A Húsvétot mint a keresztények legnagyobb ünnepét tartják számon. Ekkor Jézus feltámadására emlékeznek a templomokban, szerte a világon. A történet szerint két nappal Húsvét vasárnap előtt, pénteken feszítették keresztre a római katonák. Azzal vádolták Jézust, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival, és hogy ő akart lenni a király. A képeken ábrázolt alak fején lévő töviskoszorú ennek a szóbeszédnek az eredménye. Kezét, lábát odaszegezték a kereszthez, és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul ez annyit tesz: Názáreti Jézus, Júdea királya. Néhány órán belül elérte a halál; a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén, és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sír száját. Másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell; így a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz, mely addigra már üres volt. Egy angyal állt mellette, és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
A dátum évről évre változik - akkor vajon hogyan tudják, mikor kell megülni a Húsvétot? Meg kell figyelni, mikor van az első telihold március 21-e, azaz a tavaszi napéjegyenlőség napja után. A holdtölte utáni első vasárnap lesz húsvét vasárnapja. Azért tudják, hogy ez a dátum, mert a Biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve a maceszt, vagyis az élesztő nélkül sütött kenyeret, és megitták az előírt több pohár bort.
Hogyan jön ehhez a történethez a nyuszi és a tojás? Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra, mely németül Oster, angolul pedig Easter. Az istennőt szimbolizálták mind a ketten; ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években, és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése