Itt a nyár

Kedves Olvasóink!

Szerkesztőink a meleg napokon is dolgoznak, így ismét olvashatjátok az Edictumot! Olvashattok pár kreatív tippet arról, milyen italokkal frissíthetik fel magatokat a forró napokon, illetve néhány tipp a körmökről és azok ápolásáról! Mint arról már hallhattatok, elindult egy új rovatunk 'Így írtok Ti' címmel. Bátran küldjétek a munkáitokat, amiket a többiek elé tárnátok! Ebben a számban Dasha Fresmoon versét olvashatjátok!

Ami még változás: a rejtvénysarok nem bizonyult túl népszerűnek, így azt egy időre felfüggesztettük érdeklődés hiányában. 

Természetesen a legfrissebb pletykákkal is jelentkezünk, illetve megtudhatjátok, mit rejt az e havi horoszkópotok! Programajánló sem maradhat ki, most ez különösen színes ;)

Színezésre fel!

Holi One Colour Festival

A fesztivál szó önmagában is sok ígéretes dolgot tartogat a számunkra, hát még ha a színekhez is köze van. Magyarországot is elérte az eredetileg Indiából származó Holi fesztivál, aminek a történetére máris kitérek pár szóban. A jó hír még annyi, hogy ebben a hónapban, 27.-én rendezik a fővárosunkban az említett fesztivált, részletek Facebook-on, ami a muglik kedvelt online felülete, így nem árt összebarátkozni néhányukkal, hogy informálódjatok;)

A színek fesztiválja

Indiában ez az ünnep a tavasz kezdetét jelzi, és általában a Phalguna (a hindu naptár egy hónapja) hónap utolsó napjára esik. A legtöbb helyen az országban 5 napig tart az ünneplés. Nagyon régóta létező hagyomány ez a program, de a történelem során nagyban változtak a szokások, még a jelentése is. A fesztivál egyik legújabb szokása, hogy telihold éjjelén, máglyán elégetik a tél során otthon felhalmozott gyúlékony anyagokat, jelezve ezzel a hűvös idő távoztát, illetve a nyári forróság közeledtét. A máglyaégetést követő napon mindenki festékkel, festékporral szórja a másikat az utcákon. A fesztivál az újjászületést jelképezi és a jó győzelmét a gonosz felett. 

Néhány kép és egy videó szemléltetésnek! Szerintem nagyon mókás lesz, én biztosan ott leszek 27.én!

Húsvét

Reméljük, mindenki sikeresen vette a vizsgák nyújtotta akadályokat, és azóta pihen egy kicsit! A pihenéshez hozzájárulunk az e havi Edictummal, olvasgassátok, rengeteg érdekes dolgot találtok majd benne. Megtudhattok mindent a Rellon ház ügyeiről, a költészet napjáról, ha valaki kifogyott a film ötleteiből, arra is kap ajánlót. Hogy egy kicsit a fejeteket is használjátok, visszatérünk a Rejtvénysarok rovatunkkal, amit érdemes hónapról hónapra nyomon követni! 

Sok más érdekes dolog is várja a kedves olvasókat, jó szórakozást!

A szerkesztők és főszerkesztők nevében pedig kívánok mindenkinek nagyon boldog húsvéti ünnepeket!

Az óceánjáró zongorista legendája

Az óceánjáró zongorista legendája

Ha azt mondom, gondolj egy filmre, amiben hajó szerepel, mindenki egyből a Titanic-ra gondol, nekem azonban egy nagyon különleges és kedves film jelenik meg a fejemben, erről szeretnék most írni pár szót, hátha valakinek meghozom a kedvét hozzá. Nem szeretném szóról szóra leírni a történetet, hisz akkor semmi érdekes nem maradna, röviden azonban elmesélem a figyelemfelhívás kedvéért:

Az olasz film főszereplője egy igen különleges nevet visel; 1900 névre hallgat, mivel a 20. század első napján született egy hajón, és miután szülei magára hagyják, a hajó legénységének egyik tagja veszi gondozása alá. A kisfiú lába sosem éri a szárazföldet, nevelőapja attól fél, hogy kitoloncolják az országból. 1900 kilenc éves, amikor felfedez a hajón egy zongorát és gyorsan kiderül, hogy nagyon tehetséges és egyben nyugalmát leli a hangszerben. Hamarosan a hajón utazók is tudomást szereznek tehetségéről, és megismerkedik egy trombitással, Max-szel. A trombitás végtelen lehetőséget lát 1900-ban, és le akarja csábítani a szárazföldre, főhősünk azonban csak az óceán és a zongora végtelenjét ismeri. A film végén hangzik el a következő párbeszéd 1900 és Max között, ami egyben a történet megoldása és lényege, emellett végtelenül megható és tanulságos.

„ Az a város... egyszerűen nem volt vége. Hol van a vége, megmutatod nekem a végét? 

Nem az volt a baj, nem a látvány riasztott vissza Max, hanem amit nem láttam... Megérted? 

Amit nem láttam... annak a nagy, elnyúlt városnak mindene volt, csak vége nem... Nem volt vége, hiába néztem, nem láttam, hol a város vége...  

Ott a zongora, hmm? Elkezdődik, véget ér... 88 billentyűje van, mindenhol és mindenkinek... nem lehet végtelen... te vagy végtelen... és a zene, amit a zongorán játszol, az végtelen. Nekem így jó, így tudok élni. 

Ha kiviszel a partra, akkor egy olyan zongorához ültetsz, aminek millió és millió billentyűje van. 

Végtelen, ez az igazság Max, végtelen. Nincsenek határai... végtelen számú billentyűn pedig soha nem leszek képes zongorázni...Ez nem az én hangszerem. 

Isten zongorája... Egek, hát láttad, láttad az utcákat?!! Csak az utcákból több ezer van!! Hogy lehet odalent élni? 

Hogy választhatsz egyet? Egy nőt? Egy házat? Egy, egydarab földet, ami a tiéd, egy tájat, amit szeretsz. Egy halálnemet? 

Rád nehezedik a világ, és még azt se tudod, hol lehet a vége? Hát soha nem féltél, hogy összeroppant ez a határtalanság? Szörnyű így élni...”

Gyönyörű film, nem is hosszú és még csak le sem kell tölteni, youtube-on megtaláljátok! Jó szórakozást hozzá!:)

Valentin nap

Mivel ma van Valentin nap, a szerelmesek napja, illetve Bálint-nap, úgy döntöttünk, hogy egy nappal előbb jelenik meg az Edictum e havi száma, hiszen így tudunk néhány érdekességgel, ötlettel, recepttel készülni számotokra. A többi rovatból sem lesz hiány, olvashatjátok a szokásos pletykarovatot, lelki tanácsokat Dr. Who-tól, illetve a farsangi szokásokat, hisz annak is most van aktualitása.

Márciusban is várunk minden kedves olvasónkat, most pedig jó olvasást mindenkinek!

Zene világnapja

Zene világnapja - október 1.; 

Víz, meteorológia, színház, múzeum, dohányzásmentesség, építészet – ezek fontosságára mind egy-egy világnappal hívják fel figyelmünket. Küzdünk az AIDS és a drogfogyasztás ellen, fontosnak tartjuk a látássérültek gondjait, a takarékosság és az idősek is világnapot kaptak. A zene 27 éve érdemelte ki, hogy az egész világon, október 1-én koncertekkel és rendezvényekkel ünnepeljük. Szerte az országban, és Budapesten is számos hangversenyt tartanak ebből az alkalomból.

Érdekes;

David Huron amerikai zenepedagógus, az ohiói egyetem tanára által megfogalmazott, de vitatott teória szerint a zenének minden bizonnyal létezik biológiai eredete, és ha ez igaz, akkor léteznie kell az emberben egy speciális "zenegén"-nek is. Huron ezt annak alapján állította, hogy nincs a Földön olyan, bármennyire is elszigetelt kultúra, ahol az emberek ne énekelnének, ne dobolnának, ne készítenének valamilyen zenélésre alkalmasított hang-szerszámot. Sandra Therub, a torontói egyetem tanára a legkülönfélébb kultúrák altatódalainak összevetésével jutott hasonló következtetésre, mondván, ezek minden különbözőségük ellenére alkalmasnak tetszenek ugyanarra a célra: a kisgyermekek álomba szenderítésére. Szerinte „a zene nem emberi találmány, hanem az anya és az utód közötti kommunikáció egy ösztönös formája, amely azzal a céllal születhetett, hogy a két személy között emocionális kapcsolatot teremtsen”. Sokkal közelebb áll a ma még közkeletű elképzeléshez Steven Pirker amerikai biológus: "a zenét igenis feltalálta az ember. Vagy, mert neki örömet szerez, vagy - és ezt sem tudom kizárni - egyszerűen csak azért fejlesztette ki, hogy segítségével a madarak énekét vagy a szél zúgását imitálhassa."

Gondolatok, idézetek a zenéről;

"A zene hidat ver a szellem és az érzékek világa között, bűntelen extázist vált ki, dogma nélküli hitet hordoz, hódolatteljes szerelmet, magáról az emberről szól, aki otthon érzi magát a természetben, a végtelenben."(Yehudi Menuhin)

"A földön semmi sem alkalmasabb, hogy a szomorút vidámmá, a vidámat szomorúvá tegye, hogy bátorságot nyújtson a csüggedőnek, büszkeséggel töltse el az alázatost, kisebbítse az irigységet és gyűlöletet, mint a zene." (Luther Márton)

"Míg a többi művészetet a tudományokhoz lehet hasonlítani annyiban, hogy azok az élet külső igazságait s nekünk embereknek az élethez való vonatkozásainkat kutatják, keresik és dolgozzák föl, addig a zenének nincs ilyen külső támpontja. Eredete bennünk van, bennünk van az oka is." (Csáth Géza)

Az alábbi videó pedig felöleli az időszámítást, s megmutatja a zene sokszínűségét, fejlődését, változását napjainkig.