Tavaszköszöntő talizmán

Mi is az a márciuska?

Réges-régen, még a mondák és regék ködébe vesző időkben alászállt a Nap szépséges leány alakját öltve a földre – tartja a román néphit. Alig tett azonban pár lépést a Nap emberi alakjában, máris elrabolta őt egy félelmetes sárkány, majd kastélyába hurcolva elzárta az emberek szeme elől, megfosztva ezzel a világot fényétől és melegétől egyaránt. Látva, mi történik a Nap hiányában otthonával, egy ifjú vitéz megelégelte a tétlenséget, és felkerekedett, hogy szembeszálljon a sárkánnyal és kiszabadítsa börtönéből az éltető Napot. Egy kerek esztendőn át kereste a kastélyt, majd amikor megtalálta, harcba szállt a sárkánnyal, legyőzte a bestiát és kiszabadította a Napot. A kemény csatát azonban ő sem úszta meg sértetlenül. Míg a lány visszatért az égre, újra magára öltve ismét eredeti alakját, a sebesült vitéz vére a kastély udvarában csak folydogált a hóra, amíg csak ki nem lehelte a lelkét. Körülötte hóvirágok nyíltak, ahol csak elolvadt a hó, hirdetve az ismét beköszöntő tavaszt és a Nap szabadulását, és úgy mondják, hogy azóta is a hős vitézről emlékezik meg minden tavasszal a román nép összefűzve egy vörös és egy fehér cérnaszálat a vitéz vére és a hóvirág jelképeként.

A tavasz az újrakezdés ideje, amikor ember és természet egyaránt újjáéled, maga mögött hagyva a telet. Számos kultúrában felfedezhetőek olyan rítusok, amelyeknek célja, hogy lezárják ezt a sötét, hideg évszakot, és ezzel egyidejűleg elűzzenek minden rosszat. A Balkán régióiban sincs ez másképp, legyen szó farsangtemetésről vagy éppen olyan talizmán adományozásáról, amely majd az új időszakban távol tartja a gonoszt. Ugyan a márciuska mára többnyire csak kedves kis tavaszváró ajándéknak tűnhet az emberek szemében, ez a kis ékszer a még mindig a hagyományos védelmező talizmánok egyike.

A márciuska – román nevén mărțișor – apró, piros és fehér színű cérnaszálakból sodort zsinegre fűzött kis ékszer. Eredetileg érmét vagy négylevelű lóhere alakú medált fűztek a cérnaszálakra, mára azonban a medálok tárháza végtelen, és a március elején vásárokon felbukkanó árusoknál hóvirágtól katicabogáron át kiscicáig bármilyen alakú márciuskát vásárolhatunk. 

Az ékszert a közeledő tavasz szimbólumaként adják a férfiak a nőknek  tavasz kezdetén, általában március elseje és nyolcadika között. A megajándékozott nők aztán a ruhájukra tűzik a márciuskát, szívükhöz közel viselve azt, egészen a hónap végéig. Március elteltével az ékszert gyümölcsfák ágára szokás akasztani. 

A márciuska adásának szokása egyébként bolgár vidékeken is felfedezhető, ott azonban az általuk martenitsának nevezett ékszert csak addig viselik, amíg a talizmánnal megajándékozottak a tavasz hírnökeinek tekintett fecskét, gólyát vagy virágzó gyümölcsfaágat nem látnak.  

Ami a márciuska eredetét illeti, a már idézett mitikus magyarázaton túl elmondható, hogy meglehetősen bizonytalan. Egyes kutatók szerint római eredettel bír, és egyenesen Mars istenhez kötődik, a cérna vörös szála így a háborút, a fehér pedig a békét jelképezi. Mások azt állítják, hogy inkább a trák és dák hagyományok nyomát őrzi, így inkább a termékenységet és az újjászületést jelképezi. Néhány régióban úgy vélik, hogy a márciuska fonala az év 365 napját jelképezi, és mint ilyen, minden kettősségét is megragadja, legyen szó fény és sötétség, hideg és meleg, tél és nyár vagy élet és halál párosáról. Ezeken a vidékeken az sem ritka, hogy vörös és fehér helyett fekete és fehér gyapjúfonalat használnak az elkészítéséhez.

Az eredetét övező viták ellenére azonban egyetlen dolog minden régióban közös a márciuskát illetően: viselői szerint talizmán, amely távol tartja a gonoszt. Mi több, ezt még a varázstalanok is rendületlenül hiszik, nem beszélve a mágusokról, akik számtalan esetben látják el különböző védőbűbájokkal a szeretteiknek ajándékba adott kis ékszereket, így azok nemcsak egy mitikus gonosz ellen védenek, hanem alkalmanként akár rontások, átkok ellen is hatékonyak lehetnek. Nem is csoda hát, hogy ma már nemcsak a románok és bolgárok ajándékoznak egymásnak márciuskát, hanem a szokást ismerő más nemzetiségű varázstalanok és mágusok is, egyre nagyobb számban. Ha valamely varázstárgyboltban ilyen kis ékszerre akadunk március folyamán, ne habozzunk ajándékba adni a számunka fontos embereknek mi sem. Apró kis figyelmesség, amelyről sosem tudni, mikor is jön igazán jól.