2018. november 15., csütörtök

A Payne hadsereg főtudora - Helena



Először is szeretném megköszönni, hogy elvállaltad ezt a mai interjút. 
Igazán nincs mit, én köszönöm a felkérést. *félénken mosolyog*


Milyen érzés egy ismert ember gyermekeként felnőni?

Egy ismert ember? Nem inkább kettő? Igen, aput világszerte ismerik, de anyu se piskóta. Visszatérve a témára, nem egyszerű. Mindenki meg akar ismerni, feleségül venni és piszkos részleteket kér apuról. De általában pár ügyes bűbájjal elterelem a figyelmüket, vagy udvariasan lerázom. Ha utánanézel a Payne névnek, rólam nem igazán találsz semmit a bulvárlapokban, viszont a testvéreimről annál többet. Az egész ismert ember az apám dologban a médiával a legnehezebb megküzdeni, persze vannak elvárások is, hogy jelenjek meg itt-ott, de az a legkisebb baj.

Ráadásul a ti helyzetetek eléggé speciális is, hiszen, ha jól tudom, jelenleg édesapád a hatodik házasságában van, és elég sokan vagytok testvérek? 

Igen, rengeteg tesóm van és két édestestvérem. Én szeretek egyedül lenni, de ekkora családnál ezt nehéz megoldani, főleg ha apuval nyaral mindenki. Olyankor mindig vannak balhék, Willhez menekülök a nyugalomért, vagy elmegyek sétálni. Persze ha van könyvtár, akkor oda ülök be és órákig képes vagyok bűbájokat tanulni, vagy bájitalokat. Amúgy Willel jövök ki legjobban, ő is inkább csendes és nyugodt, náluk tudok legjobban kikapcsolódni. Arianával totális ellentétek vagyunk, néha egy házban sem tűrjük meg egymást, de vannak dolgok, amiket csak neki mondok el. Cath a stylistom, mindig ő készíti ki a ruháimat, ismeri a stílusomat, és ő az egyetlen ember, aki bele tud vinni hülyeségekbe. Velük a legszorosabb a kapcsolatom, de persze a többi testvéremet is szeretem.

Nem érezted soha azt, hogy nem figyelnek rád eléggé? 
Mivel velem van a legkevesebb baj, ezért rám nem is kellett figyelni annyira, így jutott idő a többi testvéremre. Anyu és apu is olyan jól áll hozzá a sok testvérhez, hogy nem éreztem soha, ki a kedvenc gyerekük, mindenkire azonos figyelmet fordítanak. A nagy nyaralásokon is szánt arra időt apa, hogy 1-2 délután csak rám figyelt egyedül, csináltunk apa-lánya programokat. Anyuval meg sokszor vagyunk ketten, mert Ariana alig van otthon, ilyenkor együtt sütünk valamit vagy elmegyünk szépítkezni. Tudod, kozmetikus, masszázs, pakolások. *mosolyogva mesél*


A két édestestvéred rellonos volt, milyen érzések kerítettek hatalmukba, amikor kiderült, hogy te a Levita diákjává válsz? 

Örültem neki, mivel én egyáltalán nem passzolok a Rellonba. Szerencsére jól lettem beosztva, így maradok mestertanoncként is a kedvenc házamban.


Milyen érzés, hogy egyre több testvéred választja a Bagolykövet a tanulmányaihoz? Jól kijössz velük, vagy azért vannak súrlódások?

Egyszerre jó és rossz. Jó, mert egy helyen vagyunk, rossz, mert bármikor megtalálnak, és ha többen vannak, a veszekedés se marad ki. De együtt vagyunk és ez a lényeg.


Idekerülésed óta melyik a kedvenc emléked? 

Húú, hát ez nehéz kérdés, rengeteg szép emlékem van. *elgondolkozik* Talán az, amikor a Levitába kerültem. Ja nem, inkább mikor a VAV kitűnő lett. Vagy várj, inkább az, mikor megtudtam, hogy Norina várandós és Will kihívott óráról, hogy elmondja, én meg a nyakába ugrottam, annyira örültem nekik.


Igen erős és tehetséges boszorkány hírében állsz, milyen terveid vannak a jövő tekintetében? 

Hát előbb elvégzem a bájitalkészítő mestertanonci képzést, utána egyetemre szeretnék menni. Még nem tudom, milyen szakra, csak legyen köze a bájitalokhoz, bűbájokhoz vagy átváltoztatáshoz. Olyan helyen szeretnék majd élni, ahol szabadon varázsolhatok, szerintem az elején Bogolyfalván maradok.


Mi az, amit soha nem cserélnél el az életedben?


A pálcámat és a testvéreimet, meg persze a szüleimet. A pálcám még az első, ami engem választott, rengeteget használom, rendszeresen takarítom és mindig vízben tartom a vízhatlan pálcatartómban. Már tudom minden rezdülését, hogy mit szeret és mit nem, mármint varázslatoknál. Mondjuk ami tűzzel kapcsolatos, azt nem szívesen csinálja, de néha muszáj.
A testvéreimet pedig azért nem, mert sokan vannak, sokfélék, mégis mindegyikükkel megvan a közös hang. Anyuék sose éreztették, hogy bármelyiküket is jobban szeretnék, ha szükségem volt rájuk, mindig ott voltak. Szóval a lényeg, hogy szeretem a varázslatos családomat. *mosolyog*



És akkor a csavar, mi az, amin viszont, ha tehetnéd, változtatnál? 

Hú, hát jó lenne, ha apu és anyu újra összejönnének. Végül is 5 évig házasok voltak, nagyon összeillenek. De ez az ő dolguk, nem az enyém. Más most így nem jut eszembe, minden jó, ahogy van. *lesüti a szemét*




Nincsenek megjegyzések: