Jégről kapott lendülettel a gyengélkedőre - Beszélgetés Thorsten Löwenherzcel

Néhány hete csupán annak, hogy megérkezett közénk, s máris minden sportoló diák hozzá szeretne bejutni. A gyengélkedő új sztárja nem kisebb ember, mint egy valódi jégkorong legenda. Thorsten Löwenherz, a profi hokijátékosból gyógyítóvá avanzsált kolléga a mai interjú alanyom, akit reményeink szerint ezek után nem csak azok fognak felismerni a tanoda folyosóin, vagy épp Bogolyfalva utcáin, akik szeretik és figyelemmel követik a sportot.

Köszönöm, hogy elfogadta a felkérésemet és időt szakított erre az interjúra. Kezdjük is rögtön az elején: hogy érzi magát városunkban? Van esetleg korábbi kötődése Bogolyfalvához vagy a tanodához?
Még ismerkedem vele. Bécshez és Székesfehérvárhoz, de még Klagenfurthoz mérten is roppant kicsinek tűnik. Szomorú tény, hogy korcsolyapálya csupán ideiglenesen van, és bevallom, az a téves elképzelésem volt Magyarországról, hogy ez a millió stadion országa, ám nagy bánatomra itt nincs egy szál stadion sem még. Mindenesetre a munkám főként az iskolához köt, és a kastély egészen otthonosnak tűnik. Emlékeztet a családi fészkünkre, noha az csak a Löwenherzeknek ad otthont, nem egy egész oktatási intézménynek.

Mi vitte Önt, az aranyvérű, nemesi sarjat arra, hogy előbb profi sportolóként jég-korongozással, majd gyógyítással foglalkozzon?
Az érdeklődés? Ausztriából származom, Svájcban tanultam, és mindkét országban eléggé közkedvelt sport a jégkorong. A világbajnokságon is elég előkelő helyet foglalnak el a ranglistán, bár tavaly Ausztria éppen lecsúszott az IA-ba a főcsoportból, de ezt tekintsük úgy, mintha meg sem történt volna. Idén már ismét a világbajnoki címért versenyezhetünk Finnországban. A Herzbergben a kviddiccsel is ismerkedtem őrzőként, de sokkal otthonosabban érzem magam a jégen, mint a levegőben, szóval ez hamar eldőlt a jégkorong javára. A gyógyítás meg tulajdonképpen ebből fakad, sportolókkal foglalkozom, teljesítményfokozással és rehabilitációval, mikor mire van szükség. Kicsit idejekorán voltam kénytelen visszavonulni a köszvényem miatt, de ez nem akadályoz meg abban, hogy továbbra is a sport bűvkörében maradjak, hogy úgy mondjuk.

 

Családja mit szólt hozzá, hogy ezeket a hivatásokat választotta arisztokrata létére?
Apámat nem sok minden érdekli, a gyerekeit is beleértve, anyám pedig mindig támogatott minket, bármibe is fogtunk. Azt hiszem, kicsit csalódottan vette tudomásul, amikor a ZAG-ot követően továbbtanulás helyett a sportot választottam, de ezt pár éve bepótoltam, amikor lediplomáztam a bécsi mágusegyetemen gyógyításból.

Egyébiránt családneve igen beszédes. Ön valóban oroszlánszívű?
Naná. *kacsint egy széles mosoly kíséretében*

Akkor adja is magát a következő kérdés, amire sok női olvasónk bizonyára kíváncsi, hogy ezt az oroszlánszívet elrabolta-e már valaki, vagy szabad préda?
Óh, ez vicces *elneveti magát* Nem, nem rabolták el. Csak a bátyámat sikerült időben kiházasítani, én szeretem a szabadságomat.

 

Ez a jellemvonása igen becsülendő, főleg ha egyéb más jó tulajdonságokkal párosul. Úgy tudom azokban az intézményekben, ahol tanult, nem igazán volt házakra bontás. Viszont nálunk van, így érdekelne melyik iskolai házba osztaná magát, ha úgy adódna?
Nem annyira ismerem még a házakat, de az alapján, amit eddig láttam, azt mondanám, hogy feltehetőleg eridonos lettem volna.

Egy elvben eridonosnak sok fölös energiája szokott lenni. Gondolom önnek is akad, tehát: mivel szeret szabadidejében foglalkozni egy igazán sportos orvos?
Szívesen vagyok kint a szabadban a kutyáimmal, korcsolyázni imádok, túrázni is, szívesen utazom, gyakran látogatom meg a családom Karintiában vagy éppen a nővéremet Párizsban.

Szerettei és lakóhelye hiányát tudta már valahol nálunk pótolni?
A Mennydörgő utcában találtam egy kellemes kis fészket, amit a nővérem segített otthonossá tenni. Ami azt illeti, ott található a magánrendelőm, ha valaki az iskolán kívül szeretné igénybe venni a szaktudásomat, akkor ezt megteheti a Mennydörgő utca 33. alatt. Bocsánat, 33/A egész pontosan.

A gyengélkedőn és az iskola falain kívül hol találkozhatnak önnel a tanulók?
A diákok is kereshetnek a Mennydörgő utcában nyugodtan, bár érdemes egyeztetni velem előre, hogy mikor tartózkodom otthon. Alapvetően azonban a gyengélkedő a fő tartózkodási helyem, az általános ügyeleten ugyanis osztozom az iskola már ismert gyógyítóival. Emellett pedig ahogy azt már mondtam, egyeztetést követően a rendelőm ajtaja is nyitva áll bárki előtt. Jelen pillanatban még a korcsolyapályán is könnyű belém botlani, de azt már nem annyira szakmai minőségben azért, ott legfeljebb a jégen siklani taníthatok meg embereket, ha erre van igény.

Végül felteszem önnek is jól megszokott záró kérdésemet, ami a következő: ha tűz ütne ki az otthonában és feltételezve, hogy már mindenki kijutott, mi az az egy dolog, amit még kimentene?
A pálcámat, minden más könnyedén pótolható.

 

Bízom benne, hogy ezt sohasem kell majd kiderítenie Thorsten Löwenherznek, az ex-profi jégkorongozónak, akinek élete mostantól teljesen új jégen siklik tovább, amihez sok erőt és kitartást kívánok. A diákoknak pedig csak azt tudom javasolni, hogy forduljanak bizalommal a Bagolykő Mágustanoda legújabb gyógyítójához. Különösképp akkor, ha sérülésüket kviddicsezésből, vagy a sajnos csak ideiglenesen nyitva lévő korcsolyapályán való csúszkálásból szerezték.