Szeptember és október havi cikkeinkben már betekinthettünk a mugli héroszok világába és megjelenésük mágusokra gyakorolt hatásába. Valamint végigkísérhettük leghíresebb képviselőjüket, Supermant 1938-as „születésétől” egészen a kétezres évek közepéig, amikor egy hosszabb tündöklés után (Smallville) leáldozott csillaga, és 2006-ban a mozik nagy vásznáról is visszavonult (Superman Returns) egy időre. Hét évnek kellett eltelnie, mire ismét felkarolták a méltán híres karaktert. A leporolt különleges jelkép ismét sokaknak hozott reményt és ismertette meg az Y és Z generációval Kal-Elnek, a Krypton utolsó fiának örökbecsű történetét. Sikere üstökösként ívelt felfelé és magával hozta a többi szuperhős iránti rajongás hullámát. Beköszöntött a hérosz mítoszok új korszaka.
Már nem csak a jókról szól azonban a fáma, a gonoszok is létjogosultságot nyertek a 2019-es Joker című film kapcsán. A talán leghíresebb antagonista szemszöge új távlatokat nyitott meg és tette kíváncsivá az embereket a negatív karakterek háttere, tetteik és viselkedésük okai és mibenléte iránt. Éppen ezért további hasonlóan úttörő és tabudöntögető filmek és sorozatok születése várható az elkövetkezendő évek folyamán. Mindez a muglik egyre nagyobb érzelmi és értelmi rálátásának és megérteni vágyásának ékes bizonyítéka. Ezekben az általában tévesen könnyedebb stílusúnak titulált művekben is mernek immár komoly kérdéseket felvetni és keresni rájuk a nem mindig napsugaras válaszokat. A mágusvilág számára ez is igen kecsegtető fejlemény, ám ne bocsátkozzunk elhamarkodott következtetésekbe. Lássunk inkább ezekre a bizonyos kérdésekre, továbbra is Superman tárgykörében maradva néhány példát az elmúlt évekből.
Komorabb és futurisztikusabb piros-kék szuperhős: 2013-tól napjainkig
A soron következő próbálkozás a karakter újraértelmezésére tehát a 2013-ban a mozikba került Man of Steel, azaz az Acélember volt, mely az 1978-as történet modern köntösbe öltöztetett változata.
Ebben Henry Cavill és Amy Adams keltették életre Lois és Clark jól ismert párosát. Az eredettörténet itt is, akár az ezt megelőző esetekben, több ponton átírásra került, és a filmkészítési technika haladása okán sokkal nagyobb hangsúlyt nyert a kryptoni világ futurisztikus fejlettségének megjelenítése a speciális effektusok hathatós segítségével. Kevesebb érzelmi vetületet láthattunk és azt is inkább a komorabb tónusokból, megjelentek a korra jellemző morális és fatális kérdések. A jellemrajzok kevésbé kifinomultan kerültek bele a jellegzetes kerettörténetbe, a cselekmény időben és térben szaggatottabb volt, mégis végül természetesen összeállt. Talán arra alapozva mertek ilyen módon hozzányúlni a témához, hogy a célközönség előtt az alapok már rég ismertek voltak.
Ezt követően két nem önálló filmben láthattuk viszont a piros-kék megmentőt. Elsőként a Batman vs. Supermanben 2016-ban, amely a Marthák találkozója mémről* híresült el rajongói körökben, majd a Justice League - Igazság ligája címet viselő moziban 2017-ben, melynél megismétlődött az 1980-as feldolgozás karmája. A rendező Zack Snyder ugyanis elhagyta a forgatást. Az ő direktori változata, az úgynevezett „Snyder cut” nagy valószínűséggel 2021-ben a televízió képernyőjén lesz majd megtekinthető.
* A két hős, azaz Batman és Superman anyját ugyanúgy hívják (Martha) és mindez a kettejük közt zajló hatalmas párharc tetőpontján derül ki számukra. A film egyik csúcsjelenete pedig ezáltal butának és erőltetettnek hat a szándékolt drámaiság helyett.
Ezekben a filmekben olyan kérdések boncolgatását helyezték előtérbe, minthogy készen áll-e az emberiség a változásra és a különleges képességekkel rendelkezők önvalójuk felfedésére? Milyen úton halad a világ? Mennyi elfogadás van az emberek szívében? Egy esetleges bolygónkat egészében fenyegető veszély esetén össze tud-e fogni a nagyobb jó érdekében az emberiség? A válasz a pozitív végkifejlet ellenére sem egészen egyértelmű. A készítők azt éreztetik, hogy van még hová fejlődni, ám a remény szikrája ott él az emberek lelkében.
A televíziók ezután 2018-ban sugároztak egy Krypton címen futó, két évadot megélt, erős befejezésnél kaszát kapott szériát, amely Seg-El, Superman nagyapjának és magának az El-háznak a történetét mesélte el, kétszáz évvel a földre érkezett hős születése előtti időre datálva. Valamint 2021. januárjában mutatják be várhatóan a legújabb sorozatot a témában, Superman & Lois címmel.
Erről még igen keveset lehet tudni, de a címszereplőkkel az őket alakító Tyler Hoechlin és Elizabeth Tulloch személyében már kisebb megjelenések alkalmával találkozhattunk a képregény univerzum egyéb más sorozataiban, mint például a Supergirlben, mely Kara Zor-El, azaz Kal-El unokahúgának története.
A felsoroltak mellett jó néhány önálló animációs film, és még több olyan előzményfilm és mellékkaraktereket bemutató mű is készült, amiben az Acélember felbukkan, vagy épp csapatban dolgozik. Olyan is készült, melyben egy egészen más nézőpontból figyelhető meg a szuperhős sorsának alakulása. A legfrissebb ezek közül az idén megjelent Superman: Red Son, mely egy olyan alternatív valóságban, a hidegháború idején játszódik, ahol Kal-El űrhajója az egykori Szovjetunió területén ér földet, így őt a kommunizmus szellemében nevelik fel, és válik a nemzetállam védelmezőjévé.
Néhány elgondolkodtató érdekesség Superman-ről:
Valódi neve a Kal-El, héber jelentése Isten hajója. Ebből, és eredettörténetének lefolyásából származik egy feltételezett párhuzam Mózessel, amit az alkotók soha nem erősítettek, vagy éppen cáfoltak meg. A hérosz későbbi ténykedését, az emberiségért való önfeláldozását, majd feltámadását alapul véve egy másik feltevés is napvilágot látott, amiben Jézussal vontak párhuzamot. Ezt legerősebben a 2001-2011 közt vetített Smallville című sorozat sugallta a benne az első résztől több alkalommal nagy hangsúlyt kapott megfeszített pózzal, valamint a hős szinte folyamatosan emlegetett, földi létet saját élete árán való védelmezéséről szóló végzetével és a megmentő - messiás megnevezéssel. A nyolcadik évad huszonegyedik részében konkrétan elhangzik az „űrlény Jézus” kifejezés. Ugyanennek a feldolgozásnak a tizedik évadában utalnak rá Fényhozóként, aki pedig nem más, mint Lucifer, arkangyalként Helel. Emellett az sem elhanyagolható érdekesség, hogy a Kal-El név -El végződése, ami „urat”, más fordításban „Istent” jelent, az arkangyalok nevében is szerepel, lásd: Sama-El, Uri-El, Gábri-El, Razi-El, stb. Erre szintén a Smallville-ben láthatunk vizuális utalást. Az első rész temetői jelenetében Clark egy angyal szobor előtt állt meg, alakját kitakarva úgy látszott, mintha neki volnának szárnyai. Az egész történetet végigkísérték az efféle utalások, amik csak még érdekesebbé és színesebbé teszik a hősről alkotott képet.
A témához kapcsolódó zenék:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése