Kedves Doctor Who!
Hallottál a halloweeni mérgezésről? A fél suli megkattant, mert raktak az italunkba valamit vagy nem is tudom, mi derült ki végül. Én egész nap úgy láttam, hogy valami ül a vállamon, de amikor odanéztem, nem volt ott semmi. Nagyon kivoltam tőle és néha még most is megijedek, ha a szemem sarkából észreveszek valamit ott és tiszta idiótának néznek emiatt. Lesz ez majd jobb? Ugye lesz?
Trin
Kedves Trin!
Jómagam is áldozatául estem a mérgezésnek, mint sokan mások, így egyáltalán nem kell rosszul érezned magad. Amennyire a hozzáértőkkel beszélni tudtam, a hatás nem tartott tovább 48 óránál, szerencsére senkinek sem esett baja. Nyugtasson ez a tudat, valahányszor bevillan a kellemetlenség és lassanként aztán elmúlik majd a rossz érzés is. Ha gondolod, keríts egy jó kis sálat, hogy addig is beburkold vele a vállad, akkor senki sem tud kéretlenül ráülni!
Kedves Dr. Who,
kérlek segíts... Úgy érzem, hogy az egyik tanárom nagyon pikkel rám. Nem régóta tanít az iskolában, mégis sikerült már szinte rögtön a kezdetekkor magamra haragítanom, és egyszerűen minden próbálkozásomat letöri, amikor javítani szeretnék a helyzetemen!
Bármikor találkozunk, azzal fenyeget, hogy büntetőmunkára küld, vagy hogy pontot von le... Pff, mit pontot, pontokat! Már nem is merek aktív lenni az óráin, mert ha felteszem a kezem is csak gunyoros reakciót kapok, ha pedig kérdezés nélkül szólalok meg figyelembe se vesz... Így inkább lecsúszok a hátsó padban, pedig szeretnék elől ülni, és hozzászólni az órához, mert egyébként érdekel a téma.
Ön szerint hogyan tudnám megbékíteni őt?
Előre is köszönöm,
Csak egy lány
Kedves Névtelen lány!
A legcélszerűbb az lenne, ha órán kívül megkeresnéd a tanárt és megkísérelnél vele beszélni az egész témáról, az elejétől a végéig. Ha félsz négyszemközt maradni vele, kérheted egy prefektus vagy a házvezetőd segítségét, hogy biztosítva legyen egy pártatlan szemlélő jelenléte. Azt semmiképp sem ajánlom, hogy hízelgéssel vagy ajándékokkal próbálkozz; ha nagyon tartasz tőle, megpróbálhatod levélben leírni neki esetleg.
Sajnos egyik módszer sem garantálja, hogy végül sikerül is békét kötni - ha a bánásmódja változatlan vagy romlik veled szemben, bátran kérd a házvezetőd közbelépését. Nem igazságos és nem professzionális a viselkedése, így könnyen lehet, hogy nem vagy egyedül a panaszoddal, márpedig egyetlen tanárhoz sem méltó, hogy elvegye a diákjai kedvét a tanulástól.
Kedves Dr. Who!
A barátnőm folyton azt vágja a fejemhez, hogy nem figyelek rá és rengeteget veszekszünk emiatt. Hiába győzködöm, hogy ez nem igaz, nem hisz nekem. Pedig, tényleg odafigyelek rá, nem tehetek róla, hogy egyszerűen nem érdekel az, hogy milyen ruhát lát a boltban, amit meg szeretne venni. De hiszen nem veszi meg őket soha! Csak órákon át fejtegeti, hogy milyen szépek, de nem állnak jól neki. Többször elkísértem már, és szerintem mindegyik felpróbált ruhában nagyon csinos volt. Ezért is balhézott, hogy a szemébe hazudok. Tényleg velem a baj? Hogy győzhetném meg arról, hogy figyelek rá?
loverboy
Kedves loverboy!
A leírtak alapján a barátnőd magabiztossága vagy önértékelése lehet a konfliktus egyik forrása - ha nyitott a témára, megpróbálhatod megbeszélni vele, miért érzi úgy, hogy semmi sem áll jól neki, hogy nem figyelsz rá, hogy hazudsz neki. Ha sikerül civódás helyett tudatosítani, honnan fakadnak ezek a hiedelmek, sokat segíthet neki benne, hogy ne szorongjon vagy dühöngjön rajta.
A másik oldalon megtehetsz annyit, hogy egy kicsit utánanézel - nem kell szakértőnek lenned, hogy találj minden felvett ruhában valami szépet, vagy épp abban, ahogy kiemeli a barátnőd alakját, szemének színét, egyedi stílusát... Elvégre az öltözék is a kedvesedhez tartozik.
A harmadik javaslatom, hogy ne kettesben válogassatok ruhát - vagy kérd ki az egyik eladó véleményét, vagy hívjatok meg egy-egy barátot, esetleg testvért, akik alátámaszthatják az ítéleted, akiktől esetleg tanulhatsz is ezt-azt a témában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése