Raven Hargraves
Szia! Köszönöm, hogy vállaltad az interjút. Nem is húznám az időt,
vágjunk is bele! (Az interjú készültekor még) nyolcadikos mester-tanonc vagy, ha jól tudom, aurornak
készülsz, emellett az Edictum főszerkesztőjeként felelsz az
iskolaújság megjelenéséért. Hogy került képbe az Edictum és az újságírás?
Viszonylag új voltam még az iskolában, amikor láttam
egy hirdetést, miszerint szerkesztőségi tagokat toboroz az Edictum.
Remek ismerkedési lehetőségnek tűnt, továbbá ezáltal a helyi közösség
vérkeringésébe is sikerült kicsit hamarabb belelátni, beilleszkedni.
Azzal egyáltalán nem számoltam, hogy ennyire a szívemhez nő a kis
csapat.
Kíváncsiságból szeretem megtudakolni, kinek miért az
az írói álneve, ami. Te a kereszt-neveden jegyzed a cikkeidet, vagy ezt
inkább Hollóként kellene értelmezni az aláírásod alapján? Van ennek az
aláírásnak esetleg története?
Mindkettő helyes lehet, a kedves olvasókra bízom. Kicsi korom óta jelen
van ez a vitatható kreativitásra utaló játék a nevemmel, a Realms of
Sierrában (mágikus VR) is roppant találó módon egy holló a szárnysegédem, így hát,
mivel titkolni sosem igazán szándékoztam kilétem, gondoltam,
tökéletesen megállja majd helyét az Edictum lapjain is fedőnévként.
Elenyésző mennyiségű írás köthető ehhez az aláíráshoz amúgy, a
lektorálás és a különböző munkafolyamatok koordinálása testhezállóbb
feladatnak bizonyult számomra.
Hogy tetszik az újságnál? Milyennek találod az Edictumnál a munkát?
Nos,
unalmasnak semmiképp nem nevezhető. Előre szervezni szinte lehetetlen,
tekintettel a változó beérkezési megoszlásra a megjelentetésre szánt
anyagok kapcsán. A lapzárta környéke és a megjelenés előtti pillanatok
általában káoszba torkollnak, a legtöbb feladatom a határidők
betartatására irányul, illetve végleges formájába rendszerezni a
cikkeket. Ez utóbbi az abszolút favorit, Améliával rengeteg pihent,
poénkodós pillanatot köszönhetünk a közös főszerkesztői munkának és
főként az elhúzódó folyamatoknak.
Mi a véleményed a szerkesztői közösségről? Milyen a munka a többiekkel?
A
szerkesztőség fantasztikus, minden tagjával és az időnként felmerülő
komplikációkkal együtt. Eszméletlenül kreatív a csapat, a lelkesedés
időjárástól, vizsgáktól és hormonszinttől függően csapongó, de eszemben
sincs panaszkodni, az együttműködés páratlan. Üdítően sokszínű a brigád,
korban is változatos a felhozatal, nagyon szórakoztató tud lenni minden
ötletelős összejövetel.
Mint főszerkesztő, rajtad áll, mi kerül be az újságba és mi nem, te
felelsz a tartalomért és a megjelenésért. Milyen érzés a döntéshozónak
lenni?
Izgalmas, időnként elég stresszes, de kifizetődő. Volt
szerencsém korábban Andrássy Borcsa és Vajda Olívia mellett egy igen
tartalmas időszakban belelátni a főszerkesztői munkálatokba,
helyettesként is segíthettem egyes döntésekben, mégis... Azért az első
pár megjelenés frissen az újság élére kerülve para volt. Főként a
pletykák kapcsán. *nevet* A közösség megmozgatására irányuló, de
abszolút nem minden esetben alaptalan szóbeszédek mellett természetesen
igyekszünk gondoskodni a változatos tartalomról, kis érdekességekkel
szolgálni és tájékoztatni az aktuális hírekről. Szeretem meghagyni a
lehető legnagyobb írói szabadságot az alkotóinknak, adott esetben inkább
némiképp újragondolni közösen egy témát, semmint egy az egyben
visszautasítani.
Ha minden igaz, lassan végzel a
tanulmányaiddal Bagolykövön. Vannak a terveid a jövőre nézve? Esetleg
kiszemelted is van már, kinek adnád át a stafétát?
Egyelőre
nagyon úgy néz ki, hogy nem szabadultok tőlem. *nevet* Bár valóban,
sikeresen levizsgáztam és az Aurorképzőn folytatom tanulmányaimat, egy
kis ideig, amíg úgy érzem, hogy belefér, visszajárok Edictum ügyben
intézkedni. Améliára természetesen bármikor nyugodt szívvel bíznám rá az
újság sorsát, rajta kívül még két másik levitás leányzóban látok
fantáziát egyébként. Meglátjuk, hogy alakul.
Köszönöm a válaszokat és további jó munkát kívánok, illetve sok sikert a terveid megvalósításához!
Kőszegi Róza Amélia
Szia! Köszönöm, hogy válaszolsz a kérdéseimre. Nem is húznám az időt,
vágjunk is bele! Politika szakirányos mestertanonc-ként veszel részt az
iskolaújságunk szerkesztésében főszerkesztő-helyettesként, ha pontosak
az információim. Hogy lettél edictumos?
A családomnak van egy
libresszója, tulajdonképpen ott nőttem fel, ezért a mai napig rengeteget
olvasok és bár akkor még nem írtam, az Edictumban megláttam a
lehetőséget. Érdekelt hogyan működik a szerkesztőség és szerettem volna a
kviddicsen kívül egy másik közösségbe is bekerülni.
Az írói
álneved Birdie, ami remekül beleillik a vezetőség madaras tematikájába.
Összebeszél-tetek Ravennel? Van története a névnek?
*szélesen
elmosolyodik* Jó, ez így elég jól hangzik és nagyon szuper lett volna
ha összebeszélünk, de nem így történt. Akkor Ravennel még nem ismertük
egymást annyira, amikor én a nevet hoztam. Az egyik legjobb barátomnak hála túl sokan emlegettek engem Kiscsibének -
sőt szerintem volt, aki a valódi nevemet nem is tudta -, és amikor
dönteni kellett, nem szerettem volna igazán álnevet. A Birdie elég
beszédes és jobban hangzik a Chick-nél. *ráncolja az orrát*
Hogy tetszik az Edictumnál? Milyennek találod itt a munkát?
Nagyon
szeretem a légkört a szerkesztőségben, sok jó napot és klassz
élményeket adott a srácokkal. Az az igazság, hogy egy időben nagyon
sokat tettem bele, több témában akartam írni párhuzamosan és kicsit
elfáradtam. A mágusjogra koncentráltam, főleg a háttérben
tevékenykedtem. Nem titok, hogy én vagyok az első, aki beleáll egy-egy
vitába is ha arról van szó, de ez az ötletelésekkel jár. Az utóbbi
időszakban visszatért a bugi, a többiek motiváltak és húztak vissza.
Ezért nagyon hálás is vagyok nekik. *mosolyogva bólogat*
Mi a véleményed a szerkesztői közösségről? Milyen a munka a többiekkel?
Sok
munka van a lap megjelenése mögött, Raven, a szerkesztők és a lektorok
rengeteg energiát tesznek bele. Jó érzés hasznosítani magam és segíteni
nekik ezekkel, majd a végén kézbe venni azt amit közösen hoztunk létre.
Néha kihordunk lábon egy szívrohamot, nem árt hogyha jó az ember
problémamegoldó képessége, de én ezzel együtt élvezem. Tudom, ezt sokan
nem értik. *vállat vonva neveti el magát*
Mint főszerkesztő-helyettes, milyen Ravennel dolgozni? Milyen érzés a döntéshozónak lenni?
Most
a szünet miatt nem jelent meg szám és esküszöm, hogy hiányzott a
lapzárta előtti nevetésektől és néha szenvedéstől hangos, nassolós közös
munka Ravennel. A döntéseket általában együtt hozzuk meg, igen, de
előtte szeretjük a szerkesztők közé engedni az adott témát, vagy
kérdést. Számít mit gondolnak, elég nyitottak is vagyunk. Aztán döntünk.
Na, de hogy az milyen érzés? Egyszerre jó, amikor létrejön egy
koncepció ugyanakkor kellemetlen, mert ilyen helyzetben nagyon sok
kritikát tud kapni az ember, mert nem tud mindig, mindenkinek jót tenni.
Én nem is akarom ezt, mivel egy közösségért felelünk. Ilyen ez a
popszakma.
Melyik a kedvenc rovatod?
A #szavak
bűvöletében rengeteget segített nekem abban, hogy elkezdjem tervezni a
saját verseskötetemet. A kedvencem mégis a #kviddicsvilág és a
#kultúrsokk. Mindkettő közel áll hozzám amióta edictumos vagyok, ezeket a
cikkeket forgatva mindig olvasnám még tovább, akkor is ha éppen vége
van.
Köszönöm a lehetőséget, hogy feltehettem a kérdéseimet és
további jó munkát kívánok, illetve sok sikert a terveid
megvalósításához!