2015. szeptember 15., kedd

Családi kör, avagy a Brontë-nővérekről

Ki ne ismerné Jane Eyre, a lowoodi árva történetét vagy Catherine Earnshaw és Heathcliff elemi és pusztító vonzalmának krónikáját? Ki ne hallott volna már a viktoriánus angol irodalom híres női triászáról, Charlotte, Emily és Anne Brontë-ról, akiknek könyvei nem csak saját korukban, megjelenésüket követően számítottak szenzációnak, de ma is az angol irodalmi kánon elismert alkotásai? Mit tudunk azonban a nővérekről és a Brontë-családról? 

Patrick Branwell Brontë festménye
(balról jobbra: Anne, Emily és Charlotte, a meg nem festett alak Branwell)

Patrick Brontë 1777-ben született Írországban, Cambridge-ben tanult, majd anglikán lelkészként 35 évesen feleségül vette az akkor 29 éves, cornwalli származású Maria Branwell-t. 1815 és 1820 között hat gyermekük született, öt lány (Maria, Elizabeth, Charlotte, Emily Jane és Anne), valamint egy fiú, Patrick Branwell. Egy évvel a legkisebb gyermek, Anne születése után állítólag méhrákban elhunyt Maria Branwell, a családban helyét pedig húga, Elizabeth vette át. A későbbiekben az állítólag gyenge egészségű családtagok titokzatos kórnak estek áldozatul több hullámban, először a két legidősebb lány, Maria és Elizabeth 1825-ben, majd 1842-ben a nagynéni, 1848-ban gyors egymásutánban Branwell, Emily, majd Anne és végül 1855-ben Charlotte is.

Patrick Brontë túlélve minden családtagját 1861-ben hunyt el. 

Mi is történt a családtagokkal? Nem tudni biztosan. Az általánosan ismertté vált mugli magyarázat szerint gümőkór vagy ismertebb nevén tuberkulózis végzett a hat gyermekből öttel, Charlotte pedig a szülésbe halt bele, Maria Branwell életének a méhrák, húgáénak pedig valami komolyabb emésztőrendszeri probléma vetett véget. Tragikus véletlenről lenne szó csupán vagy valami komolyabbról? 

A Brontë család az ősi ír Ó Pronntaigh klánra vezeti vissza az eredetét, melynek tagjai az írás mesterei voltak, ennél többet viszont nem igazán tudunk róluk, mágiához különösebb közük nincs sem korabeli, sem későbbi feljegyzések alapján. Annál inkább van köze varázslathoz azonban a Branwell családnak, a cornwalli família ugyanis már a szász időkben is ismert volt bizonyos körökben arról a képességéről, hogy repülésre alkalmas seprűket tudott készíteni. Maga a név is óangol, a Bran előtag a mai "broom" (seprű, seper) angol szó egy korábbi változata, a well utótag pedig a mai "well" (jól) határozószónak felel meg. Kinek jut eszébe máris a Jólsep-R? Ugyan olyan sokkalta híresebb és kviddicses körökben mostanra felkapottabb seprűmárkákhoz, mint a Tűzvillám vagy a Nimbusz, nincs sok köze a Branwell családnak, a Jólsep-R-hez viszont nem csak a nevüket adták a márkanévvel együtt, hanem magát a seprű tervét és készítési módját is nekik köszönhetjük. Néhány korabeli domus historica és családfa fellapozásával meg is bizonyosodhatunk róla, hogy a Brontë nővérek édesanyja is ehhez a családhoz tartozott a cornwalli ág tagjaként, és maga is örökölt varázserőt, akárcsak húga, később pedig gyermekeinél is megmutatkozott különféle úton-módon ez a különleges tehetség. Innen nézve talán mindenkinek világossá válik hirtelen az is, hogy vajon honnan vette az ötletet Emily egy olyan pusztító, elemi és önző birtoklási vágyban megnyilvánuló vonzalom leírásához, amilyet félresikerült szerelmi varázslatok okozni képesek, vagy honnan ismertek és értettek ezek a nővérek olyan erőket, amikről mugli csak hallás alapján tud és még úgy is babonásan fél, mint például a visszajáró lelkektől. 

Nem tudni, hogy a család azon tagjainak halálát, akiknek Branwell vér is folyt az ereikben valami régóta cipelt családi átok okozta-e vagy egy félresikerült, kissé önző anyai szeretetből fakadó védővarázslat, minden esetre az biztos, hogy a hat gyermek mindegyike azután halt meg lassú szenvedés közepette, elsorvadva, hogy megpróbált kilépni a biztonságot nyújtó családi fészekből. A két legidősebb lány, Maria és Elizabeth azután betegedett meg és hunyt el, mindössze egy hónapnyi különbséggel, hogy a családtól elszakadva egy lányiskolába kerültek abban a reményben, hogy majd koruk elvárásaihoz méltán művelt, ifjú hölgyekké serdülnek. Patrick Branwell ópium- és laudanum-függőségébe menekült, Emily állítólag bátyja temetésén fázott meg, ám nem volt hajlandó orvoshoz menni és rövidesen végzett vele különös megfázása, Anne egy Scarbourough-ba tett tengerparti látogatás alkalmával hunyt el, Charlotte pedig 1854-ben Arthur Bell Nicholls felesége lett, egy évvel később pedig belehalt a szülésbe. A Branwell családdal kapcsolatos feljegyzések említenek családi átkokat, ám nem maradt mindegyikről részletes leírás, így nem tudni, pontosan mi is történt a Brontë család tagjaival, annyi azonban bizonyos, hogy a tények ismeretében nehéz lenne egyetértően bólogatni, hogy mindez csupán a tragikus véletlen műve lenne. 
Bármi is okozta azonban a nővérek végzetét, a munkáikat olvasni kétséget kizáróan érdemes.


A Brontë-nővérek megjelent munkái:
Anne Brontë: Agnes Grey (1847)
Anne Brontë: Wildfell asszonya (1848)
Charlotte Brontë: Az angoltanár (1857)
Charlotte Brontë: Jane Eyre (1847)
Charlotte Brontë: Shirley (1849)
Charlotte Brontë: Vilette (1853)
Emily Brontë: Üvöltő szelek (1847)

Nincsenek megjegyzések: