Kedves Doki!
Nagyon örülök, hogy jön a szünet. Többek közt azért is, mert már nem igazán bírtam elviselni a szobatársamat. Pedig aranyos és semmi baj vele egyébként, de így együtt élve az idegeimre megy. Következő tanévben is egy szobában leszünk sajnos. Szeretnék vele jóban lenni, de már így is nagyon sokszor megállom, hogy ne szóljak dolgokért. Meg kéne neki mondanom, hogy új szobatársat szeretnék? De megbántani meg nem akarom. Ráadásul mi van, ha valaki még rémesebb jön helyette? Mondd, te mit tennél a helyemben?
Egy szenvedő szobatárs
Kedves Szenvedő!
Bár az őszinteséget mindennél előrébb valónak találom, úgy vélem, hogy egy ilyen esetben sértődés lenne csak a dologból. Én a helyedben a házvezetőmet keresném fel, elmagyarázva neki a helyzetet, és kérve, hogy az új tanévben új szobatársat osszon mellém. Ő ismeri a diákokat, szerintem tudna abban is segíteni, hogy a következő tanévben olyannal lakhass, akivel egy hullámhosszon vagytok. Azonban gondold át azt is, hogy te magad nem vagy-e hasonlóan zavaró a másik számára.
Fel a fejjel és pihenj a szünetben!
Dr. Who
Kedves Dr. Who!
Nem sikerültek valami jól a vizsgáim és semmi kedvem ezt elmondani a szüleimnek. Feltétlen be kell számolnom róla? Átmentem minden tantárgyból és végül is ez a lényeg. Nem? Később már úgyse fog ez számítani. Nem akarom elmondani nekik.
xyz
Kedves Xyz!
Az, hogy nem sikerül egy vizsga túl jól, számos tényezőből fakadhat, bármi, de tényleg bármi közre tud játszani. A szüleid talán nem fognak örülni a nem túl fényes eredményeknek, de mégis jobb, ha tőled tudják meg az eredményeket, és az is biztos jól esne nekik, ha megígérnéd, jövőre jobban összeszeded magad. Minden jegy számít, nem tudhatod, hogy az oktatási rendszer miként változik. Vizsgáld meg a jövőbeni céljaidat, és cselekedj úgy, hogy ezeket mindenképpen szem előtt tartod.
Egy kalappal!
Dr. Who
Tisztelt Doktor!
Az egyik festmény okán írok, akit néhány diák állandóan csúfol a kinézete miatt. Már rájuk szóltam párszor, hogy hagyják abba, de azt mondták, ne törődjek vele, ez csak egy festmény. De én akkor is sajnálom. Mit tehetnék? Hogyan védhetném meg?
Köszönöm a tanácsát!
Üdv,
A képek őre
Kedves Képek őre!
Nagyon szép a gesztus, amit a festmény irányába tanúsítasz. Egy kép nemcsak kép, hanem a történelmünk egy szeletkéje, és mint ilyen, értékes. A helyzet azonban nehéz, hiszen a csúfolódók mindig találnak okot rá, hogy bántsanak. Ha nem egy képet, hát egy diáktársukat vagy egy kisebb gyermeket a faluból. A csúfolódót úgy a legkönnyebb megállítani, ha a saját csapdájába esik. Mi lenne, ha a képek összefognának - azt nem javaslom, hogy te is belekerülj - és visszagúnyolnák őket a barátaik előtt, annyira, hogy megtapasztalják, mit okoznak másoknak? Akkor talán elmegy a kedvük ettől a hobbitól. Viszont vigyázz, aki egyszer megtapasztalja ezt a fajta hatalmat, újra és újra érezni akarja. Így kérlek, te magad tényleg maradj ettől távol.
Okosan!
Dr. Who
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése