Fényesre polírozott játékautó, szerző által dedikált regény, kézzel festett játékkocka, faragott kisróka, kézzel varrt plüsskatica - nincs két egyforma ajándék. És bár újra és újra hangoztatjuk, hogy az ünnepeknek nem elsősorban a pénzről, dobozokról és csomagolópapírba bújtatott plüssmackókról kell szólnia, végül mindig készülünk valami aprósággal szeretteinknek - mert jól esik látni az arcukra kiülő boldog mosolyt. A Boszorkánykonyha e havi cikkében olyan finomságokat hoztunk el Nektek, amelyek elkészítése nem igényel különösebb beszerző körutat, sem képzettséget. Csupán egy szabaddá tett délután, némi türelem, figyelem, és hamarosan azon kapjátok majd magatokat, hogy el is készültetek mindennel, amivel szerettetek volna. Íme hát egy - ebben a formában - kevésbé népszerű édesség, amivel meglepheted családtagjaidat, barátaidat, kollégáidat vagy egyszerűen csak saját magadat.
Kávé? Kávé. Hány háztartásban hangzik el ez a párbeszéd reggelente? Délben... Este... A legtöbben oda és vissza vannak ezért az italért, és mindenért, amit vele ízesítenek, legyen az sütemény, csokoládé, vagy éppen cukorka. A szóban forgó apróság másik fontos alkotóeleme a csokoládé, és a meglepetés - egyik jobb, mint a másik, nem? A koncepció mindemellett végtelenül egyszerű: csokoládéburokba zárunk egy tasak instant kávéport, hogy aztán ezt forró vízbe/tejbe pottyantva figyelhessük, ahogy szépen felolvad. Ezt persze ízlés szerint sokféleképp csavarhatjuk: rejthet a kis csokigolyó kakaóport, fahéjas cukrot, mézet is, figyelembe véve az ajándékozott ízlését. Talán éppen ez a sokszínűség a legszebb az egészben. Elkészítéséhez nincs szükségünk másra, mint jó minőségű, finom csokoládéra, félgömb alakú formákra, és minden belevaló jóra.
- A csokoládét típusától függő hőmérsékleten vízfürdő felett megolvasztjuk.
- A kiválasztott formákba csorgatjuk úgy, hogy jól fedje a forma oldalát is, majd fejjel lefelé fordítva, rács fölé téve hagyjuk lecsorogni a felesleget.
- Ha megdermedt, vigyázva kipattintjuk a formákból.
- Serpenyőt melegítünk kis lángon, majd félrehúzzuk, hogy csak langyos legyen a felülete, nem forró. A formát peremével lefordítva ráhelyezzük egy-két másodpercig, amíg a perem simára olvad, majd félretesszük.
- A már simára olvasztott félgömbökbe beleszórjuk a választott meglepetésünket - ez lehet kávé, kakaó, fahéj, mini pillecukor, sőt, akár egy csokibékát is ráterelhetünk, ha vagyunk elég türelmesek
és szadistákhozzá. - Ha elégedettek vagyunk a töltelékkel, megolvaszthatjuk egy másik félgömb peremét is, és amint az is simává válik, késlekedés nélkül ráilleszthetjük a már megtöltött félhez. Gyengéden összefogjuk, amíg a csokoládé össze nem dermeszti őket, és kész is!
Ha a gömböcöket csinos papírba csomagoljuk, akár fenyődíszként is fára aggathatjuk - különösen nagy lesz a meglepetés, amikor valaki nem a tűlevelek alatt, hanem között bukkan rá a nevével fémjelzett gömböcre.
Természetesen további minőségében is szabadon variálható: gömb helyett készíthetünk csillagokat, virágokat; belsejébe elrejthetünk bogyókat, gyümölcsöket - csak ebben az esetben ne feledkezzünk meg a tartósító bűbájokról! Apropó bűbájok... A kinézetről nem véletlenül nem esett eddig szó, legyetek kreatívak! Pálcával könnyebb vékony csokicsíkot lebegtetni a felületre, így akár egészen szép, csavaros formákat is létre tudtok hozni egészen kevés gyakorlással. Egy próbát mindenképpen megér, nem?
Extra tipp: Tegyetek el egy tartósító bűbájjal kezelt dobozzal jövőre, és ha elég feledékenyek vagytok, egy év múlva simán okozhat kellemes meglepetést egy megcímzett dobozka a szoba sarkában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése