2015. március 15., vasárnap

Véget ért az idény! - 1. rész

A kviddics durva sport, ezt mind tudjuk. Ebben a tanévben új játékvezető alatt zajlott az idény. Érdekes, és szórakoztató mérkőzéseket tudhatunk magunk mögött, ám nem szaporítom tovább a szót, lássuk is, hogy miről szól ez a kis szösszenet. Az idei év összegző cikke a csapatokról, a legjobbakról és a gólkirályunkról. Először is lássuk a tabellát, majd következik két csapatkapitány, akik elmondják véleményüket az idényről, utána lerántjuk a leplet az idény hajtójáról, és terelőjéről.

Tabella

I. helyezett: Rellon -  440 pont
II. helyezett: Levita - 380 pont
III. helyezett: Eridon - 260 pont
IV. helyezett: Navine - 240 pont



A következőekben a csapatkapitányokat kérdeztük ki arról, hogy mit gondolnak a csapatuk teljesítményéről és a szezonról.


A Rellon kapitánya, David Benett személyében a következőeket felelte a kérdéseinkre:

Hogyan értékelnéd csapatod teljesítményét: mindenki hozta az elvárt formáját,
esetleg voltak gyengébben vagy jobban teljesítő játékosaid?
Gyengébb és jobban teljesítő játékosok... Nos, bevallom, az idei csapat a legjobb az elmúlt 4-5 évhez mérve. Egy rendkívül összeszedett sereggel állhattam ki a csatatérre, akik az utolsó csepp vérükig küzdöttek valamiért, amit el akartak érni. Eris fogói karrierje szerintem nagyon szépen ívelne felfelé, ahogy Catherine hajtóként szintén remekelt. Aztán ott van Norina, az elsős őrző, aki pöpecül teljesíti az elvárt feladatot, sőt, ki merem jelenteni, hogy túlteljesítette azt, amire számítottunk.

Megvalósításra kerültek-e az idényre elképzelt terveid?
Óóóó, hát az előző kérdéshez kapcsolódik ez is. Nagyon rég nem lehetett olyan büszke a csapatára egy kapitány, mint én most rájuk. A fogóm, Eris két alkalommal is az ájulásig harcolt, a hajtóim: Robi, Catherine, Mínea és Axel munkája zseniális volt, ahogy szabályosan összehangoltan támadtak, ahogy védekeztek. Az őrzőim, Máté és Norina, az első pillanattól kezdve maximálisan odatették magukat, a terelőimmel, Cyanne, Tiffany és Jeremy szintén már az első sípszó elhangzása után pontosan tudták a dolgukat. Hogy megvalósultak-e a terveim ezt az idényt figyelembe véve? Túl is haladta! Az utolsó helyezettből lettünk elsők, és hangsúlyozom ismét, hogy ne nekem gratuláljatok, hanem annak a 10-12 embernek, akikkel ebben az évben együtt dolgozhattam! Köszönöm nektek. 

Milyen elképzeléseid vannak a következő idényre?
A következő idénytől sajnos lemondok a helyi kviddicses életről. Sok minden összegyűlt, ideje van annak is, hogy cseréljek. A csapat jól meg lesz nélkülem, nagyon jól összecsiszolódtak, magukra merem őket hagyni minden további aggály nélkül.



Ezután a Navinések csapatkapitánya, Luca válaszolt a kérdéseinkre, illetve egy kis üzenettel élt a csapattagjai számára:

Hogyan értékelnéd csapatod teljesítményét: mindenki hozta az elvárt formáját, esetleg voltak gyengébben vagy jobban teljesítő játékosaid?
Mindegyiküknek köszönöm a fantasztikus idényt, egy álom volt ez az év is. Imádtam őket vezetni és edzeni, mindenki odatette magát, de sok múlott a szerencsénken is és a koncentrációnkon. A gyengeségünk idén az volt, hogy sok helyzetet hagytunk, amit az ellenfelek ki tudtak használni, illetve olykor be-benéztünk egy passzt, vagy éppen egy gurkót. Sokkal jobban kell ezekre figyeljünk a jövőben. Ami az előnyeinket illeti, az egyértelműen a csapatmunka, az ötletek és kreativitás, valamint a kivitelezési szándék és az, hogy az egyéni akciók tökéletesen illenek a csapatkoncepciónkba.
Büszke vagyok az unikornisaimra, a végeredménytől függetlenül. Mind tudjuk, hogy még van hová fejlődnünk így, együtt, és már jó úton vagyunk. sokat tanultak az idényből, én pedig nem elvárásokat támasztok feléjük, hanem célokat tűzök ki nekik, amiket nagyjából sikeresen meg is ugrottak idén.

Megvalósításra kerültek-e az idényre elképzelt terveid?
Mondjuk úgy, a tervek igen, a remények nem feltétlenül. Olykor sokkalta jobbat teljesítettek egyes játékosaim, mint elvártam volna, néha pedig rontottunk az idényben, de folyamatosan azon voltak, hogy elérjük a céljainkat. Úgy gondolom, hogy alig voltunk maréknyian, mégis megvertük éppen a bajnok csapatot, ez csak jelent valamit a jövőre nézve. Mondjuk azt, hogy az Unikornisok újra harcra készek.

Milyen elképzeléseid vannak a következő idényre?
Első sorban jó lenne, ha meglenne a csapat. Idén is van távozónk bőven, amúgy se voltunk sokan, toborozni kell, aztán jöhet a többi.
Rengeteg elképzelésem van, főleg arra, miben fejlődhetünk még, min kell dolgozzunk, hogy megint  a legjobbak lehessünk. Nem akarok kulisszatitkokat elárulni, de tervben van egy navinés edzőtábor is, amiről garantáltan felkészülten jönne vissza a banda.

És az üzenet, amellyel élni szeretett volna a csapata számára:
Szóval... Kedves pacijaim! Köszönöm ezt a fantasztikus idényt nektek, a sok örömet és boldogságot, a nevetést és fájdalmat, a szenvedést és kitartást, minden jót és rosszat. Kívánom, hogy sose érjen titeket nagyobb trauma, mint néha az én leszúró pillantásom!
Szeretlek titeket!


Most pedig lássuk, hogy ki lett az idény hajtója. *dobpergés* Nem más, mint a Navine vörös hajtólánya: Szendrei Ella! Lássuk, hogy miket válaszolt a feltett kérdéseinkre.


Szerinted miért te lettél az idény hajtója?
Fú, nem tudom, ezek szerint jobb voltam, mint azt gondoltam. Pedig most kezdtem csak el versenyszerűen csinálni ezt, ebben az idényben, korábban anyám előbb fojtott volna meg, minthogy hagyja, hogy ilyesmibe kezdjek. Az is lehet, hogy csak nem szeretnek a gurkók, a kvaffal meg meccs előtt lepacsiztam. De ha ez így történt, azt sajnos nem erősíthetem meg, mert a kvaff megkért, hogy tartsam titokban.

Meg vagy elégedve az idényben nyújtott teljesítményeddel?
Megtettem, amit tudtam, szóval igen. Ha a csapat meg van velem elégedve, nekem sincs okom rá, hogy ne legyek, azt hiszem. Bár a jobbra kanyarodást még gyakorolnom kell, balra jobban szeretek fordulni, mert kevésbé megy a szemembe a hajam.

Te magad kinek adnád ezt a címet, amit most megkaptál?
Világbéke! Mármint izé... szóval nem tudom. Lehetne, hogy apró darabokra törjük a címet, és kap mindenki egyet? Vagy nem csokiból van? Mondd, hogy csokiból van!


Miután kifaggattam a hajtólányt, lerántottam a leplet Bakonyi Gergőről is, hiszen ő lett az idény terelője!


Szerinted miért te lettél az idény terelője?
Őszintén szólva? Fogalmam sincs. Igazából nem emlékszem nagyon részletesen a meccseimre. A legtöbb emlékem róla az, hogy pár dolog jár a fejemben. Hogy végre van egy csapat ember, aki elvisel, úgy, ahogy vagyok és meg kell védenem őket. Persze, voltak tervezett megmozdulásaink is, Lucával és Caitlynnel is dolgoztunk azon, hogy jó páros legyünk, de sok dolog ösztönös volt. Ezért nem értem, miért én lettem az idény terelője, de nagyon örülök az elismerésnek.

Meg vagy elégedve az idényben nyújtott teljesítményeddel?
Lehetett volna jobb is. Luca két meccsen is lesérült, persze, voltak más, apróbb sérülések is, de őt érték a legkomolyabbak, ezért emelem ki őt. A következő idényben nem engedhetünk meg magunknak ilyesmit. Azt hiszem, vehetitek ígéretnek, hogy kihasználom a szünetet és dolgozni fogok az ügyön.

Te magad kinek adnád ezt a címet, amit most megkaptál?
Jó kérdés, megfogtál. Az a gond, hogy nem ismerem igazán a többi terelőt a pályán kívül, szóval a társaim az egyetlenek, akiknek az elszántságáról és a belefektetett munkájáról tudok, kicsit jobban belelátok. Lehet bárkinek egy rossz napja, nem egyetlen egy teljesítmény alapján ítélném meg, hogy ki a legjobb. Viszont ebből a szemszögből mind Luca, mind Cat megérdemelte volna ezt a címet. Nem lehet megosztani velük?


Az első részben őket olvashattátok, a következőben megtudhatjátok, hogy ki lett az idény őrzője, illetve fogója, továbbá elolvashatjátok a Levita és az Eridon csapatkapitányainak véleményét, és a gólkirályunk válaszait is. Reméljük, hogy élveztétek az összefoglalónk első részét, és izgatottan várjátok a következő részt is.

Nincsenek megjegyzések: