Edictum

A több lábon álló piros mestertanonc

- Ardai Tánya -

Az Ardai név már méltán híres a Bagolykő Mágustanoda falai között, ám talán kevesebbet hallunk az idősebbik testvérről, mint a fiatalabbról. Éppen elég érdekes pedig az ő személyisége is, hiszen az Eridonban tanuló mestertanonc mára már egyetemista és óvónéni is egyszerre. Több területen kell helytállnia, és ez bizony nem egyszerű még egy ingázáshoz hozzászokott, utazgatásban felnőtt nőnek sem. Nézzük, Ardai Tánya hogyan bírja a gyűrődést.

Mestertanonc, az eridon prefektusa, egyetemista és még óvónéni is vagy. Mégis hogy bírod ezt a sok mindent? Esetleg valami bájitalt használsz?

*felnevet* Nem, szó sincs ilyesmiről. Igazából elég nehezen bírom, de próbálom ezt leplezni. Meg amúgy is mindig van, aki segítsen nekem, úgyhogy sosem vagyok egyedül, közösen pedig mindig könnyebb megoldani a felmerülő problémákat.

Életed melyik szeglete számodra a legfontosabb? Ami valamiért előnyt élvez a többivel szemben?

Az öcsém. Ő a legfontosabb számomra, és tényleg bármit megtennék érte. Akár még a Bagolykövet is itthagynám, bár félreértés ne essék, szeretem ezt a helyet. Legutóbb például elmentünk együtt kirándulni. Csak mi ketten. Kicsit kalandosra sikeredett, de a sok dolog mellett legalább volt egy kis időnk is egymásra.

Hogy sikerült a beilleszkedés a kastély lakói körében? Hiszen, ha jól tudom, eddig magántanulókként "vándoréletet" éltetek öcséddel.

Én régóta vágytam már ide. Minden félévben el kellett jönnünk vizsgát tenni, hogy tényleg megtanultuk-e a fontos dolgokat, és már akkor beleszerettem a helybe. Igazából sokáig harcoltam érte, hogy végre idejöhessünk. Aztán pár hónap elteltével arra lettem figyelmes, hogy éjszakánként máshol ébredem. Szóval a vándor életmódomat úgy kompenzálta a testem, hogy rászokott az alvajárásra. 

Mi volt a legnehezebb megszokható az új környezetben?

Azt, hogy bármit teszek vagy mondok, az felelősséggel jár. Előtte mindig pár hét után továbbálltunk, így ha az embereknek nem is tetszettél, nem kellett sokáig hallgatnod.

Felreppentek olyan pletykák, miszerint a rellon házvezetőjével egyre több időt töltesz. Mesélj nekünk egy kicsit erről.

*elpirul* Hát igen... együtt dolgoztunk az előkészítőben, aztán barátok lettünk. Mostanra pedig már kicsit ezen is továbbléptünk...

Hogyan tovább? Szeretnél Bogolyfalván maradni vagy inkább másik faluban élnél tovább? Esetleg folytatnád a vándorlást?

Igazából ezen még nem gondolkodtam. De ha lehetne, akkor elmennék egy világkörüli útra, és utána visszajönnék valószínűleg ide tanítani, hiszen jelenleg ugye pedagógiát tanulok az egyetemen, és az előkészítőben is szereztem már némi tapasztalatot. Szerintem ez az az irány, ami fekszik nekem, úgyhogy mindenképp ezen a vonalon maradnék.

A főnixek feltörekvő generációja

- Varga Nóra -

Sikeresen túlélted az első évet, jelenleg pedig egyre ismertebb vagy a diákok körében. Könnyen megjegyzik a szemed és azt is, milyen lelkes vagy. Gondoltad volna, amikor idekerültél, hogy egy nap majd a helyi újságban közölnek cikket veled? 

Minden hónapban olvasom az újságot és az interjúkat, de hogy én valaha sorra kerülök, azt sosem gondoltam volna. Mondjuk pont ez az egyik kedvenc rovatom, úgyhogy köszönöm, hogy én is szerepelhetek benne. 

Én köszönöm, hogy elvállaltad az interjút. Milyen volt az első év? 

Nehezen indult. Az elején nem nagyon találtam a helyem, csak a könyvtárba jártam olvasgatni. Ott találkoztam először Kilt Zolival, ez volt az első barátság, amit kötöttem. Aztán Rebivel futottam össze - vele rendszeresen találkozom -, valamint Rosieval, szóval egyre több embert ismertem meg az év előrehaladtával. Az órák is nagyon jók voltak, pár nehezebb nap is becsúszott az órarendbe, de szerencsére ezeken is túljutottam. Aztán persze előre féltem a vizsgáktól...

Hogy sikerült a vizsgaidőszak? Melyik vizsgától paráztál például a legjobban, és melyik volt a kedvenced? 

Egész jól, bár két tárgyból nem vizsgáztam le. A repüléstantól nagyon féltem, így inkább azt kihagytam, mert nehéz volt a tananyag is, meg a kérdések is. A kedvencem az asztrológiavizsga volt, szépen megírtam, aztán pedig tanár úr felhívta a figyelmem, hogy meg is úszhattam volna a vizsgát, de én nem figyeltem eléggé. *Elneveti magát, amin nekem is el kell mosolyodnom.* A másik kedvencem az átváltoztatástan volt. Verset kellett írni, ami egész jól sikerült. Ez a két tárgyam kiváló lett, az LLG pedig várakozáson felüli. *Büszkén mosolyog, amit meg is értek.*

Ezek nagyon szép eredmények, főleg úgy, hogy egy új világba csöppenünk, amikor elsősök leszünk. Mit vártál a második évtől? Eddig mennyiben valósult meg mindez? 

Azt, hogy még több érdekes dolgot tanulok, ami szerencsére így is lett. Bár nehezebbek a tárgyak, de ez várható volt, ez már nem az első év. Idén is sok tárgyat vettem fel. Remélem ez a tanév is olyan sikeres lesz, mint az előző. Szeretnék még több embert megismerni, és ezzel egész jól haladok, mindig találok beszélgetőtársat.

Ha mondjuk most ki kellene tűznöd ide a falra egy barátkereső hirdetményt, mi lenne benne? Hogyan mutatnád be magad?

Kedves, segítőkész lány vagyok, aki bármit megtenne a barátaiért. Inkább befelé forduló típus vagyok, de jól el tudok lenni kisebb társaságban is. Szeretek sétálni, olvasni, főzni és állatokkal lenni. Néha könnyen fel tudom idegesíteni magam apróságokon, de hamar túl is lendülök a kis dolgokon. Alkalmanként inkább csak a szobámban olvasgatok, és ki sem lehet rángatni, de bizonyos időszakokban meg szívesebben utazgatnék.

Engem megvettél, főleg a főzéssel. Az állatokkal kapcsolatban elmondhatjuk, hogy anyukád magizoológusként, apukád pedig aurorként dolgozik. Melyikük hivatása áll hozzád közelebb? A jövőben szeretnéd valamelyiküket követni a pályáján vagy inkább egy harmadik út tetszik? 

Most még mindkettő tetszik, a két kedvenc tárgyam az LLG meg az SVK, de az asztrológia is nagyon bejön. Fogalmam sincs, melyiket választom majd. Legjobb lenne ötvözni a kettőt, bár ilyen szakról még nem hallottam. De még messze a suli vége, sok tárgyat még nem ismerek, úgyhogy majd kiderül, mi leszek, ha nagy leszek. Persze a szüleim örülnének, ha valamelyiküket követném, de azt se bánják, ha egy harmadik szakmát választok, csak szeressem úgy, mint ők a sajátjukat. 

Akkor könnyebb is így neked, hogy a szüleid ennyire nyitottak és támogatnak. Mi az, ami a legjobban tetszik az iskolában? 

Hol is kezdjem... Leginkább minden! A programok, az iskolatársak, a tanárok, a rengeteg még felfedezetlen mágikus szoba, a finom ételek, a számtalan lehetőség a szabadidő eltöltésére. Van színjátszó, újság, kviddics, DÖK. A házamról nem is beszélve, örülök, hogy ide kerültem. 

Huh, ez nem semmi felsorolás. Miket szeretsz a legjobban csinálni a szabadidődben?

A könyvtárat már a tanév elején felfedeztem, így rendszeresen járok oda olvasni. Nem vagyok válogatós, mugli és varázslókönyveket egyaránt elolvasok, legyen az romantikus, krimi, vagy éppen ismeretterjesztő. Ezen kívül szeretek sétálni, a kastélyban és a faluban, de ha van lehetőségem, akár az erdőben is szívesen mászkálok. Főzni is szeretek, de még nem sok mindent tudok, viszont szeretek gyakorolni. Körülbelül ennyi lenne. Nem túl érdekes hobbijaim vannak. *Mosolyodik el ismét bájosan.*

Mi az, amit a legjobban szeretsz az Eridonban? 

Viktor és Ádám a legjobb házvezetők, bármi gondom-bajom van, azonnal segítenek. A prefektusok is nagyon kedvesek, bár csak Fannit és Annát ismerem jobban. A szobatársakkal is jól elvagyok, főleg Francival, ő szokott ajánlani érdekes helyeket a kastélyban és a faluban. A legjobban az tetszik, hogy olyan az Eridon, mint egy nagy család, fontosabb a jó csapat, mint a hajtás a pontokért. Nem szeretek szorgalmikat írni, jó, hogy itt ezt nem erőltetik.

Ha nem az Eridonba osztottak volna be, akkor szerinted melyik házban kötöttél volna ki?

Szerintem a Levitában. Oda illik a zárkózottságom és az, hogy nagyon szeretek olvasni. Az is, hogy ha valamit elkezdek, azt nem hagyom abba, amíg nem végzek vele. Persze ez csak arra vonatkozik, ami érdekel. Ja, és persze pesszimista is vagyok, de ez mindig így volt.

Van olyan diákcsoport, amelyhez csatlakoztál? Ha igen, mesélj róla egy kicsit!

Nem, még nem csatlakoztam sehová, nem érzem úgy, hogy bárhová is illenék. A színjátszón gondolkodom, de még nem léptem be. A kviddicset inkább nézni szeretem, nem vagyok híve a labdajátékoknak, főleg ha ilyen veszélyesek. Az újságírás pedig nem az erősségem, olvasni jobban szeretek, mint írni.

Hidd el, meg fogod találni a helyed. Egyetlen utolsó kérdés. Tiramisu és limonádé. Miért éppen erre esett a választásod?

A limonádét mindig is szerettem, egyszerre édes és savanyú. Mondjuk én kevés cukrot teszek bele, úgy finomabb. A tiramisu pedig kávés, kakaós és krémes egyszerre és nem túl édes. Ez a kettő pedig jól kiegyensúlyozza egymást, együtt és külön-külön is a kedvenceim, ezért ezeket választottam.