2017. szeptember 15., péntek

Kedves Olvasóink!

Az iskolaújság e havi számában:

Hírek a nagyvilágból - Sárkányok minden mennyiségben
Kviddicskommentátorok gyöngye - Boglár Gréta a reflektorfényben
Furcsaságok a kastélyon innen és túl - Érdekességekről suttognak a falak
Elkövetkezett egy újabb év vége... - Titeket kérdeztünk
Emlékek, vizsgák, tervek - Végzőseinket kérdeztük
A hosszan tartó párkapcsolat titkai - Dwayne, a Nő és plusz egy fő
A vizsgaidőszak és annak hullámvölgyei - Diákhangulatok lencsevégen
Őszi sikk - Képes beszámoló a Londoni Varázsdivat Napról
Az új tanévre hangolódunk - Dr. Who válaszol
Az indiánok ősi csillagai - Horoszkóp az amerikai őslakosok állatövi jegyeivel
Őszköszöntő rímrejtvény - Szezonális szókeresés

Hírek a nagyvilágból

Sárkányok minden mennyiségben


A norvég Harald Hårfagre Sárkányrezervátum igazgatója, Christer Valström kérvényezte a Ragnarök kísérleti program lezárását. Valström tavaly került a létesítmény élére, azóta pedig egyre nyíltabban törekszik arra, hogy a rezervátumot elzárja a külvilágtól. Mint nyilatkozta, a norvég tarajos rendkívül agresszív telivér sárkányfaj, amelynek populációja egyre kisebb, mivel a példányok még egymásban is ellenséget látnak. Az intézmény elsődleges céljának a tarajosok védelmét tekinti, és úgy véli, ezt nem lehet úgy biztosítani, hogy közben avatatlan, sárkányokhoz nem értő látogatók kószálnak a rezervátumban, vagy éppen holmi kísérleti programok keretében pusztulnak el az egyes egyedek. A Ragnarök kísérleti programról egyébként azt kell tudni, hogy az értelmes lények számára fenntartott fegyintézet területén jött létre, miután kutatók úgy döntöttek, nem csak svéd sróforrú sárkányokat, de tarajosokat is telepítenek a muglik elől elrejtett szigetre a betolakodók távol tartása érdekében és közben megfigyelik a két faj együttélését. A program keretében eddig a betelepített hat tarajosból kettő pusztult el az elmúlt öt év során, a sróforrúak közül pedig ötből eddig négy élte túl a zord körülményeket és egymás társaságát. Ugyanakkor három hibrid is született ez idő alatt.


Svéd sróforrú támadt orvvadászokra a Ragnarr Loðbrók nevét viselő sárkányrezervátumban. Az ezüstös kék pikkelyű telivér fajra szívesen vadásznak a merészebb egyének, elsősorban bőre ugyanis rendkívül kelendő a feketepiacon. Bár a lakatlan hegyvidéken található intézmény területén ugyan aurorok is járőröznek rendszeresen, mégis akadnak olyan vakmerő és agyafúrt orvvadászok, akiknek sikerül átjutnia a rengeteg védőbűbájon, hogy megszerezhessék a hőn áhított sárkánybőrt, ezúttal azonban egy kisebb csoport roppant szerencsétlenül jár. A hat varázslóból álló társaságnak a bejutással nem akadt gondja, ám amikor megpróbálták elpusztítani a sróforrút, nem jártak sikerrel első próbálkozásra, a feldühített példány pedig két embert égetett porrá. Ez a fajta híres arról, hogy kékes lángjával percek alatt képes a csontot is elhamvasztani, így a két szerencsétlenül járt vadász után nem sok maradt. Társaik ellenben fejvesztve menekültek egyenesen a rezervátum szívében található épületek felé. A sróforrú az erdőben is látványos pusztítást végzett, mire a sárkányőröknek sikerült elkábítani és az egyik védett barlangba vinni, az orvvadászok ellen pedig eljárás indul. 


Új igazgatót kapott a Szent György Sárkányrezervátum Romániában, miután eddigi vezetője, Tamássy Carol ellen a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) illetékes csoportja sikkasztás vádjával eljárást indított. Az ügyészség szakemberei úgy vélik, az intézmény által kapott uniós és állami támogatások nem megfelelően voltak felhasználva, a kiutalt összegek jelentős részéről nem tudni, mire is lett elköltve, a könyvelésekben és elszámolásokban megjelenő számok pedig irreálisak a piaci árakhoz képest. Amíg az ügyet vizsgálják, az intézmény vezetését Florin Tudose veszi át. Tudose már mintegy harminc éve dolgozik a rezervátumban. Fiatalon még vadőrként alkalmazták, időközben azonban elvégezte a sárkányőri képzést is, majd pedig a bukaresti mágusegyetemen bestiakutatásból diplomázott sárkánykutatás szakiránnyal, diplomadolgozatát a román hosszúszarvú sárkányok párválasztási szokásairól írta. A sajtónak azt nyilatkozta, nagyon sajnálja, hogy az intézmény ilyen ügybe keveredett, de megtesz minden tőle telhetőt, hogy az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba.   


Rangsorolták az európai sárkányrezervátumokat. Mint az köztudott, Európában hét telivér sárkányfaj őshonos: a hebridai fekete sárkány és a közönséges walesi zöld sárkány Nagy-Britanniában, a magyar mennydörgő Magyarországon, a norvég tarajos sárkány Norvégiában, a román hosszúszarvú sárkány Romániában, a svéd sróforrú Svédországban és az ukrán vashasú sárkány Ukrajnában. Minden fajt külön rezervátumban igyekeznek elrejteni a szakavatott varázslók a muglik elől, illetve megvédeni az orvvadászoktól. Az egyes létesítményekben fennálló körülmények változóak, a rangsort pedig elsősorban ezek alapján készítette a Varázslók a Legendás Lények Védelméért nevű szervezet. A lista élén a walesi Ddraig Warchodfa Dewi Sant avagy Szent Dávid Sárkányrezervátum áll, ahol pár éve még kutatólabort is létrehoztak a sárkányok betegségeinek kutatására. Ezt a norvég Harald Hårfagre Sárkányrezervátum, majd a svéd Ragnarr Loðbrók rezervátum, aztán a magyar mennydörgők számára fenntartott intézmény következik, a sort pedig a román Sf. Georghe és az ukrán Hoverla Sárkányrezervátum zárja szoros versenyben. A hebridai McFusty Dragon Sanctuary-t nem sikerült besorolni, mivel zártsága miatt a szervezet tagjainak nem sikerült felmérni az ottani körülményeket, azonban úgy vélik, hogy walesi társához hasonlóan szintén a lista élén állhat. A rangsorolás egyébként anyagi támogatást jelenthet a nem túl jó körülményekkel büszkélkedő rezervátumok számára, célja elsősorban az volt, hogy a bestiavédelemmel foglalkozó szervezeteknek és adakozó családoknak megmutassa, hol is van leginkább szükség a segítségükre. 

Kviddicskommentátorok gyöngye

Boglár Gréta a reflektorfényben

E havi kviddicsrovatunkban iskolánk önjelölt, de annál lelkesebb kommentátorát kérdeztem arról, hogy honnan származott az ötlet, illetve a kviddics iránti látványos rajongása. Hiszen mi másért is vállalná az ember azt a nemes, de kevésbé hálás feladatot, amit Gréta merészen magára vállalt, ha nem rajongana különösebben a sportért. 


Kedves Gréta, köszönöm a lehetőséget, hogy feltehetek neked néhány kérdést. Nyomon követem már egy ideje a kommentátori tevékenységedet. Mesélj nekem, hogyan született meg az ötlet, hogy te márpedig ezzel is foglalkoznál? 
Csááááááááá! Hívj Dettinek, azt jobban szeretem. *vigyorog* Ööööö... hááát, igazából Ellának akartam szurkolni, szóval semmi extra. Nem is csinálom versenyszerűen. Vagy várj, ha versenyen kommentálok, az már versenyszerűségnek számít?

Fogjuk rá. Mi van emögött az érdeklődés mögött a kviddics iránt? Miből fakad? 
Hát én nem igazán értek a kviddicshez, nem tartozik az érdeklődési köreimbe. Egyszer kimentem nézni, és azon kaptam magam, hogy a hangosító eszközbe dumálok. Mondjuk volt már olyan, hogy ki akarták kapni a kezemből, de hát ilyen ez a popszakma. Jaj, most valami varázslósat kéne mondani... izé... ezt kivágod ugye? Szóval, ilyen ez a medzsisön élet.

     

  
BOGLÁR BERNADETT GRÉTA


22 éve született Svédországban. Alaptanulmányait a svájci Herzberg Mágusképzőben végezte, jelenleg pedig a Bagolykő Mágustanoda hetedikes diákja gyógyító szakirányon, valamint önkéntes kviddicskommentátor.
     




Áh, ugyan. Tökéletes lesz ez vágatlanul is. Játszottál is már? Ha igen, milyen poszton?
Soha. Nem is akarok. Nekem ez túl durva sport, meg a hajam is tönkremenne benne. Ne nézz így! Nem vagyok "órán körömreszelős" fajta, de azért a hajam mégiscsak a koronám. Meg nem is vagyok sportos fajta. Milyen poszton tudnál elképzelni, mér' kérded?

Nem is tudom, mondjuk őrző? 
Hogy mi? Olyan poszt is van? *értetlenül pislog* Várj, az melyik? Öööö, aki azokat a vaslabdákat őrzi?

Inkább a karikákat őrzi. Tudod, azok azok az oszlopra erősített karikák, amiken át kell dobni a piros labdát. Így megvan már?
A karikákat vágom, de ez tök hülyeség. Lehetne akkor kapus. Vagy karikás. Na, ezért gáz a kviddics. A karikákat jobban védik, mint a játékosokat.

Olyasmi, mint a kapus, de végül is a kommentálás nagyon jól megy, talán az a legideálisabb poszt számodra. 
Ki a Merlin találta ki ezeket az elnevezéseket... hátjóóóólvan. 

Tervben van azért, hogy esetleg mégis seprűre pattanj majd valamikor?
Ááá, hát, nem igazán. Egy pici tériszonyom van, ha felmegyek a kilátóra, attól is megszédülök, hogy csak lenézek.

Honnan származik az elméleti tudásod?
A mim?

Áh, lényegtelen. Számíthatunk még a jövőben is az eddigiekhez hasonló, fergeteges és utánozhatatlan kommentárokra a lelátóról?
Ha igény van rám, persze, kimegyek szívesen, de ne számítson senki arra, hogy  szakszavakkal fogok dobálózni. Persze maradok pártatlan. Természetesen.

Nagyszerű ez úgy, ahogy most is csinálod. Hajrá, csak így tovább, és köszönöm a válaszokat!


Furcsaságok a kastélyon innen és túl

Artemisiák 

A diákság körében ugyan csak egy szűkszavú nyilatkozatot adtak ki arról, hogy Rubya professzor asszony eltávozott az élők sorából, a sajnálatos esemény azonban nem kis riadalmat váltott ki, amikor többen is látták utólag a hölgyet sétálni vagy motorjával közlekedni. Később az iskolában is tapasztalták a különös jelenséget, Makrancos Marcsi szó szerint beleájult az alatta épp nyugovóra térő Eszetlen Egon ölébe, akinek régi vágya volt Marcsit egyszer ott tudni. Napokkal később kiderült, hogy csupán a nagyon hasonló kinézet miatt téveszthették össze Rubya professzor asszonyt Evena Noxennel, aki azért érkezett a faluba, hogy elintézze a nő ügyes-bajos dolgait, illetve, hogy meglátogassa Hercegh Kriszpin igazgató urat, akivel úgy hírlik, bizalmas viszonyt ápolt egykor. Úgy látszik, a káposzta nem is rossz felmelegítve...


Vadász szezon 

Hunter Bailey, amióta kiderült, hogy ikergyermekek édesapjává vált, láthatóan rendes és becsületes családapa. A valóság azonban nem ennyire szép, ugyanis Hunter, mindenféle kifogást keresve időről időre eltűnik kis családja köréből, hogy aztán a legkülönbözőbb helyeken bukkanjon fel ismét. Hogy mi is közös ezekben a helyekben? Mindegyik szóba jövő helyszínen fellelhető Grace Erin Green is. Úgy bizony. A nő, akiért olyan sokat fohászkodhatott Merlinhez Hunter, hogy észrevegye őt, továbblépett és boldogan éli az életét. Fogalmam sincs, hogy sejti-e, hogy Hunter figyeli őt vagy sem, de innen üzenem neki, hogy vigyázzon, mert ez veszélyes játék.

Kacsagolás 

Adott egy lány meg egy srác. A fiú neve Tim, a lányé meg valami virág meg gyümölcs, talán Pipacs Strawberry, vagy valami hasonló. A lényeg viszont, hogy a lány, akiről senki sem tud semmit egyébként, kacsát sétáltatott pórázon az iskola területén. Bizony, bizony! Máskor ilyenkor már jeleznének a bűbájok, hogy idegen lépte át a területet, nála és a kacsájánál viszont semmi ilyesmi nem történt. Tim éppen látta mindezt, és úgy gondolta, hogy ki is próbálja a kacsagolást. A lány hiába mondta, hogy ez nem olyan, mint a falunapokon a póni, a fiú nem hitt neki, és megpróbálta megmászni a kacsát. A madár azonban megérezte a veszélyt, és huss, egy pillanat alatt köddé is vált. Azóta sincs meg. Kérünk hát, ha látsz egy kacsát, akin póráz van, értesítsd az Edictum szerkesztőségét. A legjobb lenne, ha behoznád, és a legfontosabb, hogy semmiképpen ne próbálj kacsagolni, mert olyan nincs is. Köszönjük!

Változik a piros ház

Már év vége előtt tudni lehetett, hogy a pirosak teljesen új vezetést kapnak az elkövetkező tanévben. Hogy kiket, az még rejtély, ahogyan az is, hogy pontosan miért távoznak az Eridon éléről a korábbi vezetők. Amit biztosan tudunk, hogy együtt hozták meg ezt a döntést. Elég sok pletyka kering arról, mi is eredményezhette ezt, a legvalószínűbb mégis az, miszerint Návay professzor viszonyt folytatott egy diákjával, és miután sorra derültek ki a botrányok, inkább önként járult az igazgató elé felmondásával. Az igazgatót annyira meghatotta a tett, hogy nemcsak az állását akarta biztosítani, de a Merkovszky professzor távozása óta üres igazgatóhelyettesi széket is felajánlotta neki. A legvörösebb oktatónk azonban úgy döntött, hogy helyesebb, ha az iskolán kívül marad, de kapcsolatban a diákkal, akinek kiléte még mindig ismeretlen. Ez szerelem! Ádi bácsi története nem ennyire izgalmas, ő muglikutatóként varázstalanokat akar kutatni - meglepő! -, így hát asszonykájával Orfűre költözik, egy bájos mugli településre, ahol oktatni fog és tanulmányokat ír majd a környezetében élőkről. Állítólag két év múlva már a tankönyveiből tanulhatunk. Drukkolunk nekik! 

Elkövetkezett egy újabb év vége...

Milyen volt a tanéved? 

Bálint Fruzsina Ingrid: Tanulás szempontjából szűkös, mivel nem sokkal vizsgaidőszak előtt érkeztem, és így nagyon sokat kellett pótolnom, hogy ne kelljen évet ismételnem. Szociális szempontból viszont gyümölcsöző, sok jó arcot ismerhettem meg a kastélyban, és már alig várom, hogy még jobban belevethessem magam a közösségi életbe.

Sheela Lengrond: Vegyes, mert úgy érzem, nem mindenből hoztam ki a maximumot. Ennek ellenére megvagyok, ezekből a bukkanókból pedig okultam.

Boglár Gréta: Köszönöm alásshan, nem volt rossz.

Lora Fontaine: Kalandos tanévem volt, sok megdöbbentő dologra akadtam a kastélyon belül, például pár trollra is. *Bazsalyog az orra alatt, de azért örül, hogy már elmúlt a veszély, kicsit kacsintgat is, jókedvében találta a cikkező.*
Persze, sikerült sok barátot is szereznem, és párszor levarázsolni magamról a taláromat, de hála Merlinnek az Edictum firkászai egyelőre elkerültek. Kérlek, ne vedd magadra, csak szimplán örülök, hogy azok a képek nem láttak rólam napvilágot, amelyeket legszívesebben a takaróm alá süllyesztenék.

Adrian Ivanorovics Black: Ooooo, nagyon bőséges, kicsit talán túlságosan is. Házat váltottam, a szokásosnál is többet dolgoztam, de nem bánom, volt benne pörgés. 

Kálnoki Norina: Talán az eddigi legizgalmasabb tanévem volt. Persze nem feltétlen az óráimra gondolok. *Kacsint.*

Weisz Pálma: Nos nekem ez volt az első tanévem. Nagyszerűen éreztem magam, sok új barátra leltem, és alig várom a következő évet, remélem, az is ilyen csodás lesz. 

Varga Nóra: Nagyon jó volt, még jobb is, mint az előző. Még több embert ismertem meg, a tárgyak is egyre érdekesebbek. Bár jó lett volna több könyvet olvasni, meg esetleg többet gyakorolni, de így is jól sikerült a félévem. *Büszkén elmosolyodik.*

Lepsényi Richárd Dávid: Mondjuk úgy, hogy túl sok információval volt tele, amelyek nem feltétlenül pozitív irányba döntötték a mérleget, de persze olyan események is akadtak zömével, amelyek ezt többé-kevésbé ellensúlyozni tudták.


Mi az, amit a legjobban bánsz, hogy nem tetted meg idén? 

Bálint Fruzsina Ingrid: Amit a legjobban bánok, és nem tettem meg? Ijj, most megfogtál. Nincs ilyen. Én inkább az az ember vagyok, aki elkövet egy rakat hülyeséget is a jó dolgok mellett, de ne kelljen bármit is megbánnom, amit nem tettem meg. 

Sheela Lengrond: Nem dolgoztam keményen egy bizonyos tárgyon belül. Ez pedig piszkosul bánt, mert félek, hogy emiatt megromlott a tanár és köztem kialakult törékeny bizalom.

Boglár Gréta: Többet járhattam volna be Mr. Meccoy óráira...

Lora Fontaine: Hogy hiába üldöztem Krushnic Dimitrit. Valószínűleg megsejthette a dolgot, mert semmilyen bálra vagy eseményre nem volt hajlandó eljönni. Tudod, ő az én kis hercegem. *Erre a kijelentésre paprikavörössé változik.*

Adrian Ivanorovics Black: Nem hiszem, hogy lenne ilyen, de ha mégis eszembe jut valami, igyekszem pótolni a vizsgaidőszak végére, nem maradhatnak hiányosságok.

Kálnoki Norina: Hmm. Nem is tudom. Igazából szerintem nem bánok semmit. 

Weisz Pálma: Hmm, ez nehéz kérdés, de talán azt bánom a legjobban, hogy nem csatlakoztam egy szakkörhöz/klubhoz sem. Azért jövőre lehet, hogy megpróbálkoznék a színjátszással.

Varga Nóra: Hú, hát nem is tudom. Lehet, hogy megnézhettem volna egy kviddicsmeccset és szurkolhattam volna a csapatunknak, mert élőben még nem láttam mérkőzést. Mondjuk, nem vagyok oda a sportért, de mindent el kell kezdeni valahol.

Lepsényi Richárd Dávid: Hagytam elmenni valakit, aki fontos volt számomra, és nem mentem utána.


Hogy érzed, mennyire volt sikeres a vizsgaidőszakod? 

Bálint Fruzsina Ingrid: Szerintem egész jól ment, még egy vizsgám van hátra, a jóslástan. Attól egy picit félek, de otthon nem lehet rám panasz, egész pofás kis bizonyítványom lett.

Sheela Lengrond: A vizsgáimmal nem volt gond, köszi, hogy kérdezed! Mondjuk a sárkánytant fogósnak találtam, de ennyi.

Boglár Gréta: Vizsgaidőszak...? Basszus!! Ezért voltak üresek a folyosók??!

Lora Fontaine: Rettegtem tőle, de hála Merlinnek minden tárgyam sikerült. Az igaz, hogy néhányszor magamra robbantottam az üstömet, de teher alatt nő a pálma.

Adrian Ivanorovics Black: Szerintem átmentem (legalább), de hát ember tervez, aztán ki tudja mi fog még történni.

Kálnoki Norina: Reméljük a legjobbakat! *Nevet.*

Weisz Pálma: Nagyon sikeresnek érzem, bár őszintén szólva nagyon féltem a vizsgáktól. Idén két tantárgyból kellett vizsgáznom, mugli- és mágusismeretből, valamint jóslástanból, mindkét vizsgát sikeresen, kiváló eredménnyel teljesítettem. 

Varga Nóra: Négy kiválót kaptam, minden vizsgán maximális pontszámot értem el, ennek pedig nagyon örülök. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen is lehet. *Büszkén kihúzza magát és szélesen mosolyog.*

Lepsényi Richárd Dávid: Szerintem nagyon sikeres volt, ennél jobb eredményeket nem is produkálhattam volna.


Mit vársz a következő tanévtől? 

Bálint Fruzsina Ingrid: Nem nagyon vannak elvárásaim, de szeretném jobban felfedezni a kastélyt, és több időt hagyni magamnak a tanulásra, mert az idei év nagyon mély vizesre sikeredett.

Sheela Lengrond: Bízom abban, hogy jobban tudok teljesíteni az életben! Szeretném jobban kimutatni azt, amit érzek vagy gondolok. Szeretnék jobban kiállni magamért. Mindenben.

Boglár Gréta: Izé, el kéne már végeznem, morognak otthon, hogy dolgoznom volna most már ildomos, nem a sokadik mestertanonci évet taposni.

Lora Fontaine: Remélem, hogy még jobb lesz, mint az idei. A házam teljesítményével így is meg vagyok elégedve, de ha nem nyernénk meg a házkupát, akkor jövőre biztosan ott leszünk a szeren, legalábbis én gondoskodni fogok róla. *Magára mutat, és ezzel egyidejűleg megköszöni Ericnek az interjút meg a megtisztelő figyelmet.*

Adrian Ivanorovics Black: Szeretnék egy új szakon kezdeni, de hát... Who knows, mit hoz még a jövő.

Kálnoki Norina: Nincsenek elvárásaim, így nem csalódom. 

Weisz Pálma: Nincsenek konkrét elvárásaim a következő tanévre nézve, szeretném magamat új területeken kipróbálni és még több pontot szerezni a Levitának, aztán majd kiderül, hogy mit sikerül mindebből megvalósítani.

Varga Nóra: Ugyanilyen sikeres vizsgákat, érdekesebb órákat, több új barátot. Itt könnyű dolgom lesz, minden évem egyre jobb és jobb, úgyhogy valószínűleg nem fogok csalódni.

Lepsényi Richárd Dávid: Lesz, ami lesz, végzős mestertanoncként tengetem napjaimat majd, meglátjuk mi lesz velem.

Végzőseinket kérdeztük

Mi a kedvenc emléked az elmúlt öt évből?

Kékessy Arabella: Amikor egyszer harmadéven késő este lementem a konyhába, mert megéheztem, és ebből egy spontán együttevés lett a HV-nkkel, Berci bával.

Mezősi Nyeste Veronika: Nem tudom mi a kedvenc emlékem. Ezen sosem gondolkoztam. Mindent nagyon élveztem. Talán Madagaszkárt a legjobban... A homokvárépítő verseny nagyon jópofa volt.

Kilt Zoltán: A kedvenc emlékeim az elmúlt öt évből az a sok barát, akiket szereztem, bár egy-kettő közülük sajnos időközben lekopott, de hát nem lehet mindenki örök barát. 

Farkas Kamilla: Imádtam az edzéseket, amiket Mini diktált, azt, amikor megtaláltam Viktor macskáját, meg azt a rengeteg dolgot, amit Ricsivel csináltunk, ahogy jó buli volt mindig belógni az Eridonba is. Lehet, hogy több időt töltöttem ott, mint a saját körletemben. 

Kasza Fanni Stefánia: Amikor elsőévesként elkaptam életem első meccsén a cikeszt. Tök király volt!


Milyen volt az idei Varázstani Alapismeretek Vizsga? 

Kékessy Arabella: Szerintem teljesen korrekt. Volt amin el kellett gondolkozni, de nem találtam nehéznek.

Mezősi Nyeste Veronika: Nincs viszonyítási alapom, de nem tűnt vészesnek. Mármint, nem volt könnyű, de azért meg lehetett csinálni.

Kilt Zoltán: Szerintem elég nehéz volt, de minden tőlem telhetőt megtettem, hogy a legjobb tudásom szerint írjam meg.

Farkas Kamilla: Nem éreztem annyira nehéznek, szerintem jól sikerült, de hát ki tudhatja.

Kasza Fanni Stefánia: Könnyűnek nem mondanám, de szerintem egész korrekt volt. Legalábbis remélem nem írtam túlzottan hajmeresztő hülyeségeket. *Röhög.*


Mennyit készültél a záróvizsgáidra? 

Kékessy Arabella: Igazából körülbelül az év eleje óta erre készültem, nagyon vártam, hogy végre megírhassam.

Mezősi Nyeste Veronika: Nem többet, mint korábban. Inkább év közben próbáltam figyelni, megírni a házikat... Aztán átolvastam párszor mindent és ennyi. 

Kilt Zoltán: A tanórák utáni egy-két kikapcsolódás céljából történő csavargást leszámítva a maradék időmet igyekeztem erre fordítani, és ezt több-kevesebb sikerrel el is értem. Ugyan volt, amikor annyira zsongott az agyam a sok információtól, hogy aludni sem tudtam, ez mind mellékes, ha a célt elértem.

Farkas Kamilla: Nem túl sokat, sem Minit, sem Coltont nem hatotta meg igazán a vizsgaidőszak, annnnnnnnyira sajnálom. 

Kasza Fanni Stefánia: Őőő....... erre muszáj válaszolni?


Mik a terveid a jövőre vonatkozóan? 

Kékessy Arabella:  Maradok itt magizoológus mestertanoncként, közben pedig gyakornoki munkát vállaltam a Kőszélfalvi Növény- és Állatkertben.

Mezősi Nyeste Veronika: Öhm, nos ezen még nem nagyon gondolkoztam. Azt hiszem, csak az általános képzéssel megyek tovább, amíg rájövök, hogy mit is szeretnék pontosan.

Kilt Zoltán: A jövőre vonatkozó terveim még bizonytalanok, mert attól függ, hogy a suli után igazándiból mihez lesz kedvem, vagy mihez érzek majd késztetést. Ez nálam sajnos folymatosan változik, így is túl sok dolog érdekel, de eddig is változott az érdeklődési köröm, volt hogy egy-két terület kiesett a kegyeimből, de akad is helyettük másik. Szóval erre a kérdésre nem tudok konkrétumot mondani, bocsi!

Farkas Kamilla: Mindenképp szeretnék tovább tanulni. Orvos szeretnék lenni, de a kviddiccsel is szeretnék még foglalkozni, amíg itt vagyok.

Kasza Fanni Stefánia: Varázspszichológiát akarok tanulni, hogy pszichomókus lehessek, és ha nem jönne össze vele a munka, a faluban nyitni szeretnék egy üzletet vagy valami.

A hosszan tartó párkapcsolat titkai

Dwayne, a Nő és plusz egy fő

Mindössze néhány lapszámmal ezelőtt látott napvilágot néhány pletyka Dwayne Warren és Dr. Mácsai Zója kapcsolatát illetően. Defenzorunk és iskolapszichológusunk már hosszú ideje ismerik egymást, két közös gyerekük is született ez idő alatt. Így hát most nem csak a pletykáról, de hullámvölgyekkel teli kapcsolatukról, illetve munkájukról is kérdeztem őket. Hiszen iskolánk alkalmazottaiként munkatársak is, ez pedig sok esetben nem kevés zsonglőrködést és kemény munkát igénylő szituáció tud lenni.

Részlet az Edictum 2017. júliusi lapszámából, Suttogó falak

Kedves Zója és Dwayne, köszönöm a lehetőséget, hogy kérdezhetek. Vágjunk is a közepébe. Az utóbbi időben az Edictumban is felbukkant a nevetek itt-ott, pletykarovatban például egy elmaradt esküvő kapcsán, de mint tudjuk jó, ha ezeknek a negyede igaz. A portrék imádják a történeteket színesíteni. Mi is az igazság pontosan?

Dwayne: Látsz gyűrűt az ujján? Mert én nem.

Zója: Valóban, felénk a gyűrű aprópénz és használt töltényhüvelyek között hever a  fiókban.

D.: Ami kinek a hibája...?

Z.: *megvonja a vállát* Adamé.

D.: Hmmmm-mmmm. Jólvan akkor.

Z.: A lényeg, hogy igaz, tényleg volt tervben esküvő, de sajnos a körülmények nem tették lehetővé, hogy megtartsuk.

D.: Úgy. És lépjünk most tovább, jó?


Adamé? A pletykafészkeink csak holmi kísérleti bájitalokról szóltak. Tehát akkor ezt már csak a portrék költötték a történethez. Na, de hol kezdődött egyébként az egész történet? Ha jól tudom, egész régről indul.

D.: Most hány éves Mina?

Z.: Tizenkilenc...

D.: Ja. Akkor tizenkilenc éve találkoztam vele Wisconsinban.

Z.: Technikailag húsz, ha vesszük a terhességet is, mint ilyen apróságot. Az alapképzés elvégzése utáni nyarat a szüleink egyfajta jutalomnak adták. A testvéreim is és én is oda utazhattunk, ahova csak szerettünk volna. Én Amerikát választottam, és rögtön az első délutánon eltévedtem egy erdőben, pedig azt mondták, hogy a vélavér különlegesen jó tájékozódást ad az erdőben. Ez nem igaz. Szóval már kezdtem feladni a reményt, amikor megjelent, szó szerint fehér lovon, és kimenekített onnan. Elég romantikus volt.

D.: Várj. Várj. Howard szürke volt, nem köcsög fehér. De igen - ott bolyongott, mint egy rakás szerencsétlenség, sötétedés után, egyedül, zabálták a szúnyogok. Megkért, hogy vigyem vissza Gliddenbe. Visszavittem.

Z.: Szürke? Fehérre emlékszem. Hát akkor szürke. Akkor is romantikus volt.

D.: ... szóval ennyi. Ott nyaralt én pedig ott laktam nem messze a várostól. Találkozunk néhányszor.

Z.: Jó pár alkalommal. Jó kis nyár volt az.

D.: Aztán visszament Európába. Megszületett Mina. Nem találkoztunk van tíz évig. Ennyi történt.
       

   
DWAYNE ERIC WARREN


Harminckilenc éve született Gliddenben, Wisconsinban. Az észak-dakotai képzőben tanult, majd pedig az idahói rendvédelmi akadémián. Jelenleg begyűjtő (MMM, Varázskommandó), a Bagolykő defenzora és a Sárkányölő Szent György Rendvédelmi és Aurorképző Akadémia kiképzője.
       




Tíz évig? Hogyan találkoztatok ismét ennyi idő után?

D.: Én jöttem Magyarországra dolgozni, a Minisztérium pedig részmunkaidőben az iskolába küldött. Zója itt volt már pszichológus akkor, ha jól emlékszem.

Z.: Igen, mint mindenkinek, aki huzamosabb ideig a Bagolykőben tartózkodik, legyen tanár, vadőr, vagy bármilyen kisegítő személyzet, szükséges megszereznie a pszichológus beleegyezését is. Mivel elég nagy volt a felfordulás akkoriban, évkezdés előtt pár nappal, így én csak egy listát kaptam, defenzor, vadőr, néhány új tanár.

Értem. Tehát ismét felbukkant a herceg, bár ezúttal gondolom mellőzte a lovat. Ha úgy vesszük, most te segítetted ki őt, aztán ismét bizalmasabb kapcsolatba kerültetek. Hogyan sikerült összeegyeztetni a magánéletet és a munkát?

Z.: Nem kerültünk bizalmasabb kapcsolatba. Azon voltunk, hogy elharapjuk a másik torkát. Eléggé sokat veszekedtünk akkoriban. A lányunk makacssága volt az egyetlen érintkezési pontunk.

D.: Ha nincs Mina, nem lett volna semmi dolgunk egymással. Ő akart megismerni engem, én pedig belementem.

Á, tehát Mina tehet mindenről. Hogy sikerült mégis eljutni aztán addig, hogy megkérd Zója kezét? Gondolom, rengeteg munkátok van ebben mindkettőtöknek.

D.: Sean. 

       
DR. MÁCSAI ZÓJA


Harminchat éve látta meg a napvilágot Hévízen. Aranyvérű család sarjaként félvéla. Tanulmányait a Bagolykő Mágustanodában végezte levitásként, majd pszichológiát tanult, tanári diplomát szerzett, jelenleg a tanoda iskolapszichológusa és önismeret oktatója. Két gyereke született Dwayne-től, Mina és Sean.  
   

   
         

Sean?

Z.: Csak Sean miatt kérted meg a kezem?

D.: Ő volt az oka annak egy ideig, hogy szóba álltunk egymással, nem? Normális családot akartunk a fiunknak. De nem. Tudod, hogy nem csak ez volt az oka.

Z.: *Finoman megérinti Dwayne kezét egy pillanatra* Tudom. Igen, Sean miatt álltunk szóba egymással. Mina egy szellemképpel nőtt fel, láttam átalakulni, amikor megismerte az apját. A férfi az elbeszélésekből valóság lett. Nem akartam ezt átélni Seannal. Persze nem volt kényszerítés. Annyit vesz ki a dologból, amennyit akar. Hihetetlenül sokat vett ki, ő adta a nevét is.

Hogy sikerült ezzel összeegyeztetni a munkát? Vagy szerencsétek volt a beosztásokkal, és nem sok köze van a defenzori és a pszichologusi tevékenységnek egymáshoz?

Z.: Se az emelet, se a szárny nem stimmelt szerencsére. Ha mégis összefutottunk a folyosón, elmentünk egymás mellett, egymásra se néztünk. Ha valakit hozzám küldött, akkor az "áldozattal" üzent.

D.: Az iskolai nekem mindig részmunkaidős dolog volt, szóval ja. Máig nincs semmi közöm a pszichológushoz.

Z.: Nincs? *Felvont szemöldökkel, bujkáló mosollyal néz a férfira.*

D.: ... hivatalosan.

Z.: *Továbbra is mosolyog, de visszafordul Cam felé* Ez így ideális. Nem szerencsés keverni a munkát és a magánéletet.


Értem. Meséljetek nekem kicsit arról, hogy pontosan mit is foglal magába a munkátok.

Z.: Öhm... azt hiszem az én munkám elég egyértelmű. Iskolapszichológusként az intézmény lakóinak és bejáró tanulóinak, valamint dolgozóinak nyújtok segítséget a mindennapi és speciális problémáikkal kapcsolatban. Az iskola egy zárt család, ha azt vesszük, az év tíz hónapjában együtt élnek. Ez alatt számos lelki vagy fizikai támadás érheti őket, amihez szakszerű segítség javasolt. De igazából én azért vagyok, hogy legyen valaki, akit köt a titoktartás, és mégis megoszthatják vele a gondolataikat az emberek, kiadhassanak magukból érzelmeket, megkönnyebbüljön a lelkük. Döntéseket és tanácsokat nem adhatok, nem befolyásolhatom a jövőjüket, de segíthetek kikeveredni egy útvesztőből a megfelelő kérdésekkel. Nagyjából ezt jelenti a munkám.

D.: Én összeszedem az erdőben azokat, akik bemennek.

Z.: Kettőnk közül pedig az ő fizetése a magasabb.

D.: Sokkal magasabb.

Z.: Pofátlanul, ami azt illeti.

D.: Úgy csinálsz, mintha nem te költenéd el.

Z.: *Küld egy szívecskét az ujjai összeillesztésével.*

Pedig, ha jól tudom, tanárként is dolgozol az iskolában, illetve magánpraxist is folytatsz. Úgy is te keresel kevesebbet?

Z.: Igen, így is. A tanári heti néhány óra, a törzsmunkaidőmben, amivel némiképp többet keresek, de nem keresek meg még egy fizetést. A magánpraxisom pedig jelentősen lecsökkent azóta, hogy az iskolában dolgozom. Dwayne a pótlékokkal, túlórával magasan többet kap, mint én.

Hm, hát végül is... bár azt hiszem, a tanodában a pszichológusnak is fizethetnének veszélyességi pótlékot legalább, de hadd kérdezzem meg inkább, mik a terveitek a jövőt illetően?

D.: Nekem nincsenek. Zója? Van terv?

Z.: Nem merek tervezni, mert úgysem válik be.

D.: Na, most meg mi bajod?

Z.: Nincs bajom, de hát tényleg nem válik be. Hány terved vált eddig valóra?

D.: Hát azér' néhány...

Z.: Mint például?

D.: Mondjuk a kutya? Hogy szereztem egy kutyát?

Z.: Az hittem, az Sean kutyája.

D.: ... következő kérdés? Sok van még?

Z.: Mondjuk jó, van, ami összejött, például a két gyerekünk, van munkánk, van hol laknunk, itt vagyunk egymásnak. Ez azért jó.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -  

PLETYKA VS. VALÓSÁG:
BARÁTI KÖZBEAVATKOZÁS

Úgy tűnik, az Edictum által közölt pletyka jelentős része a képzelet szüleménye csupán. Mint kiderült, Dwayne Warren nem vett részt kísérleti bájitalok tesztelésében, és ha még így is lett volna, a házasságkötés elmaradásának sokkal konkrétabb oka volt holmi lehetséges mellékhatásoknál. Mint kiderült, bájitalok helyett Adam Kensington, a Kins  & Kens egyik tulajdonosa szólt közbe. Ő beszélt Zójával, és bár a beszélgetés részleteire nem derült fény, ennek hatására szökött meg pszichológusunk a nász elől Debrecenbe, gyűrűjét és szerettei számára írt búcsúlevelét hagyva hátra. Hogy visszatért, az ismét csak Mr. Kensingtonnak köszönhető, aki a nyomába eredt, hogy újabb beszélgetésre kerüljön köztük sor. Ami Dwayne-t illeti, úgy tűnik, egyelőre nem várható újabb lánykérés,  de ki tudja, mit hoz még a jövő, vagy éppen egy kísérleti bájital. 

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 

Nem már csak néhány kérdésem maradt, egész pontosan kettő. Egyrészt az érdekelne...

D.: Na, várjá' várjá' várjá' még... na, még annyi, hogy aki ellopta Maja Bojarska színezőjét meg az összes többi cuccát, annak üzenem, hogy beköszönt számára a hét szűk esztendő, ha nem küldi vissza. Megtalállak.

Rendben. Ezt fontos tudni a színezőtolvajnak, de térjünk vissza az utolsó kérdésekhez. Szóval egyrészt az érdekelne, hogy pontosan mi is a titka egy ilyen hosszan tartó és minden bizonnyal izgalmas kapcsolatnak, másrészt pedig az, hogy van-e bármiféle jó tanácsotok a kedves olvasóknak?

D.: Tanács? *felhorkant* Ebben talán nem nekünk kéne tanácsot adnunk.

Z.: Azért szerintem valamit csak tudunk. Ennyi után egy ilyen rovatba kerültünk, ez izgalmas. Mármint, mi történt volna, ha összeházasodunk? Lehet a címlapon vigyorgunk. Nem, amúgy tényleg nem tanácsos minket kérdezni. Sok mindent tudnánk mondani, hogy mit ne csináljanak, de hogy mi a hosszú párkapcsolat titka, az nem a mi asztalunk.

Köszönöm mindkettőtöknek, hogy válaszoltatok a kérdéseimre. További jó munkát kívánok nektek, és sok szerencsét ehhez a kissé hepehupás, de bizonyára annál izgalmasabb kapcsolathoz.

A vizsgaidőszak és annak hullámvölgyei

Különbözőek vagyunk, különböző helyekről és családokból érkeztünk. Sokszor más nyelvet beszélünk, és gyakran mást jelent ugyanaz a szó is számunkra, nem csoda hát, hogy a vizsgaidőszakot is különbözőképpen éljük át. Nem mindenki éli meg sikerként vagy kihívásként. Vannak, akik beleőrülnek a folyamatos tanulásba, vannak, akik a szerencsére játszanak, és vannak, akiknek életcél a legjobb jegyet megszerezni. 


North West nem éppen a végtelen türelméről híres. Bár a többnyire összeszedett prefektus mindig ügyel a külsejére és a szavaira, ha tanárokkal van dolga, olykor bizony nála is elszakad a cérna. Nem is kell ehhez olyan sok minden, mint gondolnánk. Elég csupán egy Várakozáson felüli érdemjegy Kiváló helyett mugliismeretből, és máris megmutatja új arcát is a rellonos. A pletykák szerint a Podmaniczky Ádám oktatta tárgyból nem érte el a Kiváló érdemjegyhez szükséges pontszámot. A West fiú ahelyett, hogy elfogadta volna ezt, fenyegető megjegyzésekkel távozott a teremből, éppen csak a pálcáját nem húzta elő. Bár a tanerő nem erősítette meg a hírt, a kint várakozó diákság biztos benne, hogy nem egy szitokszó hangzott el a teremben, és a következmények elmaradása Sólyom Máté házvezető-helyettes érdeme.


Kicsit máshogy nézett ki a vizsgázás Mihálfy Adrián számára. A harmadikos eridonos diák könnyedén vette az akadályokat, olyannyira, hogy az első és az utolsó vizsgáján is kifejezetten elégedett arccal, kihúzott vállakkal hagyta el a termeket. Eredményei megünneplése céljával aztán ay Eridon tornyában koronázó estet is szervezett magának, ahol a vizsgák királyává kiáltotta ki magát. A szervezésbe a pletykák szerint bevonta a toronybeli házszellemet, Theodort is, aki lelkesen pakolgatta volna a díszítést, ha nem akadályozta volna ebben szellem volta. Ebből adódóan végül bevonta a koronázási ceremónia előkészítésébe Kierant, a házi mumust is. A klubhelyiségbeli koronázás azonban elmaradt, mivel a pirosak túl elfoglaltank bizonyultak. Adriánt azért ez nem kedvtelenítette el, Kieran és Theodor társaságában is éppen úgy lezajlott minden a hálókörletben, mintha a klubhelyiségben történt volna népes tömeg ujjongása közepette.


A vizsgaidőszak rengeteg lehetőséget biztosított a kiemelkedő diákoknak, hogy egy kis zsebpénzt keressenek. Egy-két korrepetálás, néhány esszé megírása jó bevételi forrást jelenthetett az élelmesebbek számára. A levitás Nemes L. Izabella például a könyvtárban tartott az elsősöknek felkészítő órákat. A vizsgaidőszak kezdetekor még szépen működő üzlet azonban hamar dugába dőlt, amikor a felsőbb évfolyamos diákok is elkezdtek megjelenni. Nem kellett sok idő, hogy megérkezzenek azok a diákok is, akik csupán a kék mestertanonc szépsége miatt iratkoztak fel a továbbképzésekre, és ahelyett, hogy az anyagra koncentráltak volna meg a helyes válaszok megtalálására, Iza csak a bókokat és a felajánlásokat kapta. A türelmes mestertanonc végül dühbe gurulva hagyta magára az összes kisdiákot a vizsgák előtti drukkban.


A szorgalmáról híres Kornai Viktória bizony kissé túlzásba vitte a felkészülést a vizsgákra. Minimálisra csökkentette az alvásra szánt időt és maximálisra növelte a tanulással töltött órák számát. A vizsgára azonban így végül annyira kimerült, hogy alig bírt ébren maradni. A pletykás festmények szerint megoldásként olyan főzetet vásárolt, amely képes akár egy héten keresztül is folyamatosan ébren tartani az embert. Az igen sok galleonba került főzet azonban úgy tűnt, nem vált be, hiszen pár óra után a vizsgalapok felett, írás közben bóbiskolt el, átaludva ezzel majdnem az egész számonkérést. A vizsgáztató tanár ébresztette fel a tintás arcú lányt. Kész szerencse, hogy az iskolában megértő tanárok vannak, ugyanis felajánlották a számára, hogy bármikor újraírhatja a vizsgát, miután meglátogatta a gyengélkedőt.

Őszi sikk

Szeptember második hétvégéjén tartották a mágustársadalom egyik legnívósabb eseményét, a Londoni Varázsdivat Napot. Az előkelő rendezvénynek hagyományosan az Abszol úton található Great Fashion Hall ad helyet. Ezúttal is a divatvilág krémje képviseltette magát a lenyűgöző bemutatón. Aranyberakások, cirkalmas minták és madártollak díszítették a felvonultatott ruhakölteményeket. Idén ősszel a fekete mellett a földszínek dominálnak.

 
 

Az új tanévre hangolódunk

Kedves Dr. Who!
Nagyon tartok az új tanévtől. Apának nincsen állása, és így most nem futja olyan jó minőségű eszközökre, mint az eddigiekben. Csomó olyan holmim is lesz, amit másoktól öröklök. Félek, kigúnyolnak majd emiatt. Mit tegyek akkor?
Egérke

Kedves Egérke! 

Szerencsés helyzetben vagy, hiszen ismernek már a diáktársaid, tudják, hogy milyen a személyiséged, és feltételezem, kedvelnek is. Napjainkban az, hogy egy szülőnek nincs állása, hogy csak használt ruhát örököl a gyerek, sajnos nem ritka. Mégis, kérlek, hogy ne szégyenkezz miatta, erről te nem tehetsz. Próbálj meg mindent megtenni azért, hogy büszkék legyenek rád a szüleid, hiszen ők minden nap érted dolgoznak. A használt ruhákon pedig sokszor segít egy színező varázslat. Ha még nem tanultad, kérj segítséget egy barátodtól.  Wink

Fel a fejjel, Kisegér! 

Dr. Who


Drága Doki!
Az a gyanúm, hogy a festmények valami borzalmasat terjesztenek rólam. Legalábbis mostanában mintha mindegyikük olyan furán méregetne. Viszont rákérdezni nem akarok egyik keretlakónál sem, mert mi van, ha teljesen rosszul gondolom, aztán az érdeklődésem miatt kezdenek el pletykálni rólam? Szerinted próbálkozzak mégis kipuhatolni? Vagy ne törődjek velük?
Sonorus

Kedves Sonorus!

Semmiképpen ne menj oda hozzájuk! Pontosan azért, amit te is leírtál. Mi van akkor, ha épp ez kell nekik? Elég gyakran hergelik az embereket, csak azért, hogy pletykát indíthassanak el aztán róluk, ne add meg nekik ezt a lehetőségét. Megkérheted viszont az egyik barátodat, hogy érdeklődjön náluk, milyen pletykákat hallottak mostanában, hátha mondanak valamit rólad. 

Nézz át rajtuk, az bosszantja őket a legjobban!  

Dr. Who


Szia Doki!
Úgy örülök, hogy itt az ősz. Te is örülsz neki?
Hulló falevél

Kedves Hulló Falevél! 

Nagyon örülök neki, hiszen ősszel valami csodálatos mindaz, ami a természettel történik. A levelek színének változása, az, ahogyan a nap sugarai bágyadtabbak lesznek, gyönyörű. Imádom, ahogyan előkészül a világunk az alvásra. Ennél jobban már csak a tavaszt szeretem, amikor minden éled. Remélem lelkes olvasónk leszel akkor is. 

Javaslom a rét és a tisztás határát, ott a legszebb ilyenkor a birtok. 

Dr. Who

Az indiánok ősi csillagai

Sokat lehet hallani órákon az indiánok sámánjairól és mágiájukról. Ez nem véletlen, hiszen nagyon sok varázslatnak képezi alapját az az energia, amelyben ők hittek, és amelyet használtak. Talán nem meglepő, hogy asztrológusaik az általunk megszokottól eltérő, ám mégis megbízható állatövi jegyeket határoztak meg, a vizsgaidőszak lezárultával pedig nézzük, ki melyik jegy szülötte, és milyen tulajdonságokkal is rendelkezik.

Sólyom (III. 21. - IV. 19.)
Erénye: dinamikus és optimista
Hibája: fölényes, tapintatlan
Remek megfigyelő, egyetlen pillanat alatt átlátja a helyzetet, sok múlik az életében a gyorsaságán. Ebből adódóan örökös feszültségben él, hiszen mindig kész arra, hogy lecsapjon az "áldozatára" vagy a kínálkozó lehetőségekre. A kis és nagy ügyek között azonban nem tud különbséget tenni, mindkettőre ugyanakkora elánnal veti rá magát. Mindig nyílt lapokkal játszik, a ravaszság nem kenyere. A kötöttségeket rosszul tűri, azt szereti, ha szabadon szárnyalhat, önállóan dönthet, bátorságát bizonyíthatja. Vezetőként is megállja a helyét. Tele van vitalitással, lendülettel, ám állóképessége nem túl jó, ezért teljesítménye hullámzó. A nagy erőfeszítések után halálos fáradtság vesz rajta erőt, de gyorsan regenerálódik.

Hód (IV. 20. - V. 20.)
Erénye: kitartó, állhatatos
Hibája: makacs, korlátolt
A hód nem kockáztat soha, mindig biztosra megy. A földön éppúgy boldogul, mint a vízben, mégis még a víz alatt is a szilárd talajt keresi. Ha valamit elhatároz, azt biztosan véghez viszi. Zavarba csak akkor jön, ha váratlan helyzetbe kerül, ilyenkor nemcsak komoly fejtörést okoz neki az alkalmazkodás, hanem kínszenvedést is, hiszen amit megszokott, ahhoz körömszakadtáig ragaszkodik. Szívesen hódol a testi örömöknek, élvezi a finom étkeket, italokat. Fontos számára a kényelem, a biztonság és a nyugalom. Nem vágyik vezető szerepre, és végtelenül becsületes, nyugodtan rá lehet bízni az értékeket vagy akár a házipénztárt.

Szarvas (V. 21. - VI. 20.)
Erénye: sokoldalú, mozgékony
Hibája: felületes
A szarvas örökké a változatosságot keresi. Belső erő hajtja, hogy új tájakat fedezzen fel magának. A hosszú, erőltetett hegymenet azonban nem neki való. Útja során mindenbe belekóstol, és nem riad vissza attól sem, hogy veszélyes szakadékokat ugorjon át. Érdeklődése sokirányú, talán ez az oka annak, hogy soha semmire sincs ideje. Gyakran változtatja a véleményét - számára ez természetes -, de sohasem érdekből teszi. Következetesség, kitartás nem várható el tőle. Hivatása területén remekül megállja a helyét, ha sokoldalúságát kamatoztathatja, és ha tevékenysége nem helyhez kötött. Észjárása gyors, feltalálja magát minden helyzetben, könnyen szót ért mindenkivel, a híreket viszi-hozza.

Harkály (VI. 21. - VII. 21.)
Erénye: együttérző, odaadó
Hibája: szeszélyes
A harkályt nem véletlenül nevezik a fák doktorának. Erős csőrét és karmait kizárólag arra használja, hogy megtalálja, hol van a baj, és azt ott azon nyomban orvosolja. Érzelmi élete intenzív, de gyakran kiszámíthatatlanok a hangulatváltozásai. Az embereket két nagy csoportra osztja, az egyikbe azok tartoznak, akiket szeret és akikért áldozatokra is kész, a másikba pedig azok, akiket nem kedvel, ám a bajba jutottakon mindig megesik a szíve. Hűséges, a megszokott környezetét nem szívesen hagyja el. Nem vágyik karrierre, a hatalom hidegen hagyja. Ha családias légkör veszi körül, nyugdíjas koráig kitart egy munkahelyen.

Lazac (VII. 22. - VIII. 21.)
Erénye: öntudatos, melegszívű
Hibája: büszke, arrogáns
A lazacot a halak királyaként tartják számon, amit nemcsak elegáns küllemével érdemelt ki, hanem bátorságával is. A lazac ugyanis - bár az óceánban él - az ívás idejére visszatér abba a folyóba, ahol maga is világra jött. Vándorlása során - amely akár több ezer kilométer is lehet - a folyó sodrával szemben halad, és mindenre képes, hogy elérje a célját. A lazac jószívű, nagyvonalú, kicsinyes vitákba, perekbe soha nem megy bele, ezeket méltóságán alulinak tartja. Nemcsak anyagiakban bőkezű, de nagy, mindent elsöprő érzelmekre is képes. Határozott és célratörő, jó vezetői képességekkel van megáldva. Olykor azonban a fejébe száll a dicsőség, és túlértékeli saját magát.

Barnamedve (VIII. 22. - IX. 21.)
Erénye: kötelességtudó, pedáns
Hibája: szigorú kritikus
A barnamedve hatalmas, erős. Kétféle, egymásnak ellentmondó hír járja róla. Sokan állítják, hogy nem tanácsos a közelébe menni, mások pedig - mint például a mesékben - szelídnek, bájosnak tartják. Soha nem akar a középpontba kerülni, inkább a háttérbe húzódva, szorgalmasan teszi a dolgát. Mindent pontosan megtervez, alaposan előkészít, mert nem szereti a meglepetéseket. Már csak azért sem, mert a váratlan helyzetekben elbizonytalanodik. Hivatása területén sem akar kitűnni, de megbízható, pontos, felelősségteljes feladatokat is rá lehet bízni. Megelégedésére szolgál, ha hasznossá, nélkülözhetetlenné teheti magát.

Holló (IX. 22. - X. 22.)
Erénye: diplomatikus és alkalmazkodó
Hibája: hiszékeny, határozatlan
A fehér ember a hollót a szerencsétlenség szimbólumának tekinti, az indiánok ezzel szemben nemcsak elfogadják, de értékelik is különleges adottságait. Például azt, hogy a levegőben éppoly ügyesen mozog, mint a földön, és hogy képes - főleg télvíz idején - még a nagyvárosi élethez is alkalmazkodni, illetve ha úgy adódik, döghúst is eszik. A hollóval remekül együtt lehet működni, hiszen kerüli a konfliktusokat, betegesen fél viszont a magánytól, az egyedülléttől. A természetben is megfigyelhető, hogy táplálékszerző körútjára is párban vagy csoportosan jár. Nagyon fontos számára, hogy mások elvárásainak megfeleljen, tevékenységével kellemes légkört, harmóniát teremtsen.

Kígyó (X. 23. - XI. 22.)
Erénye: elszánt
Hibája: képtelen kompromisszumot kötni
A kígyónak az indián kultúrákban óriási tekintélye van. Egyrészt azért, mert a megújulás, az újjászületés képességét szimbolizálja - hiszen bőréből kibújva olykor valóban új életet kezd -, másrészt misztikusnak, nagy titkok tudójának tartják. A kígyó mindig többet akar tudni, mint ami szemmel látható. Nemcsak a tudományok érdeklik, de a lélek, a hit és a mágia rejtelmei is. Annak ellenére, hogy viselkedése, reakciói általában kiszámíthatatlanok, mégis határozott, és akaratát tűzön-vízen keresztülviszi. Kemény és következetes, még akkor sem dobja be a törülközőt, amikor egyértelműen vesztésre áll.

Bagoly (XI. 23. - XII. 21.)
Erénye: idealista, bölcs
Hibája: felfuvalkodott, nyughatatlan
A bagoly a lélek, a tudás, a bölcsesség madara, az éjszaka leple alatt érzi magát biztonságban, és sötétben csap le zsákmányára is. A föld és az ég között él, a kötöttségektől irtózik. Óriási szabad mozgástérre, függetlenségre van szüksége. Gyakran előfordul, hogy hirtelen ráun valamire, és csapot-papot maga mögött hagyva elrepül, de hamarosan visszatér, és más szemszögből újravizsgálja a dolgokat. Ennek köszönhetően mindenkinél többet tud az élet nagy kérdéseiről. Végtelenül idealista, és ez viszi rá arra, hogy nemes, fennkölt célokért harcoljon, esetleg misszionáriusként tevékenykedjen. Imád vitatkozni, ilyenkor teljesen megfeledkezik a hétköznapi dolgokról.

Lúd (XII. 22. - I. 19.)
Erénye: állhatatos
Hibája: szigorú, rosszhiszemű
A lúd jó úszó, valamint ezer kilométereket képes repülni, de remekül érzi magát a szilárd talajon is, ahol a táplálékát szerzi. A hideg tél elől melegebb tájakra menekül, de tavasszal mindig visszatér oda, ahonnan elindult. Ehhez persze sokoldalúságra, óriási energiára és kitartásra van szüksége. Erejével tud gazdálkodni, hirtelen elhatározástól vezérelve szinte soha semmibe sem kezd bele, megfontolt és előrelátó. Nem kerget álmokat, minden helyzetben reálisan gondolkodik. Sokan azt vetik a szemére, hogy túl óvatos és rideg. Valóban nem szeret kockáztatni, és tud, akar távolságot tartani. Minden olyan hivatás illik hozzá, ahol pontosan kell tervezni, előre kalkulálni.

Vidra (I. 20. - II. 18.)
Erénye: találékony
Hibája: lázadó
A vidra fürge vízben és földön egyaránt, és mivel igen játékos, néha vakmerő mutatványokra ragadtatja magát. Mozgékonysága fizikailag és szellemileg is megmutatkozik, és ennek köszönhetőn gyakran megtörténik, hogy míg mások a startlövésre várnak, addig a vidra már célba ért. Vonzódik az új, a szokatlan dolgokhoz, szellemi áramlatokhoz. A szürkeséget, a langyosat azonban nem tudja elviselni, az unalomba belebetegszik. A folytonos változás a lételeme, ugyanakkor remekül be tud illeszkedni minden olyan közösségbe, amely értelmes dolgokkal, netán a világ megváltásával foglalkozik. Ötletekből kifogyhatatlan, bár elképzelései gyakran utópisztikusak.

Farkas (II.19. - III. 20.)
Erénye: érzékeny
Hibája: rest, befolyásolható
A farkas hol félelmetes, hol pedig félénk, attól függően, hogy kivel áll szemben. Ha szemébe nézünk, egyszer hiszékenységet árul el a tekintete, másszor pedig elszántságot. Ez azzal magyarázható, hogy igen érzékenyen reagál a környezetében mindenre, talán még a gondolatokban is tud olvasni. Túlzott érzékenysége azonban sérülékennyé, sebezhetővé teszi, és visszatartja őt attól, hogy teljesen őszintén kimutassa az érzelmeit. A farkas falkában él, ugyanakkor időnként egyedül is elkóborol, amikor személyes vágyait, álmait követi, vagy amikor csendre, nyugalomra vágyik. A farkas együttérző és segítőkész.

[forrás: femina.hu]

Őszköszöntő rímrejtvény

Tűnhetnek akár egy furcsa versnek is az alábbi, összeeszkábált sorok, azonban sokkal inkább csak arra hivatottak, hogy rávezessenek téged a megfejtésekre.
Találd ki a hiányzó szavakat!


Ne legyél oly' zsörtölődő!
Érik már az édes _ _ _ _ _ .

Nem kell fázz, és legyél ideg!
Épp jól jött már egy kis _ _ _ _ _ .

Ne törd fejed rabigán!
Vedd fel, itt egy _ _ _ _ _ _ _ _ !

Nem nyílik már orchidea,
Jól eshet egy finom _ _ _ .

Nem csak a lomb maga mesél,
De minden lehullott _ _ _ _ _ _ _ .


Minden helyes megfejtőnek 5 pont jár!
Megoldásaitokat Adam Kensington várja bagolyposta útján.

2017. augusztus 15., kedd

Kedves Olvasóink!

Az iskolaújság e havi számában:

Ilyen volt a végzős bál - Ismét zöld szemmel egy eseményen
Állati hírek - Ködbálna, sárkánygomba, tűszivacs
Augusztusi diákbörze - Reflektorfényben Maja Bojarska és Melissa Von
Seprűről nézve - Szaküzletek, Aingingein és némi olvasnivaló
Nagy év végi szerelmek - Románcokról suttogó falak
Ősi mágiák - Minden, ami nem pálca
A jó doktor ismét segít - Dr. Who válaszol
Jótanácsok a csillagoktól - Vizsgákra készítő horoszkóp
Variációk egy vizsgaidőszakra - Tanév végi különbségkeresés

Ilyen volt a végzős bál

Ismét zöld szemmel egy eseményen 

Dresscode és keringő. Mi az? Végzős bál! Idén is megtapasztalhattuk, ahogyan a lányok már az év első napjaitól erre a jeles eseményre készültek, pusmogtak és reménykedtek. Vajon milyen téma lesz idén? Elvisz-e a bálba? Annelie lesz a bálkirálynő? Nos, a legtöbb kérdésre itt a válasz, csak az Edictumban, első kézből!

Megvallom, idén én voltam az a srác, aki szándékosan pár nélkül érkezett az eseményre. Egyrészt nem akartam a pletykarovatban szerepelni, másrészt meg nem volt célom senkit azzal hiú ábránddal kecsegtetni, hogy hajlok egy asszonycserére, és ami a legfontosabb: az eseményekre akartam kocentrálni. Én voltam az, akiről senki se feltételezte, hogy a megfigyelő szerepét tölti be. 
Ami az öltözködést illeti, idézem: „Nyári vagy könnyed koktélruha nők esetén, míg a férfiaktól az elegáns, de laza, vagy kicsit sportos külső az elvárt.” Megvallom, ez nem kevés embert ábrándított ki már első olvasásra, bizonyára azért, mert a lányok már rég kinézték maguknak a ruhát, amiben aztán engedéllyel pakolhatják ki mindenüket, amivel csak az univerzum megáldotta őket. Azért nem kell aggódni, így is akadtak olyan ruhák, hogy még én is belepirultam. Vegyük csak például Lora Fontaine vagy Mácsai Ráhel dekoltázsát, Tóth Lola zavarba ejtő hálóingre emlékeztető öltözékét vagy Vér Lala sokat sejtető ruháját, és még sorolhatnám. A „könnyed koktélruha” címet szerény véleményem szerint határozottan Ainsley Bolton virágos ruhácskájának lehet ítélni. Szép választás kislány!
Ami a bált illeti, érkeztek is a résztvevők, többségük párban, a lányok olyan srácok oldalán, akik a büféasztalt vizslatták, vagy az előttük haladó lány hátsóját, kissé olyan hatást keltve, mintha éppen összemérnék, hogy kinek milyen „hús” jutott. A lányoknak ez az este mindig fontosabb, mint a fiúknak az összes itt töltött együttvéve. Meg kell állnom itt egy pillanatra, és említést kell tennem az Edictum újdonsült főszerkesztőjének mindig hibátlan megjelenéséről is. Mr. Van den Bergh nevéhez méltóan elegáns volt ezalkalommal is, kitűnt a tömegből, öltözete mégsem okozott neki problémát, valószínűleg egy mesteri hőhűtő bűbájnak köszönhetően. Igen szép munka, Mr. Edictum.  Megjelent a tanári kar is, akiknél érdemes kiemelni Mácsai Zója professzorasszonyt, Várkonyi Zoltán professzor urat és Dwayne Warren defenzort, akinek már érkeztekor táncot jártak a baconbe tekert garnélák. Jött a nyitótánc, majd véget is ért, én pedig épp a Mácsai–Weiler pár mögött aggódhattam végig, hogy egy ruha se szakadjon le azért, mert a táncpartner szörnyen kényelmetlenül érzi magát. Pár éve határozottan közel álltam hozzá, hogy az első forgatásnál egyszerűen lent felejtsem a partnernőm szoknyáját a földön, szóval megértem a hullaszín arcokat a parketten, ráadásul mindenki őket nézi! Hasonlóan érezhetett a dologgal kapcsolatban Mácsai kisasszony is, aki élénken érdeklődött Dante tánctudása felől, és aggódott közben, hogy vajon három év alatt meg tudja-e tanulni ezeket a lépéseket. Mindenki nyugodjon meg: könnyedén megtanulható ez. Ó, és még egy kis titok, amit jó, ha tudtok: Dante nem tud táncolni. Ha valaki le akarja csapni Ráhel kezéről és szeretné megtanítani rá, szerintem itt az idő megkeresni. 
Érdekes látványt nyújtott a táncparketten egyébként az Ardai–Blackburn páros, akikről egy ideje azt pletykálják, hogy már nincsenek együtt. Állítólag Myra inkább valami idős férfi felesége kíván lenni, akinek jó sok pénze van. Legalábbis a banya ezt meséli, márpedig a banya mindent tud. Mégis, ahogy elnéztem őket, úgy tűnt, egész jól elvannak. Talán Kolos is inkább úgy véli, hogy neki is más kell, egyszerre jöttek rá erre, és ezért jó viszony maradt közöttük.
Taps, taps, ruhák a helyükön maradtak, illetlenül semmi sem látszott ki, a Levita házvezetője pedig együtt táncol a prefektusával, majd megcsókolja. Teljesen hétköznapi, így hát indultam is tovább, hogy megnézzem odébb milyen is a buli. Útközben meghallgathattam, hogy Weißlingéknek jó volt. Legalább már értjük, hogy mi tartja össze őket, mert volt ugye az a csúnya bigámista, poligámista pletyka is, amiről a mai napig mélyen hallgat mindenki, és amiről a kastély legalább fele azt hitte, hogy kapcsolatromboló lesz majd. Úgy tűnik, pár plusz lélek már nem számít ebben a kapcsolatban. 
Lassan kiderül az is, melyek az este főbb érdekességei. Nevezetesen Várkonyi professzor és Vér Lanetta, Warren és Mácsai professzorasszony két mondat erejéig, na és a tekintetük meg a testbeszédük alapján némi kavarás is felmerült – de én csak egy ártatlan fiúcska vagyok, nem pszichológus –, valamint Merkovszky Annelie és Ombozi Noel. Kezdjük is az elején! A jó Várkonyi professzor az eridonos végzőssel lemeccselt egy mély szemkontaktust meg némi morgást. Úgy tűnik, valaki bepróbálkozott a másiknál, ám elutasították. Hogy mi erre a megoldás? Igyunk! Nem srácok, ez nem megoldás, csak mindenki azt hiszi, de nem. Szóval azért jött az ital meg a kínos terefere, mintha mi sem történt volna, de egy edictumos éppen ezt szagolja ki. Közben persze figyeltem a garnélák fogyásával arányos olvadást is a büféasztalnál, éppen elkaptam a gyönyörű mentőmozdulatot és a répalopást is, de ott Révész Kornél felbukkanása igen gyorsan elterelte az eseményeket, így figyelhettem teljes mértékben a kastély épülő románcára. A hátam egy fának vetve lestem ki őket. Jó ötlet volt feketét húzni, a sötétben szinte észrevétlen lehettem. 
Időközben nem messze tőlük megjelent a másik érdekes párosunk is, Ombozi Noel és Annelie Freya Merkovszky. Persze róluk tudjuk, hogy még épp csak szóba állnak egymással, mert nem igazán akarnak egymásról tudomást venni. Már épp kezdtem unni az eseményeket, amikor egyszer csak kiáltást hallottam a fa mögül, ám ez a gerlepárt nem hatotta meg. Ki tudja. Meglehet, hogy akadt ott egy hang- és fény-, meg tulajdonképpen mindent szigetelő fal, esetleg csak én lettem a szerencsés kiválasztott, akinek engedtek az égiek látni, hogy mi zajlik nem is olyan messze a fától. Pedig mintha Anne lett volna ennek az egésznek a szervezője… visszapillantottam rá, de semmilyen reakciót nem mutatott. HOGY NEM ÉRDEKLI A DÖK ELNÖKÉT, HOGY ÉPPEN SZÉTÁTKOZZÁK A RENDEZVÉNYT, AMIÉRT TE FELELSZ, EMBER??? De nem, semmi. Eszem megáll. Viszont inkább a csetepaté iránt kezdtem érdeklődni, mert Mr. és Mrs. Bojarski távozása arra engedett következtetni, hogy itt nem csak veszekedésről lesz szó, hanem emberek párbajoznak. És valóban. 
Lobradovszky Endre, a jövő reménységeként emlegetett ifjú, kiváló pedigrével megáldva, akinek kiváló koncentrációs képességéről tanárok áradoznak és az iskola legnagyobb reménységei között tartják számon, eltorzult arccal támadt neki Weiler Danténak. Annak a Weiler Danténak, aki prefektusként rója éjjelente a folyosókat, a bájitaltan órák el nem ismert tehetsége – elismert is lehetne, de ahhoz Felagund professzornak meg kellene tanulnia szeretni –, verhetetlen átkozó és rellonos. Azt hiszem ezzel mindent el is mondtam a két félről. Ez tisztán mágia a mágia ellen lenne, ha… mert mindig kell egy „HA” a sztoriba. Ha Endre korrekten támadott volna, és ha Mr. Warren nem emelt volna pajzsot, amellyel kivédte a sokak számára ismeretlen átkokat. Ezek az átkok, kérem szépen, csúnya átkok. Olyan átkok, amelyeket nem igazán tanítanak bűbájtanon. Úgy tűnik Endrénk nem kicsit járt a tilosban. Csúnya, csúnya fiúcska. Persze azért nem maradhatott el a defenzori közbelépés sem, mert Dante akkora tockost kapott tőle, hogy az valószínűleg egy kisebb agyrázkódást eredményezett. Ne akarjatok soha rosszban lenni egy aurorral. Endre gyávának nevezte aztán Dantét, miközben ő maga képes volt megtámadni Warren auror urat is, aki visszatámadott, és hihetetlen, de a gyerek helyett a fába csapódott az átok. Dante meg ennyi idő alatt ott is termett, gyakorlatilag a lábam előtt verekedtek, így élesben láthattam, ahogy Endre minden erejét összeszedve harapott bele Dante karjába, olyan szinten, hogy többen is felszisszentünk. Kegyetlenül fájhatott. 
Közben persze mögöttem folytatódott a romantikázás, Noel és Annelie együtt mennek majd Romániába, ha valaki még nem tudná. A fától innen zajlott a csata, azon túl pedig táncoltak. Weißlingék olyanok voltak, mint a nyuszkák, Várkonyi professzor úr pedig fű alatt felvitte az ittas Lalát a kastélyba, mielőtt még valami ostobaságot csinálhatott volna a lány itt lent. Vagy talán azért vitte fel, hogy a butaságot ott fent csinálja? Azt hiszem, megkérdezem majd a polgármester urat, mit tud ez a fa, mert szereznem kell egy ilyet. Az este legnagyobb nyertese mindazonáltal határozottan Révész Kornél, akinek sikerült a leesett garnélákat tányérostól magához ragadnia, így az asztal biztonságos védelmében elfogyaszthatta mindet. A bálkirálynő Maja Bojarska lett, aki addigra már ott sem volt, a bálkirály pedig Révész Kornél, akit reméljük, hogy nem egy kis vérfarkas harapott meg. A romok eltakarításával egyidőben viszont a távozás mellett döntöttem, hogy az alvásnak szenteljem az est további részét, így a további történéseket illő homály fedi. Zsepi kijelentkezik.