A történelem során több olyan boszorkány és varázsló is akadt, akinek a neve a muglik számára sem ismeretlen. Mi több, némelyikük egészen befolyásos is volt, mint például VII. Kleopátra Philopátor, akit többnyire csak Kleopátraként, Egyiptom utolsó fáraójaként emlegetünk, ha éppen szóba kerül.
Ez a mi Kleopátránk, teljes nevén
Cleopatra Thea Neotera Philopatór kai Philopatrisz, időszámításunk előtt
69 januárjában született Alexandria városában, Egyiptomban. Apja XII.
Ptolemaiosz Neosz Dionüszosz volt, IX. Ptolemaiosz törvénytelen fia egy,
a történelemkönyvek által meg nem nevezett egyiptomi nőtől. A
mágiatörténet könyvekből tudjuk, hogy ez a nő egy Alexandriai Zoé nevű
boszorkány volt, egy görög származású előkelő és gazdag család sarja.
Zoé látnokként megjósolta a birodalom végét, és jellemzően sötét, a
fáraókat is érintő jóslatai miatt igyekeztek is kitörölni nevét a
történelemkönyvekből. Ez a vállalkozás azonban nem járt teljes sikerrel
szerencsére. XII. Ptolemaiosz pedig maga is örökölte a varázserőt
anyjától. Imádott fuvolázni a Dionüszosz-ünnepélyeken, és mágikus
játékáról meg a fuvolázás iránti rajongásáról kapta aztán legismertebb
ragadványnevét is, az Aulétészt, azaz Fuvolást. Egyetlen ismert felesége
az egyiptomi hagyományoknak megfelelően testvére, V. Kleopátra lett,
aki két lányt szült neki, IV. Berenikét és VII. Kleopátrát.
Kleopátra
XII. Ptolemaiosz harmadik lányaként látta meg a napvilágot Cleopatra
Tryphaena és IV. Bereniké után, őt pedig egy lány, IV. Arszinoé és két
fiú, XIII. valamint XIV. Ptolemaiosz követte. Nevének jelentése Kleopátra istennő, apja által szeretett.
Már neve is mutatja, apja kedvence volt hat gyermekéből, mivel maga is
varázserővel rendelkezett testvérei többségével ellentétben, az
egyiptomi fáraók belterjes házasságai ugyanis azzal a sajnálatos
következménnyel jártak a rengeteg testi deformitás mellett, hogy a
családtagok varázsereje sem volt igazán jelentős, ha egyáltalán volt. A
Ptolemaida-dinasztia népszerűségére ez is kihatott a birodalomban, Zoé
jóslatai pedig egyre kevésbé tűntek már alaptalannak ekkoriban. A
dinasztia a végét járta.
Kleopátra már gyerekként is rengeteg zavargásnak, felkelésnek, hatalomvágyból indított háborúnak és ármánynak volt szemtanúja. Időszámításunk előtt 58-ban nála nyolc évvel idősebb nővére, IV. Bereniké Epiphaneia magához ragadta a hatalmat apjuktól, és nővérével, VI. Kleopátrával kormányzott, ám ő még 57-ben elhunyt. Amikor férjhez kényszerítették egy herceghez, megölte férjét, és tovább uralkodott egymaga a birodalom fölött. Apjának római segítséggel sikerült visszaszerezni a trónt 55-ben és azonmód ki is végeztette Berenikét Alexandriában. A trón örököse ezzel VII. Kleopátra lett, közösen öccsével, XIII. Ptolemaiosszal. Négy évvel később hatalomra is kerültek apjuk halálát követően. Viszonyuk uralkodásuk első három, nehézségekkel teli évében azonban annyira elmérgesedett, hogy 48-ban Kleopátra ellen összeesküvést szőtt néhány udvaronc, és neki menekülnie kellett Egyiptom földjéről.
Amikor a már egyedül uralkodó XIII. Ptolemaiosznak sikerült belekeverednie a római polgárháborúba, a száműzetésben élő Kleopátránk úgy döntött, Ceasar segítségére lesz. Talán senkit sem lep meg, hogy nem csak híres szépségét vetette latba a római hadvezér meggyőzésében, hanem bájitalfőző tudományát is. Hamar sikerült elcsavarnia a nála harminc évvel idősebb, már rég házas Caesar fejét, és bár a trónra XIV. Ptolemaiosz feleségeként és társuralkodójaként tért vissza, az amortentiához hasonlatos bájitala eredményesnek bizonyult. Caesar Egyiptomban maradt és 47-ben megszületett közös gyermekük, Ptolemaiosz Kaiszarion, avagy a kis Caesar. Még Rómába is ellátogattak a Caesar elleni március 15-ei merénylet előtt. Nem sokkal ezután pedig Kleopátra testvére rejtélyes körülmények között elhunyt. A mágiatörténeti kutatók az örök álom bájitalra gyanakszanak, ezt azonban sajnos ennyi év után már nem lehet bizonyosan megállapítani, csupán a korabeli beszámolókból lehet következtetni.
Két évvel később Marcus Antonius is minden bizonnyal ugyanazon bájitalnak esett áldozatul, mint korábban Caesar, és menthetetlenül beleszeretett az ekkor már egyedül uralkodó Kleopátrába. A gyenge akarat nevet viselő bájital, mint azt már említettük, hatásában az amortentiához hasonlatos, főként összetevőiben és elkészítési módjában akad eltérés. Marcus Antoniusnak három gyereket szült Kleopátra, egy ikerpárt, akik az Alexandrosz Héliosz és Kleopátra Szeléné nevet kapták, valamint hat évvel később Ptolemaiosz Philadelphoszt. A királynők királynője címet is római szerelmének köszönheti, ugyanis ahogy hódító seregével előre tört Armenia és Libya területén Marcus Antonius, úgy a meghódított területeken sorban koronáztatta királynővé egyiptomi szerelmét. A diadalmenetnek azonban vége szakadt, amikor az actiumi csata után Octavianus betört Egyiptomba is. Kleopátra i.e. 30 augusztus 12-én öngyilkos lett, halálának hírére pedig Antonius is követte őt a halálba.
VII. Kleopátra kezében rengeteg hatalom összpontosult. Mint az utolsó Ptolemaida fáraó, rendkívül befolyásos volt egészen bukása pillanatáig, amikor is birodalma a rómaiak kezére került. Plutarkhosz szerint lényének rendkívül egyedi kisugárzása tette különösen ellenállhatatlanná, nem annyira a szépsége. A feljegyzések szerint egyébként rengeteg bájitalt használt szépsége kihangsúlyozására éppen úgy, mint annak megőrzésére, legfőképp azonban a mérgeket és olyan bájitalokat kedvelte, amelynek hatására mások pontosan azt tették, ami neki előnyére volt. A legendák szerint ecetben feloldott gyöngy volt vonzerejének egyik titka, valamint az áspiskígyó mérgére épülő örök álom bájitalát ő fejlesztette tökélyre.
Kleopátra már gyerekként is rengeteg zavargásnak, felkelésnek, hatalomvágyból indított háborúnak és ármánynak volt szemtanúja. Időszámításunk előtt 58-ban nála nyolc évvel idősebb nővére, IV. Bereniké Epiphaneia magához ragadta a hatalmat apjuktól, és nővérével, VI. Kleopátrával kormányzott, ám ő még 57-ben elhunyt. Amikor férjhez kényszerítették egy herceghez, megölte férjét, és tovább uralkodott egymaga a birodalom fölött. Apjának római segítséggel sikerült visszaszerezni a trónt 55-ben és azonmód ki is végeztette Berenikét Alexandriában. A trón örököse ezzel VII. Kleopátra lett, közösen öccsével, XIII. Ptolemaiosszal. Négy évvel később hatalomra is kerültek apjuk halálát követően. Viszonyuk uralkodásuk első három, nehézségekkel teli évében azonban annyira elmérgesedett, hogy 48-ban Kleopátra ellen összeesküvést szőtt néhány udvaronc, és neki menekülnie kellett Egyiptom földjéről.
Amikor a már egyedül uralkodó XIII. Ptolemaiosznak sikerült belekeverednie a római polgárháborúba, a száműzetésben élő Kleopátránk úgy döntött, Ceasar segítségére lesz. Talán senkit sem lep meg, hogy nem csak híres szépségét vetette latba a római hadvezér meggyőzésében, hanem bájitalfőző tudományát is. Hamar sikerült elcsavarnia a nála harminc évvel idősebb, már rég házas Caesar fejét, és bár a trónra XIV. Ptolemaiosz feleségeként és társuralkodójaként tért vissza, az amortentiához hasonlatos bájitala eredményesnek bizonyult. Caesar Egyiptomban maradt és 47-ben megszületett közös gyermekük, Ptolemaiosz Kaiszarion, avagy a kis Caesar. Még Rómába is ellátogattak a Caesar elleni március 15-ei merénylet előtt. Nem sokkal ezután pedig Kleopátra testvére rejtélyes körülmények között elhunyt. A mágiatörténeti kutatók az örök álom bájitalra gyanakszanak, ezt azonban sajnos ennyi év után már nem lehet bizonyosan megállapítani, csupán a korabeli beszámolókból lehet következtetni.
Két évvel később Marcus Antonius is minden bizonnyal ugyanazon bájitalnak esett áldozatul, mint korábban Caesar, és menthetetlenül beleszeretett az ekkor már egyedül uralkodó Kleopátrába. A gyenge akarat nevet viselő bájital, mint azt már említettük, hatásában az amortentiához hasonlatos, főként összetevőiben és elkészítési módjában akad eltérés. Marcus Antoniusnak három gyereket szült Kleopátra, egy ikerpárt, akik az Alexandrosz Héliosz és Kleopátra Szeléné nevet kapták, valamint hat évvel később Ptolemaiosz Philadelphoszt. A királynők királynője címet is római szerelmének köszönheti, ugyanis ahogy hódító seregével előre tört Armenia és Libya területén Marcus Antonius, úgy a meghódított területeken sorban koronáztatta királynővé egyiptomi szerelmét. A diadalmenetnek azonban vége szakadt, amikor az actiumi csata után Octavianus betört Egyiptomba is. Kleopátra i.e. 30 augusztus 12-én öngyilkos lett, halálának hírére pedig Antonius is követte őt a halálba.
VII. Kleopátra kezében rengeteg hatalom összpontosult. Mint az utolsó Ptolemaida fáraó, rendkívül befolyásos volt egészen bukása pillanatáig, amikor is birodalma a rómaiak kezére került. Plutarkhosz szerint lényének rendkívül egyedi kisugárzása tette különösen ellenállhatatlanná, nem annyira a szépsége. A feljegyzések szerint egyébként rengeteg bájitalt használt szépsége kihangsúlyozására éppen úgy, mint annak megőrzésére, legfőképp azonban a mérgeket és olyan bájitalokat kedvelte, amelynek hatására mások pontosan azt tették, ami neki előnyére volt. A legendák szerint ecetben feloldott gyöngy volt vonzerejének egyik titka, valamint az áspiskígyó mérgére épülő örök álom bájitalát ő fejlesztette tökélyre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése