Amikor az élet rohamtempóra kapcsol

Daróczy Konrád decemberben érkezett az iskola mellett található város, Bogolyfalva vezetői székébe. A hirtelen jött változást a lakosság vegyes érzelmekkel fogadta, mostanra azonban tagadhatatlan, hogy rengeteg előnnyel járt a férfi felbukkanása. Interjúnkban egyesül a múlt, a jelen és a jövő.

Pár hónap már eltelt a beiktatása óta, mégis, szeretném megkérni, hogy kicsit emlékezzen vissza a decemberi körülményekre. Mennyire volt könnyű helyzetben az induláskor?

Bármennyire is hihetetlen, a faluban uralkodó állapotok tarthatatlanok voltak. A Bogolyfalvi Tanács tagjai jószerével már nem is tartózkodtak Magyarországon, a Hivatal útvesztői megkeserítették a lakosok mindennapjait, illetve választási csalás gyanúja merült fel - természetesen alaptalanul. A legnehezebbnek talán az bizonyult, hogy az emberek elfogadják az elődöm távozását és esélyt adjanak annak, hogy valaki más, egy új szellemiséggel vezesse a falut.

Ki vagy mi volt az, ami igazán megnehezítette az elindulást?

Nem tudnék konkrét személyt mondani, de ha jól emlékszem, az Edictum is lehozta a Hivatal épületének megrongálását. Bár egyébként is renoválni terveztük, így ez tulajdonképpen nem mondható jelentős hátránynak, meg kellett sürgessük ezt a folyamatot.

Ami nagyobb feladatnak ígérkezett, az a megfelelő Tanács felállítása. Hosszas jelentkezési procedúra ment végbe, melyet indokoltnak tartottam. Mivel velük kell jobbá tennem a települést, feltétlenül szükségesnek ítéltem meg a szakmai hozzáértést, valamint az agilis, megbízható személyiséget. Ismerniük kellett a helyieket és a szokásokat, lévén én magam jobbára még most is csak vendégnek vagyok mondható. Szerencsére az akadályokat sikeresen vettük és az elmúlt időszakban több jelentős változtatást is eszközöltünk.

Ha már szóba került a tanács, bemutatná pár szóban a most Ön körül lévőket? Mennyire gördülékeny a munka? Úgy érzi, hogy sikerül a realitás talaján maradniuk?

Mi sem természetesebb. Jelenleg a pénzügyekért Alfred Nathan Declaire felel, aki kockázatelemzőként dolgozik és számtalan nagy céget találunk az ügyfélkörében. Teljes mértékben alkalmasnak ítéltem meg az anyagi likviditásunk stabilizálásnak folyamatában, hiszen rengeteg beruházás áll még előttünk. Oktatással kapcsolatban Emily Dorothea Fisher az illetékes, frissen diplomázott országunk neves egyetemén, illetve már évek óta részese a Bogolyfalva mellett lévő Tanoda tanári karának, s úgyszintén tanít kis városunk előkészítőjében. Dr. Adrian Black sem mostanában kezdte meg orvosi praxisát, szerves része a település életének, így nem is lehetett kétséges, hogy a jelentkezését elfogadjam. A szociális ügyeket sem hagyhatjuk pamlagon heverni, a falunak ebben Mester Adrián Dominik nyújt támogatást. Azon túl, hogy pszichológusként ismerős lehet a neve sokaknak, az elmúlt években foglalkozott hátrányos helyzetű emberekkel is, ami ezen pozíció betöltése esetén kulcsfontosságú, hiszen a krízishelyzetben lévő lakosaink számára hatékony és ösztönző akciótervet kell felállítanunk. Az idegenforgalmi ügyeket én eleinte két fő részre szedtem, azonban e két rész felügyeletét végül egyetlen hölgy kezébe adhattam, ez pedig Blair Salomé Crawford. Rendezvényszervezőként végzett, remekül ért az emberekhez és neves események megvalósításakor is többször felmerült már a neve. Végül, de nem utolsó sorban nem oly rég találtuk meg a Tanács utolsó tagját, Machay Menta Sonját, aki beruházásainkért és közügyeinkért felel majd. Noha még nincs túl sok gyakorlata, ezidáig az akadályok nem szegték kedvét: sikeresen véghez vittük Hivatalunk felújítását és átszervezését, illetve több, más jellegű fejlesztést is már útjára indított.

Valamint, ha ennyire összeszedett és jól megválogatott csapatba érkezik az ember tapasztalatlanként, könnyen és gyorsan tud fejlődni. Ez akkor máris az egyik szembetűnő változás, hiszen az előző vezetés inkább a tenni akarást szorgalmazta, itt viszont a tudás és a tapasztalat is nagy szerepet játszik. Említette a hivatali átszervezést, illetve a várossá válást is. Kezdjük talán az utóbbival, hiszen az eredményez minden továbbit. Hogyan jött a gondolat, hogy várossá váljunk és milyen út vezetett idáig?

Mint azt bizonyára Önök is tudják, Bogolyfalva már évek óta terebélyesedik. Olyan specifikus üzleteink és vendéglátó egységeink vannak, amelyek a városokra jellemzőek, ezen felül sokan költöznek ide. Ezt a fajta bővülést a Bagolykőnek is köszönhetjük, természetesen, hiszen sokan döntenek úgy, hogy az iskola mellett telepszenek le. A szokás hatalma egészen eddig röghöz kötött minket, mivel településünk nevéből is az cseng vissza: falu. Mi azonban úgy véltük, hogy a város cím megszerzése nem eredményezi nevünk megváltoztatását, ráadásul bizonyos előjogokat is biztosít számunkra. Teret kaptak a komolyabb minisztériumi támogatások, gondolkodhatunk nagyobban, ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a hely a lakosaival hasonló ütemben fejlődjék. Így hát indítványoztuk, hogy megkaphassuk az új címet, amelyet hihetetlen gyorsasággal nyertünk el - bizonyára nem csak mi láttuk úgy, hogy elérkezett az ideje ennek a lépésnek.

A változás milyen pozitív hatásait érezhetik meg a lakók és Bagolykőbe járók, akik szabadidejük jó részét a faluban töltik el?

Az első és legfontosabb, hogy az ügyintézésünk lényegesen gördülékenyebb lett. Falusi legendák terjedtek a Hivatal útvesztőivel kapcsolatban és többször kifogásolták az ügyintézés gyorsaságát is. Hála várossá válásunknak és kiemelt szerepünknek az ország életében, egy helyett már három kandallón keresztül közlekedhetnek hivatalnokaink, így nem kétnaponta egyszer kerülnek továbbításra az ügyek, hanem egyetlen nap alatt - ezek számától függően - akár háromszor-négyszer is. Akinek dolga akad, nem kell többé elveszetten bolyongania az épületben, a személyzet, illetve az átalakított elrendezés és táblák segítenek eligazodni. A bővülésünkkel több alkalmazott is felvételre került, így a várakozási idő is jelentősen lecsökkent - többé nem kell órákat ücsörögniük az embereknek, hogy eljárást kezdeményezzenek, a csúcsidőben is legfeljebb negyed óra türelmi időt kell eltölteniük.

Persze ez csupán a töredéke azon előnyöknek, amelyeket élvezhetünk. Már jó ideje kérik a falu lakosai, hogy építsünk, nyissunk meg több utcát, bővüljenek az üzletek, foglaljunk el nagyobb teret. Örömmel tudatom, hogy ez be fog következni. Megkezdtük a negyedik Társasház felhúzását az új utcában, amit egyelőre több védő- és láthatatlanná tevő bűbájjal intézünk, így biztosíthatjuk az itt élők nyugalmának zavartalanságát.

Reményeink szerint a közeljövőben kiírásra kerülő pályázatok közül az oktatási rendszerünket felpezsdítőeken is részt vehetünk. Feltett szándékunk, hogy a falu anyagilag is segítse a Tanodát, hiszen értesültünk az egyik ház tornyának ismételt leomlásáról. Ha bizonyos terheket átvállalhatunk, akkor az ezáltal megtakarított összeget a tanulmányi felszerelésekre, még több diák fogadására és a környezet szépítésére fordíthatják.

Tervben van esetleg egy olyan rendszer, ami lehetővé teszi az itt élők számára, hogy részt vehessenek például az egyetem egyes kurzusain anélkül, hogy kilépnének a városból? Gondolok itt a kismamák képzésére, vagy az idősebb korosztály átképzésére. Lehet-e ilyen jellegű összefonódásra számítani a jövőben?

Abszolút. Felmerült egy-két ülésen ez a kérdés, de egyelőre nem foglalkoztunk vele mélyebben. Mindenképp fontos problémakör a kismamák és anyukák visszaintegrálása a munka világába. Átképzésre ugyan eddig is volt lehetőség, a távoktatás jelenleg nem megoldott. Levelező szakon természetesen lehetséges a képzések elvégzése továbbra is, de nem valószínű, hogy az AMS-nek lesz kihelyezett campusa Bogolyfalván vagy egyéb módon kiküszöbölnénk ezt az akadályt a közeljövőben. Most a Bagolykővel való szorosabb együttműködésre fókuszálunk, a felnőttképzés egy távlati terv.

A támogatáson kívül másabb jellegű együttműködésre is lehet számítani? Ha igen, hogyan kell ezeket elképzelni?

Mindenképp szeretnénk továbbra is teret engedni az iskolai programoknak. A DÖK a vezetésen keresztül kérte már engedélyünket, mi pedig szíves örömest adtuk meg. Bízunk benne, hogy a város ezután is ugyanolyan remek helyszínként szolgál majd a diákönkormányzat eseményeihez.

Van egy másik, szintén nagyobb volumenű tervünk, miszerint lakhatási támogatást biztosítunk a diákoknak. Sokan az alapképzés elvégzése után függetlenedni szeretnének, mi pedig érdekeltek vagyunk abban, hogy ezt Bogolyfalván tegyék. Több diákmunka lehetőséggel bővült a település kínálata, a Hivatalban is igyekszünk minél több ügyet kiszervezni a tanulók részére, illetőleg gyakorlatot biztosítani a számukra. Úgy vélem, az elmélet mit sem ér tapasztalat híján, éppen ezért szorgalmazom az ez irányú szorosabb együttműködés kialakítását.

Korábban a hivatal, az aurori kirendeltség és a művelődési ház egy épületben kaptak helyet. A szétválást a várossá nyilvánítás tette szükségessé, vagy korábban is tervben volt már a bővülés, átszerveződés?

Az első megvalósítandó feladataim között tartottam számon. Azzal, hogy egy épületben volt minden, tulajdonképpen labirintussá tettük azt, nem csoda, hogy a betérők eltévedtek. Az iratok könnyen vesztek el, az egész intézmény egy átjáró házzá vált. Ezt mindenképp meg kellett szüntetni. Sok mindent elárul, ha még a polgármester is eltéved a saját hivatalában. *elmosolyodik* Szerencsére ez a probléma már semmis, az utóbbi időben jó visszajelzéseket kaptunk, ami megerősít abban, hogy valóban sürgető intézkedést hoztunk.

Az interjú során említette a további beruházásokat, illetve a település bővülését. Mikorra ütemezik ezek megvalósítását, és lehet már tudni valamit a folyamatban lévő pályázatokról, vagy egyelőre nem szeretne semmit elhamarkodottan kijelenteni?

Jelenleg zajlik az új utca megnyitása, illetve a negyedik társasház felépítése, ez úgy vélem, talán túl sok információ is egyszerre. *ajka ismét ívesen görbül felfelé* Nem sietünk el semmit. Még tavasszal szeretnénk átadni, hogy minél hamarabb költözhetővé váljon, az ez utáni terveinkről azonban egyelőre nem szeretnék nyilatkozni. Hová lesz így a meglepetés?

*Ajkai önkéntelenül is mosolyra húzódnak, az első mosolynál próbálta megállni, de a másodiknál már sajnos nem tud nem összemosolyogni a megnyerő vezetővel.* Igaza van, a meglepetés mindig örömmel teli várakozással tölti el az embereket. Alig várom, hogy újra találkozhassunk, és újabb kérdéseket tehessek fel Önnek.

Én is várom kisasszony. *mosolya továbbra is kacéran ül arcán* Köszönöm az interjút.