Április az irodalom jegyében

Áprilisban ünnepeljük a magyar költészet napját, ám ennek a hónapnak nem csak József Attilát és Márai Sándort köszönhetjük (akik ugye április 11.-én, a magyar költészet napján születtek).

1883. április 4. – Juhász Gyula születésnapja

„Alig van magyar költő, aki annyira azonosodott volna egy várossal, egy tájjal. Egészen bezárult ebbe a légkörbe, minden más vidékre ennek az egynek színeit vetítette, Szegedet képviselte, még mikor elvágyott is. Szenvedve szerette, mikor talán azt hitte, hogy legjobban gyűlöli: ahogy magunkat szeretjük és gyűlöljük egyszerre. (…) Juhász verseiből nem könnyű választani, mert nem az egyes darabok tökéletessége a döntő őnála, hanem a homokszemek szállongása. Szinte azt mondhatnám, nem a legjobb versei a legjobbak, és hogy a költő jobb, mint a versei. A versek rövidek, könnyűek, édesek. A költő azonban nehéz lelkű és keserű. „ - Babits Mihály: Juhász Gyula

(Egy Juhász-antológia előszava)

Juhász Gyula: Anna örök

1912. április 5. – Örkény István születésnapja

„A magyar irónia elgondolhatatlan Örkény prózája nélkül.” - Esterházy Péter: Örkényről egy Mészöly-köszöntő kapcsán

Örkény István: Előszó 

1905. április 11.  – József Attila születésnapja

„(…) József Attila akkor született meg országosan elismert költőként, amikor Balatonszárszón kiállították róla a hivatalos halotti bizonyítványt. A kor- és pályatársak többsége csak a bulvárszenzációként tálalt halálhír után döbbent rá, milyen kivételes életművet alkotott ez a mindaddig csak „jó költő”-ként számon tartott, zavarba ejtően sokféle hangon megszólaló – ezért gyakran félreértett –, posztumusz fölfedezett zseni, akinek életútját kisgyermekkora óta váratlan veszteségek, lelki traumák, különös fordulatok szegélyezték –, s aki egyéni szenvedéseiből egyetemes érvényű költészetet teremtett."

József Attila: Nagyon fáj

1900. április 11.  - Márai Sándor születésnapja

„Márai Sándorról beszélt még. (Csak egy könyvét olvastam: Vendégjáték Bolzanóban.) Aki aztán igazán németül, olaszul élhetett, írhatott, még nyelvi akadály sem volt előtte. De – azt mondta – minden kinti könyve szorongás. Nem-részvétel. Igazságok a dús semmiben. Aranyzsinórra fűzött léggömbök. Pedig Márai zseniális író. Világlátó. Differenciált európai állampolgár. Idehaza Kosztolányi lehetett volna belőle. Hogy nyomor és meghurcoltatás árán? Na ja. Glaszékesztyűben nem lehet magyarnak lenni. A kultúra nem egyetemes. Az emberek szívében nem az. Utólag – van egyetemes kultúra, de először bele kell a pocsolyába nyúlni! Ehhez lelki alkat kell, odakinn nincs az embernek lelki alkata” - Gyurkovics Tibor: Pótmajom

Márai Sándor: Halotti beszéd

1886. április 14. -  Tóth Árpád születésnapja

„Maga ellen zúdítja az egész világirodalmat. Ő maga törpíti magát.
Ez Tóth Árpád!” - Tersánszky Józsi Jenő: Tóth Árpád

Tóth Árpád: A körúti hajnal

1901. április 18. – Németh László születésnapja

„Soha nem értheti meg Németh László – rajongásokkal és meghasonlásokkal átszabdalt – életművét az, aki lelki mélységeinek a legaljára nem ereszkedik alá. (…)Németh Lászlóban még a sérelem is mindig hivatástudattá változott át. Élete minden szélsőségét, kilengését, megaláztatását vagy éppen sikereit gyönyörű egyensúlyban tudta tartani a szolgálat eszméje. Mi ez, ha nem a legmagasabb rendű lélektani képesség?”
- Csoóri Sándor: Németh László könyvei közöttű

Németh László: Gyász

(részlet)

Alig néhány hónap telt el az ura halála óta, és Zsófinak már erőltetni kellett az eszét, hogy arra a napra s ami azelőtt volt, vissza tudjon emlékezni. A gyerek sok dolgot adott, s az öregasszony, amióta a fia úgy járt, keveset mozdított a gazdaságban, még botot is vett, csakhogy mutassa, mennyire megtörte a baleset: nem tud ő már a majorság után szaladgálni. Zsófi nem zúgolódott, hogy a mamának nagy bánata mellett olyan szép piros a bőre. Még kapóra is jött neki, hogy az öreg kihúzza magát a dologból: hajnaltól estig sürgött-forgott, úgy el tudott feledkezni a munkában, mint régebben soha.

1913. április 24. - Jékely Zoltán születésnapja

"Ha behunyom a szemem, és elképzelem Jékely Zoltánt, a költőt, trubadúrnak képzelem el, várablakról várablakra vándorlónak, a szerelem boldog-boldogtalan énekesének; a felületes képzelgés némi könnyelműséget is ráad lobogó köpenyként, ez országban nem honos játszi kedvet. Már-már gyönyörködnénk a kitartó éneklésben, szívünk könnyülne tőle, mikor szorongás, balsejtelem éled bennünk, hogy az ének másról szól, a vidáman odacsapott akkordok fölött súlyos dallam zeng. S megrendülve vesszük észre, hogy a trubadúrnak „a sírás, mint szálka áll a torkán”; s észrevettük-e, eléggé komolyan vettük-e, a magunk érdekében, hogy milyen nagy költő szól hozzánk?" - Csukás István: Koldus Dárius (részlet)

Jékely Zoltán: Madár-apokalipszis

(részlet)

S üzekedő csillagok sugarában

tovább húztak nem-látható hadak

és én kétségbeesve álldogáltam

az Ítélettől vemhes ég alatt.

Mi voltam én? Mik vagytok? Mi az ember?

– gyötört a vak számtani művelet

s a végtelen elé az életemmel

tettem vádló, konok minusz-jelet.

Húsvéti körmök

Itt a tavasz, a fák virágoznak, minden szép színekbe öltözik, na meg persze a húsvét is közeleg:  itt az ideje, hogy az ünnepre hangoljuk magunkat... vidám körömfestéssel!
Ha húsvét, akkor majdnem mindenkinek a nyuszi ugrik be először ugyebár. A nyuszis körmökhöz kell egy kis gyakorlat meg ügyesség, de szerintem hamar bele lehet tanulni! Ha nem tudod, hogyan néz ki egy aranyos nyuszó, keresd fel Kumagorot, ő biztosan szívesen áll modellt, vagy legalábbis ellát tanácsokkal.
A lényeg, hogy először egy neked tetsző alapszínt vigyél fel a körmökre (ami azért passzoljon a nyuszi színéhez; illetve figyelj arra, hogy egyes színek egy másik alapszínen máshogyan néznek ki), majd hagyd megszáradni. Ezután egy vékonyabb ecsettel rajzold meg a nyuszit, ahogy te szeretnéd (vagy a képen látható módon), de mindenképp figyelj arra, hogy a füleknek is jusson elég hely. Fontos, hogy a különböző színek használata előtt mindig hagyd megszáradni az előzőt, mert különben csak elmaszatolod az egészet, és kezdheted az elejétől.

Akinek már elege van (érthetetlen okokból kifolyólag) a tapsifülesekből, azoknak ajánlom az aranyos, sárga kiscsibéket.

A képen az alapszínt (aminek nem muszáj kéknek lennie, bár miért ne lenne kék, hisz az egy jó szín!) csupán a köröm egyharmadáig vitte fel a készítő. Miután ez megszáradt, következhet a sárga szín, majd egy vékony válaszvonal (a képen feketével), ezután pedig a madárka szemei, csőre, esetleg lábak vagy bármi, amit egy kiscsibére képzelünk.

Aki pedig egyáltalán nincs oda az állatokért (amit meg végképp nem értek meg), az öltöztesse be húsvéti tojásnak a körmeit:

Itt igazából bármilyen minta és szín megengedett, ennek csupán a képzeletünk szabhat határt!

Egyébként - kicsit elkanyarodva a körmöktől - húsvétra valamilyen fonási technikával elkészített frizurát tudnék elképzelni, amit esetleg virágokkal díszíthetünk. Véleményem szerint azonban nem érdemes túl sok időt tölteni a frizura elkészítésével, hisz úgyis jönnek a fiúk a nagy, vízzel teli vödrökkel, aztán huss - volt száraz és rendezett haj, nincs száraz és rendezett haj.
Még szerencse, hogy a körömlakkok azért vízállóbbak!

Jó nyuszizást, kiscsibézést, tojásdíszítést... és persze mindezt a körmökre is!

Nemzetünk nagy ünnepe

 

 Itt a félév vége, de az Edictum szerkesztői folyamatosan tesznek-vesznek, hogy nektek még ilyenkor is legyen mit olvasnotok. Természetesen vizsgák alatt ne az Edictumot lapozgassátok, de tanulás alatt, két fejezet között belefér egy-egy cikk. A márciusi szám is sok érdekességgel vár benneteket!

Elsősorban, ha már 15.-e, akkor kezdésnek megtudhatjátok, amit esetleg még nem tudtatok erről az ünnepről. Sok érdekességet olvashattok arról, hogy mi folyik a nagyvilágban, valamint, hogy mit tartogatnak nektek a csillagok. A DÖK is publikálta a legújabb lehetőséget, amivel remélem sokan fogtok élni. A muglimániában szerkesztőnk összeszedte nektek az érdekes mugli dolgokat, amik megkönnyítik az életüket. 

Márciusban se maradtok barkácsötletek, film-könyv-zene ajánló és vers nélkül. 

Zárásnak pedig ott vannak a csodálatos, szaftos kis képek az iskola diákjairól, dolgozóiról, tanárairól.

***

Az Edictum felvételt hirdet!

Mivel itt van a nyakunkon az új félév, ideje új tagokat toborozni.

Aki kreatívnak érzi magát, és szeretné megcsillogtatni írói tudását, az jelentkezzen!

Ennek módja pedig csak annyi, hogy küld egy baglyot nekem, azaz Dobrai Vandának.

 Ne legyetek szégyenlősek! Mindenkiben ott van az író, csak elő kell csalogatni!

Várom a jelentkezéseket!

/ A jelentkezés H-hoz vagy pedig próbacikkhez kötött. Ha multi a karaktered, és ő még nem H, de az eredeti az, akkor ezt jelezzétek, és nem kell próbacikket írni. Aki pedig még nem H, de szeretne szerkesztő lenni, annak annyi a dolga, hogy ír nekem Wordben minimum fél oldalas cikket. A cikk témája bármi lehet, ami érdekel titeket, de beleilleszthető legyen valamelyik rovatba. Figyeljetek a helyesírásra is! /

***

Egyéb

A fórumon nyílt egy lehetőség, ahol véleményezhetitek a cikkeket, megoszthatjátok velünk az észrevételeiteket.
Ennek helye pedig IDE kattintva megtekinthető.
(Álmodói részleg >> Cseverészők >> Edictum-kibeszélő)

Mit kíván a Magyar Nemzet?

 

Nem vagy egyedül, ha úgy érzed, hiába emlékezünk meg minden évben március 15-én, fogalmad sincs, igazából miről szól ez a nap, miről szól ez a nemzeti ünnep. Ha csak a kokárdák, koszorúzások, a Pilvax kávéház és Petőfi ugrik be a Nemzeti Dallal, olvasd tovább a cikket, amiben megpróbáltunk képet adni arról, mi zajlott 1848-ban, és mi vezetett odáig.

Az 1848-as események tulajdonképpen egészen a reformkorig vezethetőek vissza. Sokan Széchenyi 1830-as Hitel című munkáját tartják a folyamatok elindítójának. Széchenyi megfogalmazta ugyanis azt, hogy Magyarországon fontos változásokra van szükség, és emiatt a régi, elavult törvényeket el kell törölni, át kell alakítani. Azokról a rendeletekről volt szó, amik megakadályozták a kereskedelmet és iparosodást, illetve elnyomták a jobbágyságot. Olyan új törvények kellettek szerinte, amelyek lehetővé tesznek egy modern társadalmat és gazdaságot, valamint eltörlik az ősiség törvényét és a jobbágyság érdekeit tartják szem előtt. A jobbágyság ugyanis teljesen ki volt zsákmányolva, nem lehetett földjük, csak használhatták azt, de az a földesúr birtokában volt, és a művelés, betakarítás fejében különféle juttatásokkal tartoztak neki a jobbágyok, például a termény tizedével, vagy ingyen robottal. Emiatt aztán később Kossuth javasolta az örökváltságot, ami azt jelentette, hogy a jobbágy annak megfizetésével saját tulajdonába vehette a földet. Bécs nem akarta ezeket a változásokat, mert veszélyben érezte Magyarország feletti hatalmát, és szerette volna folytatni a kizsákmányolást. Emiatt egy időre börtönbe zárták Kossuth Lajost, akit végül Deák közbenjárására engedtek ki 3 év fogság után. Kossuth javaslata volt egyébként a közteherviselés is, azonban ezek a kezdeményezések 1847-ig elbuktak az országgyűlésen a konzervatív párt ellenkezése miatt. Annyit sikerült elérni, hogy 1844-ben a magyar lett az ország hivatalos nyelve a latin helyett. Időközben Európa lázongott. Rossz termés, élelmiszerhiány, munkanélküliség, elszegényedés, ipari és gazdasági válság sújtotta, valamint politikai harcok dúltak szinte mindenütt. 1847 novemberében a fővárosban, Pozsonyban megkezdődött az utolsó reformországgyűlés, aminek az első jelentős fordulata a párizsi forradalom kitörésének híre volt. Ekkor ugyanis a bécsi udvart szolgáló felsőház hatalma megingott, ezt pedig Kossuth ki is használta, és követelte a felirati javaslat elfogadását. A konzervatívok azonban megfutamodtak, elhagyták az országgyűlést, ezzel megakadályozva a javaslatok törvénybe iktatásának lehetőségét. 1848. március 11-én Irányi Dániel megírta a 12 pontot. Március 13-án kitört a bécsi forradalom, aminek hírére a felsőház elfogadta a felirati javaslatot, és így, március 15-én 72 képviselő (köztük Kossuth és Széchenyi) Bécsbe indultak, hogy a bécsi udvarral elfogadtathassák a javaslatokat. Mindeközben Pesten a fiatalság cselekvésre szánta el magát. Reggel fél hatkor a márciusi ifjak találkozót beszéltek meg a Pilvax kávéházban.

Petőfi Sándor így emlékezett vissza a történtekre:
"A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a "Nemzeti-dal" -t.„

„Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövú "esküszünk"-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt. Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték.”

A Landerer nyomdájában történtekről így ír Jókai Mór:
„Landerer nyomdája előtt már valamennyi írótársunkat mind együtt találtuk, ett csatlakoztak hozzánk a Nemzeti Színház tagjai is. Esős, sáros idő volt, a közönség esernyőket tartott kalapjai fölé. – „Ej, uraim! – kiálték a közönségre. – Lehet, hogy egy óra múlva golyók hullanak ránk eső helyett, hát akkor elfutunk-e?” S arra minden esernyő eltűnt a fejek fölül. De eltűntek még a kalapok is abban a pillanatban amidőn Irinyi az első példányát a nemzeti követelésnek felmutatá e szóval: „Íme a szabad sajtó legelső nyomtatványa!” A nyomtató gépet elsőnek ragadta meg Irinyi, a második nyomást Petőfi, a harmadikat én tettem vele, hogy, ha a merénylet szerencsétlenül üt ki, minket érjen a csapás, ne az ártatlan nyomdai személyzetet. Így lett kinyomtatva Magyarországon a szabad sajtónak legelső terméke.”

 „ Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott. A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!... - Budára! Budára! Nyittassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben."
(Petőfi Sándor naplójából)

A pesti forradalomról hírt kapó bécsi udvar meghátrált: március 17-én kinevezték gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek. Az áprilisi törvények alapján Magyarország alkotmányos királysággá alakult. Nem szakadt ki ugyan a Habsburg Birodalomból, de az állami önkormányzás eszközei a népképviseleti parlamentnek felelős magyar kormány kezébe kerültek. Nem oldódott meg azonban minden. Az ország nemzetiségi lakói nem élveztek nemzeti jogokat, így például a horvátok külön országgyűlést és kormányt hoztak létre, és Erdélyben is polgárháború készült. Külföldön zajlott a „népek tavasza”, forradalmak éltek és buktak el, a Habsburgok pedig végre a magyar forradalom ellen fordíthatták erejüket. 1848 szeptemberére egyértelművé vált, hogy fegyveres összeütközésre fog sor kerülni: így kezdődött a magyarországi szabadságharc.

Barkácsötletek Valentin napra

- Szerintem nem csak ezen az egy napon kéne odalenniük egymásért. Feleslegesnek tartom ezt a nagy felhajtást a Valentin-nappal kapcsolatban.
- Alex ezt úgy értette, hogy szép dolog a szerelem, még szebb, ha minden nap valami apró figyelmességgel kedveskedünk párunknak. Ám, ha máskor nem is jut időnk a romantikázásra, a Valentin-nap a megfelelő arra, hogy megünnepeljük a szerelmet.

Itt egy rózsaszínű koktélrecepet a szerelmesek ünnepére, hogy legyen mivel koccintanod pároddal:

Cranberry Cooler

Hozzávalók:
4 rész áfonyalé
2 rész szőlőlé
1 rész szódavíz
1 rész citromlé

Elkészítés:
Tegyünk a pohárba jégkockákat, majd töltsük bele az áfonyalevet, a szőlőlevet (lehetőleg piros színűt), a citromlevet és a szódavizet. Keverjük meg.
Ha szeretnénk, a képen látható módon cukorperemmel láthatjuk el a felszolgáláshoz használt pohárkákat. Ehhez keverjünk össze kristálycukorral, a boltban vásárolható ehető szívecske alakú cukorkákat. A poharak peremén húzzunk végig egy citromszeletet, majd a kiöntött cukorba mártsuk bele a pohár száját.

Origami szív

Egyedül nem megy a szívecske-hajtogatás? Szenvedsz a papírral? Megvágja az ujjad, összegyűrődik minden, meg szétszakad?
Nézd meg a videót és tanulj! Szívecskehajtogatás pár perc alatt!

- Süti ne legyen?
- Felőlem, de úgyse fogja senki megcsinálni őket...
- De a süti az NAGYON fontos!

Valentin napi mézes szívek

Hozzávalók

- A tésztához
20 dkg méz
15 dkg porcukor
10 dkg puha Rama
1 db tojás
1 csapott mokkáskanál őrölt fahéj
50 dkg liszt
1 csomag sütőpor

- A töltéshez
40 dkg málnalekvár, vagy dzsem

- A bevonáshoz
15 dkg étbevonó massza
3 evőkanál étolaj

Elkészítés
1. A tésztához a mézet gőz felett, vagy mikrohullámú sütőben langyosra melegítjük. A többi hozzávalót egy tálban előkészítjük, majd a mézzel összegyúrjuk.
2. A tésztát folpackba csomagolva minimum 3-4 órán át pihentetjük a hűtőben.
3. Lisztezett gyúrótáblán 3-4 mm vastagra nyújtjuk és kis szíveket szaggatunk belőle. Tepsibe téve előmelegített sütőben 210 °C-on 8-10 percig sütjük. Vigyázzunk, mert könnyen megéghet.
4. Miután kihűltek, a szíveket összeragasztjuk a lekvárral és félig az olvasztott olajos csokiba mártjuk.

Itt a farsang, áll a bál!

„Itt a farsang, áll a bál!”

Javában tart a jelmezek és maszkok, a nagy mulatozások és a finomabbnál finomabb ételek ideje! A farsangi időszak általánosan január 6-án (Vízkereszt ünnepén) köszönt be, és egészen a böjt kezdetéig, azaz Hamvazószerdáig (ami idén március 5-re esik) tart. Azonban akadnak kivételek: Velencében már december 26-tól számítják a farsangot, Spanyolországban ez az időszak csak január 20-án kezdődik, míg Rómában a hamvazó szerda előtti 11 nap jelenti ezt az ünnepet. Ha már Rómánál tartunk, megjegyezném, hogy a farsang eredetileg pogány népszokás volt, s miután a keresztény egyháznak nem sikerült visszaszorítania ezt a hagyományt, később ő maga is átvette ünnepei közé (és az időszak kezdő és befejező dátumát is tulajdonképpen az egyház határozta meg).

A tradíciók szerint ez a télbúcsúztatás, tavaszköszöntés, az önfeledt mulatozás és a gazdag lakomák időszaka. Régebben a lakodalmakat is általában ilyenkor tartották.

A karneválok városa: Velence

Tudtátok, hogy a farsang hazája Olaszország? 

A velencei karnevál pedig a farsang egyik legnagyobb szabású és leghíresebb eseménye. 2014-ben február 22.-e és március 4.-e között kerül megrendezésre, ám ha részt szeretnénk venni a mulatozásban, nem árt időben elkezdeni megszervezni a kiutazást és a szállásfoglalást!

Egy kis történelem: A karnevál eredete a források szerint 1094-re vezethető vissza, korábban nemcsak a jelmezes felvonulás, hanem a bikaviadal vagy a lóverseny is az ünnepséghez tartozott. A Velencei Köztársaság bukása véget vetett az ünnepség népszerűségének, egészen a 20. századig, amikor is a karnevál új életre kelt, és a mai napig turisták ezreit vonzza.

A karneváli hét a galambröptetéssel, vagy az Angyalok szárnyalása elnevezésű eseménnyel kezdődik.

A velencei maszkok:

Ha farsang, ha Velencei karnevál… akkor jelmezek! A maszkok biztosították a féktelen ünneplés során a névtelenséget, és így nyugodtan fel lehetett rúgni olyan szabályokat, amelyeket máskor nem. Azonban az idők során így is hoztak pár, a maszkokkal és jelmezekkel kapcsolatos, néha furcsa, rendeleteket:

1268-ban a maszkot viselőknek a rendelet megtiltotta a „tojásjáték gyakorlását”.

1467-ben megtiltották, hogy férfiak nőknek álcázva magukat belépjenek az apácazárdákba.

1502-ben megtiltották, hogy a jelmezesek fegyvert hordjanak, és nem látogathatták a templomokat sem.

Sokféle velencei maszk létezik, mindegyik egy-egy karaktert, figurát testesít meg. 

A színes és vidám Arlecchino (Harlekin); a kapzsi és fukar Brighella; az egyszerű földi halandó: Burattino; a spanyol tengerésztiszt: Capitano; a komikus szolgafigura: Colombina; és a gazdag főúr vagy orvos, aki mindenhez jobban ért: Dottore.

Ezeken kívül azonban még rengeteg érdekes maszkkal találkozhatunk a karneváli fergetegben.

Farsangolás Magyarországon

Kis hazánk számos rendezvénnyel, fesztivállal és bállal készül a farsangi időszakban. 

Február 15.-én rendezik Ópusztaszeren az Országos Farsangot, ahol „a Kárpát-medencei magyarság sokféle, színes és gazdag farsangi néphagyományai elevenednek fel”, a különböző települések mutatják be népszokásaikat. Ugyanezen a napon, Csömörön a XV. Hájas Tészta – és Fánksütő versenyen szurkolhatunk, és ha még nem volt elég az édességekből, mindenképp érdemes ellátogatni február 28. és március 1.-je között a VI. Országos Fánkfesztiválra, Nagykanizsára („Lekváros, csokis, túrós, narancskrémes, szalagos, csöröge, rózsa…”)! Akik inkább a húsételeket kedvelik, nekik találták ki a Bácskai Hurka – és Kolbászfesztivált (február 22.) , a Kevi Böllértalálkozót (Túrkeve, február 15.)  vagy a Miskolci Kocsonyafesztivált (március 7-9.). A bálozni vágyók részt vehetnek akár a Győrben megrendezésre kerülő barokk bálon, mely a helyi báli szezon egyik legismertebb eseménye (időpontja: február 22.).  Debrecenben komédiásokkal, bábművészekkel, gólyalábasokkal találkozhatunk február 21. és 23. között. Március elsején a Vajdahunyad várában vehetünk részt a Farsangi mulatságon, majd elűzhetjük a Télbanyát, Tapolcán ugyanezen a napon. Ha a télbúcsúztatásból még nem elég, március 8.-án érdemes ellátogatni Noszvajba, egy jó kis kiszebáb égetésre és fáklyás felvonulásra.

Mohácsi Busójárás (február 27. – március 4.)

A legnagyobb hírnévnek örvendő hazai esemény címet mindenképp a Mohácsi busójárás érdemli meg. Az eseményt azért is illendő megemlíteni, mivel az UNESCO 2009-ben felvette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára. Tehát Világörökség. 

A busójárás Mohács település eredeti lakóinak, a sokacoknak a népszokása. Eredetére többféle magyarázat is akad: az egyik, hogy a tél kiűzésére, a téltemetés céljából öltöztek az emberek ijesztő jelmezekbe, maszkokba; a másik magyarázat pedig a török időkre vezethető vissza. A hagyomány szerint a mocsarakban bujkálók, egy idős sokac parancsára, az egyik éjjel ijesztő maszkokban, fa fegyverekkel törtek elő, ezzel megfélemlítve a török megszállókat.

A busók szőrével kifordított, szalmával kitömött fehér vászongatyát viselnek. A bundát marhakötéllel vagy övvel fogják össze, ezen lógnak a kolompok. A lábán cifra, női bütykös harisnyát és bocskort, vagy csizmát viselnek. Az álarcot, melyet általában fűzfából faragnak, hagyományosan állatvérrel festették (ugyanis ez a legolcsóbb festék, mivel régen mindenki vágott disznót például). Ezt az álarcot kos -, kecske -, vagy marhaszarv díszíti. A busók kezében általában kereplő, soktollú fabuzogány, sibare (fonott bot), favella, vagy obramenica (vízhordófa) látható. 

A Busójárás programjai között megtalálhatóak táncházak, népdalversenyek, gyermekeknek szóló rendezvények, népművészeti – és kézművesvásárok, Busószobor koszorúzás, megemlékezés… a farsangi koporsó Dunára való eresztése, máglyagyújtás… stb.

Az utolsó napon pedig elégetik a tél koporsóját, éjfélkor pedig lekerül a busókról az álarc, végül pedig elcsendesülnek a kolompok és kereplők.

Azt hiszem, jó sok program közül válogathatunk még ebben a hónapban, úgyhogy: fánkot a kézbe, maszkot az arcra, és induljon a mulatozás!

„Long Live The King”

 - 79 éve született Elvis Presley -

 

… egészen pontosan 1935. január 8-án, a Mississippi állambeli Tueplóban. Biztos vagyok benne, hogy kevés olyan ember van, aki ne hallott volna a Rock ’n’ Roll királyáról, hisz ő nem csak életében volt híres, hanem az után is, hogy elhunyt. Sőt, talán halála után még nagyobb legendává vált, sok művésztársához hasonlóan. Halálával kapcsolatban különféle feltételezések reppentek fel: öngyilkos lett, betegség végzett vele, a bulimiát nem bírta már a szervezete… gyilkosság áldozata lett. Utóbbit a maffiával hozták kapcsolatba, ugyanis Elvist és az apját is arra a napra idézte be a bíróság meghallgatásra – egy csalási üggyel kapcsolatban, amiben maffia-tagok részvételét is feltételezték -, amikor az énekes meghalt. Mindenesetre a boncolási jegyzőkönyvből egyelőre nem tudhatunk meg semmit, mivel 1977 októberében 50 évre zárolták azt.

Létezik rajongóinak egy olyan csoportja, akik talán mind a mai napig nem hiszik el, hogy a Király halott. Mindezt azzal támasztják alá, hogy Elvis életében is mestere volt a rejtőzködésnek, tulajdonképpen csak koncertjein találkozhatott vele a nagyközönség, egyébként a médiától elvonultan élt; így bizonyára a mai napig rejtőzködik valahol.

Mindenesetre a showbiznisznek jól jött a Király halála körül kialakult mítosz. Manapság is találkozhatunk Elvis-imitátorokkal (Las Vegasban például), kiállításokkal, vagy akár részt vehetünk az Elvis Lives! Tour-on.

Elvis imitátor az Elvis Lives! előadásán
Hogy ne csak az énekes haláláról írjak, nézzük, mit is ért el életében. Ő volt a rockabilly (ami a gyors tempójú country és a rhythm and blues keveréke) első énekese, sztárja, az első, aki sikeresen vegyítette a fehér és fekete zene elemeit. Telt házas koncertjei nem egyszer botrányba fulladtak, emiatt kivívta a katolikus egyház neheztelését, valamint voltak olyan rádiók, melyek nem játszották dalait. 1973-ban az ő koncertjét közvetítették először műholdon keresztül.
Életében körülbelül 52 nagylemeze jelent meg. 14-szer jelölték Grammy-díjra, ebből háromszor meg is nyerte azt, 1971-ben pedig megkapta a Grammy Életműdíjat.
Egyik leghíresebb száma a Jailhouse Rock.

Utolsó koncertjét 1977. június 26-án adta, Indianapolisban.
Több, mint 30 filmben szerepelt, és bár voltak filmjei, melyek erős kritikát kaptak, mégis ő volt a korszak legjobban fizetett hollywoodi színésze.
Magyar vonatkozás, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2011-ben Budapest díszpolgárává avatta őt, az 1956-os forradalom melletti kiállásáért.

Végezetül pedig ismét egy videót szeretnék mutatni, az én kedvenc számomat Elvistől.