Állati hírek

Ködbálna, sárkánygomba, tűszivacs

Hosszú ideje kihaltnak hitt fajra bukkantak Óceániában. A ködbálna (Megaptera nebulae) a sziláscetek alrendjébe és a barázdásbálna-félék családjába tartozik, az ausztrál és amerikai vizekben fellelhető hosszúszárnyú bálna közeli rokona. Legalább száz éve nem dokumentálták egyetlen példányát sem a trópusi vizekben élő cetfélének, amelynek sajátossága, hogy nem csak rövid időre képes kiugrani a vízből, hanem hatalmas méretei ellenére huzamos ideig tud repülni is. Magányos egyedei a szárazföldre is bemerészkednek időnként. Testtömege elérheti a negyven tonnát is, hossza 14-15 méter. Különleges tulajdonsága, amelynek nevét is köszönheti, hogy elveszik a ködben, nem csak szürkésfehér színe miatt, hanem ő maga is egyfajta mágikus ködöt képez, amikor repül, így nagyon nehéz észrevenni avatatlan szemeknek. A hímek éneke azonban eloszlatja ezt a védelmező ködöt, olyankor megfigyelhetőek a vízfelszín fölött repülő egyedei. Sarah Daniels, az AMBERC (Atlantis Marine Biology and Ecology Research Centre) kutatója elmondta, jelenleg még tanulmányozzák a kihaltnak hitt faj egyedeit, bővebb leírására majd a következő félévben esedékes Underwater tudományos folyóiratban lehet számítani.

    

A függőséget okozó pszichedelikus hatású bájitalok, gombák és növények széles piacán újabb szer bukkant fel. A tölcsérgombafélék családjába tartozó sárkánygomba (Clitocybe draconis) nevét akár a streeler után is kaphatta volna. A Mangrowe-erdőben megtalálható faj kalapjában felgyülemlő sűrű, kocsonyás állagú nyálkája nem csak mérgező, de szinte mindent elpusztít, amihez csak hozzáér. Nem tudni, kinek jutott eszébe és mi módon, hogy megszaglássza az említett gombát, amelynek kénbűzös, sárkányok okozta tüzek füstjére emlékeztető tömény szagáról kiderült, hogy erősen kábító hatású és látomásokat okoz. Tudósok egy csoportja már el is kezdte tanulmányozni az említett anyagot és annak hatásait, mivel használata meglepően gyorsan terjed, elsősorban az erdőt lakó és látogató elemi mágusok körében. A szer első áldozata is megvan sajnálatos módon. America Shae tragikus halálát az okozta, hogy a nyálka szagának hatása alatt megpróbálta megkóstolni azt. Sérüléseit bűbájok és bájitalok segítségével sem tudták orvosolni a helyszínre érkező gyógyítók, csupán fájdalmait tudták enyhíteni.

  

A tűszivacs nem újonnan felfedezett faj, hanem frissen alkotott csodája a tudománynak. Amerikai kutatók egy csoportja a fajok átváltoztatással történő keresztezését tanulmányozva hozta létre a lényt, amely nevét testének szivacsos állagáról és számtalan kis tűre emlékeztető szívókájáról kapta. Olyan apró lényekkel táplálkozik, mint a bundimun, poratka, papíratka vagy a fában élő szú. Jelen pillanatban mindössze két példánya létezik csupán a houstoni laboratóriumban, ahol létrehozták. Egyelőre megfigyelik, hogy pontos leírást alkothassanak róla, de amennyiben kiderül, hogy semmi másra nem veszélyes az említett kártevőkön kívül, és a szaporítása is megoldhatónak bizonyul, nagy áttörést jelenthet a hatékony kártevőírtás terén.