Szentivánéj - A bolondulásé. A fantáziáé.

Egy este, amikor más se történik, csak az álmok elegye okozta károkozás a szívben.

Az alábbi versek Tőletek vannak, Nektek, avagy Tőlünk, Nekünk.

Bárányfelhők

Ló.

Egy igazi táltos paripa.

Sörénye lebben ide-oda

És teste már csak lomha kóró.

Gida.

Szerelme köré bukdácsoló

Eszetlen kis tréfamester, ó,

De szavai csak hamis igaz.

Sas.

Száll a térben mint lenge pihe

Körbe-körbe csak ne messzire

Láncát csak húzza, s szorít rajta.

Ember.

Lovat nyergelni kell az neki

Mint a gida, a fajtabeli.

Rabul ejti az ég királyát

Pusztítja azt, s a Föld virágát.

   

Gyönyörű

Az éjszaka tartja őket karjai közt

mintha harcolnának,

egymásért teszik,

még álmaikban.

Ölelő karjaikban a nyugalom,

amíg a hold fénye vetül rájuk.

Olyan, mint esőben táncolni,

vízcseppek lepte arccal.

Eltörli a fájdalmat,

többet rejt,

mindent rejt,

még nem tudják.

Egymásra találni szürreális,

mágia.

Majd felkelnek.

Majd megtudják.