonc, úgy tűnik, nem elég érett a lánynak. Ezen a fotón egy idősebb férfival társalog. Nem hallottuk a beszélgetést, csak feltételezéseink vannak, de a gesztusok sok mindent elmondanak. A lány egész végig mosolygott, bólogatott, ha mondtak neki valamit. Vajon mi lesz ebből? Egy helyi férfiről van szó, esetleg tartósabb kapcsolatban gondolkoznak.

A szerény navinés, Vasil rögtön az első napon a lányok kedvence lett, és még a rellonos késes prefektus figyelmét is felkeltette. Ahogy elnéztük őket, eddig jól megvannak. De a kisasszony vajon mit szól ehhez a képhez? Rendkívül meglepődtünk Rainy-vel. Nem hittük volna ezt a fiatalemberről, de úgy látszik, Katnissnek tetszik a szituáció. Nem szeretnénk tudni a rellonos reakcióját.

A végére hagytam a legjobbat. Izgalmas pillanatban kaptam el Henriettát és Jeremyt. Tapasztalatból mondom: ez a lány sem habozik, ha fiúkról van szó. Ezen a képen a falubéli étkezdében rendelnek valamit. Ha minden igaz többször is összefutottak már és még lesz is pár találka a hallottak alapján.

 

Áprilisi diákbörze

Álmosvölgyiné LustA Sztrid

- Álmosvölgyi Asztrid Szira a reflektorfényben -

Miért ebbe az iskolába jelentkeztél?
Ide vettek fel négy éve, gondolom mivel Magyarországon ez az egy varázslóiskola van. *vállat von*

Az MT szakot is itt szeretnéd folytatni? Van már elképzelésed ezzel kapcsolatban?
Még kialakul, de elég valószínű, hogy itt fogok megöregedni. Valami művészeti pályára mennék legszívesebben, vagy olyanra, ahol nem kell sok dolgot megjegyeznem. Soha nem lennék például bájitalkészítő... Az a sok hozzávaló, meg kevergetés, aucs.

Gondolom az évek során lett kedvenc helyed az Eridonban is és házon kívül is. Megosztod velünk?
Nem mondom meg, mert Kilián megtalálna...
Szeretem a Mátra máguscsárdát, az Eridonon belül meg mindent. Ott mindig van élet, szeretem.

Nem szeretnéd, ha megtalálna? Miért nem?
Nem vagyunk túl jó testvérek, igazából nem is vagyunk testvérek... Kevés teret hagy nekem, mintha mindig azon lenne, hogy megkeserítse az életem és ez elég rossz. Tudod, mint mikor van egy ellenséged, akit, ha meglátsz, azt kívánod, hogy bárcsak elnyelne a föld.

Látsz rá lehetőséget, hogy kibéküljetek?
Úgy tűnik megtettük ennek az irányába az első lépéseket, de nem egy nap alatt alakult, nem is egy nap alatt fogjuk megoldani. Meglátjuk mit hoz az idő.

Ezzel kapcsolatban nem is kérdezgetlek tovább, de lenne itt még valami, ami valószínűleg érdekli az olvasókat. Van már kiszemelted az iskolában?
Ez miért érdekli az olvasókat? *felnevet* Nos van, több is. Például Podi Ádi tartozik nekem egy csókkal. Viccelek, természetes, hogy vannak kiszemeltek, akik bejönnek, de semmi komoly.

Ádám csóktartozásának behajtásán kívül milyen hobbijaid vannak? 
Ha nyugis dologra vágyok, akkor előveszek egy verses kötetet vagy festek, művészkedek. Amikor viszont aktívabb vagyok, boxolni, színészkedni járok el. Ezeket szeretem, mikor milyen a hangulatom.

Nem szeretnél belépni a színjátszókörbe?
Már jelentkeztem is a napokban.

Akkor erre ráhibáztam! És egyébként a boxon kívül van olyan sport, amit rendszeresen űzöl?
A tánc, de azt nem olyan órára bejárós módon, tudod. Egyébként mindig is érdekeltek az extrém sportok, szeretném kipróbálni a bázisugrást, meg a varázsöttusát.

Extrémsport? Egyszer elviszlek hegyet mászni. Köszönöm a válaszokat. További szép napot!
*integet Maszatka mancsával* Szép napot!

Április múló bolondságai

Remélhetőleg mindenkinek jól telt a szünete, sikerült kipihennie magát és teletömte a hasát húsvéti sonkával és főtt tojással. A húsvéti nyúl is megérkezett azon a bizonyos napon és a kisgyerekek reggel mehettek is ki csokitojásokat keresni, amelyeket idén a nyuszi nem volt rest jól elrejteni, azonban voltak bizonyos személyek, akiknek fontosabb dolguk is volt a tojások keresgetésénél.

Itt van mindjárt Fandler Ágoston, aki ahelyett, hogy a kishúgának segített volna megkeresni a fűbe rejtett tojásokat, egy lánnyal múlatta az időt és ez még nem is lenne olyan nagy bűn, ha az a lány Újvári Adri lett volna. Csak hogy nem ő volt az. Na, most fel lehetne tenni a kérdést, hogy a fiú akkor csak az április elsejei kavarodás utóhatásaként érezte úgy, hogy most esti sétára indul egy szőke lánnyal vagy egyszerűen csak megtetszett neki a lány és úgy döntött, hogy úgyis szünet van és amiről Adria nem tud, az nem is fáj neki? Mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy jól érezték magukat, bár azt hiszem, Adri nem fog ennyire mosolyogni.

Amint kiengedték a nevelőintézetből, Ombozi Noel első útja nem is a családjához vagy vissza a Bagolykőbe vezetett, hanem egyenesen egy kisállatkereskedésbe ment, ahol be is szerzett két gyönyörű kutyát, és mivel talán nem volt jobb dolga, kiült a természetbe és az újdonsült barátaival együtt leste az arra haladó embereket; a három fej pedig tökéletesen egyszerre fordult ugyanabba az irányba. Noel talán egy ismerőst keresett a tömegben vagy csak élvezte a friss levegőt az intézet után.

Valószínűleg az elsős mestertanonc az, aki a legjobban töltötte a szünetet és ő az, aki nem is felejtené el. Naphegyi Máté már rögtön az első éjszaka egy vad buliba keveredett, ahol igencsak hiányos öltözetben táncolt az ugyancsak nem sokat takaró ruházatban lévő lányokkal. Mátét egyébként nem csupán azon a napon lehetett ilyen vad buliban látni, ugyanis állítólag a szünetben partiról partira járt. Azért remélem, nem csak a lányokkal töltötte a szünetet, hanem benézett a családjához is. 

Talán nem mindenkinek telt jól a szünete, ez pedig abból is látszik, hogy Podmaniczky Ádám elég szomorkás fejet produkált és olyan bánatosan pislogott valakire, hogy feltétlenül meg kellett örökíteni ezt az ábrázatot. Pontosan nem lehet tudni, hogy miért is búsult el ennyire a fiú, de talán nem talált annyi tojást, mint a kishúga? Vagy náluk nem is divat a tojáskeresés? Esetleg egy lány van a dologban? Bármi is legyen az ok, a csapatkapitány egy pajtába menekült és ott szomorkodott egészen addig, amíg az az ismeretlen valaki meg nem találta, akivel talán a kép elkészítése után kibeszélték a dolgot.

Azt hiszem, nem Ádám az egyetlen, aki elfelejtené ezt a szünetet és nem is gondolna arra, ami azokban a napokban történt. A navinés Czettner Benjámin olyannyira felhúzta magát valamin (vagy valakin?), hogy barna szemei hirtelen vörössé változtak és szemfogakat növesztett, majd vicsorogni kezdett. Nagyon remélem, hogy csak a jövő évi halloweenre készülődik már áprilisban, és nem vált valami szemfogakkal és vörös szemekkel rendelkező vérengző fenevaddá. Persze, még az is lehet, hogy a húga barátjával, Csornay Vincével van valami baja és így akarja megmutatni a fiúnak, hogy jobb, ha nem bántja meg a lányt.