Anyák napjára szeretettel: avagy virág helyett adj könyvet

Közeledik az a különleges nap, amikor a világ minden táján az emberek köszönetet mondanak azoknak a nőknek, akik életet adtak nekik, felnevelték őket, feltétlen szeretettel egyengetik útjukat nap-nap után: az anyáknak. Ezen a napon - a többi háromszázhatvannégy mellett persze - kiemelten róluk és nekik szól minden. Virágok, versek, csokoládé és közös percek lesznek az ajándékok, melyeket kapnak. Azonban akár egy jó könyv is lehet az, amit adhatunk nekik. Ilyen kötet például a "Kinek a lánya?" Kelly Rimmer tollából.

Mielőtt még részletesebben is bemutatnám a könyvet, beszéljünk egy kicsit az anya-gyermek közti szeretetről: különleges kötelék, melynél erősebb nem igazán létezik a világon. Azt is állítják, hogy egy anya pótolhatatlan és minden anya-gyermek kapcsolat egyedi. Ezt megerősíteni vagy cáfolni épp akkora botorság volna, mint szembenézni egy baziliszkusszal. Hiszen annyiféle sors és vélemény létezik ebben a kérdésben, ahány ember. Tudatos döntések de akár puszta véletlenek is vezethetnek ahhoz, hogy egy nő teherbe essen. Ugyanúgy, ahogy döntések és véletlenek is közrejátszhatnak abban, hogy ebből a nőből igazi anya válik-e vagy sem, amikor gyermeke megszületik. Ismerszik egy örök érvényű mondás, miszerint egy nő egy dologért képes bármire a világon. Azért, hogy legyen gyermeke, vagy azért, hogy ne legyen. Itt kapcsolódunk a fent említett olvasmányhoz.

Figyelem! A következő sorok cselekményleírást tartalmaznak!

A történet szerint adva van egy harmincas évei végében járó nő, Sabina, aki épp első gyermekét várja. Tudatos döntése párkapcsolati és egzisztenciális biztonságának meglétéből egyenes ágon következik. Stabilnak hitt családi háttere azonban egyetlen este alatt kártyavárként omlik össze, amikor megtudja: örökbe fogadták. Ettől a ponttól két szálra bomlik a cselekmény. Egyfelől nyomon követhetjük őt, aki származását kutatva egyre mélyebben éli meg saját várandósságának s majdani anyává válásának jelentőségét, másfelől vér szerinti anyjának sorsát, mely izgalmas, de olykor igencsak szívfacsaró fordulatokat tartogat. Emellett a könyv lapjain keresztül elgondolkozhatunk olyan kérdéseken, minthogy van-e különbség a saját és az örökbefogadott gyermek között? Ki az igazi anya? Az aki megszüli a gyermeket vagy az, aki felneveli? Mennyi ideig etikus eltitkolni valaki elől a származását? Mi az a határ, ameddig el lehet menni azért, hogy legyen gyermekünk vagy éppen azért, hogy ezt elkerüljük. Egyszerre szól a felelős gondolkodásról, a cselekedeteink következményeivel való szembenézésről és a szeretet feltétlenségének erejéről. Mindezt két, de valójában egy család életén, valamint a világszerte előforduló, ötvenestől a nyolcvanas évekig tartó kényszer örökbe adások tükrén át szemléltetve az olvasóval.
Mindazoknak ajánlom ezt a könyvet, akiket érdekelnek a megtörtént eseményeket feldolgozó történetek, de azoknak is, akiknek túl sok zsebkendőjük van, mert ezzel a kötettel garantáltan csökkenteni tudják készleteiket. Harmadrészt pedig minden leendő, vagy már gyermekét nevelő anyának és olyanoknak, akik egy kicsit szeretnének belelátni egy örökbefogadott gyermekkel való életbe, s magába ebbe az örök áramlásba, melyet úgy hívunk: szeretet.