Üdvözöllek Kedves Olvasó!

E havi számunkban:
• Sárkányok, nyári programok és a víz alatti park - Egy kis szín a mágusvilágból
• Fogtam egy kis pirosat és zöldet... - Júniusi diákbörze
• Világnapok 2. rész - Véradók és apák
• Nyári top 5 - Avagy hova utazzunk?
• Szentivánéji álom - Közeleg nyárközép éjszakája
• Energiák, tettek és a ködös jövő - Érdemes a csillagokra hallgatni
• Természetjáró talány - Nyár eleji különbségkeresős képrejtvény

Kellemes lapozgatást!

Sárkányok, nyári programok és a víz alatti park

A Seoul-i mágushivatal nagyszabású nemzetközi gyakorlatot hirdet exterminátor és sárkánykutató tanoncok számára világszerte. A hírek szerkesztőségünkbe is elérkeztek, sőt az ennek megfelelő plakátokat állítólag már jövő héten kifüggesztik. A jelentkezés nem függ kortól és nemtől, csupán a képzés szintjétől. Sárkánykutatók esetében főleg végzős hallgatók jelentkezését várják, míg az exterminátor szakon másodévtől kezdve érvényes a gyakorlati kérelem. A Seoul közelében elhelyezkedő sárkányrezervátum, mely a világ egyik legnagyobb kiterjedésű létesítménye, nemrég esett át egy nagyobb felújításon és kibővítésen, és a vezetőség nem titkolt szándéka szerint ezt az évet próbaévnek szánják, hogy leteszteljék, hogyan funkcionálnak az új védővarázslatok a sárkányokon.

A helyek korlátozottak, így minden kedves jelentkezőnek azt javasolják, hogy a lehető leghamarabb szedjék össze a szükséges dokumentumokat, és indítsák el a gyakorlati kérelmet.

Ha nyár, akkor vakáció! Évente nagy kérdés, hova utazzunk a családdal, mit érdemes megnézni. (Itt már voltuuunk! – hallatszik a gyermekvisítás a háttérből)

A norvég Sandefjor Társaság úgy gondolta, idén megoldja ezt a problémát! A mágusturizmus egyik kiemelkedő, európai cége azzal a merész ötlettel állt elő, hogy Európa-szerte négy országban állít fel két-három turistabázist, és újrakreálja az évente megrendezésre kerülő fesztiválokat- helyben. Nyilván ez hatalmas munkával és megerőltetéssel jár, nem is csoda, hogy tagfelvételt hirdettek főleg átváltoztatásra szakosodott mágusok körében, de a partiszervezők és marketingesek sem maradnak munkahely nélkül. Főleg helyi munkatársakat szeretnének toborozni Oszlóban, Marseille-ben, Budapesten és Moszkvában, illetve a többi színhely még megbeszélés tárgyát képezi, de úgy tűnik, az ötletet már most sok fiatal üdvözölve fogadta, tehát kereslet volna rá.

a Grüner See ősztől tavaszig

Ausztriában található egy csodás park a hegyek között, amely látszólag nem más, mint egy békés, vízparti kirándulóhely. Kiválóan alkalmas rá, hogy kellemes sétát tegyünk a természetben, vagy éppen megpihenjünk a fák alatt, gyönyörködve a tájban. Ősztől tavaszig mindez valóban így van. Azonban itt a nyár, és ezzel elérkezett az idő, hogy az eddig szárazföldi parkot víz lepje el, így az egész völgy maga legyen a Grüner See, vagyis a Zöld-tó.

A jelenség az elolvadó hónak köszönhető, és a helyi sellők legnagyobb örömére szolgál. Értesüléseink szerint már megkezdték a park birtokba vételét. A meleg évszak eljöttével mindig előszeretettel sajátítják ki maguknak a vízalattivá vált környéket, leereszkedve padokra, hidakra, valamint rendre végigússzák a turista utakat. Néhány mugli búvár olykor megzavarja az idillt, de ettől eltekintve övék a völgy egész nyáron át.

a Grüner See nyáron

Júniusi diákbörze

Fogtam egy kis pirosat és zöldet... 

... És itt most szó szerint kell érteni, ugyanis olyan embereket kerestem a Diákbörzébe, akik nem nagyon szerepelnek magában az újságban. Így hát a Fénylő Lelkek Udvarán elkaptam két diáklányt, akiket jól kifaggattam.

Szofia Elena Chenkova

Mindenkinek különleges módon mutatkozik meg a varázsereje, nálad ez hogyan történt?

Azt hiszem, négy éves voltam. A szüleim, mivel aranyvérű családból származom, nemigen szorgalmazták, hogy vegyüljek más gyerekekkel. Egyetlen alkalom volt, amikor véletlenül összeakadtam a játszótéren egy olyan kislánnyal, akit nem a szüleim mutattak be nekem. Eltépte a balettcipős nyakláncomat, én pedig bosszúból lilára változtattam a haját. Többet nem mentünk játszótérre... 

Milyen érzések kerítettek hatalmukba, amikor megkaptad a felvételi leveledet?

Elsősorban hihetetlenül örültem neki. Szerettem volna kimozdulni az otthoni közegből, és az sem volt elhanyagolható, hogy végre-valahára velem egykorúak közé keveredhettem, azokon kívül, akikkel a szüleim kapcsolatot tartottak. 

Elérkezett a nagy nap, az első este az iskolában. Milyen volt belépni a kapun? Leülni a diáktársaid közé?

Volt egy varázsa az egész helyzetnek. Besétáltam, és úgy éreztem, hogy hazaértem. Meg persze féltem. Alapjáraton jellemző volt rám, hogy ragaszkodtam ahhoz, amit a szüleim belém neveltek, igyekeztem mindig maximálisan megfelelni az elvárásoknak. Azt hiszem, kicsit távolságtartó voltam. Nem igazán vegyültem el a többiekkel, csak a magam kis világában mozogtam. 

Ezen az estén megtörtént a beosztásod is. Jól döntött a süveg? Milyennek írnád le a házad? 

Igen, teljes mértékben. 

Bár a sárkányokra mindenki azt mondja, hogy gonoszak és esetenként kirekesztenek másokat. Azt hiszem, ez bizonyos szinten minden házra jellemző. Összezárunk, mert egy kicsit egy család vagyunk. Ugyanakkor itt is vannak kedvesek, segítőkészek, elutasítóak és olyanok, akiket jobb nagy ívben elkerülni, ha nem akarod a hátralévő életedet a pincébe zárva tölteni. Mindannyian emberek vagyunk, és soha, de tényleg soha nem tartottuk más házak diákjait megkötözve a klubhelyiségben. 

Milyen a kapcsolat közted és a házad többi diákja között?

Elég jónak mondanám. Nyilván nem ismerhetek mindenkit név szerint, de nem igazán tudok kiemelni senkit sem, akivel komolyabb konfliktusom lenne.

Ki az, akivel az első pillanattól sikerült megtalálnod a közös hangot? 

Valójában ketten is vannak.

Az egyikük Gwen Blake, aki annak ellenére, hogy eridonos (az én szememben tiszteletbeli rellonos), nagyon jó barátnőm. Megvan benne az a tűz, ami előre mozdítja az eseményeket.

A másik Nikolai Weißling, akivel annyira hasonlítunk és különbözünk, hogy ennél hihetetlenebb már nem is lehetne a kapcsolatunk. 

Melyik a kedvenc tantárgyad és miért éppen az? 

Az önismeret. Nem titok, hogy egy elég komoly betegséggel küzdöttem és küzdök meg minden nap. Ahhoz, hogy a jelenlegi állapotomból kilábalhassak, szükségem van rá, hogy magamat a lehető legjobban megismerjem. 

Van valami tanórán kívüli tevékenység, amit űzöl?

Balett. Mielőtt a Bagolykőbe kerültem volna, Moszkvában táncoltam. Bár kifejezetten magasak az elvárások velünk szemben, nekem ez jelenti az életemet. Egészen kislány koromban kezdtem el, hamarabb táncoltam, mint jártam. Ebben a közegben nőttem fel és a folytonos gyakorlás tette ki a mindennapjaimat, hogy jobbá és jobbá válhassak. 

Mi az, amit még a diákéveid alatt legalább egyszer, de feltétlenül meg akarsz tenni?

Elnémítani a fecsegő portrékat.

Jelenlegi terveid szerint mi leszel, ha nagy leszel? 

Művészet területén szeretnék mozogni, a tánccal foglalkozni. Tudom, nem olyan izgalmas, mint az aurori hivatás, de valakinek ezt is meg kell csinálnia... (:

Tüszőfűi Lilith

Mindenkinek különleges módon mutatkozik meg a varázsereje, nálad ez hogyan történt?

Hát, engem eléggé meglepett. Pont a tizedik születésnapomat ünnepeltem szűk

családi körben, mikor megjelent. Leesett a torta, én meg megállítottam. Annyira boldog voltam, hogy mehetek a Bagolykőbe, hogy nem gondoltam bele pár dologba. Mert Anyáék már akkor se rajongtak a varázserőért.

Milyen érzések kerítettek hatalmukba, amikor megkaptad a felvételi leveledet? 

Tudtam, hogy jönni fog. A Dédi sokat mesélt már a suliról, így alig vártam. Mikor megjött, örömömben ugráltam, el se hittem, de ésszel tudtam. Annyira jó érzés volt, meg megnyugvás meg minden. Egyszerűen nagyon csodafantasztikus.

Elérkezett a nagy nap, az első este az iskolában. Milyen volt belépni a kapun? Leülni a diáktársaid közé?

Hát, eléggé izgatott voltam. Mármint, egész éjjel nem aludtam, meg azon a héten se, de így is fel voltam pörögve. Mikor beléptem, egyfolytában vigyorogtam, de nem szóltam senkihez. A leülés könnyű volt, csak a lábammal doboltam ütemre a Paddy and the Rats - Freedom-ot. Az egy nagyon jó szám.

Ezen az estén megtörtént a beosztásod is. Jól döntött a süveg? Milyennek írnád le a házad? 

Hogy jól döntött-e? Természetesen. Sehova máshova nem illenék be szerintem. Nem vagyok annyira kifejezetten se nyugodt, se könyvmoly. Se rellonos. Az őrültek háza, ahova mindenki jöhet, aki bátor. Ennyi szerintem elég. Legalábbis, ha valaki lát egy-két vérbelit a meccseken, akkor érti.

Milyen a kapcsolat közted és a házad többi diákja között?

Szerény véleményem szerint egészen jó. Mert senkivel sem ellenségeskedek, megpróbálok segíteni mindenkinek. A közösségünk kiemelkedően jó, de nincsen viszonyítási alapom. Szóval imádom az Eridont, bárki bármit mond, az jó ház.

Ki az, akivel az első pillanattól sikerült megtalálnod a közös hangot? 

Hát, Nessivel elég hamar megtaláltuk a közös hangot, meg Rebivel. Szóval, van egy pár ember.

Melyik a kedvenc tantárgyad és miért éppen az? 

Rúnatan és jóslástan! Rúnatan, azt nem tudom, miért, de annyira jó. A jóslástant pedig azért sorolom a kedvenceim közé, mert nagyon szeretem.

Van valami tanórán kívüli tevékenység amit űzöl? 

Kviddicsezek, emiatt rendszeresen edzek, vagy a csapattal, vagy egyedül, vagy mással. Épp emiatt nem szabad lebecsülni, van karizmom. Cukrászkodok a Czukorvarázs Cukrászdában, ajánlani tudom csak a sütiket mindenkinek, finomak. Színjátszós is vagyok, ott általában zenét, díszletet és ruhát szoktam tervezni meg csinálni, meg zenélni. Tanársegéd vagyok jóslástanból, meg jóstanonc. És még az Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvodában szolfézs szakköröket tartok. Asszem, ez minden. 

Mi az, amit még a diákéveid alatt legalább egyszer, de feltétlenül meg akarsz tenni? 

Leugrani a legmagasabb toronyról és túlélni mindenféle baj nélkül, összefestékezni a felügyelőket, lovagolni egy kentauron meg egy pegazuson, fellépni a bandával. 

Jelenlegi terveid szerint mi leszel, ha nagy leszel?

Vagy kviddicsjátékos, vagy zenész, vagy valaki, aki foglalkozik a rúnákkal. Vagy jós, de a változás jogát fenntartom még.

Világnapok 2. rész

Elérkezett az idő, hogy ismét számba vegyük a közelgő fontosabb világnapokat. Ez alkalommal olyanokat fogok bemutatni nektek, amik szorosan kapcsolódnak a mágusvilághoz is és amiért fontos, hogy mi, varázslók is tegyünk.

Véradók világnapja

Minden évben június 14-én kerül megrendezésre a véradók világnapja, egészen pontosan 2005 óta. A világ mugli és máguskormányai, valamint egészségügyi szervezetei rájöttek arra, hogy életek milliót menthetik meg azzal, ha promotálják a véradást, mint napot, mint rendezvényt, mint alapvető szolidáris tevékenységet. Éppen ezért ez a nap többek között azok előtt tiszteleg, akik évente akár több alkalommal is segítik embertársaikat egy vérvételen való részvétellel.

A nap hagyománya egészen 1868-ig nyúlik vissza, ugyanis ezen a napon született Karl Landsteiner, az AB0 vércsoportrendszer felfedezője és megalkotója, Nobel-díjas orvos. A német úriember állhatatos munkásságának emlékeként tették meg június 14-ét ezen fontos dátummá. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO = World Health Organization) kezdeményezésére jelölték ki ezt az alkalmat, hogy minden véradónak megköszönjék a segítséget.

Amolyan extra érdekesség, hogy egyetlen ember véradása akár három emberi életet is megmenthet, ez pedig vitathatatlanul csodálatos tény. Annál is fontosabb mindez, hiszen a világ lakosságának mintegy 80%-a nem lehet biztos abban, hogy adott esetben hozzájut majd elegendő, fertőzésmentes vérhez. Nálunk, Magyarországon - legalábbis ha csak a muglikat vesszük -, megközelítőleg 430.000 egység vérre van szükség ahhoz, hogy biztonságos vérellátást tudjanak biztosítani a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, ez pedig szám szerint több, mint fél millió önkéntes véradót jelent.

Természetesen számunkra, mágusok számára is kiemelt fontosságú ügy a véradás, nem csoda hát, hogy a Mágikus Egészségügyi Bizottság (MEB) már hosszú évek óta fáradozik hasonló jellegű véradó programok megszervezésén. Magyarországon jelenleg nem túl elterjedt, noha a kormány tervez csatlakozni a kezdeményezéshez. Kiemelten kell kezelnünk ezt a problémát, hiszen ahogy a mugliknak nem adhatjuk saját vérünket, úgy az övék sem használható fel számunkra, tehát mindenkit arra buzdítunk, hogy amennyiben teheti, menjen el és adjon vért. Életeket menthet vele.

Egy másik megvilágítását sem szabad figyelmen kívül hagynunk a véradásnak. Talán még emlékeztek rá, hogy Adam Kensington, az Edictum főszerkesztője nem is olyan régen petíciót írt, melyet lehetősége volt a falu- és tanodabelieknek aláírni, miszerint a vámpíroknak is adhassunk vért. Hiába azonban az aránylag magas támogatottság, a Minisztérium mindezt visszautasította - már ami az ispotályokban és hivatalos egészségügyi pontokon történő véradást illeti. Egyes alapítványok számára engedélyezték, hogy e célból véradományt fogadjanak el, illetve magánszemélyek is megtehetik ugyanezt bizonyos keretek közt. Annál is érdekesebb a kérdéskör, ugyanis pont egy hete terjesztettek elő Amerikában egy törvényjavaslatot, miszerint kijelölt ispotályokban a vámpírok számára is lehessen vért adni, kifejezetten önkéntes alapon. Az persze még kérdés, hogy ezt el fogják-e fogadni, mindenesetre a kérdés megosztja a varázslótársadalmat.

Apák napja

A kislányok életében az első szerelem, az első férfi, a hős mindig az apukájuk lesz. Szerelem, hiszen ő lesz majd a minta, amit életének hátralevő részében keresni fog másokban; A Férfi, mert ő mutatja meg a fiának, hogyan kell viselkednie és ő lesz az is, aki a kislány előtt példát mutat, értéket és értékrendet az; s bizony ő egy hős is, aki utolsó lélegzetvételéig védelmezi az ő egyetlen (vagy épp sok-sok) lányát és mindig ott terem, ha szükség van rá.

Érdekes hát, hogy nagyon sokáig kizárólag az anyák napját ünnepelték meg és volt hivatalos az egész világon. Nem meglepő módon Amerikából indult a kezdeményezés még az 1900-as évek elején, ahol pusztán egy picinyke templomban, a nyugat-virginiai Fairmont városában tisztelegtek először az apák előtt. Ez a hagyomány egy évvel később már átlépte a templom falait és szokásként kezdett terjedni, mígnem 1972-ben Richard Nixon amerikai elnöknek köszönhetően törvénybe iktatták e jeles nap megünneplését. Neki köszönhetően ma már a világ minden táján számon tartják ezt a napot, azonban érdekes, hogy minden országban máskor ünneplik. Németországban például áldozócsütörtökre esik, az északi országok esetében november második napjára, azonban leggyakrabban június harmadik vasárnapját jelölik meg apák napjának. Idén június 19-én tartandó ez az ünnep.

Apró érdekesség, hogy a muglik között ilyenkor bonyolítják le a legtöbb, úgy nevezett R-beszélgetést, amikor is nem a hívó, hanem a hívott fél állja a telefonhívás költségeit.

Ahogy sok másban, úgy ebben is hasonlítunk a muglikhoz: mindannyiunknak van édesapja, így ők is megérdemlik, hogy számukra fenntartsunk egy napot. Hiszen mindig ott vannak, ha baj van, ők a mi kiképzőink és hőseink, nekik mi vagyunk a kis katonáik és hercegnőik, a csínytevésben a bajtársaik, ők jönnek, ha egy hatalmas rovar megzavarja nyugtunkat, ha kiég a villanykörte és ha összetörték a szívünket. Ők azok, akikre édesanyáink mellett mindig, minden körülmények között számíthatunk. Becsüljük meg és szeressük őket, ne csak ezen a napon, hanem minden nap.

Nyári top 5 - Avagy hova utazzunk?

Itt a nyár, hét ágra süt a nap, és lassan minden éjszaka az elviselhetetlen fülledtségről és forróságról szól majd, ha a hőmérséklet végre túllépi a harmincat. Mit tehetsz ilyenkor azon kívül, hogy próbálsz túlélni? Például élvezheted a nyári időjárás adta lehetőségeket. Erre a legjobb megoldás vitathatatlanul a nyaralás!

A legtöbb ember tengerpart mellé, de legalábbis víz közelébe szeret utazni, hogy kiélvezze a jól megérdemelt vakációját, de az alábbi turisztikai útmutatóban azokra is gondoltunk, akiket a helyi látnivalók, vagy éppen a hegyvidék érdekel.

Lássuk hát, mit ajánl az Edictum 2016-ban nyaralási úticélként. Jöjjön az Edictum top 5 – igazából a teljesség igénye nélkül. Mert csak. Mert az újságíró ezt az öt helyet ítélte méltónak a megjelentetésre:

5) Kairó/ Egyiptom

Az egyiptomi kultúra a misztikum és az ősi romok vonzerejével idén is lelkesen csalogatja az utazni vágyókat! Ahogy a muglik előszeretettel apellálnak az olyan jól hangzó marketingszavakra, mint „múmiák” és „régi rituálék”, mi sem ajánlhatunk jobbat vagy kevesebbet azzal a jelentős különbséggel, hogy idén a kairói fővárosi önkormányzat a mágusok számára tényleges demonstrációs műsorokkal készül (természetesen ellenőrzött körülmények között). A kedves vendégeknek alkalmuk lesz részt venni egy balzsamozási ceremónián, múmiaszemlére menni, de még a híres-neves Holtak Könyvének mágikus lapjait is megtekinthetik- hozzá viszont nem érhetnek. Sajnos.

Kairó hagyományos látnivalói mellett egész Egyiptomra kiterjedő szervezett túrákat is indítanak, idén először tematikus típusúakat. 

4) Larnaca, Ciprus

Larnaca (vagy a magyar közönség számára inkább Lárnaka) tavasszal a magizoológusok mekkája, nyáron viszont a turistáké a vezető szerep. Az üdülőhely híres a jól felszerelt táborairól, hiszen nyaranta sok ország kviddicsválogatott csapata edz itt az utolsón száz méter hajráját kihasználva. Larnaca gazdag történelemmel bír mind mugli-, mind mágusszempontból, bár utóbbi csak a XIX. századtól nevezhető tényleges, dokumentált történelemnek.

Az üdülőhely idén fesztiváli programokkal, sporteseményekkel várja az odalátogatókat, és persze érdemes kipróbálni az itteni bárokban kevert koktélokat. Azt mondják, boszorkányosan jók.

3) Kyoto, Japán

A kultúra kedvelőinek ajánljuk Japán régi fővárosát, a tradicionális Kyoto-t. Itt a fülledt meleg időszaka, garantáltan izzadni fog Kyoto minden látogatója, de nyári fesztiválokban nem lesz hiány. Gyakorlatilag minden hétvégén találni a régióban legalább egy falut vagy kisebb várost, ami ünnepséget szervez íncsiklandozó ételekkel, kedves vagy épp értékes nyereményekkel, és rengeteg programmal. Természetesen a magunk részéről elsősorban az Ezeréves fővárosban szervezett programokat ajánljuk, és persze az itteni éjszakai élet kipróbálását. Azt beszélik, hogy az itteniek még titkos szeánszokat is szívesen szerveznek a kíváncsi(skodó) turisták megörvendeztetésére, bár egy-egy eltűnő külföldi szinte mindig akad az ilyen felemás összejöveteleken. Tanulság: merüljünk bele a változatos programkínálatba, de tanuljunk meg kievickélni is belőle!

2) Lukla, Nepál

Nos, Lukla talán elsősorban mugli társaink körében ismertebb, ugyanis a nepáli város az egyik legveszélyesebb ún. repülőtérrel „büszkélkedhet” a világon. Amennyiben a pilóta (felér egy varázslóval, higgyék el, képességeit tekintve mindenképp) nem tudja tökéletesen végrehajtani a landolást (ez egy mugli varázslat a megállásra, csak a mi esetünkben könnyebb dolgunk van a mezei seprűvel, mint nekik ezzel a vasszörnnyel), bizony a gép az utasokkal együtt felkenődik egy roppant illékony sziklafalra. Ha engem kérdeznek, én bizony felülnék a gépre! (És az utolsó pillanatban hoppanálnék a süllyedő hajóról ^^” )

Ha némi extrém élményre és persze a nepáli hegyek megmászására vágynak, tűzzék ki célul Luklát! És ne felejtsenek el repülőgépre szállni!

1) Szicília, Olaszország

„Egy napon, ami talán el sem jön soha, majd én is kérek tőled valamit. Addig is ez a kis szívesség a nászajándékom a lányom lakodalmáról.” (*a szerkesztő gyorsan fellapozta a „Keresztapa” c. film idézeteit*)

Ha Szicília, akkor maffia! Vagy nem. Vicceltem. Ha Szicília, akkor nyár, napsütés, jégkrém, tenger, üdülés, kedves olvasók! Aki Szicíliába látogat, megtapasztalhatja a híres olasz vérmérsékletet, a minden kis utcában párbajra lépő mágusokat és boszorkákat, a fülledt olasz éjjeleket és a hatttalmas lakomákat! Nem hazudok, az olasz konyha pazarul laktató. Legalább egyszer az életben ki kell próbálni. De, ha már itt tartunk, a tengerparti hotelek kényelmét és a változatos programokat, valamint a helyi érdekességeket is muszáj megtekinteni. Templomjárás, színházvizit, ezek mind a csomaggal járnak. És, ha nem lenne elég, csak nézzenek áhítatosan az ellenkező nem egyik tagjára, lehetőleg legyen jelen annak az ellenkező neműnek a kedves párja is, és mindjárt kész a bazinagy olasz gebasz!

Ha van a tarsolyotokban olyan nyári üdülőhely, amit szívesen ajánlanátok másoknak, ne habozzatok megosztani velünk! A szerkesztőség tárt karokkal vár minden olyan javaslatot, ami nem a madridi szeméttelepre invitálja az olvasót lábat süttetni. Gumikacsákra fel, vigyázz, kész, vesd bele magad a nyárba!

Szentivánéji álom

Szent Iván éjszakája június 23-áról 24-ére virrad. Bár a gyakorlatban ez nem feltétlen igaz, de hagyományosan ekkor a legtöbb a világos órák száma. Nyárközép éjszakája tehát a fény győzedelme a sötétség és halál felett. Ez a mágikus alkalom ihlette William Shakespeare egyik legismertebb darabját, a Szentivánéji álom c. vígjátékot (amelyet itt fel is lapozhattok). A romantikus tündérkomédiát sokféleképpen feldolgozták már: számtalanszor színpadra állították, megfestették, mugli mozgóképi alkotást készítettek belőle, vagy éppen megénekelték. Következzék ezekből egy színes kavalkád, ízelítő gyanánt!

Készen a játszók; mindjárt kezdik el,

S megtudja minden, amit tudni kell.

Sir Joseph Noel Paton: Oberon és Titánia viszálya (1849)

Szentivánéji álom a Globe Színház színpadán

Szentivánéji álom (mozgóképi alkotás; 1999)

Szentivánéji álom musical a Budapesti Operettszínházban

PUCK

Ha mi árnyak nem tetszettünk,

Gondoljátok, s mentve tettünk:

Hogy az álom meglepett,

S tükrözé e képeket.

E csekély, meddő mesét,

Mely csak álom, semmiség,

Nézze most el úri kegy,

Másszor aztán jobban megy.

S amint emberséges Puck

A nevem: ha megkapjuk,

Hogy most kímél a fulánk,

Jóvátesszük e hibánk,

Máskint a nevem ne Puck

Legyen inkább egy hazug.

Most uraim, jó`tszakát. -

Fel, tapsra hát, ki jó barát,

S Robin megjavitja magát. (El)

Energiák, tettek és a ködös jövő

Réem (01.27.-02.23.)

Itt az ideje egy kis életmódváltásnak. Amennyiben még nem kezdtél el rendszeresen mozogni, nem árt most elkezdeni, hiszen itt a jó idő. Sajnálom, de véget kell vetned a tél okozta punnyadásnak. A testednek szüksége van arra, hogy átmozgasd. Amennyiben már sportolsz, vizsgáld felül a szokásaidat, mert csúnya baleset érhet. 

Tebó (02.24.-03.14.)

Ebben a hónapban az anyagiak játsszák nálad a legnagyobb szerepet. Sok kiadásod lesz, de sajnos a legtöbbet saját magadnak köszönheted, hiszen nagyon felelőtlenül ígértél meg számos dolgot. Addig, amíg az ember nem látja, könnyen mondja, hogy mire tud költeni. Itt az ideje, hogy elkezd felírni magadnak ezeket a kiadásokat. 

Sellő (03.15.-04.11.)

Igaz, hogy lassan a tanév felénél járunk, még messze vannak a vizsgák, de szépen lassan itt az ideje, hogy elkezdd rendszerezni a tanulmányaidat, hogy mikor elérkezik az év vége, ne stresszelj be. Van még időd kibontakozni, megvalósítani mindent, amit szeretnél. 

Puffskein (04.12.-05.09.)

Nyiss a világra! Köss új barátságokat, ismerkedj új tantárgyakkal, lépj ki a csigaházadból. Tudom, hogy biztonságos mindig ugyanazokkal az emberekkel lógni, ugyanazt tanulni, de ahogy másoknak, úgy a te elmédnek is szüksége van a frissítésre, az új impulzusokra. Hidd el, nem fogod megbánni az újítást. 

Kentaur (05.10.-06.09.)

Tele vagy kreatív energiákkal, ám valahogy nem sikerül a helyes kibontakozás. Mielőtt elkótyavetyélnéd vagy felemésztene ez az erő, keresd fel a házad vezetőségét, hiszen ők biztos tudnak neked valami hasznos feladatot adni. Különösen szerencsés most odafigyelned a lehetőségekre, mert a jövőben lesz majd valami, amit szeretnél megkapni, és ez jó színben tüntet majd fel. 

Augurey (06.10.-07.08.)

Mozdulj ki egy kicsit! Attól még, hogy egy bentlakásos iskolában/a munkahelyeden töltöd az időd nagy részét, nem jelenti azt, hogy nem szórakozhatsz. Ha csak bent ülsz, és megvonod magadtól a D-vitamint, hajlamos leszel a rossz kedvre és a depresszióra. Szívj egy kis friss levegőt, és nevess sokat! 

Jarwey (07.09.-08.05.)

Itt az ideje annak, hogy végre rólad is szó legyen. Szép, hogy másokért teszel, azonban egy ideje – van egy olyan érzésem, hogy ez hosszú hónapokat jelent – már nem teszel magadért semmit. Állj végre a sarkadra, és mondd azt: „Szükségem van egy kis időre, hogy magammal is foglalkozhassak!” Ha ezt nem adod meg magadnak, akkor lényed egy jelentős része elveszik, pedig az elmúlt időben rengeteg változáson mentél át, és észre se veszed.  

Crup (08.06.-09.02.)

Az új ismeretség, melyet kötöttél vagy a napokban kötni fogsz, csalóka. Látszatra egy kellemes, új ismerős, új életfelfogás. Azonban vigyázz, mert a másik fél nagyon könnyen kijátszhat téged. Most nagyon fontos, hogy ne a szívedre hallgass, hanem az eszedre. Légy résen, különben nagy bajba kerülhetsz. 

Fwooper (09.03.-10.03.)

Mostanában nagyon könnyen ítélkezel, ami nem csak azért rossz, mert esélyt sem adsz másoknak, hanem azét is, mert sokszor nemtetszésednek hangot is adsz, vagy éppen mimikáddal jelzed a véleményed. Azonban emiatt elég hamar - és sajnos joggal - ítélnek el téged is. Ez most talán nem érint mélyen, ám a jövőben nagyon komoly hatásai lesznek. 

Kákalag (10.04.-11.02.)

Halmozottan igaz lesz a most következő időszakra, hogy "hallgatni arany". Jobban teszed, ha most tényleg csendben maradsz, hiszen hajlamos lehetsz kirohanásokra, melyekkel nem csak magadnak, de barátaidnak vagy a környezetedben lévőknek is nagyon súlyosan tudsz ártani. Most tedd egy kicsit takarékra az energiáidat, később jól fognak jönni. 

Moke (11.03.-11.29.)

Mostanában kicsit borongós vagy, nem érzed jól magad a bőrödben. Hidd el, ennek megváltoztatása érdekében nem kell semmi komolyat tenned! Egy új frizura vagy új ruhák, esetleg egy új hobbi kipróbálása nagyon sokat lendíthet azon, hogy vidámabb legyél. 

Pixi (11.30.-12.28.)

Itt az ideje egy csajos/pasis estének. Annak, hogy a legközelebbi barátaiddal kimozdulj kicsit, lelkizzetek, és bűn nélkül nassoljatok. A kastély eldugott zugait mindenki ismeri, ám a felügyelők miatt most egy kicsit neccesebb a kilógás, de azért a takarodó előtti órákra is van számos lehetőségetek. Hidd el, egy nagy beszélgetés mindenkinek jót tesz. 

Kappa (12.29.-01.26.)

Sok jó gondolatod van, azonban a legtöbb elveszik, mert nem jegyzed fel őket. Célszerűbb lenne, ha magadnál tartanál egy kis jegyzetfüzetet, melyet éjjel egész nyugodtan odatehetsz az ágyad mellé is. A kósza gondolatok mindig nagy ötletek alapjait képezik, ne hagyd hát, hogy a te nagy lehetőséged csak úgy elillanjon!

Természetjáró talány

Találd meg az öt különbséget a nyári erdő két képe között!

Megfejtésedet küldd el bagolyban Adam Kensingtonnak vagy az edictumbk@gmail.com címre!

Üdvözöllek Kedves Olvasó!

E havi számunkban:
• Kis hírek a nagyvilágból - Koncertturnétól koboldnyavalyán át a kutatásokig
• Kívánságok - A DÖK lámpásai
• Zenél a Bagolykő - Kik muzsikálnak a tanodában?
• Beszéljenek a felvételek - Suttogó falakra vetített mozgóképek
• A kviddics nagyjai 2. rész - Interjú Földesy Kristóf Dominikkal
• Rajtakaptuk! - Bagolykövesek lencsevégen
• Olvasóink kérdezték - Dr. Who segít
• Mugli magic - A légdeszka
• Levél a szerkesztőségi ládában! - Avagy a titokzatos szerelmes vers
• Mi legyél, ha nagy leszel? - A csillagok válaszolnak
• Szó szót követ - Hiánypótló feladvány

Kellemes lapozgatást!

Kis hírek a nagyvilágból

A varázsvilág hetek óta lázban ég! A híres orosz operaénekesnő és melodimágus, Irina Nabukova a napokban Magyarországra látogat, egy rendkívüli kampány első lépéseként. Nabukova kisasszony sajtóreferense közel egy hónapja örömmel tájékoztatta a világsajtót egy nagyszabású koncerttúra kezdetéről, mely Magyarországon veszi kezdetét, az utolsó állomása pedig értelemszerűen Oroszország. A művésznő országról országra utazik majd és minden egyes állomáson csatlakozik hozzá a vendéglátó képviselő énekese, vagy együttese, hogy közös erővel hívják fel a figyelmet világszerte a karitatív tevékenységek fontosságára, az elfogadásra és az összefogásra. Az esemény számos híresség figyelmét megragadta, sőt, a résztvevő országokban nagyjából már be is fejeződött a képviselők kiválogatása. Észtországban, Cipruson és Törökországban jövő héten dől el, kik állhatnak majd egy színpadra Nabukova művésznővel. A szervezők nagy eredményeket várnak a mozgalomtól, egy bennfentes pedig külön kifejezte abbeli reményét, hogy a jótékonysági turnét követően csökken majd a mágusok és muglik közötti súrlódás, illetve megnövekszik a szerényebb körülmények között nevelkedő, lehetőségektől megfosztott gyerekek támogatása. A turné jövő hónap első napján indul és közel két hónapig fog tartani, huszonhét országot felölelve világszerte. 

Mindeközben Új-Zélandon a koboldok között új, ismeretlen betegség tört ki. A varázslény szakértők értetlenül állnak az eset felett; egyikük így nyilatkozott: „Soha nem láttam még ilyen átkozottul alattomos nyavalyát!” és hozzávágta a pálcáját a földhöz. A titokzatos betegség néhány hete jelent meg és azóta körülbelül tizenöt kobold bőrszíne változott át kékké, lázasak és tüsszögnek. Halálos áldozatról még nem tudunk. A furcsa betegség hirtelen megjelenése számos kérdést felvetett a tudósok körében, a legfontosabb közülük természetesen az, hogy átterjedhet-e emberre és ha igen, milyen élettani hatásokkal kell számolnunk? A varázslény szakértők egyelőre vizsgálatokat végeznek egy csapat, kifejezetten fajok közt terjedő betegségekre specializálódott gyógyítóval közreműködve; a legfrissebb nyilatkozatuk szerint, idézem: „Eddig nem találtunk arra utaló nyomot, hogy a betegség embereket is megfertőzhetne, de még nem zártuk ki teljes mértékben a lehetőségét!”. Vannak, akik hangot adtak már abbeli meggyőződésüknek, hogy a furcsa kórság mögött idegenkezűség állhat, viszont ezt még nem sikerült bizonyítani, sem megcáfolni. Minden további megerősítésre, a vizsgálatok befejezéséig várni kell.

Ha már a különféle mágikus nyavalyáknál, betegségeknél, tudományos előrelépéseknél és társaiknál tartunk, nem maradhat ki a sorból az idei év egyik legrangosabb tudományos eseménye sem, a Berger-díj átadó. Mint ismeretes, minden évben a legrangosabb bájitalfőzőt, ezzel együtt a legeredményesebb mágikus tudományos munkát végző varázslót vagy boszorkányt illeti ez a díj, s idei tulajdonosa nem más, mint Patricia Woller, a németországi bájitalkutató és magizoológus. Fő kutatási területe a varázslények genetikai térképében bekövetkező mutációk és az újfajta megbetegedések kezelése. Mrs. Woller munkásságát néhány elkötelezett aktivista, a „lénykínzás” és „könyörtelenség” szavakkal írja le, de az általánosan elfogadott, tudományos körökben élő vélemény szerint, a tudósnő munkássága jogosan érdemelte ki az elismerést. Az átadó utáni sajtótájékoztatón Mrs. Woller köszönetet mondott kollégáinak, családjának és ígéretet tett, hogy jövőre is hazaviszi a díjat. Nos, ez úgy látszik, felért egy burkolt felhívással keringőre, ugyanis nem egy tudós válaszreakcióként megüzente Patriciának, hogy, idézem: „Álmodozzon csak, másodjára nem történik csoda!”. Érdeklődve várjuk, mit hoz majd a jövő évi átadó.

Kívánságok

Idén május elsején azért szurkolt az egész DÖK, hogy este ne legyen borús az ég, hogy a csillagok és a kívánságlámpások tisztán látszódjanak messziről is.

Erre a napra és éjszakára egy kis tóvá alakították a rét nagy részét, hogy szabadon csónakázhassanak azok, akik élnek a lehetőséggel, és hisznek abban, hogy amit kívánnak, az teljesülhet. Lelkes tagok várták az érkezőket és mindenki kezébe lámpásokat nyomtak. Az összejövetel este történt, visszaszámlálást követően pedig mindenki a levegőbe engedte kívánságait, ahogy annak lennie kellett.

Sokak elmondása szerint csodálatos látvány volt a kastély ablakaiból, sőt, Bogolyfalváról is az ezernyi repülő fény. Az pedig, hogy hova tűntek ezek a fények, senki nem tudja, de azt rebesgetik, hogy a kívánságtündérek megkapták az összeset.

Néhányan azóta is azt suttogják, hogy hihetetlen, de teljesült az a kívánságuk, amelyet lámpás felengedése közben mormoltak el.

Hogy mi az igazság, nem fogjuk megtudni, de hihetjük, hogy meghallgattak minden kívánságot.

Zenél a Bagolykő

Egyik kedves olvasónk kérésére nekiveselkedtünk, hogy összegyűjtsük és felkeressük azokat a tanodabelieket, akik zenével foglalkoznak. Megkérdeztük tőlük, hogy mióta muzsikálnak, miért kezdték el, milyen hangszeren játszanak, milyen műfajok állnak közel hozzájuk és mit is jelent számukra tulajdonképpen a zenélés.

Artemisia Rubya professzor - hegedű

Kilenc éves korom óta hegedülök hobbi szinten. Szívesen játszom modern vagy búskomor darabokat, de Vivaldit is. Azért szeretek játszani, mert megnyugtat a zene és a tudat, hogy általam hangzik fel.

Katona Gréta - gitár

11 voltam, amikor elkezdtem gitározni, szóval 4 éve tart ez a szerelem. Apának köszönhetem, ugyanis kiskorom óta imádom a rockot, amivel ő ismertetett meg. Nagyon lekötöttek a gitárszólók és úgy gondoltam, milyen klassz lenne már, ha én is el tudnám játszani a kedvenc zenéimet. Jórészt Guns N' Roses és AC/DC számokat tanulok, de van a listán pár Tankcsapda és Rolling Stones dal is. Mugli származású vagyok, sajnos még nem volt alkalmam megismerkedni a mágusvilág együtteseivel, de igyekszem bepótolni a kimaradást. A zenélés számomra hobbi: lefoglal, fejleszt és még élvezem is. 

Vitéz Rebeka - gitár

Lassan öt éve gitározom. Azért kezdtem el, mert a bátyám volt a példaképem és mindent úgy csináltam, ahogy ő. Mostanra elég sokat fejlődtem, és egészen profin megy a zenélés. Igazából csak egy jó hobbi és komolyabb terveim sincsenek vele.

William Eric Payne - gitár és dob

Nagyon kicsi korom óta nem tudok mit kezdeni azzal, hogy hirtelen dühbe gurulok. Olyankor valamit szét kell vernem, emiatt gyerekként elég sok játékot zúztam be. Nincs konkrét indok, hogy mi váltja ezt ki belőlem, mármint ilyen témák, amikre begurulok, hanem csak úgy megesik. Mostanában már valamennyire tudom kezelni, de hét éves voltam, amikor egy pszichológus javasolta, hogy kezdjek el hangszeren játszani. Olyanon, amiért nem kár. Így jött a dob. Aztán később a gitár, az olyan tizenkettő körül. Nem hivatás, és nem kedvtelés, inkább terápia, ahogy a zenére tekintek. Elhagyni lehet el tudnám, de nem akarom, mert szeretem, amit csinálok. Nagyon szeretem a zúzósabb számokat, de jó vagyok abban is, ha nyugisabbhoz van kedvem.

Végül -de nem utolsó sorban- pedig következzen egy iskolai banda, a Sweet Nightmare együttes, melynek tagjai Tüszőfűi Lilith, Hayley L. Martinez, Rachel Octavia Amber és Isaac Matthew Philips.

Tüszőfűi Lilith - gitár és ének

Számomra a gitár, a zene jelképezi a szabadságot. Nincs olyan, amit ne lehetne elgitározni, eljátszani. A szüleim figyelme miatt, majd az ő bosszantásukra kezdtem el gitározni kb. hat-hét éves koromban. Közép és profi szint között játszok. Terveim nincsenek annyira, de lehet, hogy rendes hivatás lesz ez. Végül is nem egy profi gitárossal találkoztam. Talán a legjobb a suliban az az, hogy többször is gitározhatok, meg zenélhetek másokkal. Pl. bandában, vagy csak rögtönzésként. A gitár, a zene egy olyan dolog, amit sokan ismernek. Sokkal könnyebb azzal barátkozni, mint anélkül.

Hayley L. Martinez - ének, gitár és dob

Hát, a kis világomban történt valami szomorú, amit most -ha nem haragszol meg- nem mondok el, mert végül is nem ez az interjú célirányzata, vagy mije. Na szóval azóta fókuszálok jobban a művészetekre, így a zenében is benne vagyok. Leginkább énekelni tudok, de zongorázgatni, meg dobolgatni is tanulgatok. Lehet, hogy nem látszik, de a rockos kis csajszi még mindig él és virul bennem. De bármire nyitott vagyok.

Rachel Octavia Amber - zongora

Négy éve zongorázom. Azért választottam ezt a hangszert, mert mindig is tetszett a dallama. A szüleim felfogadtak egy magántanárt, aki nagyszerűen tudott zongorázni és lelkesen oktatott, így gyerekjáték volt megtanulnom megszólaltatni ezt a hangszert. Szerencsére már az elejétől fogva egészen jól ment a zongorázás, úgyhogy néhány hangversenyen is felléptem. Kedvtelésből csinálom, beléptem nemrég a Sweet Nightmare nevű csapatba is, hogy időnként játszhassak ezen a gyönyörű hangszeren és szórakoztassam a nagyérdeműt. A zenélés számomra kikapcsolódást jelent, nincs komolyabb tervem a zongorázással kapcsolatban a jövőben, számomra ez mindig hobbi marad, mert az igazi szenvedélyem a fotográfia.

Isaac Matthew Philips - gitár

A zene számomra egy örömforrás, elmenekülés a való világ elől. Ez már nagyon régóta így van, mióta az eszemet tudom. Talán két éve kezdtem gitározni, azóta pedig az egyik kedvenc elfoglaltságom. Az álmom, hogy egyszer majd, ha megnövök, ezzel foglalkozzak. Leginkább rock és country műfajban mozgok, de mindent eljátszok, ami megtetszik. Lassan már dalszövegeket is írok. De csak lassan. :D

Ha esetleg téged kihagytunk a Bagolykő Zenésztárából, vagy tudsz még iskolabeli muzsikusokról a felsoroltakon felül, írj baglyot Adam Kensingtonnak!

Beszéljenek a felvételek

Figyelem, figyelem!

Olyan felvételek látnak napvilágot, amelyek mindenki érdeklődését felkeltik, azt garantálom. Tudtátok, hogy jó néhány dalos pacsirtánk vagy éppenséggel előadóművészünk van az iskola falai között? Nem? Akkor most nézzük meg együtt ezeket a felvételeket, és rájöttök ti is...

Nevicky Eszter, a rellonos, aranyvérűségéről és nőegyletéről híres hölgy néha leveti a formalitásokat, kibújik az iskolai egyenruhából és pomponruhára cseréli azt. Ki mondta, hogy ilyen formában nem lehet kampányolni a bíróságon?

Havasi Bence Milán hangját nem halljuk ezen a felvételen, de jobb lesz, ha előkészítetek néhány csomag papírzsebkendőt. Garantáltan sírni fogtok a nevetéstől, hisz a fiút jogosan illeti meg egy arany kupa a legjobb paródia címért.

Tudjátok, hogy ki az, akinek nagy sikere lenne az énekesi pályán? Hát Vadász Csenger Richárd! A senki nem tudja, honnan érkezett fiú olyan tehetséges a gitárral és a hangszálaival, hogy simán megállná a helyét a világ bármely pontján, mint a lányok új bálványa.

Legvadabb, legújabb, legbevállalósabb és leg...legebb szívtiprónk nem más, mint Rémi J. Saint-Venant. Az SV kölyök bevállalta, hogy szíve hölgyét a kviddicspályán hódítja meg, méghozzá kihangosítva, dalt előadva. Nem mondhatjuk, hogy rosszul sikerült, de kíváncsiak vagyunk, vajon mi lett a végeredmény. A mi szívünket biztos elnyerte.

Az újabban világot járó Rentai Bálint úgy látszik, nem csak gyógyítónak, de táncosnak is bevált. Legalábbis ezt mutatja az a színpadi előadás, melyet Európán kívülről küldtek el nekünk. Vajon a párja mit szól hozzá, hogy ilyen közelségbe került a táncoslányokkal?

Kviddics nagyjai 2. rész

Földesy Kristóf Dominik

Világszerte példaképek; boszorkányok és varázslók ezrei izgulnak és rajongnak értük. Nap, mint nap mérettetnek meg a legkeményebb csapatokkal szemben különböző bajnokságokon, autogramokat osztanak és sportfanatikusok faláról integetnek vissza ránk a róluk készült plakátokról – és nem utolsó sorban iskolánk büszkeségei. 

Korábbi számunkban olvashatták az igencsak komoly kviddicses babérokra törő volt diákjainkról szóló rovatunk kezdő interjúját és ez alkalommal is engem ért a megtiszteltetés, hogy kikérdezhettem a pár éve még Navinés színekben játszó, ma már a smaragdzöld taláros ír csapat, a Kenmare Kestrels fogóját. Remélhetőleg a legtöbben máris tudják, hogy kiről van szó: második riportalanyom nem más, mint Földesy Kristóf Dominik. 

Szia, Kristóf! Ahogy említettem, a kviddicsről kérdezgetnélek, essünk is neki! A repülés az iskolával járó újdonság volt, vagy már korábban is volt lehetőséged megismerkedni a játék alapjaival?

Szia! Nos, örülnék, ha korábban megismerkedhettem volna vele, de mugli családból származom, szóval ez is közte volt annak a rengeteg új dolognak, amire rácsodálkoztam, mikor ide kerültem. Persze, előtte is imádtam focizni, meg ilyesmi, de az, hogy összesen négy labdával, seprűnyélen… nem, ez teljesen új volt. Alapból az is, ahogyan megismerkedtem a kviddiccsel… hát, elég véletlenszerű. *nevet*

Véletlenszerű? Érdekes sztorit sejtek emögött, kifejtenéd kicsit? Már amennyiben nem indiszkrét a kérés. 

Persze. Úgy történt a dolog, hogy egy jó ideig nézegettem a kviddicsmeccseket a lelátóról, aztán megláttam egy kiírást a faliújságon, hogy lehet jelentkezni a Navine kviddicscsapatába. Jelentkeztem, mert gondoltam az elején majd csere leszek, beleszokok egy kicsit, talán az első idényben még nem is fogok játszani, mert eléggé kezdő vagyok... Azt hiszed, hogy így lett? Rögtön bedobtak a mély vízbe, mert szinte az első edzésen csapatkapitánynak választottak. Érted, akkor még egy meccsen se játszottam. *nevet* Hát, abban az idényben nem értünk el fényes helyezést.

Nem semmi! *vele nevet* Mikor is csatlakoztál a bajnoksághoz tehát? Kizárólag a Navine csapatában játszottál, vagy a vegyes felállást is volt lehetőséged kipróbálni? Milyen posztokon játszottál?

Az iskolai bajnoksághoz, háát… olyan negyedik körül lehettem? Sajnos ennél pontosabbat nem tudok mondani, az emlékezőképességem sosem volt a legjobb. Szóval igen, játszottam több csapatban, persze legfőképp a Navinések színeiben, de volt egy rövidke időszak, mikor a Sárkánylovasokkal léptem pályára, talán… talán egy tanév. *megvakarja a fejét* De azért mindig is visszahúztam a sárgák felé, még akkor is, ha így Dave Bennett gurkói ellen kellett mennem. Azóta is mindenem fáj, ha eszembe jut. Na, szóval, a posztok… gyakorlatilag csak fogó voltam, kivéve egyetlen meccset, amikor a Rellon ellen játszottunk…

Akkor mindenki posztot cserélt, hogy egy kicsit összezavarjuk őket, rám pedig a terelő jutott. De ezen az egy alkalmon kívül mindig fogóként léptem a pályára.

Aha, emlékszem is arra a meccsre. Az első volt, kezdéskor vittem a kvaffot, cserébe rögtön kaptam is két gurkót – az egyiket általad. *elmosolyodik* Ez sem most volt már. Mindegy is. Hogy tetszett a terelés összességében? Szerettél volna kipróbálni más posztot is, ha lett volna lehetőség rá? 

Heh, hát… hát igen, rémlik, hogy nem volt túl jó kedvem azon a meccsen. *zavartan pislog* De vigasztaljon, hogy azért csináltuk, mert elég erős volt a Rellon hajtósora. A zöldeknél az újoncokra is eléggé figyelni kellett… A terelés igazság szerint nem az én műfajom, valahogy túlságosan… hát, inkább azt mondanám, hogy egy másfajta koncentráció kell hozzá. Hol vannak a gurkók, kit kellene kiütni, kit kell védeni, hol a másik terelő, hol vannak az ellenfél terelői... A fogónak valamivel kevesebb dologra kell figyelni, de arra maximálisan. Más a figyelem “elosztása”, érted. De ha kipróbálhattam volna másik posztot, szerintem az őrző lett volna, mert ott is valahogy hasonló a dolog, mint a fogónál, de mondjuk hajtó sosem lennék. Nem szeretem a tömegverekedést.

Ízlések és pofonok. *felnevet a hasonlaton* Mesélnél a legjobb, esetleg kirívóan rossz élményeidről, emlékekről az itt eltöltött idő alatt?

Hát, azt hiszem sejtheted, hogy melyik élményem volt a legmeghatározóbb, mert úgy hallottam, még most is beszélnek róla. Igen, egyértelműen a tömegverekedésbe torkollott meccs. *egy pillanatra elgondolkodik, aztán elmosolyodik* Ha a kviddicsnél akarunk maradni, kirívó élmény volt Leonie Rohr gurkója is. Igen, megjegyeztem… sosem néztem volna ki belőle. De egyébként rengeteg szép élmény ért, amíg oda jártam, meg hát néhány definiálhatatlan is. Mint, mondjuk a beszélgetéseim Grósz Annával.

Mondtad, hogy csak az iskolában ismerkedtél meg a repülés mikéntjével. Mikor döntöttél úgy, hogy profi játékos szeretnél lenni, ha nagy leszel? Mi vezetett erre az elhatározásra?

Az a helyzet, hogy én sosem döntöttem úgy. Az egyik pillanatban még mestertanonc voltam, a másikban pedig Markovits tanár úrral játszottam egy csapatban. És... hát, kaptam egy felkérést... szóval, gyakorlatilag sodródtam az árral.

Jelenleg a Kenmare Kestrels csapatának fogója vagy. Mesélnél egy kicsit a csapatról, az edzésekről, a meccsekről? Előtte máshol is játszottál (ifiként pl.)?

Előtte a Bükki Bikáknál voltam ifi, majd válogatott játékos, aztán ifiként kerültem a Kenmarehoz. A csapat profi, úgy értem, teljesen le voltam döbbenve, mikor bementem az első edzésemre, hogy ide kerültem én. Az edzések, hát... az iskolai edzéseknél sokkal komolyabbak és nehezebbek, de ezt gondolom sejtetted. Rengeteg edző foglalkozik velünk, eleinte például nehéz volt ezt megszokni, már a Bikáknál is, de most már el sem tudnám képzelni máshogy... a meccsek... nos, teljesen mások, mint egy iskolai mérkőzés, már csak időtartamát tekintve is és a hangulat, meg a tét is... fokozottabb. De el sem tudod képzelni, mekkora összhang van sokszor köztünk. Néha még én sem hiszem el.

Nehéz bekerülni a Nagyok közé? Van esetleg valami javaslatod az iskolai kviddicsesek számára, akik szintén hasonló terveket szövögetnek? 

Rengeteg munka kell hozzá, ez a legfontosabb dolog. Ha valaki szeretne bekerülni egy profi csapatba, mindenképpen edzeniük kell, többet, mint amennyit várnak tőlük. Engem is egy iskolai meccsen láttak meg, szóval mindig igyekezni kell kihozni magadból a maximumot, mert sosem tudhatod, ki néz épp a lelátóról. És persze az elhivatottság is fontos.

És végül arra lennék még kíváncsi, hogy mennyire körülményes összeegyeztetni a magánélettel, a családdal?

Főleg az elején okozott nálunk nehézséget, de mára már egészen jól megy. A sok edzés, készülés, hogy néha otthon sem jár máson az agyam, mint a kviddicsen... nehéz volt hozzászokni ehhez mindannyiunknak, de mára már kezd stabilan beállni az egyensúly, de ha véletlenül felborulna, azt is meg kell beszélni. Az egész csak azon múlik, hogy nyíltak legyünk egymással a családon belül és le tudjunk ülni megbeszélni, ha valami baj van vagy, ha valami máshogy alakul. Azt hiszem, ez az egyetlen járható út.

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat! Minden jót és legalább az eddigiekhez hasonló sikereket kívánok a továbbiakban! 

Rajtakaptuk!

Ellával valami különleges történhetett, ugyanis jobban hasonlít nagynénjére, mint eddig és nem csak a külsőségekre gondolok, hanem a korára is. Értesüléseim szerint, az egyik rellonos kívánta ezt a tündérektől, ugyanis a navinés tanuló feltöltött az internetre egy képet, amin egy káposztával pózol, mellé pedig azt a szöveget írta, hogy "Közös fotó egy rellonos zöldséggel". Valamelyik zöld diák találhatta ezt túl provokálónak, és gondolta megleckézteti a lányt. Nem tudom mennyire hihetek a képnek, amit az egyik könyvemben találtam, viszont mostanában nem láttam a vörös hajzuhatagot.

Mióta Szira eltűnt az iskola falai közül, nem hallottunk a kisasszonyról. Nemrég azonban a faluban sétálgatott, méghozzá olyan ruhában, mint amilyet az irodai alkalmazottak hordanak. Talán felhagyott a bulizós életvitellel és egy ilyen unalmas munka után nézett? Emellett még barátja is van, akivel tökéletesebb nem is lehetne a kapcsolata, amiről a következő kép is árulkodik.

Bálinttal tett sétájukon mindketten egy kislánynak fogták a kezét, aki olyan 2-3 éves lehet. Ha jól számolom, még nem lehetne gyermekük, szóval biztos örökbe fogadták, más magyarázat nem lehet rá. A képen Bálint nagyon boldognak tűnik, elméletileg már régebben is szeretett volna egy csöppséget és most sikerült is nekik. Innen is gratulálok a párnak és sok boldogságot kívánok a későbbiekre!

ETHAN R. SAINT-VENANT MEZTELENÜL PÓZOL! Mielőtt bárki is elkezdené kivágni a képeket az újságból, annak jó hírem van; nem most csinált ilyet utoljára. Sajnos kérésre nem mutatja meg felsőtestét, de az iskolai ünnepélyeken igen. Ezt a képet a DÖK legutóbbi eseményén kaptuk lencsevégre. Talán nem is önszántából vált meg a felsőtől, hanem ez is egy kívánság eredménye. Ennek már nem jártam utána, erről inkább a rellonost kérdezzétek, mindenre szívesen válaszol. 

A kviddics egy durva sport, ezt Vikohino is tudja, aki évekig játszott az Eridon csapatban, most pedig egy boltja van a faluban. Ennek az üzletnek van köze a balesetéhez, ugyanis a ragtapasz nem véletlen leledzik a homlokán. Elméletileg éjszaka betörtek a helyiségbe, ő pedig foggal-körömmel védte az árut. Messze van a házam az övétől, úgyhogy nem hallottam a betörő sikítását. A szomszédok elmondása szerint a nő egy terelő ütővel üldözte a falu utcáján, de aztán megunta és inkább hazament. Ha jól sejtem, legközelebb mindenki kétszer meggondolja, kinél próbálkozik.