A jósok jósa

A jósok jósa!

Szerkesztőségünk és az én figyelmemet is különösen magára vonta egyik tanárunk, akire az iskolánk is büszkén tekint. Több éve szolgálja már a gárdánkat és most én is elé merészkedtem a kérdéseimmel, hogy jobban megismerhessük őt. No, kiről is van szó? Ő lett az év tanára négy tanéve, tehetséges tanonc is került ki a kezei alól, és tanítási módszere oly stabil, mint talán ő maga is: Huszthy Attila felelt kérdéseimre.

Először is, köszönöm hogy vállalta az interjút! Meséljen egy kicsit a gyermekkoráról!

Én köszönöm a figyelmet és a megkeresést! *Laza, fiatalos öltözetben érkezik a beszélgetés helyszínére. Farmernadrág és színben passzoló kék póló, belebújós bőr cipő, zokni nélkül, ez alkotja ruházatát. Ajkán a szinte soha el nem hervadó kedves, de ugyanakkor pajkos mosoly.* 

Kicsit izgulok, még nem adtam interjút soha életemben. *Zavartan kacarászik, mielőtt összeszedi gondolatait, hogy a kérdésre koncentráljon.*

Hol született, milyen gyerek volt?

Indiát tekintem a második otthonomnak, az ízek, az illatok, a hely szelleme a lelkembe ivódott. Megtapasztaltam a gazdagságát, de az árnyoldalait is. Mindennel együtt imádom, és sokat köszönhetek ottani életemnek, de azért magyar vagyok. Nem mintha az ember bárhol másutt nem lehetne az, akivé válnia kell, de nincsenek véletlenek. Bizonyos fokig hiszek az eleve elrendelésben, de azt is hiszem, hogy van döntési jogunk. *Észre sem veszi, máris kedvenc témájánál van. * Gyerekkor? Mint bárki másé. De még nem is nőttem fel szerencsére, és nincs is szándékomban. *nevet*

Tinédzser korában melyik varázslótanodába járt? Miért döntött a tanári pálya mellett? Nem akartam tanár lenni, sőt talán még most sem vagyok az. Ugyanolyan diák vagyok, mint akiket a padsorokban látok ülni, csak talán pár évfolyammal feljebb járok. Mindenki született valamire, van egy magasztosabb célja az életének, ami nem feltétlen világmegváltás, lehet az egy egészen apró dolog is. Én a létemmel ébresztgetni próbálok. Olyan vagyok, mint egy utcatábla. Megmutatom, hogy éppen merre jársz, aztán Te meg eldöntöd, hogy merre mész tovább. Döntési lehetőség mindig van. *Persze tudja ő, hogy nem a kérdésre válaszol, de miért is foglalkozna számára lényegtelen adatokkal.* A látnokság nem merül ki abban, hogy megmondom, hogy ez fog történni veled, aztán meg az. Ennél sokkal fontosabb annak feltárása, hogy mi az, ami idáig elvezetett, és ha rossz helyen vagy, akkor tudod, min kell változtatni. Ha például el szeretnél jutni a faluba, de eltévedsz, tudod, hogy nem a jó utat választottad. Másfelé kell menned legközelebb.

Ehhez nyújt segítséget a közlekedésben a térkép, az életben a tarot kártya vagy bármelyik másik "jóseszköz". *Kezével idézőjelbe teszi.*

Mindig szíven üt, ha valaki a tarotot lejóskártyázza. Nem. Az életünk GPS-e. Remélem érezni a különbséget.

Felkérték, vagy ön vállalta a munkát az iskolában? Milyen a kapcsolata az iskola diákjaival és tanáraival? Úgy fogalmaznék inkább, hogy kerestem a lehetőséget, hogy megvalósítsam életem magasztos célját, hogy útmutató tábla legyek, és ezáltal esetleg másokban is felélesszem a fáklya szerepet. Igyekszem önmagam maradni, fejlődni, tanulni a diákjaimtól és mindenkitől. Mindenki tanító és diák is egyszerre. Ezért érzem azt vizsgaidőszakban, hogy én is megmérettetek. Szoktak lenni víziói, látomásai? Megérzi a negatív és pozitív energiákat? Vízióim? Szinte állandóan, hacsak ki nem kapcsolom őket. Néha muszáj elszakadni a belső világtól, hogy kint élni tudjunk. Ezt minden látnoknak meg kell tanulni. A képesség amúgy jön magától, fejleszthető is, de bánni vele nem egyszerű. Sok gyakorlást kíván, meg erős idegzetet. *Nevet*

A professzornak ezúton szeretnék kívánni még sok áttanított, boldog és egészségben gazdag évet!