„A szülők bűneiért a gyermekeik fizetnek meg végül” - tartja a mondás, melynek igazságát nem kell bemutatni a mágusoknak. Megannyi - különösen aranyvérű - család múltjának sötét árnyai vetülnek a jelenleg élő leszármazottakra, akik vagy elmerülnek bennük, s viszik őket tovább, vagy felvállalják, hogy napvilágra kerülve elnyerhessék őszinteségük által a feloldozást. A muglik előtt sem ismeretlen ez a jelenség, náluk is rengeteg családot nyomasztanak a nemzedékeken keresztül továbbadott terhek. Az efféle kéretlen örökségek mibenlétéről tehát mindkét társadalom tagjai sokat tudnának mesélni. A varázstalanok pedig meg is teszik ezt a maguk módján. Képzeletük szárnyán szálljunk most velük ismét egy messzi-messzi galaxisba, ahol nem csak a csillagok háborúznak.*
A vérvonal átkok feloldása, avagy a Skywalker konfliktus
Figyelem! A cikk további része cselekményleírást tartalmaz!
„...Mutasd meg újra, a sötétség erejét, és semmi sem állhat az utunkba. Mutasd meg, Nagyapa, és befejezem, amit elkezdtél...” – fogadja meg Ben Solo a Star Wars űropera lezáró trilógiájának első részében, egy családi relikviához intézve szavait. Ebben az egyetlen mondatban ott van minden karmikus, azaz múltban gyökerező, múltban elkövetett tettből eredő, jelenre kiható sorsesemény esszenciája. A fiatal férfi nagyapja nyomdokaiba lépve próbál méltóvá válni vérvonalának örökségéhez, melyért nagy árat fizet a történet folyamán. A Skywalkerek példáján keresztül tökéletesen lekövethetjük, miként is válik egy mondhatni alaptalan félelem, és az annak ürügyén elkövetett bűn generációk sorsát befolyásoló és romboló erővé. Anakin, fia Luke és unokája Ben életútját és jellemét kell csupán mindehhez kissé mélyebb elemzésnek alávetnünk. Három teljesen eltérő személyiség, három egymásra kísértetiesen hasonlító életutat bejárva, ugyanahhoz a fordulóponthoz elérve hozta meg a maga döntéseit és vált előre elrendeltnek tűnő végzetének beteljesítőjévé.
Az apa nélkül, szolgasorban cseperedő Anakin ambiciózus, leleményes és büszke, akár egy vérbeli rellonos. Nagy álma válik valóra azzal, hogy tehetsége okán padavanná, azaz Jedi tanonccá fogadják, mégsem tudja ezt a kiváltságot helyesen kezelni. Önhitté válik, ez pedig előre vetíti későbbi bukását. Édesanyja, Shmi kínhalálát nem tudja feldolgozni. Öldökléssel vezeti le fájdalmát, mely első komoly lépésének tekinthető a sötét oldal felé vezető úton. Ezután azzal szembesül, hogy párkapcsolatát titokban kell tartania, a Jedik ugyanis nem kötődhetnek a rend tanai szerint senkihez. Ráadásul szíve választottja Padme Amidala, a politikai élet prominens képviselője, így pláne kényesen ügyelniük kell viszonyukra. Dacolva mindezekkel a gátló tényezőkkel mégis beteljesedik szerelmük, ám egy baljós álom tejesen összezavarja a meglehetősen labilis lelkületű Anakint, aki megszállottan retteg a veszteségtől. A befolyásolható fiatalembert így már könnyűszerrel állítja maga mellé a halál feletti uralom ígéretével, az őt kezdetektől szemmel tartó Sheev Palpatine szenátor, aki nem más, mint Darth Sidious, a Sith nagyúr, a Jedik legnagyobb ellensége. Anakin meghasonult jellemmel gyilkol le megannyi padavant, tesz kárt a szívének kedves nőben, s vív ádáz csatát egykor volt barátjával, egyben mesterével. Elbukik. Testben és lélekben megcsonkítva áll át végül a sötét oldalra, ahol magára ölti jellegzetes viseletét, mely életben tartja, és veszi fel a Darth Vader nevet, hogy a valaha élt legerősebb Sith váljon belőle.
Egy paranoiává erősödő félelem, megannyi rossz döntés, és létre is jött a generációk életét beárnyékoló sorsrontás, melyet vérében hordoz innentől fogva minden leszármazott. Miként lehetett volna ezt megakadályozni? Mi váltotta ki egyáltalán? Talán egy megfelelő apakép és anyjának további jelenléte, tehát egy támogató családi háttér Anakin mögött, megelőzhette volna, hogy rettegjen a veszteségektől. Erre ad visszaigazolást gyermekeinek, Luke-nak és Leia-nak az életútja.
A kicsiket egymástól elválasztva, születésük után elrejtették apjuk és egymás elől. A csemeték távoli bolygókon és eltérő körülmények közt, de mindketten stabil családmodellben nevelkedtek, s évek múltán találkoztak újra, immár fiatal felnőttekként. A fiú szerény lett, jóravaló, álmodozó, de tehetséges, akárcsak egy igazi navinés. Míg a hercegnőként felnövő lány bátor, magabiztos, dacos, de remek vezetővé vált, akárcsak egy eridonos. A múlt innentől jórészt ismételni kezdi önmagát, csak épp a kontextus lesz egészen más. Luke-ból Jedi lesz, és őt is megkísérti a sötétség Vader és Palpatine személyében. Azonban az ő lelke állhatatosabbnak bizonyul, még arra is képessé válik, hogy apját visszavezesse a fénybe. Vader feláldozza életét, hogy megmentse fiát, így nyerve bűnbocsánatot egyesül az Erővel. Azt hinnénk, hogy ezzel lezárult a kettejüket összefűző generációs átok; a szeretet és megbocsátás feloldozást adott hőseink számára. Ez azonban nagy tévedés.
Harminc év telik el és az ifjú Ben Solo immár, mint a félelmetes maszkot viselő Kylo Ren pusztít szerte a galaxisban. Két olyan szülő árnyékában nőtt fel, akik legendás hírrel rendelkeznek, és hatalmas felelősség nyomja vállaikat. Leia Skywalker (Organa) és Han Solo fia tehetséges, okos, kíváncsi, de zárkózott, akárcsak egy levitás, ugyanakkor becsvágyó, eltökélt, erős akaratú, karizmatikus vezető, mint egy rellonos. Kötődése a sötét oldalhoz nagy fokú érzelmi labilitásában gyökerezik, mely szélsőséges viselkedésében és indulatkezelési zavaraiban ölt időről-időre testet. Innentől újra ismerős lesz a történet. A gyermeket Jedinek szánják, így nagybátyja, Luke tanítványává fogadja, idővel azonban tehát a sötét oldal őt is megkísérti, és mindezért ismét Palpatine a felelős. Ám ami egykor nem sikerült Luke kapcsán és Anakinnal is csak ideiglenesen, az most a kétségek közt őrlődő, szeretetre és figyelemre vágyó fiatal Ben esetében szinte gyerekjátéknak bizonyul. Nagyapja hangján szólítja meg, s manipulálja tehát Palpatine a sebezhető ifjút. Ha nincs valaki mögött háttér, az ugyanolyan rossz lehet, mint az, ha ami van, nem erős és stabil. Ez a helyzet Ben Solo esetében. Hiába él szüleivel, azokat lefoglalják saját egyéni érdekeik, s a gyermeken megmutatkozó jeleket észre sem veszik. Mondhatni ezüst tálcán kínálják fel őt a sötét oldalnak. Száműzik egy erejétől rettegő tanítóhoz, akiben az első megmérettetés alkalmával csalódni kénytelen. Úgy érzi, cserben hagyták, hogy senki sem áll mellette, csupán nagyapja, Darth Vader szelleme. Nem látván más kiutat, mint hogy nyomdokába lépjen. Lelke meghasonul, s új mestert kezd követni: Palpatine egyik félresikerült, torz klónját, Snoke-ot, aki csupán báb az uralkodó kezében. Nem csoda, hogy tovább folytatódik a dinasztikus tragédia, mivel annak fő generálója nem veszett oda, hiszen Anakin Skywalker hiábavaló áldozatakor a császár kijátszva a halált, tudatát átirányította egy már előre legyártott klóntestbe.
Arra azonban senki sem számított, hogy egy másik ilyen selejtnek számító klón képes lesz a gyermeknemzésre, s itt érkezünk el a nem várt sorsfordulathoz. Rey (Palpatine) felbukkanása a történet kezdetére datálódik, ám valódi származását sokáig homály fedi. Egy dolog bizonyos csupán, és az az, hogy hatalma óriási, s még most kezdi felfedezni. Tökéletesen ellenpontozza Ben karakterét, hiszen kis kora óta egyedül, magára utalva boldogul. Harcias, leleményes, makacs, de lojális, épp mint egy eridonos, ugyanakkor van benne egyfajta ártatlan naivitás és elszántság, emellett bizakodó, örök küzdő, mint egy navinés. Rey és Ben. Ketten egyek. Diád az Erőben. Életük és sorsuk összefonódik. Erejük újra és újra megütközik, míg végül egységgé válik. Megadják egymásnak a hátteret, egymás kiegyensúlyozóivá lesznek, közösen pedig képesek végül még Palpatine-t is legyőzni. Rey az életét adja mindezért, Ben pedig a sajátját áldozza fel érte. Életért életet.
Mi vezetett ideáig, s mit tanít mindez nekünk? A választ kettejük kapcsolatában kell keresnünk. A fény, amiben ott a sötétség, s a sötétség, melyben ott a fény. Egyensúly, ami minden létezőben benne rejlik. Ezek ők ketten. Erre jött rá Ben és Rey a trilógia végére. Beleláttak egymás lelkébe, szinte az első pillanattól, s lassan megértették, hogy nem azok, akiknek látszani akarnak. Egymás félelmeit tükrözték vissza, ebben a tükörben önmagukat megpillantva pedig rádöbbentek a nagy Igazságra: nem az vagy, akiktől származol, hanem akivé döntéseid és tetteid által alakítod magad. Megválaszthatod a sorsodat. Légy bármire is predesztinálva a neved vagy a véred alapján, az nincs kőbe vésve. Sohasem késő a helyes útra lépni, szembenézni a benned lévő sötétséggel és harcolni ellene, még akkor sem, ha az valójában nem tőled származik. Mindig van értelme hinni és bízni. Elfogadni és megbocsátani. Szeretni. Mert ez az igazi Erő, mely veled lesz mindig, és felold minden generációkon átívelő sorstragédiát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése