Figyelem! A cikk cselekményleírást tartalmaz!
A történet szerint... Ilyenkor következne az összefoglaló, de ennél a műnél talán kezdjük inkább egy kis filozófiai gyorstalpalóval a dualizmusról. Tézise röviden összefoglalva az, hogy két egymással ellentétes princípium (vezető eszme) létezik a világegyetemben, s ez a két szemben álló erő irányítja a létezés minden szintjét. Úgy a materiálist, mint a spirituálist, melyek egymással szoros összefüggésben állnak, de egymástól elválasztva is értelmezhetők. Ennél természetesen sokkal széleskörűbb ez a téma, melyről talán a mágiatörténet órán többet is megtudhatunk. Fogalmazzunk most úgy, hogy pont olyan mély, mint a nyúl ürege. Itt pedig el is érkeztünk az első film (Mátrix; 1999) és így a négy részen át zajló történet kiindulópontjához. Főhősünk ugyanis fejjel előre zuhan bele ennek a bizonyos bolyhos kis állatnak az odújába, mint Alice az Alice Csodaországban című, muglik által kedvelt mese kulcsfigurája. Tehát a nappal programozóként dolgozó Thomas A. Anderson éjjel Neo néven hackerkedik, keresve a szellemet a gépben. Mert nem érzi helyén magát saját életében. Furcsa érzések gyötrik, amiktől nem tud szabadulni. Ez, és a bináris kódok közt terjedő pletykák indítják arra, hogy a maga módján nyomozni kezdjen az úgynevezett Mátrix után. Így kerül kapcsolatba Trinity-vel, azzal a hacker nővel, akibe mondhatni azonnal beleszeret, s aki elvezeti őt egy férfihoz. A magát Morpheusnak nevező, tulajdonképpeni próféta azt állítja, tudja mi a Mátrix, azonban ennek az információnak nagy ára van. Neo hezitál, majd visszakozik. Emiatt másnap ziláltan ébred, úgy érezve, csak álmodta azt, amire emlékszik. Természetesen időben rájön, hogy valójában ki a barát és ki az ellenség, s ennek a tudásnak a birtokában tér vissza Morpheushoz. Komoly döntés előtt állva végül az igazságot választja, mely megdöbbentő és ijesztő is egyben. A világ, melyben élünk, csupán egy mesterséges intelligencia által szimulált valóság - érezhetően párhuzam vonható itt a muglik memóriájába belepiszkáló mágusokkal -, amelyhez kibernetikus csatlakozókkal kapcsolják agyunkat és tudatunkat. Az embereket, mint energiaforrásokat használják, saját "fajuk" fenntartására. Úgy termesztik, majd szüretelik le őket, ahogyan a borászok a szőlőt. Kipréselik belőlük az életesszenciát, majd a már haszontalan egyedek a többieket tápláló anyag részeként végzik. Mindezt úgy, hogy ebből az emberek semmit sem érzékelnek, hiszen tudatuk a Mátrix világának foglya. "Milliók élik le az életüket öntudatlanul..."
Elgondolkodtató, nem igaz? Minden, amit valóságnak érzékelünk, az nem is létezik. Emlékeink is csupán szintetizált létünk lenyomatai. Díszek egy sűrűre szőtt függönyön, mely mögé a rettenetes igazságot rejtették azok a gépek, melyekbe egykor mi magunk leheltünk életet. Ebből a "kómából" fájdalmas az ébredés. Leválni a közös tudatról és megérteni, hogy semmi sem az, aminek egész idő alatt hittük, sokak lelkét meggyötri, gondolkodását károsan befolyásolhatja. Ennek tükrében az aurorok által előszeretettel használt memóriatörlés és új emlékek beültetése a muglikba valóban veszélyesnek tekinthető. Homonyi-Kertész Lázár, a híres magyar felejtésátok-kutató szerint az elmét befolyásoló mindennemű varázslat beláthatatlan következményeket eredményezhet. Ispotályi kísérleteket végzett a témában és megállapította, hogy az esetek több mint hetven százalékában nagyfokú személyiségtorzulást okoz, ha az alany emlékeit művi úton távolítják el, majd helyükre újakat telepítenek. Valamint az is, ha csak bizonyos részeket törölnek emlékezetéből, de az így keletkezett memóriahiányokat nem pótolják. "Az Exmemoriam varázslattal igézett személy agyának elektrofiziológiája teljes mértékben megváltozik." Ezt már a neves mugli születésű svéd tudós, Annabelle Engström állítja, aki mágikus és varázslatmentes módszereket kombinálva kutatja az elmét befolyásoló igézetek, főzetek hatásait. Értve ezalatt többek közt az emléktörlő-beültető, szerencsehozó, tudatkontrolláló, szerelmi bűbájokat és bájitalokat egyaránt. Így Valentin-nap után talán még épp aktuális ezt megemlíteni. Egyetlen szerelem sem bír ki egy tudathasadást. Vagy mégis?
Folytatása következik az áprilisi számban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése