Kedves Salli, először is köszönöm, hogy elvállaltad ezt a
mai interjút, főleg úgy, hogy az első itt töltött percekben lerohantalak ezzel
a kéréssel.
Én köszönöm a lehetőséget, bár nem mondom, hogy nem lepett meg a felkérés, hogy
rögtön szerepeljek az iskolaújságban. * Elmosolyodik, de az arcán látszik egy
kis enyhe zavar. Nem szokta még meg a helyzetet.*
Év eleje után nem sokkal érkeztél meg közénk, egyenesen a Durmstrangból.
Mennyire nehéz az év közbeni váltás?
Egyelőre nem érzem nehéznek, mert az előző iskolámban kellően felkészítettek
arra, hogy máshol is megállja a tudásom a helyét. Jelenleg sokkal nagyobb
kihívást jelent az éghajlatváltozás, mert kicsit sem érzem olyannak az időt,
mint amilyen egy tanévhez dukál.
Ez alatt a kis idő alatt hogy tapasztaltad meg, mennyivel
másabb itt, mint a korábbi iskoládban?
Hmm... Ez egy nehéz kérdés, mert itt még alig ismertem meg néhány dolgot, ott
viszont több évet is eltöltöttem. Ami biztos, hogy a Bagolykő még inkább
nemzetközi iskolának tűnik, mint a Durmstrang, pedig ott is sok országból
fogadnak embereket. Igaz, azok inkább hasonló mentalitású nemzetek, nem pedig
úgy, mint itt, ahol Japántól Amerikáig bárkit idesodorhat az élet. Legalábbis
az ebédlőben szétnézve nekem ez az érzésem a suliról. * Nevet * Illetve első
pillantásra úgy tűnt, hogy itt nagyon sokat foglalkoznak a diákoknak szánt
szórakoztató időtöltésekkel, tele van a faliújság. A Durmstrangban ezen kevésbé
volt nagy a hangsúly, amennyire észrevettem.
Szerinted melyik a szerencsésebb eset, ha nagyon hasonló gondolkodású
diákokat fogad egy iskola, vagy ha nyitott a szélrózsa minden irányából?
Egyelőre azt gondolom, hogy egyszerűbb azoknak az iskoláknak a dolga, ahol
hasonló gondolkodású diákok tanulnak, hiszen könnyebb megtalálni azt, ami
fontos számukra akár kulturálisan is, vagy a különféle helyi varázslatok terén.
Azonban nyitott vagyok arra, hogy a Bagolykő megcáfolja az elképzeléseim ezzel
kapcsolatban.
A Rellon házba kerültél, ami tudjuk, hogy alapból sok kritikát tud szülni.
Mit tapasztaltál eddig, milyenek a háztársak, a közösség? Hogyan
fogadtak?
Eddig nem lehet egy rossz szavam sem a Rellonra vagy a közösségre. Kifejezetten
befogadóak voltak velem, bár kétségtelen, hogy volt pár pillanat, mikor azt
éreztem, hogy egyszerűen vannak, akik feladatuknak érzik, hogy rárepüljenek a
friss húsra, de még ilyenkor sem ért semmiféle atrocitás. Erősebb a
kíváncsiság, amivel találkoztam.
Elég titokzatos vagy még, ami nem csoda, hiszen új helyet kell megszoknod,
de kérlek, mesélj egy kicsit magadról!
Nos... Nem könnyű csak így mesélni valamit. Szerinted mi érdekelné az
olvasókat?
Egy év közben jött diákról? Szerintem minden. Megpróbálok kicsit az ő
fejükkel gondolkozni. A neved eléggé különleges, nem tudnám azonnal egyik
nemzethez csatolni, melyik országból érkeztél? Ismerted a mágiát már korábban
is, vagy csak, amikor bekerültél az iskolába?
Köszi, így már kicsit könnyebb
dolgom lesz, hogy konkretizáltuk. *Mosolyog* Nos, a nevem egy nagy mozaik, már
ami a nemzeteket illeti. Több országból származnak a felmenőim, ezért alakult
így. A Salli ebben a formában finn név, a középső nevem angol, míg a Revie
leginkább francia vagy belga. Ez utóbbit magam sem tudom igazán. Helyileg
viszont eddigi életem alatt több országban is laktam már, mert édesapám
hivatása miatt sokat költözünk. Legutóbb Oroszország európai részén éltem.
A mágiát már otthon is ismertem, hiszen a nagymamám elismert aeromágus, ezért
gyakorlatilag úgy nőttem fel, hogy folyamatosan körülvett a varázslat. Azonban
kétségtelen, hogy mivel félvér vagyok, még így is kellemetlen szituációkba
csöppenek időnként a vaskalapos varázslók miatt.
Van olyan szabadidős tevékenység, amit itt is
mindenképpen űzni szeretnél?
Igen, hogyne! A túrázás nagyon csábítónak tűnik, itt több lehetőségem lesz rá,
ebben biztos vagyok. Illetve mindenképp szeretnék továbbra is időt szakítani a
kviddicsre.
Óóó, melyik poszton játszol?
Hajtó vagyok, de terelőként is kipróbáltam már magam a múltban. Az annyira nem
jött be.
Ha egy napra bárki lehetnél, ki szeretnél lenni, és miért éppen őt
választanád?
Húú... Most megfogtál. Igazából Albus Dumbledore nagy példaképem, de azért
szakállas, idős varázsló nem szeretnék lenni. Viiiiszont, azt szívesen
kipróbálnám, hogy milyen lehetett a nagyimnak lenni, mikor fiatal volt!
*Mosolyodik el ismét*
Ezek szerint a nagyi igazán eseménydús történeteket mesélt neked. Ha egy nap
lehet ilyen, kívánom, hogy sikerüljön, köszönöm, hogy válaszoltál nekem, a
tanévhez pedig sok sikert kívánok.
Köszönöm szépen, és az interjút is! Minden jót kívánok neked!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése