2020. október 15., csütörtök

Libabőr-gyorstalpaló, avagy mit nem szabad szelleméknél

Szokások, babonák, mind úgy beférkőznek a bőrünk alá, mintha csak velünk születtek volna. Egyik nap még azt sem tudod, hogy létezik az a szó, hogy fésű (jó, oké, képzeljetek ide valami meglepőbbet), a következőn pedig már azt suttogod tovább évfolyamtársad fülélbe, hogy ha éjszakára becsúsztat egyet a párnája alá, megláthatja élete szerelmének bal könyökét. Nem hallottad még ezt? Furcsa, mert akárkit kérdeztem, csak a szemét meresztette, úgyhogy az esetből okulva íme: jöjjön pár olyan kísérteties halloweeni babona, melyek garantáltan nem közismertek. Ne most vedd le a puha bolyhos zoknit, és húzd csak vissza szépen kezed-lábad az ágy pereméről, mielőtt valami - vagy valaki - megpöcköli azt kedvesen.



Szürkületkor magányosan sétálni - pláne Halloween estéjén - nagy bátorságra vall, és bizony van pár apróság, amire nem árt ilyenkor kiemelt figyelmet fordítanod. Ha denevér reppen feléd, nagyon igyekezz fékezni reflexeidet, ugyanis ha a kis bőrszárnyú láttán-hallatán lebuksz, vagy akár csak behúzod a nyakad, számíthatsz rá, hogy régmúlt emberek csontjának tompa zörgésével füledben szaladhatsz haza. És legyünk őszinték, nincs az a hétpettyes katicabogár, akinek világjáró útjáról költött dalocska elég megnyugtató lenne, ha a ritmust két lábszárcsonton játsszák mellé.


Meghívtak, és nem tudtad, vagy akartad visszautasítani a meghívást? Gond egy szál se, a démonidézéshez úgyis kell áldoz- akarom mondani társaságban mindig jobban repül az idő. Khm. Azonban arra jól vigyázz, hogy ne érintsd meg vendéglátód házában a tükröket, ha ugyanis így teszel, szellemed-jellemed egy darabkája örökre megbújhat a házban, elhagyva téged.


Nem a legkellemesebb útvonal ugyan, de ha nem tudod elkerülni, hogy temető mellett sétálj el, akkor most aztán nagyon óvatosan osonj! Zsebeidet fordítsd ki, hogy ne költözhessen bele potyautas, de vigyázz, mert ha kiesik onnan valami, olyan árnyak vehetnek üldözőbe, akiktől virradatig nem tudsz majd megszabadulni. Beeszik magukat a lakásodba, a sarkokba, az ágy alá... Onnantól kezdve, ha neszezést hallasz a szekrényből, nem biztos, hogy egy ártatlan mumus keresi csupán szórakozását.


Október 31-én legjobb, ha nem is fésülködsz (mit gondoltál, miért olyan torzonborz minden boszorkányábrázolás?), ha azonban mindenképp muszáj, csak körültekintően tedd azt. Úgy tartják, ha a kihullott hajszálak a földre esnek, az olyan rémálmoknak ómene, melyek még a legépebb elmét is megbomlasztják. Ezt elkerülendő, tanácsos a szálakat valami magas helyre, például a szekrény tetejére tenni, és csak másnap reggel kidobni.


Sosem kellemes vendégek - tisztelet az őket szerető kivételnek -, de ha november elsején pókot találsz hálószobádban, az bizony különösképpen okot ad az ijedtségre! Ha hiszed, ha nem, valószínűleg egy elhunyt szeretted próbál ilyesformán üzenni neked. Miért? Védeni próbál, látja, hogy veszély leselkedik rád egy olyan személy képében, akiben egyébként - most kapaszkodj meg - feltétel nélkül megbízol.


Tegye fel a kezét az, aki szokott forgolódni álmában! Szerintem sokan vannak így ezzel, pedig bizony kellemetlen hónapok előjele lehet, ha november elsejének reggelén bal lábad kikandikál a takaró alól. Ha így ébredsz, megsiratod a telet, ha azonban lábad még az ágy széléről is lelóg, nem kizárt, hogy könnyeid közé vér is keveredhet.


Borzongató, csodás napokat kívánok nektek; csak megmosott foggal leheljetek a mumusok fülébe, majonézes esővízzel öntözzétek a nagypapa bundapapucsát, és ne felejtsetek el a hátatok mögé nézni, de sohasem balra, és végképp ne hétszer!




Nincsenek megjegyzések: