2014. október 30., csütörtök

Rettegjünk Ötletesen!

Itt van október vége, világítás, szomorkás hangulat... Ami rengeteg ember számára annyit jelent, hogy itt van végre a Halloween! Mindenki máshogy tölti kedvenc ünnepét, de mindnyájan szeretjük ilyenkor a kreatív és szórakoztató dolgokat. A mai cikk pár olyan dolgot fog bemutatni, amit ti is könnyedén meg tudtok csinálni, és bár nagyon egyszerűek, hihetetlenül feldobják a hangulatot!

1. Papírmunka 

Bármennyire ijesztőnek is tűnik az első barkácsolás neve, olyannyira szórakoztató is. Nem lesz sok mindenre szükséged, csak egy kis kreativitásra és halloweeni hangulatra!


 Hozzávalók:
- vastagabb papír, vékonyabb karton
- olló
- ceruza
- esetleg nyomtatott formák az internetről
- valamilyen ragasztó

Elkészítés:
Nincs nehéz dolgunk: simán csak ráhelyezzük a formát a kartonra és körberajzoljuk, vagy szabadon firkantjuk le a kívánt szörnyűséget. Ezután egyszerűen csak kivágjuk és felragasztjuk minden egyes helyre, ahová szeretnénk. Szinte bármit készíthettek: amit a leggyakoribban látunk, azok a denevérek, szellemek, pókok és hasonlóak. (tipp: ha a denevéreket behajlítod középen, és utána ragasztod fel, sokkal inkább tükröz olyan érzést, mintha épp készülnének elszállingózni onnan)


2. Pásztázó tekintetek

Tökéletes egy kis kiadós ijesztgetésre, főleg a sötétben!

Hozzávalók:- vécépapír-tekercs
- olló
- világító botok vagy lámpácskák

Elkészítés:
A tekercsekbe különböző formájú szemeket vágunk – igyekezzünk minél fenyegetőbbre faricskálni őket! Ha ezzel megvagyunk, helyezzük el őket arra, amerre szeretnénk, majd ha sötétedik, lessük meg a kiszemelt áldozatok reakcióját!


3. Lebegő szellemecskék

Ha gyorsan elvégezhető feladatot keresel, ami aranyos és illik a Halloween hangulatához is, itt megtalálod, ami kell neked!

Hozzávalók:
- géz
- fekete „permanent marker”, esetleg műanyag szemecskék
- ragasztó
- víz
- két pohár
- egy kisebb labda (vagy egy olyan tárgy, ami kerek)
- vékony cérna

Elkészítés:
Fogunk egy jó nagy adag ragasztót, és feloldjuk egy tál vízben – reményeim szerint kapni fogunk egy félig-meddig visszataszító, kissé ragacsos, fehéres folyadékot. Vágunk egy kisebb gézdarabot, majd jól jól beleáztatjuk az említett lébe. Ha túlvészeltük munkánk e drasztikus pontját, már nem marad hátra semmi, mint hogy a két poharat egymásra tegyük, a felsőbe belerakjuk a labdát és ráhelyezzük a gézt. Ha ez megszáradt, akkor olyan formában kellene megkeményedjen, ahogy ti odapakoltátok. Rajzoljatok vagy ragasszatok neki(k) szemeket, majd kössétek meg és akasszátok fel oda, ahová szeretnétek!


4. Ünnepi gyertyatartó

És íme: újra visszakanyarodtunk a mindig-hasznos-befőttesüvegekhez. Ezt sem lesz nehéz összehozni, ne féljetek: csupán pár dologra lesz szükség, ha pedig már be is szereztétek, munkára fel!

Hozzávalók:
- befőttesüveg(ek)
- krepp-papír
- fekete karton vagy vastag papír
- festék (üvegfesték a legajánlottabb, de megteszi bármilyen)
- ecset

Elkészítés:
Ha festeni szeretnénk, kiválasztjuk a kedvenc színünket és kedvünk szerint kidekoráljuk a befőttesüveget. Vigyázzatok: ne sikerüljön túl vastagra a festékréteg, hisz akkor nem tud áttörni rajta a fény, s elveszti kísérteties hangulatát!
A másik megoldás az, ha krepp-papírt használtok és fekete formákat vágtok ki belőle. Mindet fel kell ragasztani a befőttesüveg belsejébe, s már csak a gyertya behelyezése maradt hátra. A krepp-papír színessé teszi a fényt, a formák meg árnyékkép-szerűen hatnak.


+5. Csajos cselek

Bár inkább a szépségtippekhez illene be e utolsó ötlet, szerintem szükség van egy kis kézügyességre, hogy jó munkát végezzünk. Ha szereted festeni a körmöd, és úgy érzed, szívesen vennéd fel még így is a halloweeni hangulatot, itt van pár ötlet.

Hozzávalók:
- körömlakk(ok)

Titokzatos üdvözlet

Dr. Who az alábbi rejtélyes, ám annál kedvesebb levelet kapta, melynek küldője arra kérte Őt, közölje ezt a néhány sort és a hozzájuk mellékelt verset az Edictum hasábjain, hogy a köszöntés eljusson ahhoz, akinek szánja. Márpedig Dr. Who nem csak hogy örömest teljesíti az ilyesfajta szívmelengető kívánságokat, hanem rögvest eleget is tesz nekik...
Visszatérésed alkalmából,
üzenet a tengerpartól - vagy Budapestről? - írja-törli

Álmomban másvalaki hangján szólt a nyelvem
Álmomban egy másnak a bőrét hordtam,
Álmomban saját magamat szerettem,
Álmomban a tigris rokona voltam.

Álmomban énbennem lakozott az Éden,
Kertet sarjasztott leheletem heve,
Álmomban ismertem az egész Teremtést,
Álmomban tudtam, mi a Teremtő neve.

Álmomban - a legszebb álomban mind közül -
Minden álmom tökéletes volt és való,
És mi örökké éltünk bennük boldogan,
Te - a bennem, és én - a benned lakó.

                                                    /Clive Barker/

2014. október 29., szerda

DÖK jelenti - halloweeni rémségek a kastélyban


Újra jelentkezem, élőben a DÖK bázisról: Annelie Freya Blomqvist vagyok. A levegőben már erősen érződik, hogy nagy dolgok folynak a kastély falai között: a Diákönkormányzattal jó kis kalandba hívunk titeket.
31-én kétfajta lehetőséget ajánlunk. Este lesz egy buli a Nagyteremben a közös vacsora után - aki viszont nem tartózkodik a Nagyteremben, már félhet is. Pálcák készenlétben? Igen? Akkor kevésbé kell félned, hogy Halloween éjjelén nem jutsz ki a saját rémtörténetedből.
Előzetes...
Térjünk rá egy kicsit a bulira: lesz tánc, svédasztal, hátha nem lakott mindenki jól a vacsoránál; és persze a szokásos apróbb programok, mint a kvízkitöltés, tökfaragás, kártyajóslás, thesztrálsimogatás a réten. Ahhoz, hogy belépj a buliba, jelmezbe kell bújnod. Lehetsz csontváz, vagy balerina, szuperhős, vagy dementor, egy biztos: az est közepén kiderül, kik érdemlik meg a "Halloween legrémisztőbb párja"- díjat. Minden résztvevő szavazhat a bejáratnál kihelyezett dobozok segítségével (magadra szavazni csalás!). 
Ó, és még mielőtt elfelejtem! Ha netán papagájnak öltözöl, hogy színes tollaiddal ékeskedj, el kell, hogy keserítselek: ahogy belépsz a Nagyterem ajtaján, minden fekete-fehérben jelenik meg.
Várjátok már, hogy a rémségekről meséljek? Gondolom. *felnevet* Hiszen ez a legjobb része, kivéve, ha nem jöttök ki élve... még tesztelés alatt van a dolog.
Mindenhol vár rád a végzeted. A saját hálószobádba se mehetsz úgy be, hogy ne kelljen rettegned attól, hogy egy asztalosműhely vár ott rád, vagy mumusokkal teli, egyre összemenő lakókocsi. Sétálsz a Fejetlenség folyosóján? Ó, dehogy! Egy sivatagban vagy, múmiák közelednek feléd.
Nyugi, minden csak illúzió, de az biztos, hogy amint belecsöppensz, valóságnak fogod érezni.

Várunk tehát Titeket sok szeretettel pénteken vacsora után a Nagyteremben egy össznépi ünneplésre!

2014. október 28., kedd

Halloween


Mindannyian jól ismerjük a halloweent. Ijesztő töklámpások mindenhol, szellemek, boszorkányok és más rémisztő lények (mármint a muglik számára), ünnepség és programok a kastélyban, a világ többi táján pedig egyéb érdekes szokások. Sokan nem tudják, hogy pontosan hogyan alakult ki, ahogyan azt sem, a különböző kontinenseken miképp szokás megünnepelni. Éppen ezért most kaptok tőlem egy rövid történelmi áttekintést, utána pedig megnézzük, ha utazni támadna kedvünk, melyik földrészre és mivel készüljünk!


Története

A halloween eredetileg az ősi kelta kultúrában ütötte fel fejét. Október 31. napján tartották a szellemek, boszorkányok és a kelta halálisten, azaz a druidák istenének tiszteletére. Ennek elnevezése akkoriban a samhain volt, ennek ellenpontjaként pedig május 1-jén megtartották a beltane ünnepet, mely az év napos felének eljövetelét jelentette. Amikor a rómaiak terjeszkedni kezdtek és elfoglalták a kelták birodalmát, idővel az ő szokásaik összeolvadtak a keltákéval. A rómaiaknál tartott Pomona keretében ördögűzéseket végeztek, ugyanis a hiedelmek szerint ezen a napon az összes ártó szellem visszalátogatott az élők világába, hogy kísértsenek. Ugyanezen naphoz közeli - és sokan egybe is mossák vele - a keresztény Mindenszentek napja, amely november 1-jére esik, illetve a protestáns Hallottak napja, melyet november 2-án ünneplünk.


A töklámpás legendája

A halloween egyik elengedhetetlen jelképe a faragott tök, melybe gyertyát teszünk, s az ijesztő fényt vetve világítja meg a helyiséget. A rajzfilmek és könyvek mind foglalkoznak ennek a legendájával, mely nem más, mint Jack O'Lantern kovács története. Ha igazak a mendemondák, Jack-et egy napon meglátogatta az ördög, hogy magával vihesse a pokolba, de előtte meginvitálta a férfit egy italra. Jack nem akart inni, így kieszelt egy trükköt: az ördögnek választania kellett egy almát a férfi fájáról és lehoznia azt. Fel is mászott hát, de Jack egy keresztet rajzolt a fára, melytől az ördög rettegett, így nem mert lejönni. Alkut kötöttek hát: Jack a halála után nem jut a pokolra, mert az ördög nem fogja beengedni. Mikor a férfi meghalt, a pokol és a menny között rekedt; a mennybe nem juthatott be bűnös életének következményeképp, ám a pokolba sem léphetett be az alku miatt. Végül arra kérte az ördögöt, hogy adjon neki fényt, mely segít visszajutni az élők birodalmába; a megszánt Jack kapott egy égő fadarabot, melyet egy takarmányrépa belsejébe tett, s máig is annak fényénél keresi a megnyugvást.


Halloween Amerikában

Amerikában van talán az egyik legnagyobb hagyománya a halloweeni felhajtásnak. A gyerekek jelmezekbe öltöznek és házról házra járnak az úgynevezett "Trick or Treat" játék keretében, ami magyarul "Csínyt vagy csokit" néven ismert. Ilyenkor két lehetőségünk is van: vagy az ijesztő fenyegetést választjuk, vagy adunk édességet. A legtöbben természetesen jó előre felkészülten cukorkákkal és egyéb nyalánkságokkal halmozzák el a gyerekeket, akik elégedetten mennek tovább a következő házhoz. Ezen kívül szokás bálokat, ünnepségeket is tartani, mindent töklámpások díszítenek, bennük gyertyákkal. Napjainkban a szülők már nem szívesen engedik el csemetéiket, féltve őket a nagy forgalomtól, illetve az alá nem támasztott "mérgezett cukorkák" botránytól. Senki sem szeretné, ha ezen az ünnepen a kórházba kéne loholni, nemde? Ettől függetlenül előszeretett járnak ki a Greenwich Village városrészben megrendezett felvonulásra, ahol több ezer táncos és jelmezes ember vonul végig egy mintegy 1,6 kilométeres szakaszon.


Halloween Európában és Magyarországon

Érdekes, hogy nálunk, illetve Európa többi részén sokkal kevéssé elterjedt ez az ünnep. Sokan úgy gondolják, az egész elvesztette lényegét, vagy talán soha nem is volt neki és mindez csak egy elüzletiesedett szokás, amely nem jó másra, csak arra, hogy kihúzzák a szülők zsebéből a pénzt. Ettől függetlenül az elmúlt pár évben megszaporodtak az ilyenkor tartott összejövetelek, rendezvények, bár nálunk még mostanság sem látni gyerekeket körbejárni és becsöngetni a lakásokba azt követelve, hogy válasszunk: Csínyt vagy csokit! Az persze továbbra sem elhanyagolható tény, hogy a jelmezkölcsönzők és boltok ilyenkor szerzik legnagyobb bevételeiket, no meg az is tagadhatatlan, hogy ez a szokás nálunk leginkább az amerikai ponyvaregényekből és filmekből ismert, illetve átvett.


Most, hogy már mindent tudunk, vagy legalábbis a legszükségesebbeket, készüljünk mi is a halloweenra! Lassan jön az október 31-e és a DÖK idén is kitesz magáért, így kívánok mindenkinek borzongásokkal teli jó szórakozást!

2014. október 25., szombat

Szent Crispin napja van

1415-ben ezen a napon az angolok döntő csapást mértek a franciákra az azincourt-i csatában, amelyet William Shakespeare is papírra vetett, megírva ezzel a világirodalom egyik leghíresebb monológját, a Crispián-napi beszédet. Ha más nem, a band of brothers (egy falka testvér) kifejezés mindenkinek ismerősen csenghet...

"...Ki e napot túléli, s hazatér,
Majd lábujjhegyre áll e napról hallva,
S a Crispianus névre felszökik.
S ki e napot túléli, s aggkort láthat,
E nap estéjén szomszédait vendégli,
Felgyűri ingujját, sebét mutatja:
Vénség felejt, de mindent elfelejthet,
Kamatosan emlékszik, hogy e nap
Miket vitt végbe; szájában nevünk,
Mint háztartási szó, oly otthonos lesz,
Harry király, Bedford és Exeter,
Warwick és Talbot, Salisbury, Gloster
Habzó kupákból mind friss emlékkel éled
Amint fiának mesél a hős
És Crispin, Crispián el nem múlik,
E naptól fogva világvégeztéig,
S benne minket is megemlegetnek,
a boldog keveset, egy falka testvért;
Mert ki vérét velem ontja ma,
Fivérem lesz; s akármilyen alantas,
Megnemesíti helyzetét e nap.
S sok úr, ki Angliában ágyba van most,
Magát, hogy itt nem volt, sorsvertnek érzi,
S ocsolja férfivoltát, hallva mástól
Hogy velünk harcolt Szent Crispin-napon."

                                             /Shakespeare: V. Henrik/

2014. október 23., csütörtök

1956

Október 21. 

Gyűlést tartottak a Szegedi Egyetem diákjai, ahol demokratikus követeléseiket pontokba foglalták. A Hétfői Hírlap ezeket közölte is. Összesen 16 pontot tartalmaz. Az első tíz az egyetemisták, míg a maradék hat politikai követeléseket tartalmaztak.


A 16 pont a következő volt:
  1. Vonják ki a szovjet csapatokat!
  2. Új, alulról kiinduló választások legyenek az MDP-ben ! Válasszanak új KV-t, hívják össze a pártkongresszust!
  3. Nagy Imre alakítson kormányt, a sztálinista-rákosista bűnösöket váltsák le!
  4. Nyilvános tárgyalást Farkas Mihály és társai ügyében! Vonják felelősségre Rákosit!
  5. Általános, egyenlő, titkos választásokat, több pártot, új nemzetgyűlést, sztrájkjogot!
  6. Vizsgálják fölül a magyar–szovjet, illetve a magyar-jugoszláv kapcsolatokat a kölcsönös be nem avatkozás jegyében!
  7. Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdasági életet, a hazai adottságok és a nép létérdekei alapján!
  8. Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket, a jóvátétel tényleges adatait, adjanak tájékoztatást a magyar uránról!
  9. Vegyék teljes revízió alá az ipari normákat, vizsgálják ki a bérköveteléseket, állapítsák meg a munkás létminimumot!
  10. Fektessék új alapokra a beszolgáltatás rendszerét, az egyénileg vállalkozók kapjanak a TSZCS-kkel egyenrangú támogatást!
  11. Független bíróság vizsgálja felül az összes politikai gazdasági pert, bocsássák szabadon az ártatlanul elítélteket, szállítsák haza a SZU-ba hurcolt foglyokat!
  12. Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ újságot! Ismerhesse meg mindenki saját káderadatát!
  13. Távolítsák el a Sztálin-szobrot! Helyére 1848–49-es emlékmű kerüljön!
  14. Új, nemzeti jellegű címert! A katonáknak új, a magyar hagyományoknak megfelelő egyenruhát! Március 15. legyen nemzeti ünnep, október 6. nemzeti gyászünnep és tanítási szünet!
  15. Szolidaritást a lengyel néppel!
  16. Október 27-én üljön össze egy országos diákkonferencia, ahol megvitatják a követeléseket!

Október 22. 

A szegedi események és poznańi munkásfelkelés hatására a Budapesti műszaki Egyetem hallgatói is nagygyűlést tartottak október 22-én az egyetem aulájában. Elhatározták, hogy másnap három órára a budapesti egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik szimpatizálnak a lengyel néppel tüntetést szerveznek. A helyszín a Bem szobor volt, mely a két népet összekötő barátság jelképe volt. Este a Magyar Rádió a rokonszenvtüntetést beolvastatta, a 16 pont közzétételét azonban megtagadta. 


Október 23 délelőttje

A legnagyobb példányszámmal bíró Szabad Nép vezércikkében, mely az Új, tavaszi seregszemle címet viselte, közzétette a rokonszenvtüntetést, illetve mérsékeltebb formában a 16 pontot is. Helyet kapott még a Magyar  Írószövetség közleménye, mely örvendett a lengyelországi változásoknak. Megalakult a Nagy Imre – csoport, akik a Losonczy lakásban gyülekezve azon tanakodtak, eltűrjék, vagy nyíltan támogassák a tüntetést, Nagy Imre azonban határozottan ellenezte magát az eseményt is. 
A délelőtt folyamán a felsőoktatási intézmények mindegyikébe eljutott a 16 pont, számos ifjúsági szervezet csatlakozott a délutánra tervezett tüntetéshez, míg a Petőfi Kör a vezető szerepét is elvállalta. Kádárt is felkérték beszédre, ő azonban elutasította a javaslatot. A visszatérő Gerő Ernő és küldöttsége, akik Jugoszláviában tartózkodtak, azonnal Politikai Bizottságot hívtak össze, ahol ellenforradalmi veszélynek ítélték meg a kialakult helyzetet. A hozzájuk érkező küldöttségekkel heves vitába torkollott minden tárgyalásuk, így végül arra az elhatározásra jutottak, hogy betiltatják a tüntetést, de nem adnak ki tűzparancsot. Délben a Kossuth Rádió megszakította adását és beolvasta a Belügyminisztérium határozatát a tüntetésről. 
Azonban a tüntetők szervezkedését ekkor már nem lehetett leállítani, hiszen nem csak a diákok, de a pártszervezetek is azonnal tiltakozni kezdtek, míg Budapest Rendőrfőkapitánya, Kopácsi Sándor kijelentette, a fővárosi rendőrség nem fog fegyvert használni a békés tüntetők ellen. A diákokhoz ekkor már munkások is kezdtek csatlakozni.  
A pártvezetőség hamar belátta, hogy a tiltás sikertelen volt, és a kijelentések után már csak az ÁVH-ra támaszkodhattak. Három óra előtt feloldották a tilalmat, Bata István honvédelmi miniszter megengedte a katonaság tagjainak, hogy civilben részt vegyenek a tüntetésen. Fél három előtt néhány perccel a Kossuth Rádió ismét megszakította adását és beolvasta a tiltás feloldásáról szóló határozatot. Ezzel egyidejűleg azonban a vezetőség folyamatosan küldte a fegyveres erősítést a stratégiailag fontos pontokra és a rádióhoz, illetve szervezni kezdték a Fő utcai börtön védelmét. 


A Tömegtüntetés

A menet délután fél háromkor indult a Budapesti Műszaki Egyetem épületéből, a Szabadság hídon át a Petőfi szoborig. Ez volt az első állomás, itt egyesültek a pesti oldalról érkező egyetemistákkal és főiskolásokkal. Három órakor a szobornál megkezdődött a békés demonstráció. Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti Dalt, egy diák felolvasta a 16 pontot, majd a tízezres tömeg elindult az előre meghirdetett Kossuth Lajos utca – Bajcsy-Zsilinszky út – Nagykörút – Margit híd útvonalon. A munkások, akik délelőttös műszakukkal végeztek csatlakoztak a menethez, mely egyre bővült, egyre felszabadultabbá vált, és a reformkövetelések helyett a nemzeti jelszavak nyertek teret. 
A Bem-szobornál Veres Péter felolvasta az írók kiáltványát, majd Zbigniew Herbert lengyel író köszönetet mondott, Sinkovits Imre pedig elszavalta a Szózatot. A diákok megkoszorúzták a szobrot, a tüntetők létszáma százezer fő körül mozgott, ám igazi vezetőjük nem volt. Az emberek a zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, a katonák pedig letépték sapkájukról a vörös csillagot. A tüntetők elindultak a Parlament felé, hogy meghallgassák Nagy Imre beszédét. A Margit hídon áthaladva az első csoport öt órakor ért a Kossuth térre, egy órán belül pedig a környező utcák is megteltek. A tömeg a Bem szobortól idáig háromszorosára duzzadt. 
Hat óra körül nagy tömeg verbuválódott a Dózsa György úti Sztálin – szobornál, a tüntetők a Himnusz éneklése mellett fél tíz körül végleg ledöntötték a közel hat tonnát nyomó szobrot. A szobor fejét a testről leválasztva teherautóval a Blaha Lujza térre, a Nemzeti Színház közelébe vontatta. 
Fél hétkor lekapcsolták a közvilágítást a téren, a nép azonban nem mozdult. Meggyújtott újságokkal világítottak és Nagy Imrét követelték. Idővel visszakapcsolták a világítást, Nagy Imre kilenc órakor jelent meg a Parlament erkélyén reformokat ígérve szólította fel a tömeget, hogy térjenek vissza otthonaikba.  
A tüntetés ideje alatt Gerő Ernő telefonon segítséget kért Hruscsovtól, illetve riadóztatta a helyi – és környező katonai egységeket. Este nyolc órakor Gerő beszédet mondott a Kossuth Rádióban, ahol a tüntetést nacionalistának, antiszemitának, sovinisztának nevezte, önmagát mint a reformok képviselőjét mutatta be, politikáját helyesnek ítélte, a követelésektől elzárkózott. 
Hruscsov aznap este két fontos döntést hozott. Az egyik, hogy a környező laktanyák harckocsijait a városba rendelte, a másik pedig – mely átmeneti időnyerést szolgált – hogy a követelt Nagy Imrét ideiglenes miniszterelnökké nevezzék ki. Másnap reggel a hírt nyilvánosan is bejelentették, azonban a harckocsik is megérkeztek, s ez a harcok megindulását eredményezte. A felkelők szembeszálltak a laktanyákból szerzett fegyverekkel, illetve Molotov koktélokkal, megindítva a szabadságharcot. 

Emlékezzünk ’56-ra!


Márai Sándor:
Mennyből az angyal

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE 
Az üszkös, fagyos Budapestre. 
Oda, ahol az orosz tankok 
Között hallgatnak a harangok. 
Ahol nem csillog a karácsony. 
Nincsen aranydió a fákon, 
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. 
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. 
Szólj hangosan az éjszakából: 
Angyal, vigyél hírt a csodáról.
Csattogtasd szaporán a szárnyad, 
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak. 
Ne beszélj nekik a világról, 
Ahol most gyertyafény világol, 
Meleg házakban terül asztal, 
A pap ékes szóval vigasztal, 
Selyempapír zizeg, ajándék, 
Bölcs szó fontolgat, okos szándék. 
Csillagszóró villog a fákról: 
Angyal, te beszélj a csodáról.
Mondd el, mert ez világ csodája: 
Egy szegény nép karácsonyfája 
A Csendes Éjben égni kezdett – 
És sokan vetnek most keresztet. 
Földrészek népe nézi, nézi, 
Egyik érti, másik nem érti. 
Fejük csóválják, sok ez, soknak. 
Imádkoznak vagy iszonyodnak, 
Mert más lóg a fán, nem cukorkák: 
Népek Krisztusa, Magyarország.
És elmegy sok ember előtte: 
A Katona, ki szíven döfte, 
A Farizeus, ki eladta, 
Aki háromszor megtagadta. 
Vele mártott kezet a tálba, 
Harminc ezüstpénzért kínálta 
S amíg gyalázta, verte, szidta: 
Testét ette és vérét itta – 
Most áll és bámul a sok ember, 
De szólni Hozzá senki nem mer.
Mert Ő sem szól már, nem is vádol, 
Néz, mint Krisztus a keresztfáról. 
Különös ez a karácsonyfa, 
Ördög hozta, vagy Angyal hozta – 
Kik köntösére kockát vetnek, 
Nem tudják, mit is cselekesznek, 
Csak orrontják, nyínak, gyanítják 
Ennek az éjszakának a titkát, 
Mert ez nagyon furcsa karácsony: 
A magyar nép lóg most a fákon.
És a világ beszél csodáról, 
Papok papolnak bátorságról. 
Az államférfi parentálja, 
Megáldja a szentséges pápa. 
És minden rendű népek, rendek 
Kérdik, hogy ez mivégre kellett. 
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? 
Mért nem várta csendben a végét? 
Miért, hogy meghasadt az égbolt, 
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”
Nem érti ezt az a sok ember, 
Mi áradt itt meg, mint a tenger? 
Miért remegtek világrendek? 
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. 
De most sokan kérdik: mi történt? 
Ki tett itt csontból, húsból törvényt? 
És kérdik, egyre többen kérdik, 
Hebegve, mert végképp nem értik – 
Ők, akik örökségbe kapták –: 
Ilyen nagy dolog a Szabadság?
Angyal, vidd meg a hírt az égből, 
Mindig új élet lesz a vérből. 
Találkoztak ők már néhányszor 
– A költő, a szamár, s a pásztor – 
Az alomban, a jászol mellett, 
Ha az Élet elevent ellett, 
A Csodát most is ők vigyázzák, 
Leheletükkel állnak strázsát, 
Mert Csillag ég, hasad a hajnal, 
Mondd meg nekik, – 
                            mennyből az angyal
                                                                                                New York, 1956.





2014. október 22., szerda

Októberi diákbörze

Éltanuló kviddicssztár mentalitás 
- Várffy-Zoller Róbert a reflektorfényben -



Sokan csak álmodnak a népszerűségről, mások pedig a pokolba kívánják. Mai interjúalanyunk azonban lubickol a sikereiben, teljesen biztos magában - talán kissé nárcisztikus is - és őszintén szólva, talán ennek köszönheti rajongói táborát. Mindeddig nem sokat tudtunk Várffy-Zoller Róbertről, csak annyi volt biztos, hogy iskolaelső, sármos és a kviddicsben sem utolsó. Ha bárkinek még kétségei vannak ezzel kapcsolatban, azt biztosíthatom, hogy az interjú után már nem lesznek.

Miért pont a Bagolykövön kezdted meg tanulmányaidat?
Németországban kezdtem meg a tanulmányaimat, de bocs. Harmadik évfolyamtól tanulok itt.

Meg ne egyél szépfiú. Inkább azt mondd, mi leszel, ha nagy leszel? Melyik szakot választottad mestertanoncként?
Mi leszek? Polihisztor. Nem választottam szakot, képes vagyok arra, hogy többet is elvégezzek.


Ebben biztosak vagyunk. Mit tartasz a legnagyobb sikerednek itt, a Bagolykő falain belül?
Rengeteg sikerben volt részem, felsorolni és egyet kiválasztani is lehetetlen közülük. A legtöbben évfolyamelsőként, év hajtójaként és nem utolsósorban Hegyi Niki legyőzőjeként emlékeznek rám.

Ezen kívül sokan azt is rebesgetik, hogy kifejezetten pikkelsz a nem aranyvérű diákokra. Igaz ez?
Dehogy pikkelek rájuk. A helyükön kezelem őket. *sugárzó szarkazmus*

A lányokat is ezen szempontok alapján válogatod össze, vagy köztük nem válogatsz? *sunyi mosoly*
Bevallom, a lányok esetében néha-néha elvisz a hév, de természetesen az aranyvérű lányok az első számú kedvenceim. És a félvélákat is kedvelem.


Ezt nem most vitatjuk meg. *rákacsint* Akad esetleg olyan, akivel hajlandó volnál hosszabb távra tervezni vagy ez számodra elképzelhetetlen?
Előbb-utóbb meg fogok állapodni, biztos vagyok benne. De inkább utóbb.

Hogy-hogy? Nem várod a gyermeklábacskák tipegését, a biztos női támogatást a hátad mögött? Bár tudjuk, hogy nincs rá szükséged, hiszen tökéletes vagy, de mégis... *ironikus hangsúly*
A tökéletes génjeimet éppen ezért tovább is kell örökítenem, szeretnék gyerekeket. A megfelelő nő hiányzik még hozzá.

Akkor sok sikert a keresgéléshez, női olvasóinknak pedig ahhoz, hogy megüssék a mércédet. Köszönöm az interjút!
Köszönöm. Még ugye maradsz egy kicsit?


Szigorúan szakmai megbeszélésre. *megforgatja a szemeit*
És bizalmas megbeszélésre. *közelebb húzódik*

Na ebből elég. *vége az interjúnak*

A késes hölgy
- Michelle Angelique Saint-Venant -


Mindenki - és itt most nem hazudok - ismeri, vagy legalább is hallott már a Saint-Venant testvérekről, a baljós párosról, akiket jobb elkerülni egyes tulajdonságaik és szokásaik miatt. A Rellonos testvérpár közül sikerült egy interjú erejéig lefoglalnom Michelle-t, hogy legalább abban a fél órácskában csak rám figyeljen és ne gondoljon mondjuk a késeire. A francia lány amúgy egész készségesen válaszolt a kérdéseimre, bár volt pár olyan, amin szerintem gondolkodott, hogy válaszoljon-e, vagy sem.

Miért pont a Bagolykőre esett a választásod?
Az ikertestvérem miatt. Mihael idejött, hát gondoltam, ne maradjon felügyelet nélkül, jövök és megszeretgetem... *roppant cinikus hangnem* 

Akkor ezt mondhatjuk úgy is, hogy azért jöttél ide, mert hiányzott?
Mondhatjuk úgy is, de csak mert róla van szó. 

Sok olyan pletyka kering a falak között, hogy a Rellonosok milyen kegyetlenek és ridegek, talán még egymással is. Te is ilyen vagy? Mihaellel valószínűleg elnézőbb, nem?
A pletykákra nem óhajtok rácáfolni, de nem is fogom megerősíteni őket. Mindenki máshogy viszonyul az emberekhez, még köztünk is. Mihaellel pedig nem vagyok elnéző, sőt, néha talán vele keményebb is vagyok, mint másokkal. De ez a testvéri szeretet. Ütjük egymást, ahol érjük, de ha kell, leütünk bárkit, aki bántja a másikat. 


Ha már testvéri szeretet: bármit megtennél a testvéredért, vagy azért vannak olyan helyzetek, ahol úgy gondolod, hogy egyedül is képes elintézni a dolgait?
Nem vagyok a bébiszittere, így a saját dolgait maga intézi. Viszont ha valaki árt neki... A befejezést a fantáziádra bízom. 

Hát nem szeretném most elképzelni a végkifejletet, de... jól van, mindegy. Térjünk át most már ténylegesen rád. Hogy jött az az ötlet, hogy prefektus legyél? 
Ezt a megmozdulásomat felfoghatnánk egészséges szadizmusnak is, de őszintén szólva szeretem csinálni. Jó, nyilván élvezetes a renitens egyedeket szénné büntetni, de maga a munka része is jó. Igazából csak érdekelt, hogy milyen, arról nem beszélve, hogy rendkívül sok lehetőséget rejt magában... 

Akkor tehát nem bántad meg. Mióta megkaptad a jelvényt sok alkalmad volt büntetni?
Akadt. Örülök, hogy sokak számára én vagyok a Mikulás. *gúnyos félmosoly* 


Még egy kérdés, ha még nem untál meg. Sokakat - beleértve engem is - érdekel, hogy az itt töltött éveid alatt volt pár olyan kapcsolatot, amiről talán csak néhányan tudnak bővebben. Ha nem túl indiszkrét a kérdés, akkor pontosan hány olyan kapcsolatod volt, amit nevezhetünk 'komoly kapcsolatnak'?
Tulajdonképpen indiszkrét a kérdés, de válaszolok, ha már itt vagyok. Három komoly kapcsolatom volt. Egy komolytalan. Gyors fejszámolással is négy összesen. 

Tartod az exeiddel a kapcsolatot? 
Ez egy érdekes kérdés. Egy visszajött, miközben a másik elhagyott. Szóval egyikkel igen, másikkal nem. Férfiak... *legyint* 

Kitartást hozzájuk! És hát *sóhaj* el is érkeztünk az interjú végéhez, köszönöm szépen, hogy időt szakítottál rám, büntess sokat, Mihaellel meg szeressétek egymást!


2014. október 17., péntek

Megnyitottunk… ismét!

„Itt van az ősz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.”

    Engedjétek meg, hogy a Bagolykő tizenhetedik évnyitóját ezekkel a sorokkal tiszteljem meg a neves magyar költő, Petőfi tollából idézve. Az őszről a lehulló falevelek mellett legtöbbünknek az iskola jut eszébe először, a bontatlan tankönyvek illata, az új egyenruhák, a csúcsos süvegek, évnyitó lakoma, az Igazgató Úr pirospozsgás mikulásarca… És az évi közlendők, újdonságok. A gólyák izgalommal várják, hogy beossza őket a Süveg, a felsőbb évesek pedig rutinosan kérik elismeréseiket és édességkupacaikat. Tanodánk idén sem okozott csalódást, ám újítások terén jókora meglepetésekkel szolgált. Ami a vérfrissítéseket illeti, úgy vélem, senki nem számított a most bekövetkezett legjelentősebb fordulatra.
    Kezdjük a legelején, a „szokványosabb” elismerésekkel. Idén a legek díjátadója színesre és –talán- ízesen találóra is sikeredett. A legeridonosabb páros személyében Leonie Rohr és Keith Coltrane tiszteleghetett büszke főnixekként; a navinések megfontolt csikói közül Czettner R. Luca képviselte társait a banketten mint legnavinésebb, míg a levitás koszorú modellarcai Laurena Aquamarine és Katie Runa Blackwood lettek. A Rellon ház legjének idén az érdekes természetű Mihael Gérard Saint-Venant-t szavazták meg. Ezúton is gratulálunk minden tanulónak a megtisztelő címekhez!


   Az Év diákja titulust Apáthy Hanka nyerte el áldozatos munkájával, az Év Házvezetője pedig ugyanebből a házból került ki Doléance Arslí na Firínne személyében. A Házvezető Helyettesek idei gyöngye nem más lett, mint a bűbájos asztronómia tanárnő és a navinés csikók egyik vezetője, Emma McNeilly. Említést illik tennünk a prefektusok áldozatos munkájáról is, akik közül az Év prefektusa díjat ketten is elvihették idén, nevezetesen Czettner R. Luca és Keith Coltrane. Gratulálunk szép teljesítményükhöz!


    Az iskola kviddicséletében is változás történt: távozott eddigi játékvezetői posztjáról Damjanovits Ármin, helyét pedig jó barátja és kollégája, Herczeg Ákos kiváló kviddicses vette át. Az új játékvezető pozitív elánnal tartott beszédet a megnyitón és állíthatom, nem egy diáklány szívét melengette meg puszta mosolyával az alatt a pár pillanat alatt, míg felvázolta rövidtávú terveit. Azonban Ármin sem távozott kisebb slunggal: még az utolsó szó jogán imádatáról biztosította Almásy Léna mestertanonc tanárnőt, aki megbízható források szerint varázsosan szép ködfelhőben úszik, Dwayne Warren iránt táplált érzéseinek hála. Nos, Warren tanár úr csinos kézmozdulattal adta Damjanovits úr tudtára, hogy a szomszéd nője hiába zöldebb, nem jó nézegetni. 


    A tanári kar felállását illetően idén is változásokról számolhatunk be: voltak, akik maradtak, olyanok is, akik arrébb álltak a Tanodától, de akadt érkező, friss tanerő is. Lássuk hát sorban a kínálatot!
Ettől a tanévtől Szikszai Attila, Révay Nándor, Kahlil és Lyra Rochard új célokat tűzve maguk elé kibontották szárnyaikat és továbbrepültek iskolánk falai közül. Sikerekben gazdag életet és tevékenykedést kívánunk nekik, áldozatos munkájukat pedig utólag is köszönjük, a jó és kevésbé jó minősítéseket egyaránt! Nem mindig az engedékeny tanár a jó tanár. Érkező oktatóinkról sem szabad megfeledkezni, hiszen az ő munkásságuk is legalább olyan fontos lesz, mint elődeiké. Roósz Péter Balázs az idei évtől teljes értékű Átváltoztatástan tanára az iskola karának, Czettner L. Zoé a Mítoszok és Legendák villámkezű oktatójává lépett elő az iskolapadból, Caterina Palarn (ezúton is sok boldogságot kívánunk) tanárnő pedig átvette Kahlil Rochard tanár úrtól a Melodimágia oktatását. Jimnie Meccoy professzor személyében üdvözölhetjük iskolánk új Medimágia tanárát, aki bizonyára határozott kézzel egyengeti majd a leendő gyógyítók útját. 


    A vérfrissítés tovább folytatódik! Két új iskolapszichológussal gyarapodtunk, akiket bátran kereshet minden kétségek között tengődő kisdiák vagy nagy felnőtt, hiszen olykor-olykor életmentő is lehet egy ilyen segítő kézért nyúlni. Dr. Mácsai Zója – az iskolai gárda visszatérő tagja - és Gál Botond – frissen végzett, népszerű diákunk - látják el ezentúl a lelki egészség doktorainak szerepkörét, valamint Mácsai tanárnő Önismeretet, Gál professzor pedig Káros Szerek Ismeretét fog oktatni. És, ha már pszichológusaink vannak, szereztünk magunknak új gondnokot is (professzor) Xevyr Zebulon személyében. Az úriemberről úgy hírlik, akad egy-két furcsasága, sőt még a szeme is egyedien áll…
A mágikus repülés mikéntjeit ezentúl Vikohino Thaihashy tanárnő oktatja majd a mestertanonc képzésen, Rothman Anton professzor pedig átvette az iskolai Aurormágia gyakorlati képzést. Rendbontók, vigyázat! Az auror állomány felszaporodóban van, kár próbálkoznotok! Végezetül sok sikert kívánunk Renée Céléstine Blanche tanárnőnek, aki Illúziómágiából kupálja ki a diákságot ettől a tanévtől, és Várkonyi Zoltán asztrológia professzornak, a csillagok új szakavatottjának. Legfőképpen pedig sok türelmet minden új és régi tanerőnknek! Kérjük, számoljanak tízig, ha szakad a cérna!


    Házvezetők terén sem szerénykedhetünk az átalakulásokkal: az Eridon főnixeit az idei évtől Mészáros Gréta tanárnő vonta védőszárnyai alá, a Levita szfinxeit továbbra is Doléance Arslí na Firínne vezetgeti a tudás ösvényén, a Navine csikóit Szendrei Véda oltalmazza egy sárkányanya vehemenciájával, és bizony a Rellon nyájterelői szerepét büszkeséggel és eleganciával tartotta meg Markovits István professzor az idei évben is. A helyettesi gárda nem különben erős mezőny, hölgyeim és uraim: az Eridon hátvédje Dwayne Warren professzor lett rambói képességeivel felszerelkezve, a Levitáé Gryllus Matilda maradt, a Könyvkirálynő; a sárgák pótanyja továbbra is Emma McNeilly (érik-e már a Gál név, kedves tanárnő?), a zöldek körébe pedig visszatért a gondos női kéz Mácsai Zója professza személyében, így mind a négy ház teljes gárdával áll ki az új tanév új megmérettetésében. 


    Robbantanám az idei legizgalmasabb kezdőhírünket összekötve a szomorúval: gróf Wickler György igazgató úr távozott az iskola éléről, hogy megérdemelt nyugdíjas éveit családja és barátai körében használhassa ki. Kimondhatatlanul hálásak vagyunk az eddigi évek állhatatos, kemény munkájáért és iskolánk szakszerű vezetéséért. Utóda, Rabbot Portnipper méltán rászolgált a felelősségteljes és kitüntető posztra, ugyanakkor új nézőponttal és megközelítésekkel is szolgálhat a jövőben fiatal és friss látásmódjából kifolyólag. Kedves Portnipper igazgató úr! Ezúton is üdvözöljük és melegen ajánljuk, kösse fel a nadrágtartót, mert ez itt a Bagolykő! (spártai hangsúllyal)
Záróakkordként még egy megtisztelő kinevezésről tudósítunk: Dwayne Warrent kérték fel iskolánk hivatalos Defenzorának, így ettől a tanévtől Warren professzor a tanoda elismert védőoszlopa a fogalom leghivatalosabb nemében. Gratulálunk neki új kinevezéseihez (hiszen tantárgyat is cserélt nem mellesleg – Aurormágia gyakorlatot Túlélési Alapismeretekre) és sikerekben gazdag új tanévet kívánunk mind neki, mind a Bagolykő egész népességének!


    Elmondhatom, hogy gyönyörű ünnepélyt élt meg a kastély, áthatotta az ünnepet a sok száz diák vidámsága, a tanárok felszabadultsága és öröme, a kastély szünet utáni „feléledése”. Aki ott volt, szép beszédekkel és kipirult arcokkal, siető nebulókkal, késő kisdiákokkal, büszke arcokkal és a jövő tanévnek szóló elszántságot tükröző vonásokkal találkozhatott. Üdv a tizenhetedik tanévben, Bagolykő!

2014. október 12., vasárnap

Heti jótanács az élethez

KOS
Eridon: Ezen a héten érj meg minden pillanatot pozitívan, mert szükséged lesz az energiáidra.
Levita: Pihenj egy kicsit többet a héten. Nem kell a rohanás.
Navine: Légy nyitottabb! A héten új ismeretségek várnak rád.
Rellon: Beszélj egy kicsit kedvesebben azzal, aki ismeretlenül áll veled szóba. Lehet, hogy a kapcsolat még fontos lehet neked.

BIKA
Eridon: Lassíts! Ha nem figyelsz oda, eltörheted valamidet a héten!
Levita: Mondd el végre azt, ami a legnagyobb szomorúságot okozza neked. Jobb lesz, hidd el!
Navine: Ne keseredj el a hitványon! Lehetett volna troll is.
Rellon: Óvatosan az ügyleteiddel. Lehet, hogy az egyik nagyon rosszul sül el.

IKREK
Eridon: Még csak most kezdődött az év, ne azon agyalj, hogy mit csinálsz a vizsgák után. Előbb törekedj arra, hogy eljuss odáig.
Levita: A héten legalább kétszer öltözz sárgába!
Navine: Az ölelés sok mindenre megoldást adhat, azonban tiszteld azt, hogy valaki nem híve neki. Veszekedés várható.
Rellon: Ne akarj mindent azonnal! Cselekedj megfontoltan, így nem hagysz ki egyetlen apróságot sem.

RÁK
Eridon: Ne hidd azt, hogy elég egy fél óra a beadandónak. Inkább mindennap foglalkozz vele egy keveset, ne az utolsó pillanatban akarj megoldást mindenre.
Levita: A héten megütheted a bokád, mert nem vagy eléggé elővigyázatos.
Navine: Más levelébe belekukkantani nem a legbölcsebb dolog!
Rellon: Adj még egy esélyt egy régen tönkrement barátságnak. Megéri!

OROSZLÁN
Eridon: Végy egy nagy levegőt, de ne ordíts, számolj el tízig!
Levita: Mosolyogj néha, csak ennyi kell, hogy barátságosabbnak gondoljanak.
Navine: Légy bátrabb. Lehetnek jó gondolataid az órákon, ne légy zavarban!
Rellon: Ne halmozd a feladataidat, mert a hétvégére teljesen elúszhatsz, pedig kellene a pihenés.

SZŰZ
Eridon: Próbálj ki egy új hobbit, amit régóta terveztél, de eddig nem mertél belevágni. Minden pillanatát élvezni fogod.
Levita: Egyél egy kicsit megfontoltabban. A héten elcsaphatod a gyomrod.
Navine:”Okos enged, szamár szenved.” Ez a mondás most különösen igaz, kérdés, hogy okos vagy szamár leszel-e.
Rellon: Nem baj, ha nem mindig neked van igazad. Sőt, azzal sincs, ha ezt el is ismered.

MÉRLEG
Eridon: Ülj össze a hét vége felé a közeli barátaiddal egy kis gőzkieresztő beszélgetésre.
Levita: Egy kicsit pihenj. Igyál egy finom teát vagy sétálj egyet a szabadban.
Navine: A családod és/vagy az iskolán kívüli barátaid hiányolnak és mostanában keveset hallanak rólad. Írj nekik, örülni fognak neked.
Rellon: Itt az ideje egy kis mérlegelésnek. Vedd számba az elmúlt hetekben tett intézkedéseidet és következményeiket.

SKORPIÓ
Eridon: Többször megfogalmazódott benned a munka gondolata? Egy biztos, olyat keress, ahol kiengedheted a hangod.
Levita: Ne akarj mindenhol döntőbíró lenni. Nem tudhatsz mindent jobban, és lehet, csak belekavarsz a dolgokba. Apokalipszis-veszély várható, ha nem figyelsz.
Navine: Egyél rendesen! Nem tesz jót a szervezetednek, ha csak hébe-hóba bekapsz valamit. Ezt tartogasd a vizsgaidőszakra.
Rellon: Jobb lenne, ha kicsit távol tartanád magad most a tűztől, mert könnyen megperzselődsz.

NYILAS
Eridon: Lepj meg a héten valakit egy süteménnyel.
Levita: Ne higgy el mindent, amit a héten hallasz. Lehet, hogy meg akarnak csak téveszteni. Ebből még nagy baj lehet később.
Navine: Itt az ideje, hogy új tárgyakat is felvegyél, bővítsd az érdeklődési köröd.
Rellon: Tölts egy kicsit több időt a friss levegőn, lassan teljesen bezombulsz a kastélyban.

BAK
Eridon: Fogd egy kicsit vissza magad. Ne tőled legyen hangos a kastély.
Levita: Itt az ideje, hogy tisztázz egy régi ellentétet. Megkönnyebbülhetsz.
Navine: Ne hidd azt, hogy mindenki, aki barátkozni akar veled, érdekből teszi. Ezzel megbánthatsz párakat a héten. 
Rellon: Ne zárkózz el az új dolgoktól, melyek belecsöppennek az életedbe a héten.

VÍZÖNTŐ
Eridon: Lehet, hogy neked van igazad, de a héten rosszul jársz, ha feleselsz a tanáraiddal. Inkább egy troll most, mint a vizsgán.
Levita: Értem én, hogy neked is szimpatikus a legjobb barátod/barátnőd párja, de próbálj meg még csak nem is gondolni rá, hogy megszerzed magadnak.
Navine: Vigyázz, kinek mit mondasz, lehet, illetéktelen kezekbe kerülnek fontos információk.
Rellon: Ne ítélj el valakit azonnal a kinézete alapján. Fontos kapcsolat úszhat el emiatt, amire a jövőben még szükséged lehet.

HALAK
Eridon: Engedd szárnyalni a fantáziád, a héten sok hasznát láthatod majd.
Levita: Gondold meg, kinek mit mondasz. Lehet, hogy akaratlanul is pletykát indítasz el.
Navine: Adj egy esélyt magadnak valamiben, amiről eleve azt hiszed, nem hozzád való. Meg fogsz lepődni, mennyire nem igaz ez.
Rellon: Légy nyitott mások ötleteire, kihúzhatnak a csávából.