Bár még majdnem másfél hét van vissza karácsonyig, néhányan már a hónap elején elkezdtek készülődni az ünnepekre. Van, akiknek már elment a kedve az egész ünneptől és a készülődéstől, de a legtöbben még mindig tisztára meg vannak őrülve ettől.
A kis Eridonos prefektuskiasszonynak talán már a könyökén jön ki ez az egész dolog, már csak a ’karácsony’ szóra is úgy reagál, mintha csak arról lenne szó, hogy prefektusként példásan kell viselkednie a többiek előtt, vagyis a sokszor hallott szöveg. Nagyon látszik szegény Bánkúti lányon, hogy ha valaki még egyszer szóba hozza az ünnepet, az vagy büntetést kap, vagy a lányka bezárja őt valahova. Érdemes lesz tehát vigyázni vele, kerüljük az éjszakai császkálásokat és semmiképpen se említsük a karácsonyt, mikor Izzy is a közelben tartózkodik.
Valamennyire mindenkit megvisel az ünnepek előtt való készülődés, nincs ez máshogy a Levitás szőkeséggel sem. Mint már megjegyeztem, vannak olyanok, akik lelkesedéssel vetik be magukat a készülődésbe, de a kék prefektus nem tartozik közéjük. Őt inkább kiborítja ez az egész, nem biztos viszont, hogy Alina csak emiatt borult ki annyira, hogy sírni kezdett. A lánykát ugyanis mostanában hagyta ott a barátja, könnyen lehet, hogy ez is megsirathatta. Mindenesetre neki most örülnie kellene, a diákok többsége hazautazik a szünetre, nem lesz rendbontás és így ő is hazamehet ünnepelni. Vagy sírni.
„Néha kell egy kis áramszünet. Időnként mindenkinek.” Jelen esetben egy kis nyugalom kellene és mély levegő. Semmi baj Zora, igyál egy bögre teát, vonulj el néhány percre valahová és ez majd talán segít lenyugodni. A Czettner-klán többi tagja majd megfőzi a karácsonyi vacsorát, feldíszíti a fát, Te csak pihengess és élvezd a családias légkört, ami néha bizony idegesítő lehet, de még is csak a testvéreid vesznek körül. Még a szabályszegőkre sem kell figyelned, hiszen otthon lehetsz. Ha pedig nem válik be a pár perc magány a teával, akkor jógázz, vagy menj el futni! Mondjuk télen, hóban lehet, hogy ez nem tanácsos.
Ha van valaki, akit nem érdekel, vagy csak nem foglalkozik vele annyit, mint „kellene”, akkor Jeremy ilyen. A hamarosan végző Rellonos csak jót nevet ezen az egész sürgés-forgáson, mintha nála nem is létezne ez az ünnep. Úgy látszik a fiú nem abba az idegesítően-minden-boltba-bemenős kategóriába tartozik, amely mindent megtesz azért, hogy megszerezze a legtökéletesebb ajándékot. Így elnézve úgy tűnik, hogy a prefektust olyannyira hidegen hagyja az ünnep, hogy felőle aztán meg is szervezhetnék a húsvétot is, csak jót nevet rajta, aztán majd lesz, ami lesz. Csak vacsorát főzzön valaki, ugye Jeremy?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése