Hamarosan itt a Húsvét, az egyházi ünnepek legrégebbike, mely alkalmával keresztény kultúrkörben Jézus halálára és feltámadására emlékeznek. Ez a mozgó ünnep idén március 27-re esik. Az ünnep neve egyébként az azt megelőző negyvennapos böjt lezárulását jelzi és nem csak számos hagyomány kapcsolódik hozzá, hanem jelkép is, többek között a nyuszi. Ugyan vallásos iratokban semmiféle utalás nem található arra vonatkozóan, hogy ennek az állatnak bármiféle kapcsolata lenne az ünneppel, ettől függetlenül azonban mégis elválaszthatatlanul összekapcsolódott vele.
Hogyan is lett az ünnep egyik fontos jelképe ez az állat, aki mára a gyerekek kedvence is egyben? Mondhatnánk, hogy a csokigyárak és az üzletek kitartó munkája és sikeres marketingje a magyarázat, azonban történelmi források bizonyítják, hogy ez elhamarkodott következtetés csupán. A nyulat először a 16. századi Németországban említik a Húsvéthoz kapcsoltan és idővel szorosan összefonódott azzal. Pontos eredete mind a mai napig tisztázatlan. Egy téma iránt érdeklődő boszorkány, Winifred Smith a 19. században meglehetősen komoly érdeklődést tanúsított a "nyuszi hozza a tojást" elképzelés iránt. Férjével tett utazásai során, a Rajna völgyébe tévedve sikerült feljegyezni néhány történet töredékét. Smith a dolog mögött azonnal animágiát feltételezett, hipotézise azonban a további források hiánya miatt bizonyítatlan maradt.
Nem csak Smith érdeklődött azonban a magyarázat iránt, hanem más kutatók is - mágusok és varázstalanok egyaránt -, akik számos történetet jegyeztek fel a húsvéti nyúl eredetét illetően. A legendák adta magyarázatok nem egységesek, kivéve egyetlen elemet, amely nem más, mint a színes húsvéti tojásokat tojó nyuszi. A széles körben elfogadott, varázstalanok által is ismert magyarázatot a históriák mögött, végül a germán mitológia szolgáltatta. A német nyelvben a Húsvét megnevezése Ostern, ami Ostara, az egykori germán istennő nevéből származik, akinek ünnepét a tavaszi napéjegyenlőség alkalmával ülték meg. A történet szerint az istennő kísérője egy nyuszi volt, aki színes tojást rakott le maga után minden alkalommal, amikor csak jó gyereket látott. A különböző helyre kerülő tojásokat aztán a gyerekeknek meg kellett keresniük. Innen ered a ma nagyon elterjedt tojásvadászat, aminek főként angol és német területeken van nagy hagyománya, de napjainkban az egész világon kezd elterjedtté válni. A tojásokat az ünnep reggelén a kertben különböző helyekre rejtik, amiket azután a gyerekeknek valamilyen ajándékért cserébe meg kell találniuk. Szórakoztató verseny és játék egyben.
Ostara és nyula
Egy másik, többek által lejegyzett történet szerint Ostarát eredetileg nem nyúl követte, hanem egy galamb. Hogy a galambból hogyan lett nyuszi, azt nem tudni pontosan. Az egyik magyarázat szerint, az istennő haragjában változtatta nyúllá a galambot, egy másik változat azonban azt állítja, hogy az átváltoztatással Ostara egy sebesült galamb életét szerette volna megmenteni. A lényeg azonban az, hogy a madár nyúlként is képes volt továbbra is tojásokat rakni és hálája jeléül, hogy ettől a képességétől nem fosztotta meg, színes, díszes tojásokat ajándékozott Ostarának.
Varázstalan képeslap
A nyúl aztán a kereszténység elterjedését követően is sikeresen megtartotta jelentőségét, részévé válva egy új hitvilágnak. Napjainkban gyakori szereplője képeslapoknak, amelyeket az ünnep alkalmából küldenek jókívánságokkal ismerőseiknek úgy a varázstalanok, mint a mágusok. De nem csak a képeslapokon jelenik meg, hanem a húsvéthétfői locsolkodás alkalmával elhangzó locsolóversek szövegeiben is sűrűn felbukkan.
Kerek erdő szegletében
nyuszicsalád szunnyad szépen.
Alszanak a lombok alatt –
múlt héten sok dolguk akadt.
(Locsolóvers, részlet)
Továbbá - ha már szóba kerültek a csokigyárak és a boltok - a csokinyuszikról se feledkezzünk meg, amelyek számtalan változatban találhatóak meg a boltok polcain, kicsitől a nagyig, keserűtől az édesig, feketétől a fehérig és a legkelendőbb finomságnak számítanak ebben az időszakban.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése