Már a Samhain sem a régi, panaszolják az ír mágusok. Az Írország déli részén található Draíocht nevet viselő mágustelepülésen már szeptember közepén halloweeni dekoráció került a boltok kirakataiba, nem volt olyan sarok, ahol ne pókhálóba, táncoló csontvázba botlott volna az ember, vagy éppen nem egy egy vigyorgó tökfej köszönt volna rá, hogy aztán mindenképpen beszélni próbáljon vele valami igazán érdektelen témáról, feltartva ezzel mindenkit és felháborodást keltve a település kereskedelemmel nem foglalkozó lakóinak körében.
"A muglik azt tesznek, amit akarnak, ez engem nem érdekel cseppet sem. Nekem viszont a Samhain nem az Amerikában szétcincált Halloween. Ennek itt megvannak a maga régi szokásai, amikor magunk faragjuk ki a töklámpást, hogy megvédjen a fénye, és... ez itt egy csendes, régi ünnep, ne röhögtessük már magunkat ezekkel az izékkel... " - nyilatkozta Mrs. Síog, az alpolgármester asszony. "Feadán azért nem tiltja be az egészet, mert neki is haszna származik belőle." Mr. Feadán, a polgármester nem válaszolt a hozzá intézett kérdésekre, de mint kiderült, családja tulajdonában van a helyi fogadók egyike. Mindenesetre komoly viszályt szült a település lakói között a dolog, a polgármester eddigi támogatóinak jelentős részét veszítette el - bár a bevételért lehet, hogy megérte, hiszen a Samhain végül fesztiválszerű esemény lett, és rengeteg turistát vonzott be. Szerencsére minden gond nélkül sikerült átvészelni, csak pár kellemetlen, egyelőre lemoshatatlannak tűnő falfelirat maradt utána, kellemetlenséget okozva a boltosoknak.
Mugli katonák fedeztek fel egy eddig ismeretlen ereklyét a Dél-Szudánban található őserdők mélyén. Nem tudni, hogyan akadtak a varázsbotra - amely egykor egy környékbeli sámáné lehetett -, ugyanis az ereklyét súlyos átkokkal védte az, aki ott rejtette el, és így a tizenkét fős kis csapat szörnyű kínok között pusztult el. A területet figyelő varázslók csupán a feltűnően erős mágikus tevékenységre figyeltek fel. A vidéken nem ritka, hogy üldözik a mágusokat, ezért az Afrikai Varázslótanács kijelölt egy nemzetközi csapatot, hogy az ilyen, mágiaügyi minisztériumot és mugli együttműködést nélkülöző vidékeken szükség esetén közbelépjenek, és megakadályozzák a vérengzést vagy éppen az obskúrusok születését. Ezúttal nem találtak sem mágust, sem obskúrust a helyszínre kiérkező aurorok, akik aztán a helyzet gyors felmérését követően inkább átoktörőket hívtak. A környéken szerencsére nem voltak muglik, a nyomokat sikerült eltüntetni, a varázsbotot pedig már ereklyekutatók vizsgálják. A botról egyelőre annyit tudni, hogy közel másfél méteres, csontból és fából készült, magja pedig egy már kihalt sárkányfaj karma lehet, ezt azonban még nem tudják biztosan a kutatók sem.
Ukrajnában kiszabadult egy sárkány a rezervátumból. Az elcsászkált példánynak sikerült felfedeznie, hol elég vékony a mágikus létesítményt védő bűbájpajzs, miután az arra kijelölt mágusok kissé megkésve végezték el a varázslatok megerősítését. A szökés következtében a vashasú szeme kisebb sérülést szenvedett, amitől az csak agresszívebb lett. Egészen az orosz határig jutott el, ahol az ukrán-orosz konfliktus miatt létrehozott mágikus hálón akadt fenn. Az orosz aurorok azonnal ki is vonultak, a helyszínre érkező sárkányőröknek pedig éppen csak sikerült elaltatni a megvadult vashasút, mielőtt még kivégezték volna. A helyzet azonban komolynak látszó konfliktust okozott a két ország hatóságai között. Jelenleg tárgyalások folynak annak érdekében, hogy Oroszország Mágiaügyi Minisztériumát meggyőzzék arról, hogy ez pusztán véletlen baleset volt, nem pedig szándékos támadás. A rezervátum pajzsát azóta megerősítették, a hibázó mágusokat felelősségre vonták, és tömegesen módosították olyan muglik emlékeit, akik a határ mentén észlelték a magasban repülő sárkányt. Az ukrán mágiaügyi miniszter mindent megtesz, hogy az eset ne szítsa tovább a már amúgy is komoly viszályt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése