Sok mindent elárul reménytelen helyzetemről, hogy lapzárta után írom e sorokat, ugyanis rengetegen próbálták felfedni személyemet és forrásaimat. Tán csak nem forr a talaj egyesek lába alatt? Akárhogy is, az igazság terjedését nem lehet megállítani semmiképp, ezért tanárok újabb csokrát adom át Nektek, tegyetek velük belátásotok szerint! Elöljáróban azért szeretném leszögezni, hogy bár mind köztiszteletben állnak, mégsem jogosítja őket semmi arra, hogy ilyen előélettel vagy jelennel a tanoda falai között oktassanak. Hulljon a lepel, porondon az Alkalmatlanok Klubja!
Vitathatatlan tény, hogy a gyógynövények világa igencsak szerteágazó és sokszínű, ahogyan az is, nem csupán orvoslás esetén kerülhetnek terítékre, hanem a különböző szeszes italok fogyasztásánál is. Kérdezze csak meg bárki Darcy Palmer-t, aki igyekszik ugyan rejtegetni alkoholproblémáit, sajnos a szita túlzottan átlátszó ahhoz, hogy sikerüljön neki. Amit eddig csak sejtettünk, sajnálatos módon kénytelen vagyok megerősíteni. Többször látták felönteni a garatra tanórái előtt, s néhány diák arról is beszámolt, hogy a folyosón a nő mellett elhaladva erőteljes alkoholszagot érzett. Akárhonnan nézzük, szaktudás ide vagy oda, a függőségek nem mutatnak jó példát, s egy gyermekekkel telezsúfolt iskolában nem feltétlenül szerencsés egy rendszerint ittas, köznyelvben csak alkoholistának bélyegzett tanerőt a katedrára állítani.
A káros szenvedélyek sora természetesen nem érhet véget csupán egyetlen diagnózisnál, hiszen van, aki jobb szereti halmozni az élvezeteket. Bár tisztának vallja magát, Szávay Edmund számára egyáltalán nem ismeretlen sem az alkoholizmus, sem a szerencsejáték függőség fogalma. Ami azt illeti, csoda, hogy egyáltalán hajlandóak voltak felvenni szerény tanodánkba, elvégre rendőrségi ügye is akadt felelőtlen életmódjából adódóan, nem beszélve széthulló családjáról. Forrásom állítása szerint a drága jó tanár úr életének egy igen nagy szeletét animágusi alakban élte le, s kétséges volt, visszatér-e valaha emberi alakjába. Ma már tudjuk, hogy igen, ám visszaeső whiskyleső-ként és gátlástalan szerencsejátékosként talán nem kellene egy olyan veszélyes képesség tanítását rábízni, mint az animágia. Nem mintha meg akarnánk mondani a mélyen tisztelt vezetésnek, mit tegyenek...
Azért nem kell csüggednünk, nem csupán a függés okozhatja valaki alkalmatlanságát a tanári pályán, számtalan más ok is rejtőzhet a címke mögött. Itt van például a nárcisztikus személyiségzavar. Gondolom nem ér senkit meglepetésként, hogy ehhez a kórisméhez Várffy-Zoller Róbert igazgatóhelyettest társítom, elvégre nincs ember a Bagolykő falai között, aki ne hallott volna róla. Önimádata oly mértékeket öltött, hogy ultimátumot kapott: csak akkor tarthatja meg posztját, ha szakemberhez fordul a problémájával. Persze feltehető a kérdés, mégis kinek jelent gondot mindez, hiszen a kviddics sztárnak láthatóan egyáltalán nem, így is imádja önmagát. Mégis, egy ilyen súlyos, túlzó mértéket öltő pszichológiai probléma esetén talán nem fontolgatni kellene a poszttól való megfosztást, hanem meglépni, elvégre egy nárcisztikus ember tönkreteheti a környezetét - és tönkre is teszi, gondoljunk csak Ardai Tányára, aki egy időben megpróbált kitartani a férfi mellett, ám végül a személyiségzavar pontot tett minden igyekezetének végére.
Az egészségügyi problémák sorának kicsúcsosodása Kállay Ákosnál figyelhető meg, aki egyébként nem kapta meg az engedélyt kezelőorvosától, hogy visszatérjen a közéletbe, pláne arra nem, hogy gyerekeket tanítson. A balesetéből származó komoly fizikai és pszichés problémák az első napokban talán nem tűnhettek fel egy avatatlan szemnek vagy fülnek, azonban az idő előrehaladtával nyilvánvalóvá vált, hogy a férfit jócskán megviseli, hogy emberek között kell lennie. Több diák látta és be is számolt róla, hogy egészségkárosodása miatt nehézségekbe ütközik számára egyes varázslatok végrehajtása, mi több, gyakorta nem is sikerülnek elmormolt bűbájai, ami egy átoktörés tanár esetében talán elvárható lenne. Mindenek előtt szeretném mély együttérzésemet kifejezni, hiszen egy ilyen tragikus balesetből talpra állni kemény munka eredménye - ám szabadjon megjegyeznem, saját korlátaink felismerése és önismeretünk kiteljesedése legalább olyan nehéz feladat.
Következő oktatónkat rengeteg homály fedi: sok pusmogás, néha ámuldozás, másszor elszörnyedés tárgya, ám tagadhatatlanul mindenki számára emlékezetes. Extravagáns megjelenése, naivitása és külföldieket megszégyenítő tudatlansága már sokunkat sarkallt személyének megfejtésére, ám mindez idáig, kedves olvasók, csupán annyit sikerült megtudnom, hogy az oktatáshoz szükséges végzettséggel és engedéllyel nem rendelkezik a Mítoszok és legendák közkedvelt tanítónője, Sarah Sawyer. Felmerülhet a kérdés, vajon miféle felvételit rittyenthetett, amiért az iskola vezetése mégis úgy döntött, hogy felveszi, azonban ugyanez a kérdés ott lebeg a Shanes mélyen tisztelt igazgatója, Keserű professzor feje felett is. Nem mintha ördögöt kívánnék festeni a falra, de bizony nagy merészségre vall, hogy úgy foglalkoztatunk oktatókat, hogy azoknak törvényileg tilos volna az intézményben állást vállalniuk. Ez mindenesetre magyarázatot ad az összes eddigi stiklire, melyet a szenvedélybeteg és pszichésen ingatag tanerőkkel kapcsolatban megemlítettem.
Végül, de nem utolsó sorban szeretném bemutatni a tanoda legfiatalabb tanárát, aki nem más, mint Németh Asztrid! Bizonyára mindenkinek feltűnt, milyen kedves, bohókás, no meg milyen szemtelenül ifjú a hölgy, minek oka, hogy legfrissebb információim szerint még nem is nagykorú! Természetesen kételkedhet mindenki ezen állítás igazságában, de ne feledjük iskolánk egyik korábbi tanulóját, Dr. Köröndi Árpádot, aki már mestertanoncként, húsz éves kora előtt doktori címet szerzett és háta mögött tudhatott megannyi diplomát és disszertációt. Nincs lehetetlen, azonban zsenialitás ide vagy oda, fel kell tennünk a kérdést: szabályos, hogy egy, még nagykorúságát be nem töltött személy prédikáljon a tanári asztal mögül?
Kedves olvasóim, számtalan levél érkezett a szerkesztőségbe, némelyek felháborodott hangnemben íródtak, némelyek hamis pletykákat jöttek terjeszteni, mások igaz állításokat rejtettek. Megosztottalak Titeket, elgondolkodtattalak, s minekután botrányos írásom felkavarta az állóvizet, most már kötelességemnek érzem feltárni mindent, amiről még csak álmodni sem mertetek. Kedves tanárok, ugye féltek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése