2016. május 15., vasárnap

Olvasóink kérdezték

Kedves Dr Who!

Az utóbbi időben teljesen szétestem. Túl sok minden történt és túl hirtelen, az első évet még átvészeltem, de a másodiknál mintha valaki felpörgette volna az időt és megsokszorozta volna az eseményeket. A felügyelőkkel nincs bajom, sőt, az egyiküket kimondottan meg is kedveltem, de pszt, ez titok! A lényeg, hogy nagyon szétcsaptak a fejem fölött a hullámok és piszkálnak is a belmagasságom miatt. 15 évesen 176 cm magas vagyok és emiatt nem nagyon merek a fiúkkal barátkozni. Tudom, hogy ilyesmi miatt nem kéne paráznom, elvégre nem a külső a legfontosabb. Mit tehetnék, hogy ne érezzem magam egyedül ezzel a mérettel? Az sem vigasztal, hogy nem tudom mi akarok lenni a jövőben, de már nem érdekel úgy az, hogy kövessem anyámat a talárszabászatunk vezetésében, pedig nem keresünk rosszul. Inkább apa irányába mennék, a minisztériumba, de még nem igazán tudom. Szerinted mit csináljak, hogy ez a sok káosz kibogozódjon?

Köszönettel: Egy ideges vörös unikornislány

Kedves Ideges vörös unikornislány!

Valóban nem kéne foglalkoznod a külsőségekkel. A legtöbb srác itt már tizenöt évesen olyan, mintha baziteo sújtotta volna. Biztos vagyok benne, hogy te is megleled majd a párod, egy olyan embert, aki kívül-belül elfogad téged. A pályaválasztás miatt egyelőre szerintem ne aggódj. Tanuld azokat a tárgyakat, amik érdekelnek, mert még az is előfordulhat, hogy te egy harmadik irányba indulsz el. Ne érezd kényszernek se a talárszabászatot, se a minisztériumot. A lényeg, hogy olyan szakmát keress, amiben önmagad lehetsz. 

Remélem sikerült segítenem, 
Dr. Who


Kedves Dr. Who!

Azt hiszem határozottan valami baj van velem… Alig egy hónapja még semmi sem érdekelt, nevettem, és élveztem azt, hogy egy csomó ember vesz körül. Hangos voltam, lelkes, aztán hirtelen történt valami. Azon kaptam magam, hogy teljesen megváltoztam. Folyton azon kapom magam, hogy csendben vagyok, kivonom magam a társaságból, a jövőmön agyalok, hogy mi lesz velem, hogy fognak sikerülni a vizsgáim, pedig alig egy pár hete kezdődött még csak el a tanév. Mi történik velem?! Rettegek! Kérlek, segíts nekem! 

Hangja veszett főnixmadár

Kedves Főnixmadár!

Teljesen természetes az a folyamat, amin te most átmész. Az iskolába járó diákok többségével ez a helyzet, hiszen pont a legérzékenyebb életszakaszunkban vagyunk, távol mindentől, ami korábban biztonságot jelentett nekünk. Van, akinél csak később csapódik le a honvágy, van, aki csak sokára jön ki belőle. A jövőjén mindenki aggódik valamikor, még azok is, akik az első pillanattól kezdve szilárdan állítják, hogy belőlük auror, újságíró vagy éppen tanár lesz. A feltűnősködés hiánya sem feltétlen rossz, lehet csak elkezdtél érettebbé válni. Ebben az életszakaszban el fognak kezdeni más dolgok is érdekelni, nem csak az, hogy sok ember legyen körülötted. Azonban a barátaiddal való kapcsolataidat mindig ápolt. Ők azok, akiknek te számítasz, és nem a hangod. 

Fel a fejjel!
Dr. Who


Kedves Dr. Who!

Tréfálhat-e meg úgy a sors, hogy képtelen szerelem ég szívemben? A másik fél sokkal idősebb nálam, de egyszerűen szeretem, nem tudok mit tenni. Viszont félek A. F. M.-tól, mert tudom, hogy valamilyen furcsa módon, birtokolja őt… is. Hogyan szabadíthatnám fel tőle? Vagy szerinted meg lehet szabadulni ettől az érzéstől? 

Gyermeki unikornislány

Kedves Unikornislány!

Annelie közel sem olyan hatalmas és félelmetes, mint ahogyan azt sokak gondolják, ez inkább nép keltette félelem, mint Felagund professzor esetében. Ő például tud mosolyogni, olykor. Shanes néni szerint legalábbis kedves fickó. Szerintem ne tartson vissza abban, hogy odamenj a fiúhoz és megmond neki, hogy tetszik, az a tény, hogy Anne-nek is köze van vagy volt hozzá korábban, esetleg a barátja. Lehet, hogy a fiúnak a bátorságod nagyon fog imponálni, és életed legizgalmasabb kapcsolatába keveredsz. Persze az is lehet, hogy nem, de akkor sincs semmi veszve, hiszen az első kihíváson már túlesel, és legközelebb már meg se fog kottyanni a dolog. 

Hajrá!
Dr. Who


Dr. Who! 

Rettegek. Túl nagyok az elvárások, még saját magamnak sem tudok megfelelni. Kevés dologra koncentrálok, érzem, hogy sok embernek nem tetszik amilyen vagyok. Mert csak egy nem törődöm, vidám lányt látnak. Nem merem kimondani az érzéseimet. A szüleimre nem számíthatok. Mit tegyek? 

Mosolygó

Kedves Mosolygó!
Felejsd el azt, hogy elvárások. Ne támassz magaddal szemben se ilyesmit, mert az akár összeomláshoz is vezethet. Elmondom miért ne. Mert az elvárás negatív szó. Akaratlanul is feszültséget kelt és, mert mindig magasabbra tesszük ezt a lécet, mint ami normális volna. Felejtsd hát el ezt. A tetteiddel te felelsz, magadnak, ez igaz, de ennél többet ne tegyél. Olyan légy, amilyen lenni akarsz és ne olyan, amit látni akarnak. Hiszen csak így lehetsz igazán boldog és fontos, hogy boldog légy. Ne add ki magad másnak, mert az álca, amit felveszel is egy hazugság. Ha valaki szeret, az akkor is szeretni fog, ha nem vigyorogsz mindig. Az érzelmeket ki kell mondani. Ha a szüleidre nem számíthasz, akkor az iskolai pszichológusnak, vagy írd meg nekem.  ;)

Barátian ölel: 
Dr. Who


Kedves Dr. Who!

Hogyan legyek jó levitás, ha nem szeretek olvasni, ha nem vagyok jó tanuló, ha nem érzem magam okosnak? Van erre valami jó tipped? Eddig mindig csak bólogattam, ha nagy témák és eszmék kerültek szóba és igyekeztem mindig nagyon okos arcot vágni, de már nem megy olyan jól a dolog. Mindenkit becsapok, és nagyon rosszul érzem magam emiatt. Miért osztott ebbe a házba a süveg? Nem értem!

A szfinx fattya

Kedves kicsi Szfinx!

Nem, egyáltalán nem fattyú vagy, ez az első, amit sürgősen el kell felejtened. Nem lehet mindenki kitűnő, a levitások közül is vannak páran, akik épp, hogy csak átjutnak egy-egy vizsgán. A kékek a tudásszomjuk miatt kékek. Nem minden téma érdekli őket, de ami igen, abban nagyon el tudnak merülni. Gondold át, hogy melyek a te témáid, melyekről nem tudsz nem órákon át beszélni. Ugye, hogy neked is vannak? A tanulásnál azt tudom javasolni, hogy érdeklődj a társaidtól milyenek azok a tanórák melyekre nem jársz, nézz magadba és keresd meg a témákat, melyek érdekelnek. Ha ez megvan, akkor szerintem, ha írsz egy szép kérvényt az igazgató úrnak, hogy ezekre a tárgyakra szeretnél inkább fókuszálni, biztosan segítenek neked. 

Igazi Szfinx vagy te! 
Dr. Who

Nincsenek megjegyzések: