Csizmazia Hajna "Csizi"
A leadás előtti utolsó pillanatok a legfeszültebbek és a leghosszabbak. A szerkesztőségben ilyenkor hatalmas nyüzsgés van. Hallani a pergameneken sercegő tollakat, az izgatott zsivajt, a nyomdagépek kemény csattanásait. Na, és persze érezni a tinta nehéz levegőjét, ami a kávéval keveredik. Ezen körülmények között lehet a legjobban megismerni egy újságírót. Csizi asztalánál a munka egy pillanatra elnémult, hogy a kedves olvasó is megismerhesse egyik új cikkírónkat.
Ha jól tudom, nem voltál tagja korábban semmilyen újságnak vagy házblognak. Hogyhogy mindjárt az Edictummal kezdtél? Nem féltél, hogy túl nagy falat lesz egy - úgymond - kezdőnek?
Félni? *elneveti magát* Olyan vagyok, aki kifejezetten szeret fejest ugrani a mély vízbe, megjegyzem engem szó szerint így tanítottak meg úszni. Amúgy ez az első olyan iskolai elfoglaltság, amelyet nem büntetésképpen kaptam, hanem én szerettem volna kipróbálni. Szóval így talán nem múlik el hamar a lelkesedésem iránta.
Hogyhogy pont az újságírást próbáltad? Mi vonzott benne?
Azért választottam ezt, mert ilyet még egyszer sem próbáltam. Na, meg Szofi mondta, hogy van üres hely, hát gondoltam beugrok, hátha hasznomat veszitek. *félszegen elmosolyodik* Igazából szeretem több helyen kipróbálni magamat, hogy megtaláljam azt, ami igazán vonz. Bár a sportolást nem igazán tudja überelni, de azért egész jól elvagyok vele.
Mégsem a sport rovattal debütáltál. Melyik rovatokat érzed magadhoz közel és miért?
Valóban nem, mivel szégyen vagy sem, de a mágusvilág sportjaival nem vagyunk annyira haverok. Nincsen olyan, amit közel éreznék magamhoz. Egyelőre sodródom a rovatok között, majd talán pár szám múlva már meg tudom súgni, mi a kedvencem.
Na, és mik a terveid? Azon kívül, hogy megtaláld a hangodat és a rovatodat. Hisz most végzel. Esetleg a jövőben is ilyesmivel szeretnél foglalkozni?
A szünetben szeretnék egy keveset kirándulni, és kitalálni, hogy mi lenne a legjobb megoldás. Éppen őrlődöm az egyetem és a mestertanonc szakok között. Annyira éretlen vagyok ezen a téren, hogy még nem forrt ki bennem teljesen a dolog. Elég vicces, de kacsingatok a rendészet felé, bár eddig mindenki, akinek ezt elmondtam, nem vette komolyan a dolgot, tekintve arra, hogy gyakorlatilag engem kaptak el a legtöbbször a tanárok és a prefektusok.
Akkor az újságírást vagy egyáltalán az írást fel is adnád?
Hát, fő szakmámként nem foglalkoznék vele, az száz százalék. Ez most elég rosszul hangzik, igaz? Még mielőtt félreértések lennének, tetszik a dolog, meg legalább végre emberek között vagyok és nem az alagsorban. A tanulás mellett mindenképpen még foglalkoznék vele, de a távoli jövőben nem látom az életem részeként.
Szombat Anna "Vidor"
Mikor és hogyan kerültél a csapatba?
Amikor visszatértem az iskolába mestertanoncnak. Mr. Kensington keresett meg, hogy cikkírókat keresnek. Én meg ugye kihagytam egy évet, mielőtt elkezdtem volna a mestert, és valahogyan vissza kellett rázódni. Ez pedig tökéletes lehetőség volt. Nem is bántam meg, hogy végül beadtam a derekam. Igazából az Edictum az utolsó dolog lett volna, amire gondolok. Magamtól biztos nem kötök ki itt.
Korábban is foglalkoztatott már az újságírás? Mit szeretsz benne leginkább?
Életemben először akkor írtam, amikor abbahagytam az iskolát. Fura, mi? Akkor kezdtem el naplót írni, amikor a dzsungelben ragadtunk egy kutatási munka alatt. Azóta sem tudok vele leállni. Valahogy megnyugtat. Persze az újságírás megint más. Ott nem mindegy, mit ír le az ember, de mégis az a legjobb benne, hogy úgy érzed, minden fontos infóról szinte azonnal értesülsz. Hogy tájékozott leszel, és könnyebben átlátod a dolgokat. Persze nem pont a pletykarovatra gondolok, mert az sokszor még nekem is átláthatatlan háló, de úgy általánosságban elég jól tájékozott lesz az ember.
Melyik rovat számodra a legkedvesebb és miért?
Most azt kéne mondanom, hogy a horoszkóp, igaz? Pedig egyáltalán nem. Az szórakoztatni szokott, de inkább amolyan kötelességből készítem. Viszont a kulturális rovatot szeretem. Úgy érzem, annak tényleg van foganatja, meg általában érdekelnek a dolgok, amikről szó van benne. Na, meg a varázsvilág híreit imádom olvasni. Azt még mondjuk nem írtam, de ami késik, nem múlik. Talán egyszer majd elég jó leszek ahhoz is.
Könnyen kijössz a szerkesztőség többi tagjával? Dolgoztál már valakivel együtt? Ha igen, kivel volt a legkönnyebb a közös munka?
Nagyon jó kis csapat vagyunk. Szinte azonnal befogadtak, mikor megérkeztem, és szerintem minden újonc hasonló fogadtatásban részesült. Igaz, még nem dolgoztam együtt senkivel sem cikken. Talán azért is, mert olyan komoly témát még nem osztottak rám az értekezleteken, de szerintem nem lenne vele gond. Igaz, szeretem ha magam csinálhatom meg a munkát, de ezekkel az emberekkel szívesen dolgoznék együtt.
Mik a terveid a jövőre nézve? Maradsz az újságírásnál?
Fogalmam sincs. Nagyon megtetszett a dolog. Őszintén szólva el is gondolkodtam rajta, de nem hiszem, hogy hosszútávon egy normál újságnál bírnám azt a nyomást, ami rajtunk van. Főleg, ha egy országos érdekeltségű lapról lenne szó. Az ereklyekutatás eddig jól hangzik, ahhoz képesítésem is lesz, ha egyszer elvégzem a sulit, de addig még van pár év. Majd az idő megmondja, mit hoz a jövő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése