2014. szeptember 15., hétfő

Bogárimádat cukifaktorban mérve

Kevin F. Rohr a reflektorfényben


Minden hónapban választotok két embert, akire kíváncsiak vagytok, most pedig Kevin F. Rohré a megtiszteltetés egyik fele, így vele készítettem interjút. Sokan nem tudják, hogy ki ő, vagy információik nem pontosak, én azonban igyekeztem a legégetőbb kérdéseknek utánajárni. Eddig csak arról ismertük az eridonost, hogy mindig fülig ér a szája, bohókás és kedves, valamint odáig van a rovarokért, én azonban egyéb dolgokat is megtudakoltam, csak hogy tágítsuk a látókörünket. Lássuk hát, vessük bele magunkat a cukormázas rovartengerbe!

Miért döntöttél a Bagolykő mellett?
*megvakarja a fejét* Hát... Németországban tanultam, de Leonieval ide írattak be minket. Volt néhány vicces jelenet, amit az ottani igazgató nem annyira értékelt. De amúgy jó itt, tényleg, az öreg Wickler gróf bácsi még mindig nem tudja, hogy miért tört el alatta... mert láttam, hogy egy diák volt *elvörösödik*

Ezek szerint elég jó viszonyt ápolsz Leonie-val. Sosem fordult még elő, hogy összekaptatok volna valamin?
Persze, együtt ugrándozunk a folyosókon... vagyis mostanában keveset látom, mert állítólag fiúja van. Szemétség, hogy kevesebbet foglalkoz... ö... 
Néha hajbakapunk, szó szerint, ilyen-olyan dolgokon. De nem sokáig, szóval nem tartjuk számon ezeket. *vigyorogva vállat von*

Leonie-t nem zavarja a rovarok iránti rajongásod? Úgy értem, a legtöbb lány ettől kimenekül a világból...
Nem mondta még sosem, hogy zavarná, és meg szokott lepni ezzel-azzal. A múltkor is hozott egy zsák legyet. Igen, ezt én is tapasztaltam, de van pár, akinek meg tetszik. *még jobban elvörösödik*
Te is szereted a madárpókot, igaz? Mutassak egyet? *csillogó szemekkel néz*

Nos, khm... Ez aranyos a testvéredtől, én viszont, ha nem haragszol, kihagynám a póknézegetést. *kényszeredetten elmosolyodik* Viszont említetted, hogy van, akinek ez tetszik. Mondanál erről többet kérlek?
Nem haragszom ám! *mosolyog* Nemrég Médi fején landolt az egyik, és neki például nagyon is tetszett! Sőt, utána még el is mentünk vízipókokat nézni a medencéhez! *mondja büszkén* Ja, és Alegriának is nagyon tetszenek, meg még biztos sokaknak, például Lucának is, mert mondta.


És akad olyan lány, aki neked tetszik?
*rákvörös lesz* Ö, hát, biztos van, de mivel én biztos nem tetszem neki, így mindegy. *tördeli az ujjait*

Csak nem Alegriára gondolsz? Kedves lánynak tűnik és úgy tudjuk, hogy titeket gyengéd szálak fűznek egymáshoz. Vagy tévednénk?
De, sokat gondolok rá is, mert nagyon kedves lány! *ezeregy wattos vigyor* Minket? Dehogy is, még csak az kéne! Leandro, vagy Leonardo... izé, bocs Alegria, ha olvasod... biztos kinyírna, ha ilyesmi lenne. *beharapja az ajkát*
Biztos, hogy nem szereted az óriástücsköt? Még répát is eszik, és alig tíz centis... vagy tizenkettő... nagyon kis cuki! *a jobb füle tövét vakargatja hátulról, a bal kezével*

Nos, remélem, hogy megtalálod a számodra megfelelő lányt, még akkor is, ha az nem Alegria. *elmosolyodik* Egyébként nem szeretem, de megnézem, ha nem engeded a közvetlen közelembe. *megadóan bólint* És akkor ennyi is lett volna, köszönöm a válaszokat!
Én is remélem, mert nem ér, hogy Leonie állítólag bepasizott, felháborító, amúgy is! *azért mosolyog*
Tényleg? De cuki vagy már! Akkor mindjárt hozok neked egyet, és ha tetszik, megtarthatod. *felugrik*
Én meg a kérdéseket, és, hogy itt lehettem veled! Kössziiiiii! *megöleli a lányt hirtelen, majd fütyörészve, ugrándozva távozik, miközben a zsebéből néhány sáska reppen ki*

Nincsenek megjegyzések: