Kins & Kens Ketyerekereskedés
- beszélgetés Mr. Kensingtonnal -
Már hosszú évek óta működik a faluban a Kins & Kens nevet viselő kis bolt, ahol mindenféle ketyeréket és szerkentyűket javít és bűvöl pár lelkes és hozzáértő szakember. Ez alkalommal az egyik tulajdonost, Adam Kensingtont kérdeztük meg a vállalkozásról, amelyről talán még nem mindenki tud, de ahová mindig megéri benézni. Még akkor is, ha éppen semmi dolgunk ott, hiszen már a polcokon tárolt készülékek kisebb kiállítása is megér egy sétát.
Jó estét, Mr. Kensington. Mindenekelőtt szeretném megköszönni, hogy vállalta az interjút. Vágjunk is bele. Itt állunk a méltán híres Kins & Kens ketyerekereskedésben. Hogyan született meg az ötlet, hogy egy ilyen vállalkozásba kezdjen?
Szeretek gépeket, különféle berendezéseket szétszedni, szerelni, átalakítani. Főleg varázstalan eszközöket. Ebben az időtöltésben pedig hamar társra leltem Kinsey személyében. Gyakran felkerestük a már meglévő ketyerekereskedést a faluban, majd egyezséget kötöttünk a tulajjal és megvettük az üzletet. Ilosvai György úr továbbra is velünk dolgozik.
Honnan származik az érdeklődés a ketyerék iránt?
Volt szerencsém látni, miként fejlődik a mugli technológia az évszázadok alatt. Nyomon követhettem az egész folyamatot. Minden újdonság magával ragadott.
Kisebb kiállításhoz is szerencsénk van, ha betérünk a boltba, ami alapján feltételezhető, hogy lelkes gyűjtője is ezeknek a tárgyaknak. Kérem, meséljen nekem kicsit erről, hogyan fedezte fel őket, mit tart bennük a legérdekesebbnek?
A kiállítással főként az a célunk, hogy a varázsvilág tagjaihoz közelebb hozzuk ezeket a varázstalan találmányokat. Sokféle eszközt felvonultatunk hát. Mindegyiknek megvan a maga érdekessége. Jó részük teljesen átlagos kütyü egy mugli számára. De persze vannak antik darabok is, melyekkel bemutathatjuk a fejlődés szakaszait.
A boltban dolgozó gyakornokként érdekes érzés feltennem olyan kérdéseket, amikre többé-kevésbé tudom is a választ, de azért az olvasóink ezzel másképp állnak, úgyhogy meséljen kérem kicsit a vállalkozás fejlődéséről. Hogyan indult, mi változott az elmúlt időben?
Amint miénk lett a bolt, szélesítettük a választékot, bővítettük a szolgáltatások sorát, és megnyitottuk a tárlatot. Azóta pedig a felmerülő igények szerint alakítjuk tovább az üzlet profilját.
Van-e tervben további bővítés, esetleg másik bolt a hazai mágustelepülések valamelyikén?
Úgy egy éve megvettük a kereskedés fölött lévő lakást, hogy több raktárhely legyen, és hogy az alkalmazottak elvonulhassanak oda lepihenni, vagy éppen ötletelni, nyugalomban bütykölni. De ennél nagyobb terjeszkedést nem igazán tervezünk egyelőre.
Miből fakad a bolt varázsa? Mivel vonzza be a vevőket, és főként mi az, amivel meg is lehet tartani őket? Van egy bizonyos mottója erre vonatkozóan az alkalmazottaknak esetleg, gondolok ilyenre, mint a vevő a király, satöbbi?
Mindent megteszünk érte, hogy a vevők a legjobbat kapják. Nem számít, milyen értékben vásárolnak vagy mi a kívánságuk. A lényeg, hogy elégedettek legyen a szolgáltatással, amit nyújtunk nekik.
Kaphatnék egy rövid összefoglalót arról, hogy kik is szolgáltatják a minőségi munkát a boltban, mint állandó munkatársak?
Egyrészt ott van Ilosvai úr, akit már említettem. Ő a mugli eszközök felrúnázásának szakértője. Mellette dolgozik Wigner Szilvia, aki főként a mugli tárgyak megbűvöléséért felel. Ezen kívül most már évek óta alkalmazunk gyakornokot. Jelenleg egy Cameron Wallace nevű ifjú, lelkiismeretes munkaerő ténykedik nálunk, aki ebben a pillanatban velem beszélget. Kinsey és jómagam pedig hetente többször betérünk a boltba és kivesszük a részünket a tennivalókból.
1322-ben született Londonban. 1349-ben, a nagy pestisjárvány idején lett vámpír. Jelenleg a Bogolyfalva melletti erdőben él, a Kins & Kens társtulajdonosa, illetve a Fővárosi Ispotályban gyógyító konzultáns. Ő a kezdeményezője annak a programnak, amelynek keretében törvényesen lehet önkéntes alapon vért adni vámpírok számára.
Bármi egyéb érdekesség a boltról? Ez most itt abszolút a reklám helye.
Nagyjából mindig nyitva vagyunk. Van egy hivatalos nyitvatartásunk, azonban ettől függetlenül szinte állandóan van valaki az üzletben. Úgyhogy, ha ég a villany, bátran bekopoghat bárki és bebocsátást nyer! Valamint nyilvánvalóan érdekesség és egyedülálló lehet még, hogy szívesen fogadunk véradományt, amelyet beleszámítunk a váráslás összegébe. Erről bővebb információt az üzletben kaphatnak a kedves vevők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése