Kedves Doktor Who!
Fülig szerelmes vagyok. Másra se tudok gondolni, csak őrá, a szomszéd fiúra és szörnyű, hogy ennyire sok időt kell távol lennem tőle a suli miatt. De nem is emiatt írok most, mert nem ez a nagyobb gond, hanem az, hogy ő mugli. Szóval, még ha össze is szedném a bátorságom és elmondanám, mit érzek, vagy akárhogy is közelebb kerülnénk... mit tehetnék? Nem tudhatja meg, ki vagyok. Nem mondhatom el neki. Hogy szokták ezt megoldani?
Bíbor Boszi
Kedves Bíbor!
Gondolj csak arra, hogy mennyi félvér tanulóval jársz egy iskolába! A muglikkal való kapcsolat nem lehetetlen, bár óvatosságot kíván. Úgy gondolom, hogy semmiképp sem annak kell meghatároznia egy kapcsolat életképességét, hogy a másik varázstalan. Kár lenne ellökni magadtól a lehetőséget csak azért, mert eleinte titkolóznod kellene. Van rá mód, hogy ha komolyra fordul a dolog, akkor engedélyt szerezz arra, hogy felfedd előtte a titkodat, ezért érdemesebb az együtt töltött időre és egymásra koncentrálni. Gondolj a varázserődre úgy, mint egy képességre, amivel nem dicsekedhetsz: azt sem mondod el jó esetben az első randin, hogy eszméletlen jól megy neked a csempevágás. Ha pedig elég időt töltötök együtt, akkor úgyis lesz rá mód, hogy ez kiderüljön. :)
Kedves Doktor!
Csaltam az egyik vizsgámon. Puskáztam. Túl jól csináltam, senki nem vett észre. Viszont most lelkiismeret-furdalásom van, mert a prof meg irtóra megdicsért a minap a folyosón. Elmondta, hogy hivatalosan még nem árulhatja el az eredményt, de kijavította a dolgozatomat és igazán büszke rám. Nagyon rosszul érzem magam. Mitévő legyek?
K
Kedves K!
A legtöbb tanár akkor is észreveszi, hogy valaki puskázik, ha esetleg nem teszi ezt szóvá. Különféle okaik lehetnek erre: túl soknak vagy elavultnak tartják a tananyagot, esetleg úgy tartják, ha puskát készítesz, azzal is tanulsz (elvégre nem írhatsz bele mindent!), valamint a felnőtt életben is gyakran élnek különféle segédeszközökkel. A tanárod valószínűleg tisztában van azzal, hogy egy jól elkészített puska segített a kiváló eredmény elérésében, magában viszont kevés lett volna.
Ezzel együtt is, ha a lelkiismeretedet őszintén bántja a dolog, akkor érdemes leülni és beszélni a tanároddal, esetleg felajánlani, hogy szívesen teszel pótvizsgát. Mindenképp tanulság számodra a jövőre nézve.
Kedves Dr. Who!
Az öcsém már hat éves, de még mindig semmi mágia körülötte. Szerinted bedobjam a tóba, hogy kiderüljön, kvibli-e? Vagy hogy lehet ezt kideríteni?
Egy aggódó tesó
Kedves aggódó tesó!
Nincs semmi ok az aggodalomra, hiszen hatévesen még nagyon sok gyereknél rejtve marad a varázsképesség. Sőt, vannak, akiknél csak tíz éves kor felett jelentkezik először! Éppen ezért semmiképp se kísérletezz saját szakálladra, vond be a szüleidet is. Minden gyermek a saját tempójában fejlődik, ráadásul egy esetleges trauma többet ártana, mint használna. Számos más módja van a varázserő stimulálásának, ami inkább a kreativitásra és az intenzív pozitív érzésekre, esetleg flow-élményre koncentrál. Ezeknek érdemes utánanézni.
Egyébként pedig tényleg akkora baj lenne, ha kvibli lenne?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése