Vízilabda varázsló módra: 1. rész!

Gondoltátok volna, hogy a varázslók is ismerik a muglik által közkedvelt sportot, amit a vízben játszanak? Mert én nem! Egyik nap betévedtem a faluba, és két érdekesen festett alakot pillantottam meg. Közelebb mentem hozzájuk, és sikeresen kiderítettem, hogy miről is folyt az eszmecsere. Csak ámultam, hogy miféle sportot is játszottak a tegnapi nap folyamán. Gyorsan pennát meg pergament ragadtam, és kifaggattam őket erről a furcsa játékról. A sportnak még nem találtak megfelelő nevet, de ez az embereket nem is zavarta.

Küzdőtér

Ha már vízilabdaszerű sport, arra gondoltam, hogy ők is egy medencében úszkálnak, meghatározott méretű szakaszon, a két végében kapuval. Nos, a medence nem éppen medence. Egy vízzel teli hatalmas gömböt kell elképzelni, háromszög formájú kapukkal felszerelve. A gömb közepén található a kezdőkör, melyben a labda van. A játékosoknak külön helyük van, ahonnan kezdenek, és a leggyorsabb kaparinthatja meg a labdát, mint ahogyan a kviddicsben is. Leírva nem igazán lehet elképzelni, ezért megkértem őket, hogy mondjanak még pár információt, és a hallottak alapján le is rajzoltam nektek, ahogyan én elképzeltem. Színesítésként szurkolókat is pingáltam. Íme:

Labda és a játékosok

A játékot egyetlenegy labdával játsszák. Átmérője megegyezik a kvafféval, színe kék és fehér, anyaga pedig - figyeljetek jól - fa. Igen, én is meglepődtem rajta, de elárulták, hogy különleges bűbájokkal van felvértezve, ezért nincs semmi kifogásolható abban, ahogyan a vízben viselkedik. Ha valaki elejti, csigalassúsággal kezd elmerülni. A gyorsasága a belefektetett erőtől függ, így megeshet, hogy valaki képes az egész pályát átpasszolni, vagy félpályáról gólt szerezni. Ezt is megpróbáltam nektek a lehető legszebben lerajzolni, amit a szöveg mellett láthattok is.

Most térjünk át a játékosokra. A legfontosabb kérdés: hogyan tudnak úgy víz alatt maradni, hogy közben akciókat hajtanak végre. A válasz egyszerű: buborékfej bűbájt alkalmaznak, mielőtt bemennek a gömbbe. Pálcát azonban nem vihetnek magukkal, a biztonság érdekében át is vizsgálják őket a küzdőtérbe való belépés előtt. Fiúk és lányok, kicsik és nagyok egyaránt alkotják a csapatot, mely hat főt számlál egy mérkőzés alatt. Azt is elárulták, hogy a legtöbbször hogyan épül fel egy csapat: a kapuban szemfüles, és gyors játékosok vannak; egyaránt lehetnek fiúk és lányok. A két hátvédnek szintén gyorsnak kell lenniük emellett ravasznak is, hogy sikeresen megállíthassák és leszereljék a támadókat; leginkább fiúk töltik be a posztokat. A középpályás, amolyan mindenes: a kezdéskor kulcsszereplő, ugyanis neki kell elhozni a labdát. Gyorsnak, cselesnek és ravasznak kell lenniük, hiszen ki tudja, hogy mikor mi a szerepük: támadás vagy védelem; fiúk és lányok egyaránt betölthetik a pozíciót. A két csatár legfőbb feladata, hogy a labdát a kapuba rúgják. Itt is elengedhetetlen a gyorsaság, de emellett trükkösnek és pontosnak kell lenniük; fiúk és lányok is betölthetik. Azt is elárulták nekem, hogy ez csak sablonszerű dolog. Nem kizárt, hogy egy hátvéd gólt szerezzen, ahogyan az sem, hogy egy csatár akadályozzon meg valakit a gólszerzésben. Mindig a helyzettől függ, hogy ki hol van, és milyen feladatot kell elvégeznie.

A legfontosabb dologról, mégpedig a játékmenetről nem tudtam őket kifaggatni, ugyanis azt mondták, hogy azt több idő elmagyarázni, és most sietniük kell. Megígérték nekem, hogyha elmegyek az egyik edzésükre, akkor elmondják a dolgokat, illetve beavatnak pár trükk titkába is. Izgatottan köszöntem el tőlük, és a megszerzett anyagot most elétek tárom. Szerintem jó kis játék lehet így látatlanban is, de egy biztos: nem az én sportom. Következőre megpróbálom elhozni nektek a játékmenetről az információkat, és talán némi háttértörténetet is ki tudok csikarni belőlük. Remélem tetszett a kis összefoglaló, és a rajzok segítettek elképzelni a küzdőteret.

Jó olvasást kívánok nektek a többi cikkhez is!

Véget ért az idény! - 2. rész

Az előző cikkben olvashattátok a Rellon és a Navine csapatkapitányainak válaszait, illetve megtudhattátok, ki lett az idény hajtója és terelője. Most bepótoljuk a másik két csapat kapitányainak a válaszát, és lerántjuk a leplet az idény őrzőjéről és fogójáról, továbbá a gólkirályról!

Lássuk is Dasha válaszait:

Hogyan értékelnéd csapatod teljesítményét: mindenki hozta az elvárt formáját, esetleg voltak gyengébben vagy jobban teljesítő játékosaid?

Én teljes mértékben elégedett vagyok a Levita csapattal, szerintem mindent megtettünk a mérkőzéseken és kiküzdöttük magunkat a győzelmekért. Természetesen nagyon élveztünk minden játékot és már várjuk a következő idényt. Voltak kis bakik, de úgy gondolom ezek beleférnek, összességében azonban várakozáson felül teljesített a csapat. Mindenképpen pozitív érzelmekkel léphetünk tovább. Az idények végén kiosztunk két díjat a csapattagok között, ezeket a különösen szépen teljesítő játékosok kapják.

Megvalósításra kerültek-e az idényre elképzelt terveid?

Igen. Minden idény elején összeállítunk egy listát az elmúlt idény hibáival és az új elképzelésekkel. Nagyon örülök, hogy a régi hibáinkat sikerült magunk mögött hagynunk és nem elkövetni újra azokat. Az új tervek részben megvalósultak, a kimaradtak a véletlenek és a meccs kiszámíthatatlanságából adódóan maradtak el, de ami késik, nem múlik.

Milyen elképzeléseid vannak a következő idényre?

Ez idény hibáit el kell kerülnünk a következőkben, nincs mese! Szeretném, ha más ház csapattagjait jobban is megismerhetnénk, és nem csak mint ellenfél gondolnánk egymásra, ezért minden ezt segítő témát támogatok. Kimondom, bár nem hiszem, hogy meglepne bárkit is: a következő idényben a kupára hajtunk, ám nem felejtkezünk el közben a korrekt és élvezhető meccsek fontosságáról. Végül pedig szeretnénk még több fantáziát és változatosságot tenni a mozdulatainkba, ötleteinkbe.

És végül, de nem utolsó sorban az Eridon csapatának feje, Ádám is hasonlóképp választ adott a kérdésekre:

Hogyan értékelnéd csapatod teljesítményét: mindenki hozta az elvárt formáját, esetleg voltak gyengébben vagy jobban teljesítő játékosaid?

Én nem úgy mérem őket, hogy gyengébbek-e vagy sem. A lényeg, hogy lelkesek legyenek, élvezzék a játékot és elégedetten jöjjenek le a pályáról. A játékosok teljesítményét nem lehet győzelemben vagy vereségben mérni, ahhoz túl sok pontot ér a cikesz.

Megvalósításra kerültek-e az idényre elképzelt terveid?

Nagyjából igen. Sikerült majdnem minden, amit akartam/akartunk.

Milyen elképzeléseid vannak a következő idényre?

Több csel, jobb összefogás, jobb kommunikáció az egyes posztokon játszó játékosok között. Remélem ezek sikerülni fognak a következő évben. 

Mint láthatjuk, minden csapatkapitánynak megvannak a tervei a következő évre, van aki felhagy a kviddiccsel, vannak teljesen elégedettek is, ám van, aki még megpróbálja csiszolni a csapata képességeit. De ne feledkezzünk meg az idény gólkirályáról, aki nem más mint Várffy-Zoller Róbert. Neki is feltettünk kérdéseket, amelyre nagy kegyesen választ is adott nekünk.

Milyen érzés gólkirálynak lenni?

Hivatalos értesítést még nem kaptam arról, hogy gólkirály lettem, de a számításaim szerint valóban én szereztem a legtöbb gólt az idényben. Felemelő érzés, a kemény munkám kifizetődött.

Hitted hogy idén elnyered ezt a címet? 

Tőlem ez furcsán hangozhat, de nem a gólkirályi cím elérése volt az elsődleges célom, hanem az, hogy a csapatomat segítsem a góljaimmal. A bajnoki cím bizonyítja, hogy egész jól sikerült. Az egyéni elismerés csak hab a tortán.

A csapatkapitányok válaszai után jöjjenek az idény legjobbjainak további tagjai. Az idény őrzője nem más lett, mint Nemes L. Izabella!

Szerinted miért te lettél az idény őrzője?

Igazából fogalmam sincs, nem gondoltam volna, hogy megkapom.

Meg vagy elégedve az idényben nyújtott teljesítményeddel?

Mindig is kritikus voltam magammal, szóval nem, nem vagyok megelégedve a teljesítményemmel. Őszintén szólva szerintem lehettem volna jobb is, de így most hirtelen nem tudnám megmondani, hogy miben.

Te magad kinek adnád ezt a címet, amit most megkaptál?

Mindenki megérdemli, aki akár csak egyszer is, de őrző volt.

Már csak egyetlen egy poszt maradt betöltetlenül, ám eddig. Az idény fogója nem más lett, mint a Ashley Valerie Stanwood!

Szerinted miért te lettél az idény fogója?

Ez egy fogós kérdés, mégsem tudom a választ... Szerintem jobban járunk, ha azokat kérdezzük, akik rám szavaztak.

Meg vagy elégedve az idényben nyújtott teljesítményeddel?

Koránt sem, hiszen nem mi nyertünk, és ez nagy részben rajtam múlott. Indie elhappolta előlem a cikeszt. Legközelebb nem fogja!

Te magad kinek adnád ezt a címet, amit most megkaptál?

A logika azt diktálná, hogy annak, aki a legtöbb cikeszt a leggyorsabban elkapta az idényben... de tudom, tudom, nem vagyunk mi robotok.

Nem maradt más hátra, minthogy megköszönjem nektek bájos segítőm, Cat nevében is, hogy elolvastátok a sorainkat. Nagyon reméljük, hogy ezek az interjúk is tetszettek nektek. Jó olvasást kívánunk a további számokhoz és cikkekhez is.

 

Véget ért az idény! - 1. rész

A kviddics durva sport, ezt mind tudjuk. Ebben a tanévben új játékvezető alatt zajlott az idény. Érdekes, és szórakoztató mérkőzéseket tudhatunk magunk mögött, ám nem szaporítom tovább a szót, lássuk is, hogy miről szól ez a kis szösszenet. Az idei év összegző cikke a csapatokról, a legjobbakról és a gólkirályunkról. Először is lássuk a tabellát, majd következik két csapatkapitány, akik elmondják véleményüket az idényről, utána lerántjuk a leplet az idény hajtójáról, és terelőjéről.

Tabella

I. helyezett: Rellon -  440 pont

II. helyezett: Levita - 380 pont

III. helyezett: Eridon - 260 pont

IV. helyezett: Navine - 240 pont

A következőekben a csapatkapitányokat kérdeztük ki arról, hogy mit gondolnak a csapatuk teljesítményéről és a szezonról.

A Rellon kapitánya, David Benett személyében a következőeket felelte a kérdéseinkre:

Hogyan értékelnéd csapatod teljesítményét: mindenki hozta az elvárt formáját,

esetleg voltak gyengébben vagy jobban teljesítő játékosaid?

Gyengébb és jobban teljesítő játékosok... Nos, bevallom, az idei csapat a legjobb az elmúlt 4-5 évhez mérve. Egy rendkívül összeszedett sereggel állhattam ki a csatatérre, akik az utolsó csepp vérükig küzdöttek valamiért, amit el akartak érni. Eris fogói karrierje szerintem nagyon szépen ívelne felfelé, ahogy Catherine hajtóként szintén remekelt. Aztán ott van Norina, az elsős őrző, aki pöpecül teljesíti az elvárt feladatot, sőt, ki merem jelenteni, hogy túlteljesítette azt, amire számítottunk.

Megvalósításra kerültek-e az idényre elképzelt terveid?

Óóóó, hát az előző kérdéshez kapcsolódik ez is. Nagyon rég nem lehetett olyan büszke a csapatára egy kapitány, mint én most rájuk. A fogóm, Eris két alkalommal is az ájulásig harcolt, a hajtóim: Robi, Catherine, Mínea és Axel munkája zseniális volt, ahogy szabályosan összehangoltan támadtak, ahogy védekeztek. Az őrzőim, Máté és Norina, az első pillanattól kezdve maximálisan odatették magukat, a terelőimmel, Cyanne, Tiffany és Jeremy szintén már az első sípszó elhangzása után pontosan tudták a dolgukat. Hogy megvalósultak-e a terveim ezt az idényt figyelembe véve? Túl is haladta! Az utolsó helyezettből lettünk elsők, és hangsúlyozom ismét, hogy ne nekem gratuláljatok, hanem annak a 10-12 embernek, akikkel ebben az évben együtt dolgozhattam! Köszönöm nektek. 

Milyen elképzeléseid vannak a következő idényre?

A következő idénytől sajnos lemondok a helyi kviddicses életről. Sok minden összegyűlt, ideje van annak is, hogy cseréljek. A csapat jól meg lesz nélkülem, nagyon jól összecsiszolódtak, magukra merem őket hagyni minden további aggály nélkül.

Ezután a Navinések csapatkapitánya, Luca válaszolt a kérdéseinkre, illetve egy kis üzenettel élt a csapattagjai számára:

Hogyan értékelnéd csapatod teljesítményét: mindenki hozta az elvárt formáját, esetleg voltak gyengébben vagy jobban teljesítő játékosaid?

Mindegyiküknek köszönöm a fantasztikus idényt, egy álom volt ez az év is. Imádtam őket vezetni és edzeni, mindenki odatette magát, de sok múlott a szerencsénken is és a koncentrációnkon. A gyengeségünk idén az volt, hogy sok helyzetet hagytunk, amit az ellenfelek ki tudtak használni, illetve olykor be-benéztünk egy passzt, vagy éppen egy gurkót. Sokkal jobban kell ezekre figyeljünk a jövőben. Ami az előnyeinket illeti, az egyértelműen a csapatmunka, az ötletek és kreativitás, valamint a kivitelezési szándék és az, hogy az egyéni akciók tökéletesen illenek a csapatkoncepciónkba.

Büszke vagyok az unikornisaimra, a végeredménytől függetlenül. Mind tudjuk, hogy még van hová fejlődnünk így, együtt, és már jó úton vagyunk. sokat tanultak az idényből, én pedig nem elvárásokat támasztok feléjük, hanem célokat tűzök ki nekik, amiket nagyjából sikeresen meg is ugrottak idén.

Megvalósításra kerültek-e az idényre elképzelt terveid?

Mondjuk úgy, a tervek igen, a remények nem feltétlenül. Olykor sokkalta jobbat teljesítettek egyes játékosaim, mint elvártam volna, néha pedig rontottunk az idényben, de folyamatosan azon voltak, hogy elérjük a céljainkat. Úgy gondolom, hogy alig voltunk maréknyian, mégis megvertük éppen a bajnok csapatot, ez csak jelent valamit a jövőre nézve. Mondjuk azt, hogy az Unikornisok újra harcra készek.

Milyen elképzeléseid vannak a következő idényre?

Első sorban jó lenne, ha meglenne a csapat. Idén is van távozónk bőven, amúgy se voltunk sokan, toborozni kell, aztán jöhet a többi.

Rengeteg elképzelésem van, főleg arra, miben fejlődhetünk még, min kell dolgozzunk, hogy megint  a legjobbak lehessünk. Nem akarok kulisszatitkokat elárulni, de tervben van egy navinés edzőtábor is, amiről garantáltan felkészülten jönne vissza a banda.

És az üzenet, amellyel élni szeretett volna a csapata számára:

Szóval... Kedves pacijaim! Köszönöm ezt a fantasztikus idényt nektek, a sok örömet és boldogságot, a nevetést és fájdalmat, a szenvedést és kitartást, minden jót és rosszat. Kívánom, hogy sose érjen titeket nagyobb trauma, mint néha az én leszúró pillantásom!

Szeretlek titeket!

Most pedig lássuk, hogy ki lett az idény hajtója. *dobpergés* Nem más, mint a Navine vörös hajtólánya: Szendrei Ella! Lássuk, hogy miket válaszolt a feltett kérdéseinkre.

Szerinted miért te lettél az idény hajtója?

Fú, nem tudom, ezek szerint jobb voltam, mint azt gondoltam. Pedig most kezdtem csak el versenyszerűen csinálni ezt, ebben az idényben, korábban anyám előbb fojtott volna meg, minthogy hagyja, hogy ilyesmibe kezdjek. Az is lehet, hogy csak nem szeretnek a gurkók, a kvaffal meg meccs előtt lepacsiztam. De ha ez így történt, azt sajnos nem erősíthetem meg, mert a kvaff megkért, hogy tartsam titokban.

Meg vagy elégedve az idényben nyújtott teljesítményeddel?

Megtettem, amit tudtam, szóval igen. Ha a csapat meg van velem elégedve, nekem sincs okom rá, hogy ne legyek, azt hiszem. Bár a jobbra kanyarodást még gyakorolnom kell, balra jobban szeretek fordulni, mert kevésbé megy a szemembe a hajam.

Te magad kinek adnád ezt a címet, amit most megkaptál?

Világbéke! Mármint izé... szóval nem tudom. Lehetne, hogy apró darabokra törjük a címet, és kap mindenki egyet? Vagy nem csokiból van? Mondd, hogy csokiból van!

Miután kifaggattam a hajtólányt, lerántottam a leplet Bakonyi Gergőről is, hiszen ő lett az idény terelője!

Szerinted miért te lettél az idény terelője?

Őszintén szólva? Fogalmam sincs. Igazából nem emlékszem nagyon részletesen a meccseimre. A legtöbb emlékem róla az, hogy pár dolog jár a fejemben. Hogy végre van egy csapat ember, aki elvisel, úgy, ahogy vagyok és meg kell védenem őket. Persze, voltak tervezett megmozdulásaink is, Lucával és Caitlynnel is dolgoztunk azon, hogy jó páros legyünk, de sok dolog ösztönös volt. Ezért nem értem, miért én lettem az idény terelője, de nagyon örülök az elismerésnek.

Meg vagy elégedve az idényben nyújtott teljesítményeddel?

Lehetett volna jobb is. Luca két meccsen is lesérült, persze, voltak más, apróbb sérülések is, de őt érték a legkomolyabbak, ezért emelem ki őt. A következő idényben nem engedhetünk meg magunknak ilyesmit. Azt hiszem, vehetitek ígéretnek, hogy kihasználom a szünetet és dolgozni fogok az ügyön.

Te magad kinek adnád ezt a címet, amit most megkaptál?

Jó kérdés, megfogtál. Az a gond, hogy nem ismerem igazán a többi terelőt a pályán kívül, szóval a társaim az egyetlenek, akiknek az elszántságáról és a belefektetett munkájáról tudok, kicsit jobban belelátok. Lehet bárkinek egy rossz napja, nem egyetlen egy teljesítmény alapján ítélném meg, hogy ki a legjobb. Viszont ebből a szemszögből mind Luca, mind Cat megérdemelte volna ezt a címet. Nem lehet megosztani velük?

Az első részben őket olvashattátok, a következőben megtudhatjátok, hogy ki lett az idény őrzője, illetve fogója, továbbá elolvashatjátok a Levita és az Eridon csapatkapitányainak véleményét, és a gólkirályunk válaszait is. Reméljük, hogy élveztétek az összefoglalónk első részét, és izgatottan várjátok a következő részt is.

Megszületett a döntés!

Az előző cikkben arról olvashattatok, hogy mi lesz a sorsa az iskolában oly' közkedvelt kviddicsnek. Nos, a döntés megszületett: a kviddics marad, de néhány változás bekövetkezett. A régi csapatok feloszlottak, helyettük újra a házak csapatai szállnak harcba a kupáért. Ugyan ebben a tanévben még nem lesznek mérkőzések, ugyanis közös megállapodás alapján ez az év a felkészülés éve. A csapatkapitányi posztokat hamar betöltötték, ezért én sem voltam rest, máris felkerestem őket egy kis beszélgetésre. Elsőként a Navinés csapatkapitánnyal futottam össze, aki nem más, mint a legfiatalabb Czettner lány: Luca

Riporter: Mióta kviddicsezel?

Luca: A tavalyi évben kezdtem próbálgatni, a házvezető-helyettes bácsinktól hallottam róla sok mindent, beleszerettem.

R: Mi motivált arra, hogy vezesd a házad csapatát?

L: Nagyon szeretem a házam és tevékenykedni akartam a csapatban mindenképp, minek után senkitől nem hallottam róla, hogy vállalná, gondolkodás nélkül jelentkeztem. Engem nem feltétlenül a siker, inkább az élmény motivál, az eredményesség csak a meglepi plusz.

R: Sok időbe telt megtalálni a csapattagokat?

L: Szerencsémre sok lelkes ember akadt, így maga a csapat és a cserék is hamar jelentkeztek, én késznek érzem magunkat arra, hogy belevessük magunkat az edzésekbe.

R: Könnyen összeszokott a csapat?

L: Ismerkedünk egymással, de azért még biztosan idő kell, ahhoz, hogy megbízzunk egymásban, segíteni tudjuk egymást és legfőképp, hogy félszavakból is értsük a másikat.

R: Nehéz edzéseket tervezel?

L: Nem vagyok hajcsár, de ami szükséges, azt meg fogom követelni. Keményen fogunk dolgozni, de nem szeretném erőszakos módon, sokkal inkább hatásosan és élvezetesen, hiszen ha nem élvezik, nem ér sokat.

R: Kivel kell a legtöbbet foglalkoznod a csapaton belül?

L: Talán a legkisebbekkel, akik még csak most ismerkednek magával a sporttal.

R: Mit vársz el a tagoktól?

L: Összetartást, együttműködést, tiszteletet a társaik és az ellenfeleik felé. Tudom, hogy mindent bele fogunk adni, mást nem várhatnék.

R: Hogyan motiválod a társaidat?

L: Jutalom csokival! *.* Egyébként eléggé motiváltak önmagukban is, inkább felém motiváló az ő lelkesedésük. De ha szükséges lesz, mindent meg fogok tenni.

A lány válaszai után, a zöldek csapatkapitányát kerestem fel, név szerint David Benett-et. Neki is ugyanazokat a kérdéseket tettem fel, mint Lucának, így lássuk az ő válaszait is.

Riporter: Mióta kviddicsezel?

Dave: Nos: 2011. nyarán álltam be a Rellon ház kviddics csapatába. Előtte ugyan nem köztudott tény, de Navinés voltam, és csapatkapitányi posztot hagytam ott. Házváltásommal egyidejűleg felajánlották a terelői pozíciót, tehát... elég régóta.

R: Mi motivált arra, hogy vezesd a házad csapatát?

D: Ezer éve játékos vagyok a Rellonos csapatban, és Grósz Anna kezei alatt elég jól megtanultam sok fontos fogalmat a kviddiccsel kapcsolatban. Valójában valahol mindig is akartam irányítani a Rellonos csapatot, mert az előzőnek is szerves tagja voltam. Meg aztán tudni akartam azt is, hogy képes lennék-e egy olyan csapatot összetákolni, mint amilyen Anna serege volt.. Igen, valóban őt példaképemnek tekintem a kviddicsben, teljes mértékben. Emellett szeretem a házamat és bízom magamban, hogy jó csapatom lesz. *Mosolyra húzza a száját*

R: Sok időbe telt megtalálni a csapattagokat?

D: Mondhatni: nem. A legjavát én kerestem fel a kéréssel, hogy csatlakozzanak, terelőtársamat kivéve. Ő adott volt rögtön mint a helyettesem. Mostanra lett elég sok önkéntes szellemű kviddicsesem is, büszkén mondom, hogy jelenleg 10 emberrel fogok edzeni. *Kihúzza magát.*

R: Könnyen összeszokott a csapat?

D: Nem volt gond velük, lelkesek, szeretnének már játszani. Néhányuk ismerte egymást korábbról, de a java nem. Lelkesek, viszonylag jól kijönnek egymással annak ellenére, hogy eddig edzések nem voltak még, csak megbeszélések. Színes jellemek, ám jól el tudnak beszélgetni. Remek csapatjátékosok lesznek. *Büszke mosoly*

R: Nehéz edzéseket tervezel?

D: Nos, eleinte különórákra gondoltam személyenként azokkal, akik rászorulnak vagy nem tudom, mire képesek. Hogy a kérdésre is választ adjak, nem valami lagymatag edzésterveket írtam össze, úgyhogy megdolgoztatom a sereget. Ha nyerni akarunk, márpedg ez sugárzik a többiekből, akkor nem érhetjük be három kör futással és négy kör repüléssel…

R: Kivel kell a legtöbbet foglalkoznod a csapaton belül?

D: Még nem tudom. Nem egy emberem van, aki kezdőjátékos, így lesznek többen is, akik nagyobb odafigyelést igényelnek, de időnk mint a tenger és segítség híján se vagyok ha egy hajtót vagy egy fogót kell megtanítani a fortélyokra és a trükkökre.

R: Mit vársz el a tagoktól?

D: Bizalmat és pontosságot. Ha bekötöm a szemüket és arra kérem őket, hogy a kezüket tartsák a testük mellett és annyit lépjenek, amennyit mondok, nem akarok tapogatózó kezeket vagy hezitálást látni. Ha a pályán is kétségeink vannak a másik iránt, azzal eldőlt a kimenetele a játéknak. És nem csípem, ha az edzésről vagy egy magánóráról késnének csak azért, mert elfelejtették az ütőt.. Azért vagyunk együtt, mert mindenki vár valamit ettől a sporttól, tehát a többi, amit remélek (kitartás, valamennyi lelkesedés, koncentrálás..) csak rajtuk múlik.

R: Hogyan motiválod a társaidat?

D: Semmiképpen sem azzal a megoldással, hogy mire számítsanak, ha elrontanak valamit. Rellonosok vagyunk, maximalisták, emellett egy fenyítés nem rémít meg mindenkit. Inkább azt hozom fel, hogy képzeljék el az egyik szoros győzelmünket, vagy hogy ihatnak a kupából. Tapasztalat alapján állíthatom, hogy ez utóbbi milliószor hatásosabb. Élményekkel gazdagodhatnak, illetve egy olyan csoport részeivé válhatnak, ahol vannak közös témák, és fontosnak érezhetik magukat. Mert mindegyikük az.

Sajnos az Eridon és a Levita csapatkapitányait nem találtam meg, de hiszem, hogy a következő számban már az ő válaszaikat is olvashatjátok. Ezúton is szeretnék sok sikert kívánni a felkészüléshez, és majd a meccsekhez is.