Legutóbbi lapszámunkban lehozott információk valótlanságáért folyamodott helyesbítésért Ian Fraser Kilmister. A lapszámban megjelent, és a portrék által szolgáltatott pletyka, mely szerint házvezetője és egy háztársa között kialakult szerelmi viszony miatt váltott házat nem igaz, ám a valódi házváltás okáról a mai napig mélyen hallgat. Azonban, ahogy kérte, úgy a helyesbítést természetesen leközöljük.
Ian nem azért váltott házat, mert volt házvezetője, Mikhail Kazanov és egykori háztársa Angyal Odett viszonyt létesített, a váltás oka más jellegű. Hogy mi, arról lapzártánkig nem kaptunk pontos információt. Ian-től természetesen elnézést kérünk az őt ért kellemetlenségért. Kazanov professzor és Angyal kisasszony nem nyilatkozott az őket hírbe hozó pletykarovat cikkét illetően, ami lehet oly okból is, hogy ők pusztán jót derültek a portrék sületlenségén, vagy azért, mert igaz, hiszen mint tudjuk, a kisasszony szívesen tölti szabadidejét nála idősebb férfiak társaságában: Volkov vagy Ambrózy professzorokkal is rendszeresen látható. Azt azonban fontos leszögeznünk, hogy egy diák nem csupán szerelmi légyott reményében van ilyen szituációban, sokszor a tudásszomj, a közös érdeklődés, vagy egy-egy nézőpont megvitatása okán keresik egymás társaságát iskolaidőn túl is.
Azt mindenképpen el kell mondanunk ennél az esetnél, hogy a pletyka nem más, mint szóbeszéd, az értelmezését tekintve hozzáteszik még az “alaptalan” szót is, ám mint tudjuk, minden pletykának van alapja, mely lehet pusztán a szerencsétlen véletlenek közjátéka is. Tipikusan igaz rá a mondás, hogy akinek nem inge, nem veszi magára.
Az Edictum cikkírói lelkesen végzik munkájukat, feladatuk közé tartozik a Bagolykő Mágustanoda, Bogolyfalva, a magyarországi és a nemzetközi mágusvilág eseményeinek, híreinek felkutatása, összegyűjtése, rendszerezése. Feladatuk, hogy morzsákból várat építsenek azáltal, hogy a cikkeket megírják, megszerkesztik, lektoraik ellenőrzik. Feladatuk igen sok időt és energiát ölel fel annak érdekében, hogy az olvasók hónapról hónapra minőségi és változatos lapszámot tarthassanak a kezükben.
A pletykákat hallhatják a folyosókon, hálókörletekben, portréktól. Ha teljesen képtelenek, ritkán közlik, ha találnak azonban hozzá valóságalapot, esélyes, hogy a lap hasábjain találkozhatunk velük. Helyesbíthetünk minden cikket, minden vesszőt, de vajon tényleg megéri-e, vagy nézhetjük úgy is, hogy a pletykarovat, a paparazzi inkább görbetükröt mutat nekünk arról, hogy viselkedésünkkel mit is közvetítünk kifelé, mit látnak mások, és elgondolkozhatunk, hogy vajon tényleg ezt akarjuk-e mutatni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése