2019. szeptember 15., vasárnap

Szia Kedves Olvasó!

E havi számunkban:
A férfi a történet mögött - Interjú az új Okkultizmus és fekete mágia proffal
Milyennek látod magadat a jövőben? - Megkérdeztünk titeket
A vizsgaidőszak legelszántabb próbálkozói - A festmények szerint
Görögországi élménybeszámoló - Külföldi kitekintő
Amiről csak a labdák tudnak - A kviddicsesek elkapott pillanatai
Néha jobb, ha a halott halott marad... - Könyvajánló
Móricz Zsigmond: Hét krajcár - Egy kis olvasnivaló
Szeptemberi erőleves a léleknek - Dr. Who segít
Mit súgnak a fák a füledbe? - Talán az elkövetkezőket?
Egyik kutya, másik ló - Állati változatok

A férfi a történet mögött

Nemrég Bagolyfalván jártam, ahol volt alkalmam találkozni a 32 éves férfival, akit szülei meggyilkolásával vádolnak még 15 év elteltével is. A fekete mágia azóta is kísérti a őt, szabadulni nem tud tőle, a rémálmai nem enyhülnek. Az akkor 17 (azaz tizenhét!) éves fiú traumatizációja a mai napig nem múlhatott el, mert az előttem lévőek a begyógyulófélben lévő sebeket gátlástalan szakítják fel újra és újra.
Az eset után elvégzett pszichológiai teszt alanyunk mentális egészségét vizsgálta, és köszöni szépen, akkor is és most is kiváló egészségnek örvend. A tizenhét éves fiút a Nérel család vette gondozásába, tekintettel arra, hogy a férfi rokonságának többi ága rég kihalt. A Nérelek úgy nevelték fel, mintha a sajátjuk lenne, amit cikkünk főhőse nem győz hangoztatni, akárki megkérdezi tőle. Érthető okokból, hiszen sok mindent köszönhet nekik.
Mindezeket kihasználva lett a fekete mágia olyan tudója az előttem ülő, amit bárki megirigyelhetne, ugyanis felszívva magát az egész tragédián, bejárta a világ legelhagyatottabb területeit, hogy mindent megtudjon a mágiáról és azt hasznosítani tudja. Ha minden jól megy, a Bagolykő Mágustanoda Okkultizmus és fekete mágia oktatója lesz, és a szemében őszinte csillogással így nyilatkozott jövendőbeli tárgyáról:

“Nagyon fontos, hogy a fiatalok lássák és értsék a fekete mágia veszélyeit. Persze nagyon vagánynak hangzik, hogy na majd valaki ilyen-olyan mágiával elintéz egy ügyet, vagy bosszút áll, azonban ezeknek a meggondolatlan döntéseknek az esetek többségében tragikus következményei vannak. Nem szeretném, hogy más is elveszítsen barátot vagy családtagot egy ilyen hirtelen jött ötlet miatt.”
Érezhető, hogy a fekete mágia nem vicc, és szánt szándékában áll, hogy ezt a diákoknak is elmagyarázza, megértesse velük. A fontossága ezen tudásnak azonban csak akkor fog kiderülni, ha a diákok elhagyják az iskola falait, és netalántán szembetalálják magukat egy ilyen esettel, de reméljük ez nem történik meg.

Térjünk vissza cikkünk főszereplőjére, aki nemhogy a fekete mágia minden csínját-bínját tudja, de még sárkányokat is ment vele. Úgy bizony, ugyanis volt egyszer, hogy a Romániai Sárkányrezervátumban kitört egy titkos kór, ami valóban - mint kiderült - fekete mágiával van megspékelve. A férfi rögtön riasztotta ismerősét, aki remélhetőleg segít a beteg állatoknak, ám azok közül a legkorábban megfertőződött állapota kritikus.
A rezervátumi dolgozók valószínűleg nem győznek hálálkodni a férfinak, aki azonnal felismerte a problémát és meg is tette a szükséges lépéseket. Így beszél az esetről. “Ha nem is a legfurcsább, a legrejtélyesebb mindenképp a Romániai Rezervátum ügye. Gondolom hallott róla, hogy különleges férgek támadták meg a sárkánypopulációt, amik nagyjából egészéből elpusztíthatatlanok. Jelenleg egy jó ismerősömet várjuk, ugyanis kínai fekete mágiával van dolgunk. Ezek a férgek nem közönséges csúszómászók, szép lassan gyengítik le az immunrendszert és pusztítják el áldozatukat. Eddig csak hallottam róla, de élőben hihetetlen az egész.” - szerencsétlenségünkre még ezen területen is van olyan, ami mindentudónkat is meglepi ezen témával kapcsolatban, de elmondások alapján nem sokáig.
A nyílt, őszinte és jó humorral megáldott alanyunk mindezeken felül még a kviddicsnek is szentelte életét, mind a Roxfortban - amit éveken keresztül erősített gyerekkorában, mint tanuló -, mind a Bagolykő Mágustanodában, ahol a Red Squadron csapat tagjának mondhatja magát.

Legnagyobb megdöbbenésemre támogatja az iskola, hogy idősebbek, nem az iskolában oktatók, vagy
esetleg tanárok is csatlakozzanak a házak csapataihoz, így főhősünk kapva kapott  az alkalmon és kezdett bele újra a kviddicsbe újdonsült csapatával. Elmondása szerint “szenvedélyesen rajongok a kviddicsért”, én pedig élve a meghívással ezt a pályán is láthattam, miközben a férfi terelőként támogatta csapatát. A meccs eredménye Red Squadron - Uralkodó Unikornisok 50-190 pont lett, mindkét csapat kitartóan küzdött, a kegyetlen időjárási körülmények ellenére is, csapata győzelméért.

Nos, kedves Olvasóim! Bemutatom Önöknek Ambrózy Henriket, akit tizenhét éves kora óta a szülei meggyilkolásával vádolnak.


Halty Zaina
vendégcikkíró

Milyennek látod magadat a jövőben?

Ezzel a kérdéssel, kerestem fel néhány diáktársamat, akik készséggel válaszoltak rá, néhol egy kis humorral fűszerezve.

Zippzhar Mária Stella: Hát elsősorban boldognak. Lehet, hogy a Marson, krumplipalántákat aguamentizve, lehet, hogy épp otthon egy miniMasával a szívem alatt, ez mind változhat, az egyetlen amit szeretnék, az az, hogy megőrizzem a vidámságomat. Onnantól már minden rendben van.

Dana Straw Berry: Hm, milyennek? *néz magán végig* Hát szerintem kicsit nőni fogok még, a szemem és a hajam színe nem fog változni, az alakom megtartására pedig odafigyelek. A személyiségem megmarad kissé tovább fejlesztett formában. Remélhetőleg sosem fogok megkomolyodni, biztosan tapasztaltabb leszek, emellett aktív és remek(?) humorérzékkel megáldott. Azon nem szoktam gondolkodni, hogy mire fogom vinni az életben, majd magától eldől minden, kár előre agyalni, a mának kell élni!

Szamosvári Zsombor: Uhh, hát fogalmam sincs... Leginkább magasabbnak, szőrösebbnek, és talán még elveszettebbnek, mint most.

Moon Jun Seo: Egy nagy fekete foltnak, mert nem tudom, hogy mi lesz velem.

Thomas Middleton: Húha. Nem igazán szoktam ezen gondolkozni. Mindig annak örülök, ami éppen van, amit éppen elérek. De remélem, klasszul megy majd az aikidó, és legalább ennyi időt tölthetek azokkal, akiket szeretek, mint most!

Bodza Edina Gyöngyvér: A jövőmet mindenképp a vendéglátásban képzelem el, magát a szakmát még nem döntöttem el, de azt tudom, hogy mesterképzésre mindenképpen itt maradnék. A teljes pontosításhoz még van két évem szerencsére, diákmunkát is vállalok, hogy megtapasztaljam, mi az, ahol a leginkább tudok teljesíteni, ahol a legtöbbet tudom kihozni magamból.

Zippzahar Márk Stefan: Sikeresnek és boldognak. De gondolom ez a sablon válasz, amit mindenkitől megkapsz... Szóval megpróbálom jobban kifejteni. Most amíg még tanulok, a tanulmányaimban és a kviddicsben igyekszem a legjobbat nyújtani. Mivel a sportot élvezem és szeretek új dolgokat tanulni, így mindkettő viszonylag könnyen megy és élvezem is, tehát sikeresnek és boldognak is mondhatom magam. Legalábbis a saját meglátásom szerint. Biztos vannak, akik ezt nem így ítélik meg, de mivel az én életem... *vállat von* Nem igazán érdekel a véleményük.
Még nem sikerült eldöntenem, hogy mivel is fogok foglalkozni, ha befejezem az iskolát. Túl sok dolog foglalkoztat, így valószínűleg tovább tanulok majd, és az is lehet, hogy még 80 évesen is valamelyik intézmény padjait fogom koptatni, de amíg jól tudom csinálni és élvezem, addig szerintem ezzel sincs semmi baj, nem igaz? Nem, nem kell válaszolj, tudom, hogy igaz. Amúgy meg... nem tudom. Szóval nincsenek nagyra törő céljaim, csak hogy folytassam, amit eddig is és élvezzem, amit csinálok. Tervezek világ körüli utat, úgyhogy lehet egy kalandort még hozzá kéne csapni a sikereshez és boldoghoz... *elgondolkodik* Igen. Sikeres és boldog kalandornak látom magam. Jó lesz!

Eszterházy Diána: Remélhetőleg ugyanannyira fogom élvezni az életemet, mint most, sok barátom és ismerősöm lesz, lehetőleg valami jól fizető munkám, bár ebben még nem vagyok biztos, hogy micsoda, de manapság az emberek még 30 évesen sem tudják, mit akarnak, szóval ráérek.
Ja, meg lesz majd egy ultrahelyes férjem, aki nem akar korlátozni, tuti. Vagy ez nagy kérés?

Juhász Laura: Érdekes és nehéz kérdés. A közeljövőben eléggé stresszesnek és türelmetlennek, hála a vizsgaidőszaknak. A távolabbiba őszintén szólva sehogy. Nem tudom, hogy az elképzeléseimből és terveimből mit fogok tudni elérni. Valószínűleg mégsem a gyógyítói pálya felé fogok tendálni, bár ez volt a tervem korábban. Valahogy már nem érdekel annyira. Lehetséges, hogy az elemi mágiával kezdek majd valamit, és aköré fog épülni a karrierem és életem, de nem szeretnék tippelni, jósolgatni. Maradjon köztünk, de sose tartottam túl megbízhatónak a jóslástant, minden állandóan változik, szóval … Hm, szeretnék magabiztos, erős, független nő lenni, aki megáll a saját lábán, és persze szeretném megosztani a mindennapjaimat valakivel. Klisé ugyan, de boldog is szeretnék lenni. Szóval, nem igazán tudom, ha minden marad így, ahogy most van, nekem az is teljesen tökéletes - feleli boldogan mosolyogva

Weiler Dante: 20 éven belül bejegyzett bájitalmester, valami tényleg hasznos kutatási előrelépéssel, miután mostanság csak sznob szakmai f*szverés megy, hasznosíthatatlan, felesleges laborbohóckodással. -flegmán vállat von- Azon túl meg halott, gondolom.

Kelevitz Maja Nerella: Most fogok végezni az alapképzésen, és ha minden jól megy, jövő évtől botanikus mestertanoncként folytatom, így ha tényleg testhezálló a szakma, akkor mindenképp ebben az irányban tudnám elképzelni magam. Persze ott van még a művészet is, ami közel áll hozzám. *gondolkozik* Botanikus-hobbiművész?
A karriertől elvonatkoztatva pedig... nem is tudom. Szeretnék majd gyerekeket. Minimum kettőt. Életem legjobb napja volt, amikor egyszerre kaptam egy apát és egy testvért, úgyhogy... igen. A kettő ideális. *számolgat*

A vizsgaidőszak legelszántabb próbálkozói

Csepreghy Péter
Hivatalosan is elmondhatjuk, hogy Petya elnyerte a leghosszabban vizsgázó diák címet, ugyanis mindenről, de tényleg mindenről a Dungeons and Dragons nevű asztali szerepjáték jutott az eszébe. Ha nem is tanult, a legtöbb tanárát annyira összezavarta a hasonlatokkal, hogy nem tudták nem átengedni, sőt, ha igaz a pletyka, akkor Várffy prof csatlakozni is kíván a játékszeretők társaságához. Szép húzás Péter, hogy olyanról beszélsz, amit nem ismernek, de ciki lenne nekik elismerni. Jár a taps ezért a teljesítményért.

Sárközi Alexandra és Kincső
A lányok ebben a félévben igencsak lazáztak, előbbi szerelmes, utóbbi lázadó kamasz. A testvérek persze a bajban összefognak, hiába a nagy korkülönbség köztük, olyan gyönyörűen begyakorolták a közös mesét, hogy öröm volt hallgatni. Mindenki sajnálta őket, amiért egész nap a szenilis szomszédra kellett vigyázniuk, csak azzal nem számoltak, hogy akinek tanár a szülője, attól megkérdezik, hogy jobban van-e a szomszéd. És nem, nem is az apjukon buktak el, aki ugyanazt a választ adta, mint a lányai, hanem Huszthy professzor vizsgáján, ahol a férfi pillanatok alatt észrevette a csalárdságot. Vajon pótvizsga vár a lányokra?

Juhász Laura
Juhász Laura minden vizsgájára maximálisan felkészült, és ez meg is látszott feleletein, tanárai nem egy alkalommal állították le a lelkes lányt, hiszen már úgy is értékelni tudták. Persze az első néhány alkalommal még örült ennek, azonban a Gemmológia vizsgán állítólag kifakadt, és sírórohamot kapott, miközben azt ecsetelte, hogy ha valaki, legalább Strakhova professzor megvárhatná, hátha ront. A tanárnő riadt tekintettel hallgatta végig a hibátlan feleletet, de ennek köszönhetően mindenki mást is végighallgatott, és aki azt hallotta, könnyű nála vizsgázni, nagyon meglepődött, amikor elkezdett vért izzadni az elfogadhatóért.

Machay Ábel Alexander
Ábel sosem volt rest titkolni, honnan is jött és ki is ő, ezért a vizsgái alatt talárját "véletlenül" a szobájában felejtve, feszes nadrágban indult neki a küzdelmeknek. A nadrág a fenekén feszült, abból nem kevés mugli pénz lógott ki, ízlésesen elhelyezve. Azt beszélik, hogy ezen a vizsgaidőszakon nem sokat foglalkozott az írással, mégis mindenből átment. A pénz pedig csak elterelés volt, meg vélamágiájával hódított. Akárhogy is, mi egyáltalán nem bántjuk azokat a feszülős nadrágokat, csak így tovább Ábel, feldobta a feneked a napunkat!

Theon Delacroix
Mostanra nincs olyan ember, aki ne ismerné Theon nevét, hiszen stílusával és csókjaival hódít. Állítólag vizsgalapjain is kedvező ajánlatokkal kecsegtette a tanári testületet, a szóbeli feleleteknél pedig inge felső három gombját kigombolva, zavarba ejtő tekintettel nézte vizsgáztatóit. A legfurcsábban Fisher tanárnő járt, aki nem csak három kigombolt gombot, de egy ajkak közé csíptetett rózsát is kapott. Ezek után maradjon az ember összeszedett!

Görögországi élménybeszámoló

1. nap, a.k.a. 2019.08.24. szombat

Ferihegy, b terminál

Na, jól szétszóródott a csapat, hárman mentünk. Maga a becsekkolás nem volt olyan izgi, csak a biztonsági ellenőrzés, ugyanis a nyakláncomat kiszúrta a fémvizsgálat, tudjátok, az a nagy kapu, amihez oda kell állnod.
Ezt átengedték. Jó, semmi baj nem volt tovább, minden ment rendben, az én ülésem a 9B jelzésű volt, valahol az elején, középső ülés. Innentől a naplóbejegyzéseim jönnek, szépen sorjában a látnivalókról, élményekről.

10:55, felszállás után
Ül mellettem egy lány, Marcella, adott pár infót, hogy mit érdemes megnézni, mivel ő pont thesszaloniki lakos, Budapesten volt nyaralni. Szintén mellettem, jobb felől ült egy anyuka, és meglepően gyerekbarát a Ryanair, ami nagyon szimpatikus a társaság részéről, öröm volt látni, hogy segítettek az anyukának mindenben a személyzet tagjai, igaz, a kicsinek nem igen volt ínyére a biztonsági öv, ő leginkább evett és aludt volna plusz macera helyett.

A látvány valami fantasztikus, olyan, mintha a Mennyben lennék, vattapamacsnak, vagy tejszínhabnak tűnnek a felhők körülöttünk.
Hogy némileg művelődjünk is, a méltán híres görög Orpheusz történetét itt hagynám a margóra, hisz a kultúrát tárgyaltuk ki éppen nagy lelkesedéssel, persze, visszafogottan, hogy a többi utas is tudjon pihenni azért tőlünk. Ha van valami, amire igazán vágysz, akkor menj érte, ne félj, mert ez az ifjú muzsikus hős a szerelméért még magával Hádésszal, az alvilág és a holtak istenével is szembe mert szállni, s ha igazán hiszel benne, akkor még sikerülhet is. Csak egy apró figyelmeztetés: ne nézz hátra, soha! Hidd el, hogy ott van!

Nos, attól, hogy valami régi, még nem kell feltétlen elvetni, az értéke még állandó marad.
A nyomásból útitársammal ellentétben szinte semmit nem érzékelek, viszont kegyetlen álmos vagyok, alig néhány óra alvás van mögöttem csak, úgyhogy egyelőre mára kijelentkezem. Később még tartok egy napi összefoglalót.

~este~

A Hotel Telioni eszméletlen. Kiváló landolásunk volt, megtapsoltuk a kapitányt, és a stewardokkal készült közös kép is. Húsz euróba került a taxi a reptérről, meglehetősen drága, de a lényeg, hogy beértünk, és nekiláthattunk a csekkolásnak, fizetésnek. Innentől már szabad az út a programokhoz.
Kis csendes pihenő után sétáltunk a belvárosban, éttermet keresve, vacsoráért esdeklő gyomorral.
Választásunk a Krasodikio étteremre esett, egy aranyos, tipikus kisvárosi vendéglő, kedves, segítőkész pincérekkel, folk stílusú zenével.
Az én vacsorám Moussaka (106-os sorszám az étlapon), helyi ajánlással.
Ez egy krumplis-padlizsános-cukkinis-marhahúsos étel, olyan, mint valami zöldséges lasagne.
Az italommal együtt nyolc euro, ötven cent az én menüm ára. És még desszertet is kaptunk, vaníliafagylaltot meggyöntettel. Annyira megelégedtünk a szolgáltatással, hogy a kedves pincérünk öt euro nyolcan cent borravalót kapott, és ez lett az állandó törzshelyünk.
A reggeli természetesen a Hotel Telioniben fogyasztjuk, reggelivel kértem a szobánkat, benne volt az árban.

2. nap, azaz 2019.08.05. vasárnap

A reggelit a hotel aulájában, a bár részlegen fogyasztottuk, svéd asztallal. Három mini-szendvics, két kis adag őszibarack-befőtt natúr joghurttal, kettő mini-virsli.
Alapvető tisztálkodás után én kinéztem Istentiszteletre, a St. Demetrious-ba. Az egész ógörög nyelven zajlott, és igencsak megszeppentem, amikor a helyiek engem is bevontak, és részesültem az Úrvacsora szentségéből, és a pópa áldásából.
Szép élmény volt, amit soha nem felejtek el.
A szokásos helyünkön ettünk, én gombás-zöldséges rizst kértem, rántott csirke falatokkal, és salátával. A desszert meggyszószos vaníliapuding. Nap hátralevő részében én az új, görög nyelvű Bibliámmal ismerkedtem, hát, elég gyermeteg cipőben járok még a görög nyelv tanulásában.

~este~

Én már annyira fáradt voltam, hogy nem mentem sehova, a többiek ki tudja, semmit se véstünk kőbe előre, saját felelősség tudatában mindenki azt csinál, amit akar. Azért később mégis lenéztem a Hotel minigalériájába, megszemlélni a szobrokat. Az egyik kedves recepciós srác rengeteget mesélt róluk, az alakok háttér-sztorijáról. Még olvasni is tanítgatott keveset.

3. nap, azaz 2019.08.06 hétfő

A szokásos svédasztalos hoteles reggeli után városnézés közösen volt a program, jártunk a Fehér Toronynál, meglátogattuk Nagy Sándor szobrát – hm, kivételesen jóképű szoboregyed, ha engem kérdeztek, és sétahajón mentünk ki Pereia Beach-re.
Olyan bő este hétig kint voltunk, a nyolc órás járattal mentünk vissza jó sok pancsolás, kagylógyűjtés és egyéb szórakozás után.
Este élőzenét hallgatva sétáltunk a tengerparton, nagyon szép volt, én élveztem, és visszatérve a hotelbe szinte azonnal vágódtunk is az ágyba. Hát igazából ennyi az egész, nagyon sok mindenre nem telt ebből a három napból, mert kedden már jöttünk is haza, én meg szinte hazaérés után szaladtam is vissza Budapestre beiratkozni az egyetemre.

Amiről csak a labdák tudnak


A Levita volt házvezető-helyettese, Várffy-Zoller Róbert idén részt vesz a Navine elleni meccsen, a kékek oldalán. A nagy kviddicses a játékot megelőző nap a rengeteg szélén sétált, és olyan magabiztosnak látszott, hogy az ember azt is hihette volna, hogy most nyerte meg a meccset. Méghozzá egyedül. Természetesen lehet, hogy valami egészen más rejtőzik a mosolya mögött. Lehetséges lenne, hogy most fedezte fel a legfurcsább, és legvilágraszólóbb trükköt? Esetleg megszerezte az Unikornisok tervét?


Nemes L. Izabella, a Szertelen Szfinxek egyik hajtója mostanában úgy látszik, nem tartozik a Bagolykő legösszeszedettebb diákjai közé. Természetesen lehet, hogy ez összefügg a vizsgaidőszakkal, de ha így is van, azért meglepő,hogy ennyire megrázta az a mondat, amit az SzSz csapatkapitánya intézett hozzá a meccs előtti nap, és amelyik így szólt: "Akkor találkozunk holnap a pályán. Szia!" Szegény lány annyira meglepődött, hogy még egy percig ott állt, és gondolkozott. Lehetséges, hogy nem is az lepte meg, hogy holnap meccs lesz, hanem az, hogy Maja ilyen vidáman közölte? Ez a kérdés egy ideig, pontosabban a meccsig nyitott marad. De lehet, hogy még utána is.


A már említett Kelevitz Maja Nerella, a Levita csapatának kapitánya, mikor látta, hogyan reagál Izabella, leszűrte, hogy valószínűleg a többiek is ilyen tájékozottak. Így hát a nap hátra lévő részét azzal töltötte, hogy végiggondolta, hol rontotta el a csapatkapitányi munkáját. Mindezt egy sárga virágmező közepén. Nem gyanús ez egy kicsit? Arról nem is beszélve, hogy amikor távozott, egy hatalmas sárga virágcsokor volt nála. Esélyes, hogy több lehetőséget lá a Navine csapatában, és a csokrot nekik szánja?


Moon Jun Seo a kékek egyik friss hajtója. Első meccsét az Unikornisok ellen játszotta, és az azt megelőző napokban nagyon izgult, hogy jól sikerüljön. A meccsre virradó reggelen mégis, mikor szóltak neki, hogy menjen edzésre, csak motyogott egy "jó"-t és a másik oldalára fordult. Egy órával később felriadt, felkapkodta ruháit és futott a többiekhez. Nem lehet tudni, mi fárasztotta el ennyire, de vannak akik úgy gondolják, este a fiú kiszökött és gyakorolt az éj leple alatt.

Néha jobb, ha a halott halott marad...


A horror nagymestere, Stephen King rengeteg horror könyvet álmodott már meg élete során; 1983-ban megjelentette az egyik legnyomasztóbb regényét, Állattemető címmel. A creepyshake.com oldal ezt írta róla: "Aki ezt a művet nem ismeri, annak csak egyet tudok tanácsolni: amint tudja, szerezze be, és kezdje el olvasni. Nem fog csalódni… De nem fogja megköszönni azt, amit kap."

Dr. Louis Creed feleségével, Rachellel és két gyermekükkel, Ellie-vel és Gage-dzsel költöznek be új otthonukba. A fiatal orvos egy kisvárosban kapott állást. Van azonban egy probléma: A ház előtt egy olyan út van, ahol éjjel-nappal kamionok és egyéb furgonok száguldoznak. A család hamarosan megismeri a szomszédban élő idős házaspárt, Judot és Normát. Louis első munkanapja borzalmasra sikeredik, mert bevisznek egy haldokló diákot, aki figyelmezteti: ne tegye be a lábát az Állattemetőn túlra, majd meghal. A sötét hely titkára akkor derül fény, amikor Jud észreveszi, hogy a család macskáját, Churchöt elgázolták. Az öreg elmeséli Louisnak, hogy amikor az ő kutyája kimúlt, a temetőn túl, a micmac indiánok temetkezési helyén ásta el. Másnap a kutya sértetlenül hazatért. Louis nem hisz a hely erejében, de miután Jud elvezeti a temetőbe, végül ott ássa el a macskát. Másnap megjelenik a feltámadt állat, de már nem olyan, mint régen volt. Mintha egy gonosz lény tért volna vissza. A hely ereje azonban erősödik, és egy nap a kis Gage játék közben vesztére az országút felé szalad, és nincs senki, aki elrántaná a közelgő kamiontól...
Az összetört Louis mindenáron vissza akarja kapni fiát, ezért megszerezve a holttestet elindul az indián temetkezési helyre, de nem sejti, hogy milyen nagy hibát követ el.


2019-ben hazánkban új címmel adták ki a könyvet: Kedvencek temetője. Eredetileg az 1989-es filmnek és a 2019-es remake változatának is ez a címe. Természetesen a könyv és a filmek között bőven vannak változtatások. Stephen King az első változatban meg is jelent, egy papot alakított. Legtöbb regényében megjelenik a halál, de ebben az alkotásában a rémisztő fordulatokkal túltesz mindegyiken. Az író bevallása szerint írásától még a mai napig is rázza a hideg. Ugyanis saját életéből merített ötletet a művéhez, mert például kislánya macskáját is a házukhoz közel gázolták el. A kisállatot a szomszédos erdőségben fellelt kisállat temetőben hantolta el. A fiát, Owent pedig időben sikerült megfognia, mielőtt az kiszaladt volna az országútra. Az olvasókat megrendíti többek között az apai szeretet, ami még a halálnál is erősebb, és visszahozza a fiát onnan, aki nem lesz a régi önmaga, de apja még így is szereti, és ez a szeretet okozza pár ember vesztét is. Olvasás közben mintha egy nagy pofont kapna az ember, annyira meglepődik. Olykor olyan izgalmas rész következik, hogy nem lehet letenni a könyvet. Ettől lett ez a könyv vérfagyasztó és néha szívbemarkoló is.


Nem mondom azt, hogy ez a világ legjobb könyve, de én miközben olvastam, nem unatkoztam. Aki arra számít, hogy csupa horrort kapunk, az csalódni fog, hiszen egy érdekes könyv nem attól lesz jó. Egy könyv írásához először is egy jó alaptörténet kell, azután pedig ki is kell dolgozni, a szereplőkkel és a jellemükkel együtt. King ezeket meg is tette, ezért jó szívvel ajánlom, hogy aki könyvet szeretne írni, olvasson el egyet az író művei közül.

Móricz Zsigmond: Hét krajcár


Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni.
Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhelyben. Ő sem dicsekedik ezzel az idővel, más sem. Pedig igaz. És az is igaz, hogy soha már én a jövendő életemben nem kacagok annyit, mint gyermekségem e pár esztendejében.
Hogy is kacagnék, mikor nincsen már piros arcú, vidám anyám, aki olyan édesdeden tudott nevetni, hogy a könny csorgott a végén a szeméből s köhögés fogta el, hogy majdnem megfojtotta...
És még ő sem kacagott úgy soha, mint mikor egy délutánt azzal töltöttünk, hogy hét krajcárt kerestünk ketten. Kerestünk és találtunk is. Hármat a gépfiókban, egyet az almáriumban... a többi nehezebben került elő. Az első három krajcárt még maga meglelte az anyám. Azt hitte, többet is talál a gépfiában, mert pénzért szokott varrni s amit fizettek, mindig odarakta. Nekem a gépfia kifogyhatatlan kincses bánya volt, amelybe csak bele kell nyúlni s mindjárt van terülj asztalkám. El is bámultam nagyon, mikor az édesanyám kutat, kutat benne, tűt, gyűszűt, ollót, szalagdarabokat, zsinórt, gombot, mindent szétkotor s egyszerre csak azt mondja nagy bámulva:
- Elbújtak.
- Micsodák?
- A pénzecskék - szólt felkacagva az anyám.
Kihúzta a fiókot:
- Gyere csak kis fiam, azér is keressük meg a gonoszakat. Huncut, huncut krajcárkák.
Leguggolt a földre s olyanformán tette le a fiókot, mintha attól félt volna, hogy kirepülnek, úgy is borította le egyszerre, mint mikor kalappal lepkét fog az ember. Nem lehetett azon nem kacagni.
- Itt vannak, benne vannak - nevetgélt s nem sietett felemelni -, ha csak egy is van, itt kell neki lenni.
Leguggoltam a földre, úgy lestem, nem búvik-é ki valahol egy fényes pénzecske? Nem mozgott ott semmi. Tulajdonképp nem is nagyon hittük, hogy van benne valami. Összenéztünk és nevettünk a gyerekes tréfán. Hozzányúltam a fenekével felfordult fiókhoz.
- Pszt! - ijesztett rám az anyám - csendesen, még kiszökik. Te még nem tudod, milyen fürge állat a krajcár. Az nagyon sebesen szalad, csak úgy gurul. De még hogy gurul...
Jobbra-balra dőltünk. Sokat tapasztaltuk már, hogy igen könnyen gurul a krajcár. Mikor felocsúdtunk, én megint kinyújtottam a kezem, hogy felbillentsem a fiókot.
- Jaj! - kiáltott rám újra az anyám s én megijedtem, úgy kaptam vissza az ujjom, mintha a sparherthez ért volna.
- Vigyázz te kis tékozló. Hogy sietne már kiadni az útját. Addig a miénk, míg itt van alatta. Csak hadd legyen ott még egy kis ideig. Mer látod mosni akarok, ahhoz szappan kell, szappanra legkevesebb hét krajcár kell, kevesebbér nem adnak, nekem már van három, még kell négy, az itt van ebbe a kis házikóba; itt lakik, de nem szereti, ha háborgatják; mert ha megharagszik, úgy elmegy, hogy sose látjuk többet. Hát vigyázz, mer a pénz nagyon kényes, csinnyán kell vele bánni. Tisztességgel. Könnyen megáprehendál, mint az úri kisasszonyok... Te nem tudsz valami csalogató verset, azzal tán ki lehetne csalni a csigabigahéjából. Hányat kacagtunk e csacsogás közben. Tudom is én. De a csigabiga csalogató nagyon furcsa volt. Én rá is kezdtem a verset:
Pénz bácsi gyere ki,
Ég a házad ideki...

Azzal felfordítottam a házat. Volt alatta százféle szemét, csak pénz, az nem volt. Az anyám savanyúan felhúzott ajakkal kotorászott, hiába.
- Milyen kár - mondta -, hogy asztalunk nincsen. Ha arra borítottuk volna ki, nagyobb lett vóna a tisztesség, akkor lett vóna alatta.
Én összekapargáltam a sok lomot s beleraktam a fiókba. Az anyám azalatt gondolkozott. Úgy eltörte az eszét, nem tett-é valahova valaha valami pénzt, de nem tudott róla. De nekem fúrta valami az ódalamat.
- Édes anyám, én tudok egy helyet, a hon van krajcár.
- Hol fiam, keressük meg, míg el nem olvad, mint a hó.
- Az üveges almáriumba, a fiókba vót.
- Ó boldogtalan gyermek, be jó, hogy elébb nem mondtad, most asse lenne. Felállottunk s mentünk az üveges almáriumhoz, aminek nem volt üvegje már régen, de a fiókjába ott volt a krajcár, ahol én tudtam. Három nap óta készültem kicsenni onnan, de sose mertem. Pedig cukrot vettem vóna rajta, ha azt is mertem vóna.
- No van már négy krajcár. Sose búsulj már fiacskám, megvan a nagyobbik fele. Már csak három kell. Osztán ha ezt a négyet megkerestük egy óra alatt, azt a hármat is megleljük uzsonnáig. Még akkor is moshatok egy rendet estig. Gyere csak szaporán, hátha a többi fiókba is lesz egy-egy. Hiszen ha minden fiókba lett vóna. Akkor sok lett vóna. Mert az öreg almáriom fiatalabb korában olyan helyen szolgált, ahol sok duggatni való lehetett. De nálunk nem sok terhe volt az árvának, nem hiába volt olyan göthös, szúette, foghíjas. Az anyám minden új fióknak tartott egy kis prédikációt.
- Ez gazdag fiók - vót. Ennek sose vót semmije. E meg mindig hitelbül élt. No te rossz, nyavalyás kódus, hát neked sincs egy krajcárod. Ó ennek nem is lesz, mert ez a mi szegénységünket őrzi. No neked ne is legyen, ha most az egyszer kérek tőled, most se adsz. Ennek van a legtöbb, ni! - kiáltotta kacagva, mikor kirántotta a legalsó fiókot, amelynek egy csepp feneke se volt. A nyakamba is akasztotta, aztán leültünk nevettünkben a földre.
- Megáll csak - szólt hirtelen -, mindjárt lesz nekünk pénzünk. Az apád ruhájába lelek. A falba szegek voltak verve, azon lógtak a ruhák. S csudák csudája, a hogy a legelső zsebbe belenyúlt az anyám, rögtön a kezébe akadt egy krajcár. A szemének alig akart hinni.
- Megvan - kiáltotta, - itt van! Mennyi is van már? Meg se győzzük olvasni. Egy - kettő, - három, - négy, - öt!... Öt! Már csak kettő kell. Mi az, két krajcár, semmi. A hon öt van, ott akad még kettő.
Nagy buzgósággal kutatta végig az összes zsebeket, de sajnos, hiába. Nem lelt egyet sem. A legjobb tréfa sem csalt ki sehonnan még két krajcárt.
Már nagy vörös rózsák égtek az anyám arcán az izgatottságtól, s a munkától. Nem volt szabad dolgoznia, mert mindjárt beteg lett tőle. Persze ez kivételes munka, a pénzkereséstől nem lehet eltiltani senkit. Eljött az ozsonnaidő is, el is múlt. Mindjárt este lesz. Az apámnak holnapra ing kell és nem lehet mosni. A puszta kútvíz nem viszi ki belőle azt az olajos szennyet. És akkor a homlokára csap az anyám:
- Ó, ó, én, én szamár! Hát a magam zsebét nem néztem meg. De bizony, ha már eszembe jut, megnézem. És megnézte. És tessék, ott is lelt egy krajcárt. A hatodikat. Lázasak lettünk. Most már csak egy kell még.
- Mutasd csak a te zsebedet is. Hátha abba is van.
Az én zsebem! Nojsz azokat megmutathattam. Azokban nem volt semmi. Bealkonyodott és mi ott voltunk a hiányos hat krajcárunkkal, mintha egy se lett volna. A zsidónál nem volt hitel, a szomszédok épp olyan szegények, mint mi, s csak nem kérünk egy krajcárt! Nem volt más mit tenni, mint tiszta szívből kinevetni a nyomorúságunkat. És akkor beállított hozzánk egy koldus. Éneklő hangon nagy siralmas könyörgést mondott. Az anyám majd belebódult, úgy ránevezett.
- Hagyja el, jó ember - mondta -, ma egész délután itt heverek, mert nincs egy krajcárom, a félfont szappanhoz, hibázik az árából. A koldus, jámbor arcú öreg ember, rábámult.
- Egy krajcár? - kérdezte.
- Hát.
- Adok én.
- No még a kéne, kódustól alamizsnát.
- Hadd el lyányom, nekem nem hibádzik. Nekem mán csak egy hibádzik, a kapa főd. Avval minden jó lesz.
Kezembe adta a krajcárt s nagy hálálkodással eldöcögött.
- Na hálá légyen - szólt az anyám -, szaladj hát...
Ekkor egy pillanatra megállt, aztán nagyot, nagyot kacagott.
- Jókor van együtt a pénz, hiszen ma már nem moshatok. Setét van, oszt lámpaolajom sincs.
Fuldoklás jött rá a kacajtól. Keserves, öldöklő fuldoklás és ahogy odaállottam alá, hogy támogassam, amint két tenyerébe hajtott arccal hajlongott, valami meleg ömlött a kezemre. Vér volt, az ő drága, szent vére. Az anyámé, aki úgy tudott kacagni, ahogy a szegény emberek között is csak kevés tud.

Szeptemberi erőleves a léleknek

Kedves Doktor Who!
Fülig szerelmes vagyok. Másra se tudok gondolni, csak őrá, a szomszéd fiúra és szörnyű, hogy ennyire sok időt kell távol lennem tőle a suli miatt. De nem is emiatt írok most, mert nem ez a nagyobb gond, hanem az, hogy ő mugli. Szóval, még ha össze is szedném a bátorságom és elmondanám, mit érzek, vagy akárhogy is közelebb kerülnénk... mit tehetnék? Nem tudhatja meg, ki vagyok. Nem mondhatom el neki. Hogy szokták ezt megoldani?
Bíbor Boszi

Kedves Bíbor!

Gondolj csak arra, hogy mennyi félvér tanulóval jársz egy iskolába! A muglikkal való kapcsolat nem lehetetlen, bár óvatosságot kíván. Úgy gondolom, hogy semmiképp sem annak kell meghatároznia egy kapcsolat életképességét, hogy a másik varázstalan. Kár lenne ellökni magadtól a lehetőséget csak azért, mert eleinte titkolóznod kellene. Van rá mód, hogy ha komolyra fordul a dolog, akkor engedélyt szerezz arra, hogy felfedd előtte a titkodat, ezért érdemesebb az együtt töltött időre és egymásra koncentrálni. Gondolj a varázserődre úgy, mint egy képességre, amivel nem dicsekedhetsz: azt sem mondod el jó esetben az első randin, hogy eszméletlen jól megy neked a csempevágás. Ha pedig elég időt töltötök együtt, akkor úgyis lesz rá mód, hogy ez kiderüljön. :)




Kedves Doktor!
Csaltam az egyik vizsgámon. Puskáztam. Túl jól csináltam, senki nem vett észre. Viszont most lelkiismeret-furdalásom van, mert a prof meg irtóra megdicsért a minap a folyosón. Elmondta, hogy hivatalosan még nem árulhatja el az eredményt, de kijavította a dolgozatomat és igazán büszke rám. Nagyon rosszul érzem magam. Mitévő legyek?
K

Kedves K!

A legtöbb tanár akkor is észreveszi, hogy valaki puskázik, ha esetleg nem teszi ezt szóvá. Különféle okaik lehetnek erre: túl soknak vagy elavultnak tartják a tananyagot, esetleg úgy tartják, ha puskát készítesz, azzal is tanulsz (elvégre nem írhatsz bele mindent!), valamint a felnőtt életben is gyakran élnek különféle segédeszközökkel. A tanárod valószínűleg tisztában van azzal, hogy egy jól elkészített puska segített a kiváló eredmény elérésében, magában viszont kevés lett volna.
Ezzel együtt is, ha a lelkiismeretedet őszintén bántja a dolog, akkor érdemes leülni és beszélni a tanároddal, esetleg felajánlani, hogy szívesen teszel pótvizsgát. Mindenképp tanulság számodra a jövőre nézve.




Kedves Dr. Who!
Az öcsém már hat éves, de még mindig semmi mágia körülötte. Szerinted bedobjam a tóba, hogy kiderüljön, kvibli-e? Vagy hogy lehet ezt kideríteni?
Egy aggódó tesó

Kedves aggódó tesó!

Nincs semmi ok az aggodalomra, hiszen hatévesen még nagyon sok gyereknél rejtve marad a varázsképesség. Sőt, vannak, akiknél csak tíz éves kor felett jelentkezik először! Éppen ezért semmiképp se kísérletezz saját szakálladra, vond be a szüleidet is. Minden gyermek a saját tempójában fejlődik, ráadásul egy esetleges trauma többet ártana, mint használna. Számos más módja van a varázserő stimulálásának, ami inkább a kreativitásra és az intenzív pozitív érzésekre, esetleg flow-élményre koncentrál. Ezeknek érdemes utánanézni.
Egyébként pedig tényleg akkora baj lenne, ha kvibli lenne?

Mit súgnak a fák a füledbe?





Őstulok/Réem (01.27.-02.23.)
Igazán remekül sikerültek a vizsgáid, így hát nyugodtan átadhatod magadat a szünet örömeinek. Menj el csöppet strandolni vagy kirándulni, hogy kiszellőztesd a fejed. Pihend ki magad, hogy az évkezdéskor feltöltődve térj vissza a kastélyba. Éjszakára ne hagyd nyitva az ablakodat, mert könnyen meghűlhetsz, erre nagyon figyelj! Bőven elég, ha reggeltől délutánig szellőzteted a szobádat!





Tebó/Tebo (02.24.-03.14.)
Szörnyen ráfeszültél a dologra, pedig nem lett volna szabad. Ha becsülettel megtanultad az anyagot, akkor nem kellett volna ennyire izgulni, hiszen ezzel csak az eredményeidnek ártottál. Máskor ne feledd el, ha egy feladat nem megy, még nincsen veszve semmi. Csináld tovább és meglátod, a végén azt a huncut kérdést is kipipálhatod! Legyél türelmes másokkal, rossz néven vehetik, ha egyre inkább sürgeted a dolgokat, képzeld magad mások helyébe.




Sellő/Mermaid (03.15.-04.11.)
Te aztán odatetted magadat pajtás, egy szót sem hagytál le! Látod, a szorgalmas munka meghozta a kívánt gyümölcsét. Ha már ezen túl is vagy, akkor se legyél teljesen nyugodt. A szünet alatt valami komoly dologba keveredsz, legyen szó az a baráti társaságodról vagy a családodról. Viselkedj éretten, de ne durvítsd el még inkább az adott helyzetet, és tudd, hogy hol kell lefékezni, máskülönben súlyos következményei lehetnek, melyet persze senki nem akar!




Golymók/Puffskein (04.12.-05.09.)
Teljesen megsemmisültnek érzed magad, nincsen kedved semmihez sem, csak feküdni némán. Lehet, hogy így van, de igenis tudsz tenni még ellene! Kezdj el egy keveset sportolni, és meglátod, pár nap múlva rá sem ismersz magadra. Tanácsolnék egy kis édességet is, inkább egy kis csokit egyél, de nem szabad túlzásba vinni, mértékkel kell nassolni. Év elején, nagyon álmodozó hangulatban leszel, ami hidd el, jól fog jönni, még talán a társaidra is ráragaszthatod.



Kentaur/Centaur (05.10.-06.09.) 
Jól tetted, hogy nem hanyagoltad el a hobbijaidat, nagyban ez is hozzájárult, hogy sikeresen tudtad zárni az évedet. Azt tanácsolom, nyáron se mondj le róluk, mert remélhetőleg akkor is kisegítenek téged bizonyos időszakokban. Teszem azt, ha összeveszel egy jó barátoddal és nem tudod, hogy kihez fordulj! Támaszkodhatsz a hobbikra, bár a hangulatingadozás néha előfordulhat majd, bármit teszel. Néha csöppet enyhíthetsz rajta egy üveg vajsörrel.







Augurán/Augurey (06.10.-07.08.)
Nem lepett meg a dolog, hogy jól sikerültek a vizsgáid. Be kell vallani, azért nem ártott, hogy átnézted mégegyszer az anyagokat. Mondjuk, az sosem árt senkinél. Te tudod, hogy kell élvezni az életet, annyira, hogy már rá is készültél a szünetre. Tudod, hogy mit fogsz csinálni, és azt is tudod, hogy kinek a társaságában mulatod el az idődet. Használd ki jól a szünet napjait, és jól gondold át, hogy kivel akarsz visszatérni: a jó vagy a rossz oldaladdal?





Goromka/Jarwey (07.09.-08.05.)
Nehéz volt ez az év, fellélegzel, amikor hazaérsz, hogy kipihend magad. Azonban pár nap múlva már alig várod, hogy a kastély falai között legyél újra. Nem tudod miért, de azért legbelül sejted a választ! A kastély szinte már a második otthonoddá vált, hiába vannak fárasztó és olykor nehéz vizsgák, te mégis szívedbe zártad a Bagolykövet. Lehet, hogy nem vagy kitűnő tanuló, de téged nem is a jegy érdekel, csak hogy minél tovább maradhass még az iskola falai között.




Krup/Crup (08.06.-09.02.)
Kérlek, ne csodálkozz ha nem lett valami fényes a vizsgád. Tudod, nem az utolsó pillanatra kell halasztani a tanulást, hogy aztán kétségbeesetten, közel járva az idegösszeomláshoz, egy óra marad a rendelkezésedre, hogy tanulhass. Máskor oszd be az idődet, és időben kezdd el a leckét átnézni. Meglátod, ha változtatsz a módszereken, sokat javíthatsz a tanulmányi átlagodon, és büszke lehetsz a teljesítményedre, akkor is, ha nem lesz színtiszta kitűnő osztályzatod.



Hurú/Fwooper (09.03.-10.03.)
Te még időben észbekaptál és beleástad magadat a tanulásba. Azt kell mondjam, az előző évi teljesítményedhez képest fejlődtél, és ez sokszor megmutatkozik a szorgalmadon. Jó útra léptél, ne hagyd másoknak, hogy eltérítsenek! Inkább te is segíts másoknak, hogy jobban figyeljenek oda a tanulásra, ne hanyagolják el kötelességeiket, és a végén büszkén mondhatják, hogy megérte a fáradozás. Lehet, hogy le kell mondanod pár dologról, de az életben áldozatokat kell hozni.





Kákalag/Grindylow (10.04.-11.02.) 
Néha nagyon meggondolatlan vagy, amikor döntéseket kell meghoznod. Nem mindig a saját érdekeidet kellene előre helyezned, hanem a körülötted lévő emberekét is. Legfőbb ideje volna, hogy végre átgondold, hogy mihez kezdesz a jövőben. Ugyanis sajnálattal kell közölnöm, hogy nem mindenki fogja eltűrni a viselkedésedet. Lehet, te úgy vagy vele, hogy akkor megszoksz, vagy megszöksz, de ezzel elüldözöl magad mellől mindenkit, és a végén nagyon megbánod, hogy milyen is vagy.



Zanzárd/Moke (11.03.-11.29.)
Nem csábítottak el téged a helyes útról, viszont te úgy érzed, hogy sokkal jobban jártál volna. Tévedés ne essék, a pillanatnyi varázs megvolt, de egy idő után kihunyt volna a tűz, te pedig visszamenekültél volna az egykoron szerető karokba, amikor már lehet, nem látnak szívesen. Néha erős a kísértés, de az okos embernek nem szabad hagyni hogy eltántorítsák. Jól döntöttél, hiszen így bebiztosítottad a jövődet, és később magad is bevallod, hogy jót cselekedtél.




Tündérmanó/Pixi (11.30.-12.28.)
Jól tetted, hogy szántál időt a barátaidra, hiszen a nehéz helyzetekben te is számíthatsz rájuk. Elég szerencsésnek érzed magadat, hogy ilyen emberek vesznek körül téged. Be kell látni, hogy tényleg egy mázlista ember vagy! Ezzel teljesen tisztában vagy, de ne szállj fel a fellegekbe lehetőleg. Ha így teszel, könnyen megsérthetsz egy barátot, hiszen úgy gondolod, hogy bármit megtehetsz. Súlyos hibát követsz el, ezért igyekezz helyrehozni azt, mielőtt még baj történne.



Vízimanó/Kappa (12.29.-01.26.) 
Találkozz többet a számodra kedves emberekkel, ne csak otthon ülj és tétlenkedj! Mozdulj ki néhány barátoddal, és ismerj meg még több embert. Minél több ismerősre teszel szert, annál jobban érzed magad. Azért jól válogasd meg őket, mert nem mindegyik lehet jó szándékkal irántad. Erre rájöhetsz, ha hosszasan elbeszélgetsz velük, szinte bele tudsz férkőzni a gondolataikba, és könnyen megtudhatod, hogy az adott szó amit az imént kiejtett a száján, igaz vagy hamis.




Egyik kutya, másik ló

Találd meg az öt különbséget az állati barátok két képe között!


Minden helyes megfejtőnek 10 pont jár!
A megoldásokat Thomas Middleton várja bagolyposta útján.