2019. november 15., péntek

Őszi versek nektek

Levélhullós rímes szösszenetek, amik tollam végéből szöktek...


Kis Őszi Ének

Fura egy ősz, ilyet még nem éltem,
Nyári napmelegen sütkérezhetek,
Néznek meredten a fecskék:
Hé, hova szökött az ősz idén?
Menjünk, vagy ne? – tanakodnak
a gólyák. Hová lett Őszapó? –
Egyre csak ezt fújják.


Gesztenye-mosoly

Hull a fáról a levél, a gesztenye
se kímél, ha megérik, hadd essen,
csak ne a szegény fejemre!

Kis diákok apró arcán lelkes
mosoly virít, markában gesztenye,
melyből majd órán baba lesz.

Izzik már Galagonya ruhája, veres,
mint a vér, ha kiserken, s a kis cinege
is szorgosan szép cipőt keres.


Szellem(m)ámor

Közeleg az éj, rémséges egy éj,
Sok múltbéli árny közöttünk kísért.
Ki tudja, ki sejti, miért
hogy itt maradtak,
csak az biztos, hogy ma
Fura lények nagy ricsajt csapnak.
Vámpír kezében felirat: táplálék
Önként jelentkezését
várja,
Ki kopog, mi kopog: odakint hollók
operája.
Boszorkányok hada lepte el az éj
egét,
Ó, bár álom volna az egész…

Nincsenek megjegyzések: