2019. február 15., péntek

Igaz szerelem

 Interjú egy öreg hölggyel


Egy ötven évig tartó szerelem, amelyet sem a szülők, sem a bonyodalmak nem fakítottak meg... Bár az élet sok akadályt gördített feléjük, csendben és büszkén tűrtek mindent, és ezért az égiek két szerető gyermekkel is megajándékozták őket. Sajnos a férfi már elhunyt, de még mindig lehet érezni azt a nyomot, amelyet szerelmük hagyott a világban.

Az én Monthy-m! Nagyon szeretett engem, és mindig megünnepeltük e nemes eseményt! - meséli lapunknak egy idős özvegy hölgy, Betty Shackman.

Mrs. Shackman, meséljen nekem kérem, önök a férjével hogyan ünnepelték a szerelmesek napját?
Egyszer így, egyszer úgy kedvesem - neveti el magát a hölgy. - Általában elmentünk a helyi moziba - ugyanis egy mugli faluban éltünk -, és megnéztünk egy romantikus filmet, azután egy vacsora után meghitten és nyugodtan aludni mentünk.

Hogyan találkozott Monthyval?
Egy iskolába jártunk, és egyszer régen moziban voltam az egyik barátnőmmel. A film közben egyszer csak odajön egy fiú, kezében egy csomag nápolyival és megkérdi: "Leszel-e a barátnőm?" Ránézek a barátnőmre, ő pedig kuncogva bólintott. Én erre csak ennyit mondtam: "Két zacskóért a tied vagyok!" Régen mindig felénk járkált, és füttyentett nekem. Nagyszüleimnél éltem, drága nagyanyám pedig mindig seprűvel kergette el szegényt.

A tanulmányaik után milyen volt az életük?
Sokat szenvedtünk ezért a szerelemért, ugyanis 15 éves koromban meghaltak a nagyszüleim egy balesetben, én pedig szívtelen szüleimhez kerültem. Monthy mugli volt, ezért tiltottak tőle. Én akkor is szerettem, ezért 18 éves koromban elzavartak otthonról. Megesküdtünk, és elkezdtük élni az életünket.


A férje tudta, hogy ön boszorkány?
Igen tudta, ugyanis a lakodalom előtt elmondtam neki. Csodálkozott rajta, de kacagva megjegyezte, hogy biztos „elvarázsoltam”.

Sokat veszekedett a férjével?
Annyira azért nem, de minden házasságban vannak viták. Mindig azon veszekedtünk, hogy ő megállás nélkül dolgozott, szegény uram ebbe bele is halt. Én pedig itt maradtam egyedül.-. No, de az élőkre kell gondolni és az unokáim bearanyozzák a mindennapjaimat.

Mit üzenne a szerelmeseknek?
Leginkább azt, hogy mindig szeressék egymást és ha össze is vesznek, estére lefekvéskor béküljenek ki mert ki tudja, mit hoz a holnap!

In memoriam: Monthy Shackman (1940-2016)

Nincsenek megjegyzések: