2020. október 15., csütörtök

 



Szia Kedves Olvasó!

E havi számunkban:



Pillangóeffektus - Egy apróság itt, egy pánik ott

 Dobpergés az ünnepeltnek

A budapesti körökben egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, mugli és mágikus rendeléseket egyaránt vállaló SüTitok Pékség és Cukrászda mindenki nagy sajnálatára kicsit belekavarodott a megrendelésekbe. Ezzel önmagában nem is lenne még olyan nagy baj, ha hasonló édességek kerültek volna kiszállításra. Azonban jelen esetben két dobostorta került felcserélésre - ezek közül az egyik mugli, a másik pedig mágikus fajta volt. Egy óvodai csoport születésnapozására lett rendelve a hagyományos sütemény, a csere miatt azonban a gyerekek, és a rájuk vigyázó óvónők egy minden kétséget kizáróan nem teljesen hétköznapi tortát találtak a csomagolás alatt. Bár a kicsik jól szórakoztak a varázslatos ritmuson, a felnőttek kétségbeesése már jobban tükrözte a helyzet komolyságát. A futár jelentette az esetet az Aurorparancsnokságon, akik azonnali hatállyal gondoskodtak a varázstalan személyek amneziálásáról. A történtek fényében a közeljövőben méltán várható egy, a vegyes profilú ételláncok szállítási folyamatait részletesebben szabályozni kívánó minisztériumi rendelet, illetve nem kizárt a jelenleg működő szállítócégek protokolljainak felülvizsgálata, indokolt esetben azok szigorítása sem.


Törpeinvázió

Úgy tűnik, szinte mindenki a nyár legvégén vette ki szabadságát, ez azonban sajnos nem csupán egy, a kipihent varázsló- és boszorkányarcok láttán levont következtetés. Először csak a megsokszorozódott jelentésekre lettek figyelmesek a Minisztérium dolgozói, majd célzott megfigyelések is igazolták a feltételezéseket: főleg Budanekeresd északi részén különösképpen elszaporodtak a kerti törpék. A vizsgálatokat végzők szerint ennek oka elsődlegesen az lehet, hogy a nyaralások ideje alatt nem volt, aki gondoskodott volna a kártevők magáningatlanoktól való távoltartásáról. A Minisztérium kéri az érintett személyek szíves türelmét, dolgoznak azon, hogy segítséget nyújthassanak minden háztartás számára.


Végzetes hiba

Elcserélt bájitalok okozták egy beteg halálát a Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotályban. A szívműtétjére váró középkorú varázsló egy ártatlan megcsúszás következtében kialakult fennforgás okozta tévedés miatt szobatársa bájitalát itta meg, ami hirtelen úgy megemelte vérnyomását, hogy azt a szervezete sajnálatos módon már nem tudta tolerálni. Az eset jelenleg is kivizsgálás alatt van, az ellátás folyamatelemeinek kockázatbecslése folyik. Ezen felül több gyógyítói megbeszélést is összehívtak a napokban, hogy megtárgyalják, milyen intézkedéseket vezethetnének még be az intézményben, amivel csökkenhetne az ehhez hasonló nemkívánatos események kockázata. Az Ispotály közleményében meg kívánja nyugtatni a mágustársadalmat, hogy bár az ehhez hasonló hibák sajnos előfordulhatnak, szerencsére egyáltalán nem gyakoriak, és a legritkább esetekben járnak csak ilyen végzetes következményekkel.





Libabőr-gyorstalpaló, avagy mit nem szabad szelleméknél

Szokások, babonák, mind úgy beférkőznek a bőrünk alá, mintha csak velünk születtek volna. Egyik nap még azt sem tudod, hogy létezik az a szó, hogy fésű (jó, oké, képzeljetek ide valami meglepőbbet), a következőn pedig már azt suttogod tovább évfolyamtársad fülélbe, hogy ha éjszakára becsúsztat egyet a párnája alá, megláthatja élete szerelmének bal könyökét. Nem hallottad még ezt? Furcsa, mert akárkit kérdeztem, csak a szemét meresztette, úgyhogy az esetből okulva íme: jöjjön pár olyan kísérteties halloweeni babona, melyek garantáltan nem közismertek. Ne most vedd le a puha bolyhos zoknit, és húzd csak vissza szépen kezed-lábad az ágy pereméről, mielőtt valami - vagy valaki - megpöcköli azt kedvesen.



Szürkületkor magányosan sétálni - pláne Halloween estéjén - nagy bátorságra vall, és bizony van pár apróság, amire nem árt ilyenkor kiemelt figyelmet fordítanod. Ha denevér reppen feléd, nagyon igyekezz fékezni reflexeidet, ugyanis ha a kis bőrszárnyú láttán-hallatán lebuksz, vagy akár csak behúzod a nyakad, számíthatsz rá, hogy régmúlt emberek csontjának tompa zörgésével füledben szaladhatsz haza. És legyünk őszinték, nincs az a hétpettyes katicabogár, akinek világjáró útjáról költött dalocska elég megnyugtató lenne, ha a ritmust két lábszárcsonton játsszák mellé.


Meghívtak, és nem tudtad, vagy akartad visszautasítani a meghívást? Gond egy szál se, a démonidézéshez úgyis kell áldoz- akarom mondani társaságban mindig jobban repül az idő. Khm. Azonban arra jól vigyázz, hogy ne érintsd meg vendéglátód házában a tükröket, ha ugyanis így teszel, szellemed-jellemed egy darabkája örökre megbújhat a házban, elhagyva téged.


Nem a legkellemesebb útvonal ugyan, de ha nem tudod elkerülni, hogy temető mellett sétálj el, akkor most aztán nagyon óvatosan osonj! Zsebeidet fordítsd ki, hogy ne költözhessen bele potyautas, de vigyázz, mert ha kiesik onnan valami, olyan árnyak vehetnek üldözőbe, akiktől virradatig nem tudsz majd megszabadulni. Beeszik magukat a lakásodba, a sarkokba, az ágy alá... Onnantól kezdve, ha neszezést hallasz a szekrényből, nem biztos, hogy egy ártatlan mumus keresi csupán szórakozását.


Október 31-én legjobb, ha nem is fésülködsz (mit gondoltál, miért olyan torzonborz minden boszorkányábrázolás?), ha azonban mindenképp muszáj, csak körültekintően tedd azt. Úgy tartják, ha a kihullott hajszálak a földre esnek, az olyan rémálmoknak ómene, melyek még a legépebb elmét is megbomlasztják. Ezt elkerülendő, tanácsos a szálakat valami magas helyre, például a szekrény tetejére tenni, és csak másnap reggel kidobni.


Sosem kellemes vendégek - tisztelet az őket szerető kivételnek -, de ha november elsején pókot találsz hálószobádban, az bizony különösképpen okot ad az ijedtségre! Ha hiszed, ha nem, valószínűleg egy elhunyt szeretted próbál ilyesformán üzenni neked. Miért? Védeni próbál, látja, hogy veszély leselkedik rád egy olyan személy képében, akiben egyébként - most kapaszkodj meg - feltétel nélkül megbízol.


Tegye fel a kezét az, aki szokott forgolódni álmában! Szerintem sokan vannak így ezzel, pedig bizony kellemetlen hónapok előjele lehet, ha november elsejének reggelén bal lábad kikandikál a takaró alól. Ha így ébredsz, megsiratod a telet, ha azonban lábad még az ágy széléről is lelóg, nem kizárt, hogy könnyeid közé vér is keveredhet.


Borzongató, csodás napokat kívánok nektek; csak megmosott foggal leheljetek a mumusok fülébe, majonézes esővízzel öntözzétek a nagypapa bundapapucsát, és ne felejtsetek el a hátatok mögé nézni, de sohasem balra, és végképp ne hétszer!




Ki tudja már, ki kivel van!

 Pletyka, Pletyka és még több Pletyka! Olyan nincs, hogy velünk ne történjen valami. A legutóbb pedig úgy felkavarodott az állóvíz, hogy nagy valószínűség szerint mi is csak kamillázunk. Hogy mi is történt? Senki sem tudja pontosan, de megpróbáljuk kibogozni.



Dolgozza meg kicsit, Julika!

Az elmúlt tanévben ellenőrzést kapott a Bagolykő Mágustanoda, ami nem csoda, hiszen történtek itt érdekességek mostanában. A felügyelő, Szigethy Sándor gondos alapossággal nézte át az iskolát a pincétől a padlásig, hogy találjon valamit, végül pedig annyira megszeretett nálunk, hogy tanárrá avanzsálta magát. Vajon tényleg az iskola jó hangulata juttatta erre az elhatározásra, vagy inkább kedvenc gazdaságisunk, Ms. Ainsley, akinek bájai igencsak zavarba hozták a magas fiatalembert? Többen látni vélték ugyanis a közöttük pattogó szikrákat, de persze vannak negatívak is, akik azzal élcelődtek, hogy így kell kreatívan tisztára mosni a kétes pénzügyi helyzetet. Akármi is legyen az igazság, Szigethy úr nem úgy néz ki, mint aki nagyon bánná.


Elcsábítva, elhagyva

Igazi fordulat volt, amikor egy bimbózónak hitt románcba megérkezett a harmadik fél, és lecsapta a hercegnőt a sárkány kezéről. Talán mind emlékszünk rá, hogy Závodi Soma és Dana Straw Berry kapcsolata nem éppen kétszemélyesen indult, hiszen Mihail Vladiszlav Sztravinszkij előbb állt sorba a leányzóért. Soma azonban jött, látott és győzött, majd néhány nappal a lapzártánk előtt kiderült, hogy a kapcsolatnak véget vetett. Egyes elmondások szerint ezzel az őrület szélére sodorva Danát, aki most hol sírva, vagy sírás közeli állapotban lődörög a folyosókon, hol kicsípve magát indul neki az éjszakai életnek és habzsolja azt. Többekkel, közöttük Somogyi Viktorral, Alexander Burtonnel és magával Mihail Sztravinszkijjal is hírbe hozták, hogy egy-egy éjszakára segítettek átvészelni a nagy magányt. Ki tudja, talán Mihail és Dana kapcsolata végre kibontakozhat?


Kavargók

A fenti kérdés igen érdekes és nyitott, olyannyira, hogy nem mehetünk el a bálon történt események mellett sem. Történt ugyanis, hogy a végzős bálon Helvey Belián igazán jól érezte magát Bánffy-Vass Petronellával, akivel már a ColorRun alatt is nagyon közel kerültek egymáshoz, azonban ez nem mindenkinek tetszett vagy tetszik a mai napig. A két fiatalon látszik, hogy jól kijönnek egymással, érzik egymás rezgéseit és megvan az a bizonyos vibrálás, ami csak olyanok között van meg, akik egyformán vonzódnak egymáshoz. Egy szép szerelem kezdetének is mondhatjuk ezt, azonban, és itt jön a csavar, Belián hivatalosan Mihail-lal van, legalábbis a hírek szerint. Aki viszont Bossányi Karola kegyeit leste az első pillanatban, ami igazán jól esett a lánynak, főleg azok után, hogy szerelmi élete kicsit sem volt rendezettnek mondható. Karola korábban eljátszott a gondolattal, hogy Beliánnal alkotna egy párt, de addigra már máshogy alakult a felállás. Ebbe a nem kicsit feszült négyes találkozásba csöppent bele Somogyi Dominika, akit Mihail, mint valami ősember, a vállára csapott és a színpadra vitt, nem kis döbbenetre és a lány nem kis bosszúságára. Persze itt is egyből jöttek a találgatások, hogy ez vajon egy különös előjáték-e, vagy csak egy kínos közjáték. A vége az lett, hogy senki sem érti, hogy mi van, és az iskola párokra éhes része még több részre szakadt. Ti kinek szurkoltok? A #Mihola, #Belhail, #Nellián vagy #Domcail csapatot erősítitek?


Bájitalok (k)réme

Demeter Hunor és a bájitaltan olyan hatással vannak egymásra, mint a benzin és a láng, a vége egy nagy bumm. A fiú nem képes jó bájitalt főzni, azonban lehet, hogy ez nem tehetségtelenség, csupán csak Felagund professzor jelenléte rontott a helyzetén és most, hogy Farkasházy professzor vette át az oktatást, remekelni fog. Az biztos, hogy első bájitala igazán betalált, ugyanis kiváló amortentiát főzött. A kellemetlenebb eset az, hogy ezt a bájitalt meg is kóstolták, így bár nem állt szándékában - állítólag - ilyet tenni, de egyetlen pillanat alatt magába szerettette Palotás Pollit. Hogy a bájital okán-e, vagy a lánynak már régóta tetszik a fiú, de állítólag az elmúlását követően is igen sok időt tölt az Eridon reménysége a Levita ifja mellett. Mi drukkolunk, mert szerintünk nagyon édes párost kapnánk a személyükben.



Virág nyelvleckék 5.

Krémek alapanyaga, bőrünket védő sárga kis csoda a körömvirág. Sokan nem tudják róla, de az október hónap virága. A latin-amerikai kultúrkörben a Día de los Muertos, azaz a Halottak napjának egyik legfontosabb dekorációs kelléke, mely utat mutat a lelkeknek a temetőtől egykori otthonukig. Egy másik jelentése kegyetlenség és bánat. Azt üzenhetjük általa, hogy "Úgy érzem, nem szeretsz viszont". Jelenthet bánatot és kétségbeesést, kegyetlenséget és féltékenységet, amennyiben cserépben adjuk, anélkül viszont szeretetet fejezhetünk ki vele. Egykor a keresztények belőle font koszorúkat tettek Szűz Mária szobrai elé, ezért Mária aranyának is nevezték.

 



A legtöbben csak úgy ismerik, mint a temetők legfőbb dísze, pedig a krizantém ennél sokkal többet rejt magában. Különlegessége, hogy még késő ősszel is pompázik a kertekben. A távol-keleti kultúrában a nap, a nyugalom és a boldogság jelképe, mely nevetést hoz az otthonokba, itt piros változatát teaként is fogyasztják, sőt szerelmet is vallhatunk vele. Pozitív energiát hordoz, és a jó szerencsével hozzák összefüggésbe. Hosszú életet és egészséget is reméltek tőle, ezért szirmát borba tették, majd elfogyasztották az italt. Nem szerencsés első randevúra vinni, mert azt üzenhetjük általa, hogy "Csodálatos barát vagy". Japánban, ahol nemzeti jelkép, a szeptember, míg Kínában az október hónap virága. Úgy tartják, hogy zökkenőmentes visszavonulást, békés éveket és kedves bánásmódot hoz annak, aki kapja. A tizenharmadik házassági évforduló, Chicago és hazánkban a novemberi hónap virága. Színváltozatai eltérő jelentéstartalommal bírnak, melyek a következők:

Sárga: érzéki kalandok finom visszautasítása
Piros: felhívás, ajánlattétel egy románcra, szerelem
Fehér: igazság, hű és lojális szerelem, őszinteség
Lila: kedves jókívánság, titkos/titkolt vonzalom



Superman a mugli mozgóképkultúrában II.

A hősmítoszok már az idők kezdete óta jelen vannak a varázstalanok világában. Fantáziájuk természetfeletti hatalommal megáldott szülöttei mind nagyobb teret nyernek a köztudatban, hála az írott és audiovizuális médiának. Ezek a saját képmásukra formált szimbólumok segítik a bűverő nélkül élő embereket a szokatlan dolgok elfogadásában, az azokkal járó felelősség kezelésében és a következmények megértésében. Múlt havi cikkünkben ennek a jelenségnek a mágusvilágra gyakorolt hatásairól olvashattak. Most pedig következzék egy, a muglik legnagyobb és legismertebb jelenkori hőséről, Supermanről készült főleg élő szereplős sorozatokat, filmeket és a témához kapcsolódó zenéket bemutató kedvcsináló, a teljesség igénye nélkül, ám annak reményében, hogy általa világaink közelebb kerülhetnek egymáshoz.

Figyelem! A cikk cselekményleírást tartalmaz!

Kezdetek és nagy sikerek: 1941-1992

Superman első celluloidra rögzített megjelenése 1941 szeptemberében volt, részenként tíz perces animációs rövidfilmek formájában, mely sorozatot Oscar-díjra jelölték 1942-ben. Ebben az alkotásban teljes egészében leképződik a korra jellemző hazafias életszemlélet éppúgy, ahogy a nők és férfiak egymáshoz, valamint a társadalom egészéhez való viszonyulása. Emellett az éppen zajló II. világháború is átszínezi német és japán árnyalatokkal a csillagos-sávos lobogó alatt szálló hős történeteit.

Ezután 1948-ban következett egy tizenöt részes élő szereplős feldolgozás, majd az Atom man vs. Superman 1950-ben, ahol bemutatkozott Lex Luthor, mint a hős nemezise. Az 1951 és 1958 közötti időszakban előbb egy televíziós nagyjátékfilm, a Superman and the Mole Men készült el George Reeves és Phyllis Coates főszereplésével, majd egy sorozat, mely 104 epizódot élt meg Superman címmel. A következő a sorban az 1961-től vetített széria, a The Adventures of Superboy volt, mely 13 rész erejéig futott.


Az Acélemberként is emlegetett hős Superman: The Movie címmel a nagyvászonra 1978-ban érkezett meg, Christopher Reeve megformálásában, akinek színészi játékát mindmáig sokan a legjobbnak tartják. A karakter kettős személyiségét először ő jelenítette meg és választotta el határozottan, különböző tónusú attitűdökkel és testkultúrával. Míg Superman esetében büszke tartást, önbizalommal teli hanghordozást, mimikát és mozdulatokat, addig Clark Kentnél behúzott vállakat, szende és halk beszédet, valamint naivitást sugalló arckifejezéseket láthattunk. Egy jelenetben például ájulást színlel Clarkként, hogy leplezze, amint valójában elkap egy pisztolygolyót.

Partnerét, a kíváncsi és leleményes Lois Lane-t Margot Kidder, valódi apját Jor-Elt Marlon Brando, ősellenségét pedig, Lex Luthort Gene Hackman alakította, aki önmaga néhol nevetségesen groteszk karikatúrájaként volt egyszerre őrülten bugyuta és zseniálisan agyafúrt gonosz. A három Oscar-díj jelölést és a sci-fi Oscarjának számító Szaturnusz-díjat elnyert alkotást 1980-ban, 1983-ban és 1987-ben további folytatások követték, ám ezek egyike sem tudta túlszárnyalni az első film színvonalát, sikerét. Ez időtájt számos botrány is körüllengte őket, így eshetett meg a második rész rendezőjének, Richard Donnernek az elbocsátása. Sok évvel később láthatta csak a közönség az általa megálmodott történetet, az úgynevezett "Donner cut" változat formájában. Emiatt a feszültség miatt nem szerepelt hosszabban a következő folytatásban Margot Kidder, helyette, mint Lana Lang láthattuk Anette O'Toole-t, és vele együtt egy elégé erőltetett szerelmi szálat. Gene Hackman kihagyta ezt a filmet és csak a negyedik részben tért vissza Lex Luthorként, ez azonban jottányit sem csökkentette a téma népszerűségét, hiszen 1988-ban ismét egy sorozat, a Superboy került a képernyőkre. Négy évadából az elsőben John Haymes Newton, míg a másodiktól az utolsóig Gerard Christopher bújt Superman fiatal énjének bőrébe. A korra jellemző stílus és hangulat mostani szemmel nézve talán elmaradottnak ható képi világa mellett elmondható, hogy a kezdeti technikai balfogások korrigálása, és a főhőst alakító színész leváltása után egy történetében megfelelően kidolgozott, és az akkori lehetőségekhez mérten jó színvonalú szériával tartották életben a legendát egészen 1992-ig.

Szerethető romantika és újszerű megközelítések: 1993-2011

A hős főiskolai kalandjait bemutató sorozat után egy évvel, 1993-ban debütált a világszerte ismertté és népszerűvé vált Lois és Clark: Superman legújabb kalandjai.

A címszerepben Dean Cain tűnt fel, aki hitelesen és nem kevés csibészséggel alakította a néha roppant naiv, de tiszta szívű bátor hőst és szerelmest, aki itt a Clark mellé a Jerome keresztnevet is megkapta az őt örökbe fogadó Kent házaspártól. Álmai asszonyát, a rámenős és rafinált, néha kissé kapkodó és neurotikus riporternőt, Lois Lane-t pedig Teri Hatcher keltette életre. Ellenlábasukat, a Lois után szintén megszállottan epekedő Lex Luthort John Shea megformálásban láthattuk.

A sorozatban leginkább a fő karakterek közti érzelmi dinamika és kapcsolatrendszer bemutatása volt a mérvadó, némileg idealizált formában. Ezért tekinthető főként romantikus teleregénynek ez a széria és ebben is tér el az eddigi változatoktól. Az akciók családbarát módon jelennek meg, ahogyan a korszak szentimentális báját és elképzelését a társas kapcsolat mibenlétéről is igen elfogultan mutatja be a nézők számára. A sorozatot végül 1997-ben kaszálták, ám ez alatt megélte egy kulcsfigura, Jimmy Olsen megformálójának lecserélését és egy produceri gárdaváltást, melyet az egész koncepció humora és stílusa igen erősen megsínylett. A második évad végétől hanyatlani kezdett a mű csillaga. Helyzetének az sem tett jót, hogy a képregényekkel egy időben tervezett Lois és Clark frigyet több alkalommal is el kellett halasztani mindenféle kínkeserves indokokkal, mint például amnézia és más lehetséges udvarlók felbukkanása. A nászra végül természetesen sor került, szerencsére a negyedik és egyben utolsó évad befejező része nem zárult hatalmas kérdőjelekkel, így mondhatni komolyabb hiányérzet nélkül ért véget a széria.

Néhány évvel később, az új évezred hajnalán ismét felvirradt Superman napja, ugyanis ekkor indult útjára élettörténetének leghosszabb ideig, 2001-2011-ig képernyőn lévő, 218 részt megért, és világszerte jelenleg is hatalmas népszerűségnek örvendő feldolgozása, a Smallville.

Az összesen tíz évadon át zajló történet Clark Kent tinédzser és fiatal felnőtt korát mutatta be egészen valódi hőssé válásáig, nem kevés tudományos-fantasztikus, szatirikus, sablonos, komikus, drámai és romantikus elemmel, mégis rendkívül hihetően. Az eddigi szériák tekintetében itt kapott először igazán komoly hangsúlyt az aláfestő zene, melyet az első hat évadban Mark Snow neve fémjelzett, akinek olyan ismert és jellegzetes dallamokat köszönhetünk, mint például az X-akták című sci-fi-dráma sorozat főcíme és háttér muzsikája. A hetedik évadtól kezdve Louis Febre vette át a komponálói feladatokat, emellett a betétdalok is meghatározó szerephez jutottak, ezáltal még erősebb mondanivalóval egészítve ki az egyes részek tartalmát. Az epizódokban olyan együttesek dalai csendültek fel többek közt, mint az Evanescence, a HIM, a Depeche Mode, vagy a Coldplay.

A több, a sorozatok Oscarjakét is emlegetett Emmy-díjjal kitüntetett széria címszerepében a mind küllemében, mind színészi játékában kiemelkedő Tom Wellinget láthattuk, aki később egy másik DC képregényen alapuló szériában, a Luciferben is felbukkant, az antagonista Pierce hadnagy szerepében. Alakításában Clark Kent önmagában és a világban elfoglalt helyében való kétkedése, esendősége és dacos hajlama is személetesen tetten érhető volt. Remekül láttatta a majdani hős személyiségének mind pozitív, mind negatív aspektusait csupán arcmimikája és gesztusai segítségével, amihez karakteres eredeti hangja és a nagyszerű magyar szinkron, melyet Markovics Tamás interpretált is rengeteget hozzátett. Az első hét évad folyamán a szereplők gimnáziumi és felsőoktatási éveit követhettük nyomon leginkább Smallville-ben, ezután a cselekmények túlnyomó része áthelyeződött Metropolis városába. Már az első epizódban megjelent Lana Lang karaktere, aki hősünk első nagy szerelme, megformálását pedig az egzotikus szépségű Kristin Kreukra bízták. Lex Luthor szerepében Michael Rosenbaum remekelt, alakításában a karakter olyan lelki mélységet és motivációt kapott, mely magyarázatot ad a később Superman ősellenségévé váló lángelméjű mágnás viselkedésére. A stáblistát rengeteg további ismert és méltán híres színész és zenész bővítette.

Hősünk jól ismert társa, Lois Lane az eddig megszokott találkozási módtól eltérően már a negyedik évad első részében feltűnt. Unokahúga, a Clark legjobb barátjaként mellette álló, titokban jó ideig belé szerelmes Chloe Sullivan eltűnésének ügyében nyomozó rokonként érkezett Smallville-be. Alakját a karizmatikus Erica Durance személyében láthattuk, akinek játékában egy egészen új értelmezést nyert a harcias, hősies és hőspárti, hírekre éhes riporternő személye. Esetében érezhettük talán először, hogy különleges képességek nélkül is méltó társa, párja Clarknak, és titokgazdája Supermannek. Ennek oka valószínűleg az ebben az időszakban egyre elfogadottabbá váló mellérendelt, férfiakkal egyenrangú női szerep társadalmon belüli térhódítása volt az alá-fölé rendeltséggel szemben.

A Smallville-ben látható Lois jól bánt a kézifegyverekkel, közelharci képzettsége szintén figyelemreméltó volt, ezzel együtt cselekvő, tevékeny résztvevője az eseményeknek. Több esetben ő mentette meg az itt még Maszat néven emlegetett hőst, a férfiakhoz való viszonya is egészen más az eddig látott "megmentőre váró fiatal lány" attitűdhöz képest. Egy szociálisan érzékeny, emocionálisan kevéssé labilis, a saját lábán is megálló, magára vigyázni tudó nő jellemfejlődését követhettük nyomon általa, aki értette mekkora felelősség ismerni, szeretni és segíteni egy héroszt. Kapcsolata Clarkkal lassan formálódott, az első időkben kölcsönösen piszkálták és bosszantották egymást. Bizalmuk is nehezen szilárdult meg, és számos bonyodalom, gátló tényező akadályozta egymáshoz való igazi közelkerülésüket, mint Clark képességeinek és származásának titka, vagy épp Lana Lang jelenléte. Közös Planetbeli munkájuk során azonban mind jobban megkedvelték egymást, míg végül eljutottak az eddigi feldolgozásokból már jól ismert kölcsönös, szenvedélyes szerelem, mély bizalom és tartós kapcsolat szintjére.

Az első hét évadban Clark legfőbb ellenlábasa Lex Luthor volt, akivel barátokból váltak az egymásba vetett bizalom hiányából adódóan ellenségekké. A további évadokban helyette azonban mindig egy-egy új legyőzendő gonosz tűnt fel hősünk előtt. Így a nyolcadikban Doomsday-jel, az emberbőrbe bújt szörnnyel, a kilencedikben Zod tábornokkal, a kandori (Kandor a Krypton egyik nagy városa) diktátorral, míg a tizedik és egyben utolsó évadban Darkside-dal, az univerzum legsötétebb erejével kellett Kal-Elnek megküzdenie. Emellett feltűnt még Tess Mercer/Lena Luthor is, előbb mint áskálódó femme fatale, majd jó útra tért, hasznos segítő, aki végül saját élete árán rejtette el Clark kilétének titkát testvére, a visszatérő Lex Luthor elől. A sorozat egy kissé talán gyors, de méltónak tekinthető lezárással ért véget, melyben Clark/Kal-El beteljesítette sorsát, és kiérdemelte jellegzetes öltözetét, ezáltal (piros-kék) Maszatból Supermanné, azaz az emberiség védelmezőjévé vált az utolsó képsorokon.

Ezen felül ebben a szériában jelentek meg először hosszabban és kidolgozottabb karakterekként olyan jól ismert képregény figurák, mint a Zöld Íjász, a Fekete Kanári vagy épp Sólyomember, Aquaman, Impulzus/Flash és Cyborg, tehát az itt még csak majdani Igazság Ligájának tagjai, mind szélesebbre tárva ezzel a nyomtatott univerzum kapuját, és bepillantást engedve annak különleges, mégis néhol nagyon is hétköznapi világába a laikus érdeklődők számára.

Meglovagolva a sorozat világsikerét, 2006-ban érkezett meg a nagyvászonra egy, az 1978 és 1980-as verziók folytatásának szánt film, a Superman visszatér.


Bryan Singer rendezésében és Brandon Routh, Kate Bosworth, valamint Kevin Spacey főszereplésével láthattuk a nem titkoltan a karakter legelismertebb megformálójának, Christopher Reevenek is emléket állító alkotást. Képi világában és hangulatában is jórészt a vele készült filmeket idézte, és mondhatni azok, vagyis az 1978-as első és 1980-as második rész folytatásának tekinthető. Azonban sem a cselekmény, sem a színészi alakítás nem bizonyult meggyőzőnek, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így csupán ez az egy film készült el a tervezett három helyett.

A történet szerint öt év telt el, mely alatt Lois Lane véleménye gyökeresen megváltozott a neki és a világnak meggyőződése szerint hátat fordító hősről. Ezalatt Lex Luthor a Magány Erődjének köveiből fegyvert kovácsolt, mellyel az emberiség uralmára készült törni. Ekkor érkezett vissza Superman a Krypton nyomait kutató csillagközi útjáról, akitől Loisnak a hős távozását követően fia született. A gyermeknemzés kérdése Kal-El esetében nem először bukkan fel, a Lois és Clark, avagy Superman legújabb kalandjai című sorozat negyedik évadában kulcsfontosságú téma volt a családalapítás. A szériában arra a végkövetkeztetésre jutott a beavatott tudós, hogy egy földi nő és az űrből érkezett hős DNS-e nem illeszkedik egymáshoz, ezért nem lehet közös utódjuk. Ez azonban nem egészen így van, az eredeti történet, tehát a képregény szerint. Ugyanis abban a kryptonit bizonyos változatainak hatására, vagy épp Jor-El akaratából Clark elveszítheti természetfeletti mivoltát, és minden tekintetben emberré válhat, ebben az állapotában pedig akár teherbe is tudja ejteni kedvesét. Az erőfosztás mindkét módjára láthattunk példát a Superman II-ben és a Smallville-ben egyaránt. Bizonyára ezen okok valamelyike állhatott az ebben a filmben lévő gyermek fogantatásának hátterében is, ám erre még csak utalást sem láthattunk a játékidő alatt. Az alkotás lezárását tekintve ráadásul igen hűvös és eltávolodó, már-már búcsúnak érződő képsorokkal és párbeszéddel ér véget. Superman immár csak fentről, az égből vigyázza az emberiséget, Loist és fiát, aki mint mondja, "Felnő apjához".

 

 


Jó doktorunk bevetésen

 Kedves Doki!

Nem hittem volna, hogy egy nap azért parázok majd, mert nagyon béna a jelmezem. Amikor kitaláltam, még viccesnek gondoltam és, amíg készítettem, addig is nagyon tetszett a dolog, de most valahogy, azt hallgatva, hogy a többiek miben lesznek, úgy érzem jobb, ha el se megyek a buliba. De ugyanakkor meg szeretnék a barátaimmal lenni.

Szerinted mit tegyek?

CerealKiller


Kedves CerealKiller!

Nem az a lényeg, hogy milyen a jelmezed, hanem az, hogy kimozdulsz, hogy a barátaiddal vagy, hogy jól érzed magad. Érezd magad kényelmesen a választott darabban, ne feszengj, mert az hatással van a kisugárzásodra. Mutasd meg, hogy te nagyon is jól érzed magad benne és akkor senkinek se fog feltűnni, hogy valami baj lenne.

Érezd jól magad, mert ez az, ami igazán számít!




Szia Doki!

Óriási nagy gonddal küzdök! Mindenki várja a cukorkagyűjtést, de a nagy helyzet az, hogy én egyáltalán nem szeretem az édességeket, nem szeretem az édes ízt. A barátaim nagyon megharagudnának szerintem, ha nem mennék, de az emberek is, ha mennék és semmit sem fogadnék el. Hogyan hidalhatnánk át ezt a problémát?

Sav-a-juj


Kedves Sav-a-juj!

Először is nincs ok arra, hogy gondnak éld ezt meg, hiszen nem szerethet mindenki minden ízt. Én például a kaprosat nem kedvelem. A barátaid minden bizonnyal tökéletesen megértik a helyzetet, hogy téged annyira nem vonz a cukorka. Mégis, azt javaslom neked, hogy menj el velük, mert nagyon jó móka és kicsit kiszakadtok a mindennapok rutinjából, emellett pedig az összegyűjtött cukrot nekik adhatod. Valamint, ha a csomagokba belekerül olyan, amit te szeretsz, például egy sav-a-juj cukorka, akkor kérd meg, hogy azt adják neked, így mindenki megtalálja a neki megfelelőt.

Gyűjtésre fel!



Kedves doktor!

Az én mostani problémám azt hiszem, egy kicsit szánalmas, de az a nagy helyzet, hogy nagyon félek. A hálóteremben először foglalhattam ágyat, így az ablak alattit kértem, hogy a hold fénye valamennyire mindig megvilágítsa az arcomat, hogy ne legyek teljes sötétben, de ilyenkor az emberek szeretik, szeretnek mindenféle rémisztő helyekre menni, és én azt nem szeretném, ha teljes sötétség venne körül.

Mihez kezdjek?

Fényszerető_fiú


Kedves Fényszerető_fiú!

Őszintének lenni a legnehezebb és a legcsodálatosabb egyszerre, mégis, ennél jobbat nem javasolhatok neked. Ha elmondod nyíltan az aggodalmaidat, a barátaid meghallgatnak téged, és mivel fontos vagy nekik, biztos, hogy szerveznek majd olyan programot is, vagy akár a mostanit alakítják át úgy, hogy te is önfeledten tudj szórakozni. Nyílj meg és engedd közelebb a barátaidat magadhoz.

Élj és élvezd az éves hátborzongást!




Minek öltözzek?


Már csak egy fél hónap van vissza és újra itt a Halloween, azonban évről évre jelmezbe bújni nem könnyű. Az ember hall jókat, de amit szeretne, már máson látja, vagy éppen neki semmi ötlete nem akad. Ne aggódjatok, a csillagok súgtak, így ha még nem találtátok ki, most mondunk pár tippet!




Őstulok/Réem (01.27.-02.23.)
Ne hidd, hogy vámpírnak lenni olyan elcsépelt: mivel a vérszívók mindig nagyon népszerűek voltak, főleg, ha horrorról van szó. Lehetsz akár modern, akár tradicionális kinézetű vámpír, nem kell vagyonokat áldoznod a jelmezedre sem, valamint attól még, hogy más is annak öltözik, biztos, hogy nem lesztek egyformák, hiszen mindenki másként képzeli el őket.






Tebó/Tebo (02.24.-03.14.)
Gondolkoztál már azon, hogy vajon milyen lehet egy iskolatársad bőrébe bújni? Halloween-kor elég egy egyenruhát szerezned, ha éppen nem abba a házba jársz, amibe ő; hozzácsapsz egy parókát és, ha szeretnéd, némi művért és kész is a jelmez. Srácok, ha bevállalósabbak vagytok, akkor itt az ideje, hogy lánnyá avanzsáljatok egy éjszakára.





Sellő/Mermaid (03.15.-04.11.)
Sokan imádják a rémtörténeteket, és bár vannak, akik tagadják, mindenkinek van kedvenc sztorija. Nem kell hát mást tenned, mint kedvenc horror szereplőd bőrébe bújni, ami amúgy egy jó beszélgetési alap is, ha más nem ismeri a történetet, de megkérdezi, hogy minek öltöztél. És tudod, minden barátság, minden szerelem egy kérdéssel kezdődik.






Golymók/Puffskein (04.12.-05.09.)
Ha nincs kedved a rémtörténethez, még mindig lehetsz simán történelmi szereplő. Élő vagy holt, mindegy, mert a lényeg, hogy a jelmezbe bújva te már ő vagy és nem az, aki korábban voltál. Ki lennél, ha bárki lehetnél néhány óra erejéig? Ugye már neked is motoszkál egy arc, egy név az agyad egy hátsó zugában? Ő lesz a tökéletes választás!




Kentaur/Centaur (05.10.-06.09.) 
Gondoltál már arra, hogy önmagad légy Halloween-kor? Nem? Gondoltam. Na és ha önmagad zombi verziója lehetsz? Ugye, ez máris jobban hangzik. Képzeld el magad rothadó húscafatokkal, alvadt vérrel, szakadt és koszos ruhákban, amint egyik lábad magad mögött vonszolva haladsz, hogy lerabold Bözsi néni házi cukrait. Ugye, most már szeretnéd? Ha ügyes vagy, Jolikára a frászt hozhatod. Tetszik? Tudom.









Augurán/Augurey (06.10.-07.08.)
Sokszor figyeled irigykedve a szellemeket? Habár nem válhatsz teljesen azzá, azért egy éjjelre kipróbálhatod, hogy milyen is lenne kísértetnek lenni. Ehhez pedig megint nem kell sok minden, csupán fehér vagy világosszürke ruha és világosra meszelt arc, meg hajfesték. Esetleg egy kis fekete szemhéjpúder, hogy karikássá váljanak a szemeid. Elvégre ki ér rá pihenni, ha szellemmé vált?




Goromka/Jarwey (07.09.-08.05.)
Mindegy mi leszel, ameddig az a valami humoros. Sokan a vérre és a riogatásra hajtanak, de neked itt a lehetőség, hogy valami szokatlannal állj elő. Lehetsz playboy nyuszi vagy éppen egy vidám bohóc, esetleg beöltözhetsz egy hatalmas katicabogárnak is. Az biztos, hogy nagyon vidám leszel ezen a különleges napon és mások arcára is mosolyt varázsolsz majd.






Krup/Crup (08.06.-09.02.)
Nem is kérdéses, hogy neked vérfarkasnak kell lenned. Tudom, tudom, mostanában nagyon sok negatív cikk jelent meg a vérfarkasokról, különösen a környékünkön, de talán ezzel a kis gesztussal is megmutathatod nekik, hogy szerinted nem olyan rosszak ők, mint amilyen a sajtóvisszhangjuk. Biztos nekik is jól esne ez a kis kedvesség és különben is, ahol vámpír és zombi lehet, ott nekik is van létjogosultságuk.





Hurú/Fwooper (09.03.-10.03.)
Ki a kedvenc bogolyfalvi lakosod? Itt az idő, hogy átalakulj. Lehetsz a település első embere, vagy éppen a város hangja. Lehetsz te a színes hajkoronájú cukrászlány vagy mondjuk Vajda Richárd, miközben aranypezsgőt szürcsöl. Bárki, aki a faluban lakik most alkalmas lehet rá, hogy magadra öltsd arcát egy estére.





Kákalag/Grindylow (10.04.-11.02.) 
A tradicionális halloween-i motívumok egyikeként, tökként, boszorkányként vagy akár szellemkastélyként is nagyon látványos lennél egy ünnepi forgatagban. Tudom, ebben nincs semmi ijesztő, de ez csak elsőre igaz. Egy jól összerakott jelmezbe nagyon is tudsz olyan fordulatot tenni, amitől a legbátrabbak is halálra rémülnek.




Zanzárd/Moke (11.03.-11.29.)
Pár koktélt kell csak elkészítened, fiolákba töltened, szerezned egy ballonkabátot, és máris lehetsz bájitalkereskedő. Akár elrejthetsz a kínálatodban pár mókásabbat is, amitől az emberek füle füstölni kezd, vagy szemük színe változik szokatlanra. Ne jelezd, hogy melyik milyen, érje meglepetés a bátrakat, akik kérnek az italokból.





Tündérmanó/Pixi (11.30.-12.28.)
Te vagy az, akinek minden jól áll és nem is kell mást tenned, csak felkapni valamit. Jó, rendben, ez így nagyon egyszerű lenne, tudom, úgyhogy a csavar most jön. Lehetsz bármi, de tényleg bármi, viszont a bármi csak akkor működik, ha szinte tocsog a vérben. Bizony, neked az áll kifejezetten jól, ha véres vagy, úgyhogy itt az ideje, hogy jó nagy adag művért szerezz be, mert ebben az évben igen sokra lesz szükséged.




Vízimanó/Kappa (12.29.-01.26.) 

Elmaradhatatlan és tökéletes, ha valaki úgy dönt, hogy a tanári kar egy-egy tagjaként vonul fel a cukorkagyűjtésnél. Elvégre ki ne szeretne olyan jóképű lenni, mint Ambrózy Henrik, vagy olyan bölcsen a távolba meredni, mint Mikhail Kazanov. Utóbbinál még a vicces nyakkendőkre is jól lehet asszociálni, szóval egy kis megfigyeléssel Halloween alkalmából remek tanárrá válhattok Ti magatok is.


Tökéletlen tökhadsereg

 Találd meg a tök... vagyis az öt tökösséget... akarom mondani,

különbséget a halloween-i töklámpás bagázs két képe közt!





Minden helyes megfejtőnek 10 pont jár!

A megoldásokat Thomas Middleton várja bagolyposta útján.



2020. szeptember 15., kedd

Szia Kedves Olvasó!

E havi számunkban:

Végzős bál a láthatáron - Mulat már a vén diák
Lehulló sárga falevelek - Hírek Bogolyfalváról
Szeptemberi diákbörze - Zippzhar Mária és Csonka Zsombor a reflektorfényben
Kémeink jelentették - A festmények nem pihennek
Farkas a gurkók között - Interjú Damyan Volkovval
A vizsgaidőszak mindenkit megborít - Az őrület képekben
Világunk egy pszichoterapeuta szemével I. - A szakértő válaszol
Pár szó a polgármesterrel - Riport Daróczy Konráddal
Barangolás a virtuális valóságban - Ízelítő Sierra varázslatos világából
Virágnyelv leckék 4. - Egy szál liliom, egy szál gerbera
A szóbeszéd nem tény... - Szerkesztői helyreigazítás és megjegyzés
Hűvös szelek járnak... - Őszi csillagtanácsok
Tanonctámogató talány - Vizsgadrukkos keresztrejtvény



Kedves Olvasók!

Először is kellemes elmélyülést kívánok e havi, bőséges számunkban!
Másodszor pedig ezen sorokkal búcsúzom az iskolaújság főszerkesztői posztjától, ettől a megtisztelő és csodás feladattól. Úgy érzem, ideje átadnom a stafétát. Köszönöm szépen a teljes szerkesztőségnek, ennek a varázslatos gárdának a munkáját, és köszönöm a drága olvasóinknak is, hogy itt vannak nekünk és hónapról hónapra fellapozzák az Edictumot!
Elköszönésem viszont részleges csupán, hiszen a rejtvények nem adják fel magukat: újságíróként természetesen tevékenykedem tovább.

Ölel benneteket,
Thomas
//valamint Adam, Jonathan és Charlie//

Végzős bál a láthatáron

Bizonyára minden végzős megrémült, mikor megtudta, hogy a bál a szokott menetrendtől eltérően nem a vizsgaidőszak előtt, hanem annak végén kerül megrendezésre. Éppen ezért egy kicsit utánajártunk a tematikának és az az olvasó, aki időben kapja kezébe legújabb számunkat, már bőven tisztában lesz azzal, mi vár rá az est folyamán. Figyelem, ez csupán egy kedvcsináló, az igazi party este kezdődik majd!


Még évekkel ezelőtt megrendezésre került egy '20-as évek buli az akkori Bogolyfalvi Tanács szervezésében, ez a mostani azonban nagyszabásúbb lesz, mint bármi más, amit remélni mertünk. A bál tökéletessége épphogy visszafogottságában és a régi kor felidézésében rejlik majd. Azok a különleges, csillogó ruhák, amikben charleston-t roptak, a fülbemászó jazz, melyre több millió csípő ringott, most Titeket is táncra hív!

Az esemény a Boglyas téren kerül majd megrendezésre, ahol több programmal is várják majd az érdeklődőket. Amit biztosan sikerült kiderítenie szerkesztőségünknek, hogy egyetlen végzős sem marad megválaszolatlan kérdésekkel - de legalábbis eggyel biztosan nem. Ha a hír igaz - bár ezt lapzártánkig nem erősítette meg a DÖK elnöke -, akkor minden ötödikes, aki kezébe poharat ragad, elsuttoghat egy kérdést, melyre az italától választ kap! Ha ez nem volna elég, a résztvevők tükörlabirintusra is számíthatnak, bár ennek pontos részleteit egyelőre még homály fedi.

Akárhogy is alakuljék a mai este, minden végzősnek gratulálunk és jó szórakozást kívánunk!

Lehulló sárga falevelek

Alig koccintottunk a boldog új évre, máris itt az ősz, hamarosan a település kéményei újra szolgálatba állnak. Az őszi időszak sok változást hoz, lássuk, mik is azok:

Tanévzáró sütiest
Az Edictum megjelenésének napján véget ér a vizsgaidőszak, innentől már csak a végzős bál és az érdemjegyek miatti izgulás van vissza, illetve az, hogy leadva az utolsó lapot is, nekiálljunk lázasan csomagolni, hiszen várnak minket az otthoni ízek. Azonban mielőtt olyan nagyon nekiindulnánk, a Czukorvarázs Cukrászda és a Pillangóvarázs Teaház közös estjére invitál mindenkit. Akciós sütemény és tea párosításokkal, különlegességekkel, az őszi ízvilág kóstoltatásával várnak minden érdeklődőt ma este a vendéglátó negyed kültéri részén!

Faültetési kezdeményezés
Civil összefogás keretében Bogolyfalva Mágustanácsának harminchárom fát ajándékoztak helyi lakosok, akik elsősorban azt szeretnék, ha a lakóutcák hasonlóan hűvösek lennének, mint az Árnyas sétány, illetve fontos számukra a környezetvédelem is. A harminchárom fát várhatóan október közepén ültetik el, illetve a kezdeményezés kiegészítéseként további fák vásárlását tervezik, hogy a négy utca között egységesen oszthassák ki. Hogy mennyire fásulnak be az utcák, az csak októberben derül ki.

A népességszámlálás eredménye
Augusztusban lezajlottak a mágustelepülések népszámlálásai, mostanra pedig megérkeztek annak adatai. Amíg Kunszenilla helyzete egyre aggasztóbb, hiszen már csak nyolc fő él a településen, addig Bogolyfalva népessége alig három év alatt a kétszeresére nőtt, ráadásul idén kimagasló volt a születések száma is: összesen harminchat gyermek látta meg a napvilágot a településen élő családokban. Az új tanév, illetve a negyedik utca megnyitása és a városi rang egyre vonzóbbá teszik a települést, ahova elsősorban a 17 és 36 év közötti varázslónemzedék letelepedése zajlik.

Őszi munkálatok miatti fennakadások
Megkezdődtek az őszi munkálatok a településen: szeptember második felében és várhatóan október első hetében nem lesz látogatható a tó körüli rész, illetve fokozott figyelmet kérnek azoktól, akik a Boglyas téren haladnak át. A munkálatok zöme éjjel, hangtompító bűbájok alkalmazásával zajlik, hogy a lakosságot csak minimálisan zavarják. Október első hetében, a munkálatok utolsó szakaszában a Fő utca és a Vendéglátó Negyed rendbetétele, ősziesítése zajlik majd, így az üzletek ezen a héten megváltozott nyitvatartással lesznek elérhetőek.

Teapontok létesítése
A település idősebb lakosai Széles Ernőné Ensel Erzsébet - Bözsi néni - közvetítésével megkeresték a település vezetőjét, kérvényezve, hogy a hirtelen jött hidegben az idősebb és koruknál fogva lassabban közlekedő lakosok egészségmegőrzésében segítsen. Ahogy nyáron hűsítő, úgy ősszel és télen melegítő pontok kihelyezését indítványozták, vagyis azt, hogy Bogolyfalván több ponton forró teával várják azokat, akik a hűvös idő beköszöntével, ügyeik intézése közben átfáznának. Az úgynevezett teapontok önkéntesek bevonásával a település hat pontján lesznek elérhetőek: a Bogoly Színház előtti szakaszon, a Vendéglátó Negyed bejáratánál, az Árnyas sétányon, a Bogolyfalvi temető bejáratánál, a vasútállomás előtt, illetve a Művelődési háznál. Teát ingyen fogyaszthat bárki, azonban minden standon kihelyezésre kerül egy adománydoboz, mely a menhely részére gyűjt, hogy a bent lakó állatok téliesítése megtörténhessen. A két kezdeményezés egymástól független, így az adománygyűjtők a vendéglátóhelyeken, a színházban és a vasútállomáson is megtalálhatóak.

Szeptemberi diákbörze

Ballag már a vén diák...

Nincs olyan tanév, hogy ne lenne meg a torokba gombócot szorító érzés, hiszen egy évfolyam újra kiballag, és ki tudja látjuk-e még őket. Idén is szép számmal akadnak végzősök, akik minden erejükkel a Varázstani Alapismeretek Vizsgára koncentrálnak, ám sikerült elkapnunk Zippzhar Máriát és Csonka Zsombort, akik mégis feleltek kérdéseinkre.


Rögtön az első kérdéssel egy kicsit előre rohanok, de most engedd ezt meg nekem. Milyen érzés végzősnek lenni? Olyan, amilyennek vártad vagy nagyon más?
Mindent megengedek neked, én sem tudnám tartani a sorrendet, ne viccelj! *vigyorog* Az az igazság, bevallom, hogy könyvek meg filmek alapján inspirálódva azt képzeltem, hogy ez az egész olyan lesz, mint az amerikai gimikben, hogy majd amikor elsétálok a folyosón, akkor mindenki utánam fordul, másokkal íratom meg a házikat, meg ilyenek... De még mindig nem lógok ki a sorbó- ÉS EZT MOST NEM A MAGASSÁGOMRA ÉRTETTEM, OKÉ? Szóval még mindig nem lógok ki a sorból, mindenki ugyanolyan, mint előtte volt, csak egy fokkal idegesebb, mert a Verbunkos Aranymedál Verseny a nyakunkon. Ne, ne is kérdezd, ha így mondom, az agyam nem fogja fel a fenyegetést és nem parázok rá. *bólogat* Igazából mivel itt tervezek még maradni - na nem bukni, mestertanoncnak -, kicsit olyan végzős is vagyok meg nem is érzésem van. Vannak még felettem, ugyanakkor biztosan vannak akikkel ezután elválik majd az utunk egymástól. Mint a háborúba induló katonák! *felcsillanó szemmel emeli szalutálásra a mancsát és kezdi el lóbálni a lábait a széken, mintha masírozna*


Óvatosan azzal, hogy mindent megengedsz nekem, veszélyes vagyok! *vigyorodik el úgy, hogy
még a fogai is megvillannak.* Istenem, azért kellett egy pillanat, amíg megértettem, hogy milyen versenyre gondolsz, de rendben, nevezzük így. Szóval akkor túl a versenyen, lerázva a terheket és egy kellemes szünet után visszatérsz közénk. Milyen szakon folytatod?
*felemelt kezekkel hőköl hátra, hogy mutassa, retteg ő, majd csak kuncog, összezúzva a felépített színjátékot* Ha minden jól megy, *dörzsöli össze a kezét* dupla szakra jövök vissza, ez egyrészt azért jó, mert még több mindent megtanulhatok, másrészt jobban lefáraszt, és kevesebb időm marad majd furcsa dolgokon agyalni és kivitelezni őket. Hű, érzem, hogy most sóhajtott fel megkönnyebbülve minden olvasó! Khm, szóval Botanikát és Bájitalkészítést szeretnék tanulni, ami azért is jó, mert egy csomó tárgy amúgy egyezik, így azért nem arról van szó, hogy egyszerre lennék űrkutatátor és nyelvész. Ja, és ígérem nem robbantok fel semmit! *elgondolkozik* Szándékosan. 

Úgy tűnik ez egy bájitaltanos mélyinterjú lesz, mert ha jól tudom, a másik interjúalanyom, Csonka Zsombi a jövőben szaktársad lesz. Hogyhogy a Bagolykő és nem az egyetem?
Nekem sokat jelent az, hogy ezt már ismerem, a tanárokat, a többi diákot, és úgy gondolom később is elmehetek még az egyetemre, ha szeretnék, de egyelőre miért váltanék valami olyanról, amit szeretek és bevált? A szakirányomban amúgy is nagy szerepe van azoknak, akik eddig tanítottak és megszerettették velem ezeket a tárgyakat, ha most változnának körülöttem az oktatók, akkor lehet a kedvem is elmenne, azt pedig nem szeretném. Lehet, hogy valahol gyávaságnak tűnhet és, ha az, hát vállalom, de nekem mégis sok jó emlékem kötődik a kastélyhoz - és szeretnék még többet szerezni belőlük.

Nem hiszem, hogy gyávaság lenne, inkább a biztosra mész. Ha később az egyetem mellett döntesz, akkor is faragsz ezzel legalább kettő, de lehet három félévet is, ami nem rossz. Említetted korábban, hogy furcsa dolgokon agyalsz, amikor unatkozol. Mit értesz furcsa alatt?
Meg hát végül is a tudás nem vész el, amit megszereztem! *bólogat lelkesen, majd felnevet* Komolyan ezt még kérdezni kell? Azt hittem, mindenki tudja, milyen káosz uralkodik idebent. *mutat a fejére* Hát figyelj, én mondhatnék példákat, de biztos erre szeretnénk pazarolni a nyomdafestéket? Bárkit érdekel, mi megy a fejemben, keressen csak meg és a legilimencia segítségével első kézből hallhatja majd minden apró gondolatomat. De ne akarja ezt senki, nem olyan vicces, mint amilyennek hangzik. *legyint* Apropó, Odett, van egy fura izé a hajadban *odahajol kiszedni a szöszt, és kalimpálva megpróbálja lerázni saját ujjairól*

Szóval minden bátor legilimentor tanonc mehet hozzád gyakorolni. Ez kedves és veszélyes, úgy érzem, de… *akaratlanul is oldalra nézve figyeli, ahogy szösztelenítik és hirtelen zavarba is jön.* Köszi, biztos rossz helyen jártam előtte. Hm, szóval, mi az, amit a legjobban szeretsz a kastélyban?
Amúgy igen, de arra gondoltam, hogy én bárki fejébe tudom sugározni a gondolatokat, szóval nem is kellene feltétlenül tanoncnak lenniük, ha kíváncsiak. Megoldjuk. *bólogat, és inkább figyel a kérdésre* Ó ez egyszerű, az embereket! Kicsiktől a nagyokig, hát ők teszik azzá az iskolát, ami. *vállat von, majd felcsillan a szeme* Ó, és a kajákat, azt majdnem elfelejtettem, igen, azt hiszem, az jön másodikként a sorban... *töprengve malmozik az ujjaival* Vagy itt most olyasmit kellett volna mondanom, hogy nagyon szeretem a keleti szárny ööö második emeletén az ablakpárkányokat, mert kényelmesen lehet rajtuk szundikálni? Vagy a tárgyakkal kapcsolatban? *oldalra biccenti a fejét*

Nem, nyugi, a válaszod tökéletes volt. Visszagondolva az elmúlt öt évre, melyik a kedvenc emléked?
Hűűha, öt évből válasszak ki egy pillanatot? Ez valahol kegyetlenség. *felfújja a pofiját* Legyen a mostani pillanat, hogy itt ülök előtted, és visszagondolok minden jóra, ami eddig történt!

Mondanám, hogy kegyetlen vagyok, de ezzel most nagyon meghatottál. Akkor erről kérdezek. Milyen érzés volt, amikor elkaptalak a folyosón, hogy gyere velem interjúzni?
*széles vigyort villant, majd elpirul* Először megijedtem, mert nem tudtam mire vélni a hirtelen támadt érdeklődést, de aztán mondtam magamnak, hogy "Figyelj Masa, odamész, válaszolsz, beszélgettek, és jól fogod magad érezni közben!", meg hát belegondoltam, hogy addig sem kell a "versenyre" vagy ne adj Merlin az LLGre tanulnom, úgyhogy még kikapcsolódásnak és figyelemelterelésnek is jó lehet, szóval végső soron megörültem, elhatároztam magam és... *abbahagyja a heves gesztikulálással kísért hadarást* Hát, itt vagyok, szóval valahol icipiciricinycifincit imponál is, hogy engem kértél meg. *ártatlanul pislogva mutatja ujjaival milyen icipiciricinycifincit*

Örülök, hogy igent mondtál. Megsúgom, te voltál az első gondolatom és az első ember, akit
megkérdeztem. Egy mestertanonc szabadabb, mint egy alapképzéses, más szabályok lesznek érvényesek rá. Szerinted mennyiben fog a te életed megváltozni?
Nenenene! *fogja be a fülét* Ne mondd, hogy kevesebb szabály vonatkozik rám, mert a most meglévőket sem tartom b- mármint, khm, akarom mondani, izéé ööö, ezt inkább húzd ki kérlek. Még nem igazán véstem a fejembe az új szabályokat, tudod, nehogy véletlen már most azok szerint kezdjek el mozogni. Persze tudom, hogy például nem küldhet büntetőmunkára egy prefektus, de ezt is csak azért, mert csíptem már el mestertanoncot én is régebben. Nem hiszem egyébként, hogy sokban változtatnék, már így is képes vagyok túl szabatosan értelmezni őket. Hihi? 

Ne is foglalkozz vele, én is a saját szám íze szerint értelmezem őket. Nézzük egy kicsit még a mestertanonci szakjaidat. Elég sok mindent lehet velük kezdeni. Van olyan munka, amiben már látod is magad a jövőben?
*cinkos pillantás* Rengeteg, a toxikológiai kutatótól kezdve a sztárkviddicsesen át a grafitceruza tesztelőig. Igazából nem akarok ennyi mindent előre eldönteni, mert ha mégsem jön össze valami, akkor sokkal több minden borul. Arról nem is beszélve, hogy mire végzek, biztosan rengeteg minden változik még, lehet lesznek új szakmák, vagy tűnnek el régiek. Gondolkoztam rajta, hogy legalább gyakorlatot szerezni mondjuk mehetnék Anyu virágboltjába Budapesten, mert azért ott mégis a botanika is megvan, és valószínűleg a felvételi sem lenne olyan nehéz, de kicsivel talán... több kihívást keresek? Egyelőre. De áttervezni mindig van idő.

Illetve örök igazság, hogy sosem szül jót, ha családtaggal társul az ember. Ha most egy elsőéves ülne itt veled szemben, akit meg kell nyugtatnod, hogy jó helye lesz a Bagolykőben, mit mondanál neki?
*fellelkesülve húzza ki magát és lejjebb is néz, mintha tényleg egy alacsonyabb valaki ülne vele szemben* Tudod, itt lenni olyan, mint sodródni egy folyón. *mivel menet közben találja ki, mit akar, lassan buknak ki a szavak* Néha neked ütközik pár ág vagy kavics és megkarcolnak, de aztán a víz ki is mossa a sebet, amiről kiderül, hogy nem is olyan vészes, mint elsőre gondoltad. Ráadásul közben figyelhetsz cuki halacskákat, akik lubickolnak melletted, és ha mosolyogsz, már nem is figyelsz arra, hogy egyszer-egyszer elszomorodtál. Ha elég gyors vagy, akkor pedig megpróbálhatsz megsimogatni egy szitakötőt, vagy begyűjteni pár fényes kavicsot a meder aljáról. *felnéz nagy elégedetten, majd pattogni kezd* Ó, vagy azt, hogy keresse meg az Édesség-kuckót, a cukorkóma mindenre megoldást nyújt! *bólogat hevesen*

Meg kell, hogy mondjam, az utolsó pillanatig azt hittem, hogy valaki más ül velem szemben. Mind a két tanács igazán hasznos, ez az egész, amit mondtál pedig gyönyörű. Tudom, hogy ez nem fog tetszeni, de ez az utolsó kérdés, amit szerettem volna feltenni neked és ezzel megköszönni, hogy vállaltad az interjút, de, hogy ne kelljen a versennyel foglalkoznod, most elviszlek sütizni.
ÚRISTEN, kapok sütit?! Odett, tudod mit, minden hónapban interjúztathatsz. *felpattan és már zsong összevissza* Mehetünk? Én kész vagyok, te kész vagy? Én soha nem voltam készebb! *kifelé menet elkezdi összezagyválni az édességeknek költött saját fantázianeveket, hátha a másik majd segít neki választani* Málnabálna? Csokis Partvis? Vasas Hűbelebumm? Citromos Agyzsibbadás? Szerinted belém fér kettő vacsora előtt, vagy akkor túlságosan túleszem magam és nem fogok tudni koncentrálni később? Vagy esetleg Havas Kókuszkóklerrakodó...




Rögtön az első kérdéssel egy kicsit előre rohanok, nyugi, ez Masánál is így kezdődött, szóval most engedd ezt meg nekem. Milyen érzés végzősnek lenni? Olyan, amilyennek vártad vagy nagyon más?
Igazából nem voltak elvárásaim a végzős évvel kapcsolatban. A tanulás nem hittem, hogy nehezebb lesz, az alvásütemem eddig se volt a legegészségesebb, és barátokból se számolok sokkal többet, mint eddig. Szóval bevallom, elég stagnáló az életem, mióta visszajöttem. Éppen ezért mondhatom, hogy a végzős év is csak egy a sok közül. Jelentkeztem mesterszakra, szóval még azt se mondhatom, hogy érezném, hogy itt a búcsú ideje.

Akkor mondhatjuk, hogy azért nem bántad meg a visszajövetelt, mert a Bagolyköves éveid még nem kifejezetten mondhatóak kereknek? Mintha hiányoznának dolgok a tökéletes lezáráshoz?
Nem ezért jöttem vissza, hanem mert nem volt nagyon választásom. A suliban továbbra is felügyelet alatt tudtak tartani, és gyám nélkül nem engedhettek csak úgy szélnek. Azóta felnőttem, viszont most van, ami miatt itt akarok maradni. Vagyis pontosabban valaki.

Pletykák ugyan vannak, ahogy folyosói elkapott pillanatok is. Adhatunk nevet a hölgynek, vagy inkább maradjon valaki, így óvva a magánéletet?
Rara. Én így szólítom. Aki tudja, tudja, aki nem, annak nem is kell.

Tökéletes, szóval Rara az oka annak, hogy szívesen maradsz még az iskola falai között, mint mestertanonc vagy azért a választott szak az, amivel érvényesülni szeretnél a jövőben? Sokan ugyebár ilyenkor még tanácstalanok a jövőjüket illetően, te mennyire határoztál meg egy irányt?
Igyekszem nem gondolni a jövőre. Régen sok mindent elképzeltem, aztán az élet mindig közbejött. Nem szeretek már úgy küzdeni, mint rég, mert nem érzem, hogy bármikor is győzhetnék. Ha nap nap után élek, nem érhet akkora csalódás. Hiszen valljuk be, a pletykákból már mindenki tudja, mennyi is ért már belőle. Szóval azt mondanám, inkább csak kiválasztottam azt a szakot, amin el tudom magam képzelni, mint diák. Lehúzok még itt pár évet, aztán pedig meglátjuk, mi lesz.

Van már elképzelésed, hogy melyiket választod vagy inkább az utolsó pillanatra hagyod?
Bájitalkészítésre megyek. Azokhoz értek, és talán még tudok is fejlődni benne. Hogy pontosan ezen kívül mit takar a tárgy, abban nem vagyok biztos, de majd meglátom, ha odaérünk. *vállat von*

Szerintem, ha ahhoz értesz, akkor mindenhez értesz. Majd korrepetálhatsz, és ezt komolyan
mondom. Utaltunk már rá, hogy nem mindig volt minden fenékig tejfel itt, de vannak olyan emlékek, amikre szívesen emlékszel vissza a diákéveidből?
Jó, majd próbálkozunk, elbújunk Misháék elől, és úgy robbantjuk fel a klubhelyiséget. Van, persze. Majdnem minden emlékem, ami Thomashoz kapcsolódik, hiszen azok még most is tartanak. Azonban az a baj az emlékeimmel, hogy eléggé kuszák még. Tudom, hogy én éltem meg őket, de mégis egy másik életben. Az ember elméje még inkább összezavarodik, ha sikerül összerakni. Két ember emlékei nehezen férnek meg egy helyen.

Egyre jobban tetszel nekem, nem is értem, hogy miért nem beszélgettünk eddig. Így, hogy nem tervezel, csak megéled a napokat, könnyebb az egészet elviselni?
Ha meg akarnám nyugtatni a nagyközönséget, azt mondanám, hogy igen. De igazából ezzel annyit teszel, hogy túlélsz. Ha csak vagyok egyik napról a másikra, nem érzem igazán, hogy élek, mert a motiváció az, ami az embert munkálja. Nekem az nincs. Szóval igyekszem spontán lenni, új dolgokat próbálni, sokszor maga az adrenalin hajt. És ez az, ami leginkább segít tovább lendülni, hogy mindig van valami, amit még nem próbáltam ki, ami még hátra van.

Vannak olyan szegmensek, amik kifejezetten adrenalinlöketet adnak, vagy inkább mindig új dolgokba vágsz bele és várod a hatást?
A kviddics nekem ilyen. Eleinte csak azért mentem, hogy kipróbáljam, mert az is egy élmény. Azóta azonban már nem csak akkor telítődöm meg adrenalinnal, ha közel jön a gurkó, hanem akkor is, ha valamelyik csapattársammal történik valami. Kezdek valami törődésszintű dolgot érezni irántuk. Viszont ezen kívül általában újdonságok. Rarával is úgy találkoztam, hogy segített bliccelni a vonaton. Első alkalommal bűntársammá fogadtam. *mosolyodik el először az interjú alatt*

*mosolya egy kicsit szélesebbé válik, mert észreveszi ő az ilyeneket, nem olyan szívtelen, mint gondolják* Ha most egy elsős ülne itt veled szemben, és meg kéne győznöd, hogy a Bagolykő jó hely lesz számára, ne aggódjon, mit mondanál neki?
Azt hogy... Hmm... Azt mondanám neki, hogy ne aggódjon, mert lesz legalább egy valaki, aki mindig kitart mellette. Ezen a helyen annyi színes ember fordul meg, hogy mindenki megtalálja, ahova tartozik, és még inkább, hogy kihez. Nem kell, hogy mindenki szeressen, csak az a pár, aki számít. Ha azokra koncentrál, akkor minden rendben lesz.

Ezek nagyon szép gondolatok, amivel igazán jól esik zárni ezt az interjút. Bölcs tanács akár kicsiknek, akár nagyoknak, akik kétségbe vannak esve. Nagyon szépen köszönöm, hogy időt szántál rám, és őszintén remélem, hogy a dolgok nálad egyre jobb és jobb irányba haladnak majd.
Én is köszönöm.