2018. április 15., vasárnap

Ismét bővült a tanári kar

Mint minden évben, most is számos változást tapasztalhattunk rögtön az év elején. Távozott a gyönyörű és csodálatos Olive Belmonte, akiről hallottuk, hogy immár a színházvilág ismert arcának, Révay Valentinnek lett a felesége. Ezúton is gratulálunk nekik. Azonban idén is új tanárok és új tantárgyak érkeztek a körünkbe, ismerkedjünk meg közülük hárommal:

Mi volt az a meghatározó pont az életében, amikor úgy döntött, hogy a tanári pályát választja? 
Ha az élet nem engedi az A tervet, akkor életbe lép a B. Nálam is ez történt, kijártam a kötelező iskolákat, majd szülői - inkább csak apám részéről - nyomás hatására egy alapozó képzés után felvételiztem az aurori akadémiára. Ami egyébként vicces, mert azt hiszem, feleannyira se vettem komolyan, mint az szükséges lett volna. Ilyen az élet. Az első félévben kicsaptak. Nem könyveltem el kudarcként. Sosem vágytam erre a szakmára, nem is érdekelt különösebben, az, hogy meghatott volna sem igaz. Apámnak akartam bizonyítani, mikor megtudta, hogy bekerültem, ő volt a világ legboldogabb embere.
Édesanyám megkönnyebbült, mikor közöltem, hogy a terveim egyébként sem húznának oda vissza. Ekkoriban már komolyabban foglalkoztam az elemi mágikus képességem festésben való fejlesztésével, nem is ment rosszul. Kicsit mindenbe belekóstoltam: zene, utcaművészetek, tetoválások. Elkezdtem fiatalabb srácokat korrepetálni, akik azt hitték, hogy sosem lesznek menők a köreikben, mert ez után érdeklődnek… fordult velük a világ később. Ekkor már tapostam a pedagógiai tanulmányaimat és úgy éreztem, jó úton vagyok.

Egy új környezetben egyszerre két tárgyat is vállalt, nem érzi erősnek ezt a kezdést? 
Nem *látványosan felnevet* kellett a levegőváltozás, akartam még Európát, szükségem volt valami újra. Jól érzem magam itt, az elmúlt hónapokban volt időm körülnézni is, azt hiszem maradnék. De nyilván a legfőbb indok, hogy valamiből meg kell élni, engem meg nem különösebben érdekelnek a pletykák az iskola híréről. Láttam már pont elég érdekes dolgot a karrierem során, a tárgyaim pedig együtt voltak eddig is az életem részei.

Csak a művészetek iránti szeretetből választotta ezt a tárgyat vagy űzi is valamely ágát? 
Ez egy életstílus inkább. A festészetbe és a zenébe is belekóstoltam már. A művészeteknek minden ága megköveteli külön is, de ha valaki polihisztor módon próbálgatja mindet, akaratlanul is tudja, hogy az 'A' művészet lesz előbb-utóbb. Nekem sokat adott és ad a mai napig, hobbi, időtöltés, munka. Helyzet és hely függő.

Mennyire fér össze az elemek és a művészetek oktatása? Vannak közös pontok? 
Rengeteg, én magam is az elemem használom alkotásra, de persze nem mindenben futnak össze. Jól megférnek együtt.

Ha jellemeznie kéne magát pár szóval, melyek lennének ezek?
Ez remek kérdés, talán az alkalmazkodó, változékony és szívós, de majd biztosan kitapasztalják ezt.


Mi volt az a meghatározó pont az életében, amikor úgy döntött, hogy a tanári pályát választja? 
A válasz talán egy kicsit kiábrándító lesz, de nem volt ilyen. Nem hiszem, hogy véglegesen a tanári pályán fogok mozogni, most mégis jó ötletnek tűnt a dolog. Mivel a tárgyam jószerével gyakorlati jellegű, nem is annyira maga a tanítás, mint inkább a tudás átadása a cél. Hiszen tanultam illemtant az iskola falai közt, mégsem mondják, hogy ragadt is rám valami.
Miért éppen a pálcák? 
Ez volt az eredeti életcélom, miután a Bagolykőbe iratkoztam. A kviddics csak afféle nem várt fordulatként jött közbe, amiatt és az akkori társaság miatt maradtam itt, ahelyett, hogy egyetemre mentem volna ebből a szakból. Valahogy elbűvölt, hogy a mindennapjaink egy ennyire kézenfekvő eszközével foglalkozzak, ami szinte magától értetődő, annak ellenére, mennyi munkát és időt igényel. 

A tanodába történő visszatérése tudatos volt, vagy csak éppen jött egy kínálkozó alkalom, és most itt beszélgethetünk? 
*Most először egy kicsit komolyabban is elgondolkozik, ajkát beharapva, tekintetét végighordozva a szoba mennyezetén, mielőtt válaszolna* Azt hiszem, hogy előbb vagy utóbb visszatértem volna ide, a kérdés, hogy mikor. Most kétségbeesetten szükségem volt egy fix pontra az életemben, az iskola pedig mindig biztosította ezt a számomra. Hát itt vagyok.

Mit remél ettől az évtől? Mennyire lesz ön szerint másabb a katedrán állni, mint azoknak a kollégáknak, akik nem a tanodában tanultak? 
Ettől az évtől? Leginkább azt, hogy ha nem is túl sokat, de egy-két ember figyelmét majd sikerül megragadnom. Szigorúan az óra és a tantárgy keretein belül, nem vadászom házinyúlra, mielőtt még bárki is félreértené. *Kezeit védekezőn felemeli, pontosan tudja, mennyire hajlamosak mögöttes tartalmat belelátni mindenbe* De lényegében csak szeretnék egy kicsit visszaadni az iskolának és Kylenak abból, amit nekem adtak. 
Azt hiszem, abból a szempontból egy kicsit másabb az én helyzetem, mint azoké, akik nem itt tanultak, hogy át tudom élni a helyzetüket. Mivel nem volt túl rég, talán jobban is, mint a tanárok nagy része. Illetve a tanulók balszerencséjére pontosan tudom, hogy hol és mikor érdemes a tilosban járókra várni, ha éppen elkap a "köcsög tanár szindróma". 

Ha jellemeznie kéne magát pár szóval, melyek lennének ezek? 
Hm. Talán a lojális, ami elsőre eszembe jutna. Esetlen. Makacs. Érzelmi csődtömeg. De cserébe legalább okos vagyok és türelmes. Az állóképességem sem rossz, talán így fair, nem? *pillant szórakozottan még a fiúra*


Mi volt az a meghatározó pont az életében, amikor úgy döntött, hogy a tanári pályát választja? 
Az első egyetemi évem, akkor dőlt el, hogy én ebben kipróbálnám magam. Sosem készültem erre, és nem is gondoltam volna, hogy itt kötök ki, aztán most... - tártam el a karjaim. - Ki fog derülni, mennyire volt jó döntés.

Miért éppen a lénytant választotta? 
Erre voltam a legfogékonyabb az évek alatt, kevés olyan lehetőség volt, amivel igazán tudtam azonosulni, aztán jött az animágia. Mikor annak az alapjai miatt elmélyedtem az állattanban és az anatómiában, jött a sugallat, hogy nekem ez kell. Felvettem pár tárgyat, majd elkezdtem az egyetemen a pedagógia szakot erre szakosodva.

A tanodában töltött évek sarkallták arra, hogy itt kezdje meg a karrierjét, vagy más okból döntött a maradás mellett? 
Az itteni éveim sok dologra emlékeztetnek, de nem hiszem, hogy az egy tanári állás lenne  *közölte széles vigyorral* A gyakorlat kötelező, mielőtt véglegesen megkapnám a papírom, így nyilvánvalóan igyekeztem közeli, de jó megoldást találni. Kézenfekvő volt a Bagolykő, ráadásul nem is volt ismeretlen a hely. Elég sokan járnak ide vissza, vannak szaktársaim is, akik szintén itt vannak, mint Bojarski. Az egyetlen ok, ha kell különösebb, talán az ismeretségi köröm.

Mit remél ettől az évtől? Mennyire lesz másabb a katedrán állni, mint az iskolapad kényelmét élvezni? Mennyire esélyes, hogy a diákok hallgatnak majd önre, hiszen a legtöbben ismerik a diákévekből?
Nem fűzök nagy reményeket senkihez és semmihez, voltam pár éve a helyükben, pontosan tudom mennyire értelmetlen elvárásokat tesznek, én meg ennek nem vagyok híve. Különben jelenleg is diák vagyok, csak az egyetemen, így nem teljesen válok meg attól a szerepkörtől sem. Ami pedig a fegyelmet és figyelmet illeti, a viselkedésük nagyban befolyásolhatja az érdemjegyeiket. Rajtuk múlik, ez mennyire érdekli őket. A teljesítményben hiszek, nem pedig a hozzáállásokban. Lehet trehány, ha egyébként jól teljesít, tőlem nagyszájú is, ha kompenzálja tudással.

Ha jellemeznie kéne magát pár szóval, melyek lennének ezek?
Gyakorlatias vagyok, határozott, vicces és még jóképű is. Kell ennél több?


Kérdéseinkkel megkerestük a negyedik új tanárt, az egykori navinés diákot, Aaron E. Blake-et is, aki a következő tanévtől az ereklyekutatás rejtelmeibe avatja be a mestertanoncokat, azonban válasz nem érkezett lapzártáig. Kérdeztük az igazgató urat is, aki megkeresésünkre elmondta, hogy Mr. Blake csak a tanév első hetei után érkezik meg iskolánkba, addig hivatalos engedéllyel marad távolt. A ködös megfogalmazás számos kérdést felvet. Lehet, hogy csak az igazgató úr szokás szerint messzemenőkig diplomatikus kívánt maradni, ám az is, hogy ez egy hatalmas titok első, apró megmutatkozása. Vajon merre jár a tanár úr és miért veszi ilyen könnyen az iskola első embere a távollétét? Reméljük, hogy a következő számunkból kiderül!

Amikor április elseje legyőzi a húsvétot


Nem lehetett könnyű reggele a Navine házának, ugyanis a szünetre itt maradó diákok reggel egy különös jelenettel találhatták szembe magukat. Történt ugyanis, hogy Leon Tim Wolf és Révész Kornél nem éppen tiszta elmével igyekeztek elérni az utolsó vonatot. Előbbi versenyzőnk állítása szerint minden apróját nagyon cukros banánturmixra költötte - persze fiúk -, így nem tudtak az aluljáróban egy kéregető idős asszonyon segíteni, aki a hálátlan suhancok után mindenfélét kiabált.  
A két jó hangulatú navinés nem is sejtette, hogy az egymás után tett különös szavak valójában egy átkot vonnak maguk után, így reggel igazán nagy meglepetés érte őket, amikor is női testben ébredtek.
Timmi, akinek első útja Daisy Blue Berryhez vezetett, a magas c-t gyakorolva, virnyogva könyörgött a bejutásért a lány szobájába. Ez többeket is meglepett, hiszen bár könyörgést már hallott a folyosó, de ilyen típusút még biztosan nem. A legtöbb lány csak kisandított az esetre, be azonban egyikük sem engedte a pórul járt fiút. Végül Blue magához tért és beengedte a kétségbeesett szőke fruskát, aki kis híján elájult annak tudatában, hogy a másik fél nyúllá változott. A zavart szőke végül elmesélte, hogy haj és kebel problémái vannak, mire a másik fél zoknival kitömött melltartót és fodrászt javasolt. Erre persze jött a visszavágás, hogy a másik fél bárhol, például Lasch Ervinnél is lehetett volna, így végül Ms. Berry elhitte, hogy valóban a fiú áll előtte, hiszen ilyen titkokat nem mindenki tudott. Eddig. Egy újabb gyöngyszem a Lasch Ervin által készített nyakláncon? 
A válasz sajnos nem került elő, tématerelés következett, méghozzá igen jól, hiszen a következő percek már ruhaválogatásról és sminkről szóltak, így Mr. Wolf átélhette a női lét számos pillanatát, és meg kell, hogy mondjam, nagyon jól állt neki. Szerintem még élvezte is, ám erre nem adott egyértelmű választ.
Ennél sajnos rosszabbul járt a másik résztvevő, Révész Kornél, aki ahelyett, hogy egy társánál keresett volna vigaszt, egyenesen a klubhelyiségbe rohant egyetlen férfi alsónadrágban, mely megváltozott alakja miatt igencsak bő volt rá, ezért többnyire azt fogta a kezeivel, ezzel felfedve új teste minden báját. A szünet vége miatt már páran gyülekeztek a klubhelyiségben, így akik lemaradtak a hálótermi jelenetről, megcsodálhatták a másik szőke "démont", aki még behatóbb ismereteket adott arról, milyen lenne nőként, hiszen ha éppen a melleit próbálta takargatni, akkor tomporát villantotta ki, és fordítva. Ő nem a melltöbblettel, hanem ékessége hiányának folyamatos felemlegetésével emlékeztette a diákságot, hogy ő nem az, akinek mondja magát, és nem itt kellene lennie.
Végül az érkező Révay Lili igyekezett menteni a menthetőt, és jobb ötlet híján egy kóbor pulcsit - hivatalosan a Navine ház csúnyapulcsija - adott át neki, hogy valamivel takarhassa a lány szerint nagyon is formás kebleit.
Érdekes jelenet volt, hiszen úgy ismeretes, hogy a lány inkább a fiúkat részesíti előnyben, közülük is inkább a marcona arcokat, most mégis a "Kornélia"-ként elhíresült jelenséget támogatta kedves szavaival. 
Végül, hogy ki is ő, azzal fedte fel, hogy a színészpalánta megjegyezte, valószínűleg azért érzi furcsán magát, mert Révész Kornél valamit adott neki, mire őszinte felháborodással fejezte ki üzletpolitikáját, miszerint ingyen semmit nem ad. Az eset később megoldódott, hiszen a fiúk az évnyitón már eredeti alakjukban jelentek meg.


A világkupa margójára


Végre elérkezett a várva várt Kviddics Világkupa. Az ember nem is gondolná, hogy ilyen gyorsan repül az idő, nem? Mintha tegnap lett volna, hogy Viktor Krum és csapata magasra emelték a patagóniai sivatag közepén a trófeát. És lám, Olaszország már kviddicslázban ég, már a nyitóceremónia is lezajlott! Viszont aki azt hiszi, hogy eddig a pillanatig zökkenőmentesen jutottak el a csapatok, az bizony súlyos tévedésben él! A selejtezők során rengeteg probléma és konfliktus merült fel, melyek nem mind kerültek zökkenőmentes elsimításra. 


A 32 nevezett ország közé, melyekből 16 jutott el az egyenes kieséses szakaszig, többek között Jamaika is nevezte magát, méghozzá sikeres meccseket tudva a magáénak. A stadion jókedvű szurkolóiktól volt hangos és gyakran két-három napos ünneplésekkel búcsúztattak egy-egy megmérettetést. Azonban körülbelül egy hónappal a nyitóceremónia után hatalmas hajcihő kerekedett egy idegenbeli meccsen. Dajuan Wilcox, a csapat terelőjének seprűje nem jutott át a meccs előtti ellenőrzésen, miután seprűje cirókjai közt griff szívizomhúrt és tollakat találtak. Jelenleg per folyik Wilcox ellen, Jamaikát pedig diszkvalifikálták.


A múlt évben a német válogatott egyik játékosát, Sebastian Siegert több hónapra eltanácsolták a kviddicstől, a csapat saját, kirendelt pszichiáterének javaslatára. Elmondásuk szerint a német fizikailag és pszichikailag is instabil állapotba került, mely nem tette lehetővé számára a bajnokság folytatását. Mostanra a rehabilitációját sikeressé nyilvánították, de a Német Kviddicsszövetség ragaszkodott hozzá, hogy a teljes csapat pszichológiai alkalmassági tesztek sorát végezze el a végső megmérettetés előtt. Vajon a teljes csapat pozitív minősítéssel távozott?


Spanyolország ugyan nagy esélyesnek volt tartva az idei cím megszerzésére, azonban a mérkőzést a kispadon ülve is Malajzia nyerte. Még csak a levegőbe sem kellett emelkedniük seprűikkel! Hogy lehetséges ez? Bár edzőjük nagyobb küzdelemre számított és minden készen állt a végső küzdelemre a Világkupa legjobb 16 csapata közti kiváltságáért, a spanyol válogatott azonban egész egyszerűen ignorálta a meccs kezdésének időpontját, mivel az mindennapi sziesztájuk idejére esett. Egy órával később érkeztek meg a helyszínre, ahol a szervezők rosszalló pillantásoktól övezve közölték: a végeredmény már eldőlt.


Rengeteg panasz érkezett a Mágusok Nemzetközi Kviddics Bizottságához. Különböző ürügyeken szinte mérkőzésről, mint hogy a védőbűbáj a lelátók előtt nem volt teljesen szabályosan felállítva és hogy egy gurkó becsapódása után nem is láttak rendesen. Sirályraj miatt állt tizenöt percig a mérkőzés, mert az aréna légterén áthaladva eltérítették a labdákat. Azonban egy visszatérő sérelem több mérkőzésről is érkezett, és nem a nézők részéről: Az orosz játékosok páratlan brutalitása minden játékban megmutatkozott. Hosszabb ápolási szüneteket kellett beiktatni, miután ellenfeleik sorra hullottak - a szó szoros értelmében. Egyelőre komolyabb szankciók nem történtek, csupán a huszonhét éves Vlagyimir Olegovich került három meccses eltiltásra, miután súlyos koponyasérülést okozott az angol csapatkapitánynak egy barátságos mérkőzésen.


Végül, de nem utolsó sorban, sokak kedvence, Viktor Krum távozott a Bolgár válogatottból, utolsó meccse szintén egy afféle felkészülő mérkőzés volt. Ugyan még mindig a világ egyik legjobb fogójaként tartották számon, de úgy érezte, hogy 43. születésnapját már nem a seprűn szeretné megérni. Visszavonult hát, hogy befejezhesse életrajzi regényét, mely az idei év októberében kerülhet majd a könyvesboltok polcaira. Jelenleg is tárgyalások folynak vele az utánpótlás akadémia edzői posztja miatt, de egyelőre szeretné kiheverni a sok éves megpróbáltatásokat. Sok sikert és jó pihenést, Krum!

Mágikus mugli olvasmányok

Nem mondható, hogy a varázslók által varázslóknak írt irodalmi alkotások száma ne lenne elég magas ahhoz, hogy egy életen át válogathasson közülük a könyvmoly mágus; vagy hogy éppen minőség tekintetében hagynának maguk után kívánnivalót, és ezért kellene varázstalan alkotók írásaira fanyalodnia a kétségbeesett olvasni vágyónak. Egyszerűen az az igazság, hogy a mugli alkotók között is akad néhány, akinek a könyveit bármikor ajánlani merem, mert annyira élvezetes, fordulatos és mágusok számára is kiváló olvasmány, hogy felér az imént emlegetett exkluzív könyvtári gyűjteménnyel. Ilyen alkotó például Neil Gaiman, aki 1960. novemberében az angliai Portchester mellett született Hampshire megyében, és olyan regényeknek köszönhetően vált ismertté és elismertté írói és olvasói körökben, mint a Coraline, Sosehol, Csillagpor, az Amerikai istenek, és a Terry Pratchettel közösen megalkotott Elveszett próféciák.


Noha írt publicisztikai munkákat is, elsősorban a fantasztikus irodalom területén alkotott jelentőset regények, novellák, képregények és forgatókönyvek sokaságával. Következzen dióhéjban néhány remekművéről egy kis összefoglaló.


Árnyék három évet töltött börtönben, közben mindvégig csak azt a pillanatot várta, amikor végre hazatérhet szeretett feleségéhez, hogy együtt új életet kezdjenek. De mielőtt találkozhatnának, szabadulása előtt néhány nappal a felesége autóbaleset áldozata lesz. Árnyék élete romokban hever, és ekkor a sors egy különös idegennel hozza össze, aki Szerda néven mutatkozik be, és furcsa módon sokkal többet tud róla, mint ő saját magáról.
Szerda munkát ajánl neki, és miközben az események egyre váratlanabb fordulatokat vesznek, Árnyék kénytelen lesz megtanulni, hogy a múlt sohasem hal meg igazából. Mindenkinek, még az ő szeretett Laurájának is voltak titkai, és az álmok, mesék, legendák sokkal valóságosabbak, mint azt korábban gondolta volna. Árnyék számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mindennapi élet nyugodt felszíne alatt különös vihar tombol. Egy háború, amelynek tétje nem más, mint Amerika lelke. Egy háború, amelynek Árnyék hirtelen a kellős közepén találja magát.

Ha szereted a mitológiát és a fordulatos történeteket, amelyek tele vannak motívumokkal és ahol semmi nem az, aminek látszik, akkor ez a történet neked való. Titkok, álmok és legendák labirintusába léphetsz be, ahol nehéz eldönteni, mi is pontosan a valóság, hol van a múlt és a jelen határa, és akkor még ott van a közelgő vihar is, amellyel majd Árnyéknak is szembe kell néznie, miközben felfedezi a világot maga körül teljes mélységében és valójában. A regény számtalan díjat nyert, készült belőle egy filmsorozat is, valamint a londoni Nevermore kiadó nemrég jelentette be, hogy szeretnék kiadni a kötetet mágikus rajzokkal illusztrálva.


Isten hét nap alatt teremtette a világot.
Az Ördög hét nap alatt elpusztíthatja azt - már ha sikerül neki.

Ismerkedjünk meg Adammel, az Antikrisztussal, akit elcseréltek; az Apokalipszis Négy Motorosával, akik bőszen igyekeznek beteljesíteni az Armageddont; egy démonnal és egy angyallal, akik szívesen megakadályoznák ezt; és Anatéma Apparáttal, bizonyíthatóan boszorkánnyal, akinek kezében ott a kulcs, de még nem tudja ezt, ráadásul üldözőbe vette az újjáalakult Inkvizíció...

Ez lenne tehát az Útikalauz az Armageddonhoz Terry Pratchett, a méltán híres Korongvilág-regények írója, és Neil Gaiman, a több fantasy díjat nyert Sandman képregény-sorozat és megannyi dark fantasy történet megalkotója tollából.
Ha eddig úgy gondoltad, hogy a világ fehér és fekete, akkor az Elveszett próféciák alaposan rácáfol minden elképzelésedre. A történet alapvető nagy igazsága az, hogy nincsen fény árnyék nélkül és a döntéseinken sok minden múlik -  akár még a történelmet is megváltoztathatják, vagy éppen magát az apokalipszis lefolyását is, minden felsőbb hatalom akarata és nagyszabású terve ellenére. Mindehhez remek humor társul, és olyan szerethető és roppant jól megalkotott karakterek, mint Aziraphael és Crowley párosa, vagy Adam, az elcserélt Antikrisztus.

Bármelyik könyv is keltette fel esetleg az érdeklődésedet, kedves olvasó, jó szórakozást kívánok az olvasáshoz! :)

Ébredő tavaszi aggályok

Hú Doki! Én nagyon izgulok. Ez lesz az első évem a Bagolykőben, és tök sok jót hallottam róla, de közben meg félek is, hogy befogadnak-e engem majd az itteniek. Mondd, hogy nem lesz gond! Üdv, kisbagoly

Kedves Kisbagoly! 

Izgulj csak, hiszen ez egy új világ, akár a muglik között, akár a varázsvilágban éltél eddig. Új emberek, új szokások, és persze rengeteg új információ. Nem hallottam még olyan gólyáról, akinek ne akadt volna legalább egy barátja. Ezt az első évet éld meg úgy, hogy a legtöbb új ismerettel gazdagítod a tudásod, és amikor egy év múlva visszagondolsz erre, legyél te az egyik, aki segíti az új fiókák beilleszkedését. 

Csodálatos évet kívánok neked! 


Kedves Dr. Who!
Mivel itt a tavasz meg a jó idő, a barátaim elkezdtek nyaggatni, hogy menjünk kviddicsezni, meg kirándulni, meg leruccanni a faluba. Viszont mindig elő kell álljak valami kifogással, mert az a helyzet, hogy én nem szeretem ezt a meleg időt meg a napot. Én a hűset meg a sötétet szeretem, de ezt nem akarom nekik elmondani. Egyszer már említettem, és rendesen kigúnyoltak. Egyáltalán nem vették komolyan, viszont én meg kezdek kifogyni a kifogásokból. Mit csináljak?
Hűsölő

Kedves Hűsölő!

Próbáltad már a hőhűtő bűbájt? Ha nem is nyújt mindenre segítséget, talán enyhíthet a kellemetlen érzeten. Valóban furcsa lehet kicsit a barátaidnak, hogy ennyire nem kedveled a meleget, illetve, hogy ennyi kifogással élsz. Jól sejted, egy idő után már nem leszel hiteles, és ezért nem biztos, hogy kockáztatni kéne a kapcsolataidat. Javasolhatnád esetleg, hogy árnyékba menjetek, így a napos probléma is kissé csökkenne. Ha érzékelik, hogy megoldásokat is keresel, nem csak kifogásokat, szerintem sokkal nyitottabbak lesznek a problémára ők is, és segítenek majd könnyíteni a problémán. Mindenre van megoldás! 

Mérlegeld, mi az igazán fontos számodra!  


Kedves Doktor!
Április elsején nagyon furcsa dolgok történtek a kastélyban. Legalábbis szerintem megtörténtek azok a dolgok. Sokan nemet cseréltek, mások totálisan megváltoztak, és volt olyan is, aki egyszerűen eltűnt. Azóta viszont senki nem beszél erről, és kezdem azt hinni, hogy álmodtam az egészet. Te hallottál a dologról?
Április bolondja

Kedves Április bolondja! 

Hidd el, minden megtörtént, nem csak veled szórakozott a kastély. Én viszont megértem, hogy miért nem beszélnek róla. Lehetsz akármilyen nyitott, vagy akármennyire jó humorú, elég sokkoló lehet, mikor a tested az ellenkező nem tipikus jegyeit ölti fel. Én se biztos, hogy szívesen beszélnék erről az esetről, és szerintem te sem. 

Ne feledd, a varázsvilág tele van furcsaságokkal!

Mérhetetlenül szókimondó csillagjósda

Nem egy szokványosnak mondható horoszkóppal érkeztünk ebben a hónapban. A muglik által oly' nagy népszerűségnek örvendő horoszkópot a 12 állatövi jegyre alapozták, ám a szokványos leírásnál kissé tovább mentek a jellemzéssel. Olykor kellemetlenül őszinte, olykor csak humoros módon, olykor pedig csak egy-két nagyon jellemző mondattal írja le a legkézenfekvőbb személyiségjegyeket.

Tanuljatok és okuljatok belőle!

Kos (03. 21. – 04. 20.)

Főnöknek nem vagy jó, mert fejjel mész a falnak - de beosztottnak sem vagy az igazi, mert fejjel rohansz a főnöknek. Kollégának sem vagy jó, mert olyan lusta vagy, mint a lajhár. Ügyfélnek azért nem felelsz meg, mert tiszteletlen vagy - ügyintézőként pedig isten mentesen meg tőled, hiszen minden ügy az agyadra megy. Kritikusnak sem vagy jó, mert nem tűröd a vitát. A férj szerepére azért nem vagy alkalmas, mert könnyen feladod; feleségnek pedig azért nem, mert nem vagy elég megértő. Járművezetőnek sem vagy jó, mert olyan erőszakos vagy, mint a piaci légy - de gyalogosnak meg azért nem, mert hebehurgyán közlekedsz. Tapintatlanságod miatt az orvosi pálya sem ideális neked. Fiatalnak azért nem vagy jó, mert minden ellen lázadozol; öregnek meg azért nem, mert makacs vagy. Eladónak azért nem, mert mindent a vevőre akarsz tukmálni; vásárlónak meg azért nem, mert gyorsan elveszíted a türelmed, és képtelen vagy sorban állni.

Tudod minek vagy jó? Egyedül Kosnak!

Bika (04. 21. – 05. 20.)

Kétségtelen tény, hogy nem hasonlítasz a madarakhoz: nem cikázol a szélben, nem csapongsz ide-oda. Állsz két lábbal a földön, mint egy ingatlan. Érdeklődési köröd sem túlságosan széles; keveset olvasol, viszont a Házi Áldást kívülről fújod. Életedben első a kényelem - agytekervényeid is csigalassúsággal forognak, és mire eszedbe jut valami, sokszor besötétedik. Az este a családodé, és a korai alvás is fél egészség, így aztán nem is élsz altatókon. Humorod sajátságos, de úgy is mondhatnánk, hogy kevés, így aztán könnyen azt gondolod, hogy az emberek rajtad mulatnak. Ha pedig felheccelnek, akkor vérbe borul a szemed, agyad vörös köd borítja el, és jaj annak, aki a közeledbe kerül, mert vér fog folyni! - nekimész a szerencsétlennek, mert nem érted a viccet, és nem hagyod abba, csak akkor, amikor a többiek téged döfnek le.


Ikrek (05. 21. – 06. 21.)

Olyan vagy, mintha tudathasadásod lenne. Kijelented magadban, hogy szereted Józsit, aztán nyomban felteszed a kérdést magadban: de vajon igazán szeretem őt? Ő lenne nekem az igazi? Vagy tovább keresgéljek? Így aztán egyik kapcsolatból a másikba esel, és megbízhatatlanná válsz. Állandóan tele vagy tervekkel, könnyen ígérsz, sőt, embertársaid segítségére is sietsz - de csak elméletben. Ha tettekre kerül a sor, akkor felhúzod a nyúlcipőt, és gyorsan lelépsz. Különösen igaz ez, ha pénzről van szó, így aztán te vagy a környezetedben a leghíresebb fogtechnikus. Ismerőseidnek az agyára mész az örökös tervezgetéseddel; amikor pedig a véleményüket kérdezgeted, oda sem figyelsz, el sem jut az agyadig, nemhogy megfogadnád, amit mondanak.

Rák (06. 22. – 07. 22.)

- Tegnap olyan rosszkedvű voltam – mondod ma jókedvűen. - De most sokkal vidámabb és optimistább vagyok – és amint kimondod, hirtelen el is szomorodsz. - Persze, hiszen semmi okom rá, hogy vidám legyek! – állapítod meg magadban, és ez pokoli jókedvre ingerel téged.

Olyan vagy, mint az időjárás. Teljesen kiszámíthatatlan, amitől a környezetedben azt mondják rád, bolond lyukból bolond szél fúj. Egyébként te vagy az éjszaka embere; éjfélkor képes vagy egy fantasztikus kávét főzni, okosan világítanak a szemeid, és az éjszaka leple alatt szerencsésnek tűnő terveket szövögetsz - Aztán ahogy jön a reggel, úgy hullik darabokra az álom. Ájultan ébredsz, elkésel a melóból és lemaradsz mindenről. Napközben nyitott szemmel alszol a munkád fölött, amire főnök megjegyzi: Mi az, maga holdkóros?

Majd ahogy feljön a Hold égen, úgy lesz körülötted minden csupa napsütés. Alig akad ember, aki megértene téged!


Oroszlán (07. 28. – 08. 22.)

Tudod milyen vagy? Mint egy zsebdiktátor. Egy mini Napóleon. Leggyakrabban elhangzó mondataid:
- Jó, jó, tudom, hogy ordítok! De merje valaki azt mondani, hogy nincs igazam!
- Nem harapom le az orrod, gyere csak közelebb! És az ég szerelmére, ne ilyen alázatosan, hétrét görnyedve! A fejembe száll a vér, ha csak rád nézek!
- Takarodjál ki innen, érted?! És gyere be még egyszer, de kopogtatás nélkül, és próbálj meg artikulálni, hangosan, felemelt fejjel beszélni, mert széttéplek!
- Ne hátráljál nekem kifelé, mert mindent elviselek, csak az alázatoskodást nem!
- Te mondtad az értekezlet után, hogy akinek az Isten hivatalt ad, annak észt is ad hozzá? Mert, ha igen, akkor ez nagyon helyes megállapítás volt! Legközelebb említsd meg bátran, nagyobb nyilvánosság előtt. Mert nagyon nagyra becsülöm az őszinteséget!

Szűz (08. 23. – 09. 22.)

Honnan ismered fel a Szűz jegyűeket? Például a lakásukról, ami ragyog a tisztaságtól; náluk még az előszobaszőnyeg rojtjai is mértani alakzatokat vesznek fel. A Szűz férfit otthoni környezetben úgy ismerheted fel, hogy a leggyakrabban a konyhaasztal mellett, mackóban üldögél és kedvenc hobbijának, a bélyeggyűjtésnek hódol. Elragadja őt a szenvedély, ha a virág- vagy történelmi sorozatát rendezgetheti az albumában. A Szűz asszony nett, és nem szégyelli agyonmosott, nejlon otthonkáját, amiben képes egész nap a konyhában tenni-venni. A Szűz gyermekek igen tisztelettudóak, szófogadóak - és rendkívül pechesek, állandóan történik velük valami malőr. Szögbe lépnek, elszakítják a ruhájukat, összekenik magukat, és ehhez bűnbánó ábrázatot vágnak, amitől előbb-utóbb a szüleik agyára mennek.


Mérleg (09. 23. – 10. 22.)

Jelmondatod: mindenkinek igaza van! Így aztán rendszerint kétkulacsosnak, és egy idő után elviselhetetlenül idegesítőnek tartanak. A bizonytalanságod, vagy a másoknak való megfelelési kényszered miatt nem diplomatikusnak, hanem hazudozónak tartanak. Egyébként többféle Mérleg van:

Patika Mérleg: Olyan érzékeny vagy, mint a mimóza. Melletted nem lehet sem tévézni, sem zenét hallgatni, és talán még hahotázni sem a telefonba, mert rögtön előhozakodsz a „Szétmegy a fejem!” mondattal, amivel nyomban elveszed a másik életkedvét.

Mázsa Mérleg: Az előző ellentéte vagy - akár a hátadon is vághatják a fát, vagy a fejed tetején is táncolhatnak, mert észre sem veszed. Ha rád szakad a ház, akkor csodálkozva megkérdezted: történt valami? Emiatt aztán olyan érzéketlennek tartanak a környezetedben, mint egy fatuskót.

Tányér Mérleg: Semmit sem adsz önszántadból, mindenért azonnal viszonzást vársz. Vagyis még mielőtt adnál, gyorsan tudni akarod, hogy a másik serpenyőben mi lesz az ellensúly. Ezért kedvenc mondatod: „A tiéd leszek, de mit kapok cserébe érte?”

Kalmár Mérleg: Nem foglalkozol azzal, ha valami nem úgy sikerül, ahogy ígérted, vagy ahogy várják tőled. Hiszen mi történhet? Attól, hogy még nem egészen stimmel valami, nem fog összedőlni a világ! Nem így van?

Skorpió (10. 23. – 11. 21.)

Közöny és szenvedély, ördög és angyal, apály és dagály - mindezek rád vonatkoznak. Képes vagy a tűző napon kiülni egy sziklára és ájultan élvezni a forróságot. Szakadó esőben tönkreázni a gyönyörűségtől. Sokan azt hiszik rólad, hogy támadó vagy, pedig te nem ismered a támadást, csak az önvédelmet. Egyetlen fogást alkalmazol, ami halálos: összegömbölyödsz és a fejed felett előreszúrsz. Ha jól belegondolunk, akkor rokonságban állsz az elefánttal, mert alapvetően szelíd vagy és békés. De ha egyszer betelik a pohár, akkor eltaposod az embert. Aki ennél a hasonlatnál felteszi a következő kérdést, az feltehetőleg nem ismer téged: "Na, jó, de az elefánt tekintélyes állat. Ellenben egy ilyen parányi, csúf kis féreg, mint amilyen a Skorpió, hogyan jön egyáltalán ahhoz, hogy védekezni merészkedjen?" És ezután már jobb lenne, ha nem is akarna megismerni téged...

Nyilas (11. 22. – 12. 21.)

Te vagy a társaság öröme, rád mindig lehet számítani. Ott vagy az összes kiránduláson, a legénybúcsún; és ha csak jól be kell rúgni, akkor is. Te vagy az, aki nemcsak január elsején fogadkozik, hanem akkor is, ha másnapon ébred, és nagy hangon adja elő, hogy új életet kezd - amit persze nem tart be. Életművésznek tartanak, mert az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy az állandó pénzzavar ellenére honnan telhet mégis mindig mindenre. Szimpatikus egyéniség vagy, de mindenhonnan elkésel. Ha a főnököd értekezletet tart, neked egy órával előbb szólnak, és még akkor is képtelen vagy az időt tartani. Szilaj vagy és mértéktelen, nyugtalan és zabolátlan. Állandóan harcban állsz önmagaddal, talán azért, mert az állatövben kentaurként ábrázolnak. A felsőtested ember, az alsó ló. Vagyis röviden torzó vagy. Igaz, a csupa szíved miatt mindenki olyannak imád, amilyen vagy.


Bak (12. 22. – 01. 19.)

Ha nem tudod, hogy milyen a Bak, akkor képzelj el egy kis gyalogösvényt a hegy oldalában, amelyet egy hatalmas sziklatömb torlaszol el. Jön egy kiránduló csapat, akik között van egy Bak jegyében született. Mindenki megkerüli a követ, csak a Bak áll meg búsan előtte. A többiek már vígan messze járnak, de a Bak még mindig lehorgasztott fejjel a kő előtt áll. Aztán másnap újra kimegy a kőhöz,  harmadnap pedig már visz egy vasrudat is magával. Megpróbálja egyedül kiemelni vele a sziklát, persze eredménytelenül. Az idő lassan őszbe fordul, majd jön a tél, de a Bak még mindig próbálkozik a sziklával. Tavasszal már kötéllel, csörlővel felszerelkezve érkezik a kőhöz; időközben a barátai elfelejtik őt, a családja is darabokra hullik, és a Bak egyedül marad. Végül a kő elégeli meg a Bak makacsságát, és fogja magát, arrébb megy.

Vízöntő (01. 20. – 02. 18.)

Te vagy a nagy beugrató! Képes vagy fordítva felvenni az ingedet, és meggyőzni arról a többieket, hogy ez a legújabb divat. Komolyan kifejted, hogy valódi angol szövettel vonatod be a kocsidat, és kétsoros gombolás lesz az ajtaján. Állandóan szerepet játszol, és magad vagy a két lábon járó rejtély. Nem várod meg, hogy az emberek kinevessenek, hanem te nevettetsz. Rendkívül feledékeny vagy; már egészen fiatal korodban érdemes lenne ginszeng-gyökeret szopogatnod, hogy ne felejtsd el az ötleteidet. Naiv vagy, aki még felnőtt korábban is képes léggömböket eregetni. Mellesleg, ha a barátaid nem vigyáznának rád, éhen is halnál. Ritka típus vagy – szerencsére, mert nagy bajban lenne az emberiség, ha sokan lennétek. Igaz, akkor lenne még nagyobban, ha nem is léteznétek!


Halak (02. 19. – 03. 19.)

Ingatag, érzékeny, állandóan másra vágyakozó és örökké elégedetlen vagy; kicsit olyan Savanyú Jóska. A játszótársakat elkerülöd, inkább magányosan üldögélsz a vízparton. Képzeletben elhatározod, hogy tengerész leszel; persze, ha a parton találkozol halászokkal, akkor inkább halásznak állsz. De nem vagy tőle boldog; azt tervezgeted, hogy jobb lenne, ha te szállíthatnád ki a halat a nagy szálloda éttermének. Rád bízzák a munkát, és te rájössz, hogy milyen jó lenne mégis liftesnek lenni a puccos hotelben; és nem mész vissza a halászhálók közé, hanem egyenruhában nyomogatod a lift gombjait. De már azon jár az eszed, milyen jó lenne, ha kiküldenének a reptérre, a vendégek poggyászáért. Nem telik bele sok idő, és az álmod valóra válik. Aztán persze nem mész vissza a szállodába, hanem pilótának állsz. És persze ettől sem vagy boldog, hanem széttárod a karjaid, és nagyot sóhajtva azt mondod: "Nem valósult meg az álmom, nem lehettem tengerész! De mit is tehetnék? Bele kell törődnöm a sors akaratába.

Forrás: blikkruzs

Szirmokon szétszórt szó

Egy meglehetősen tavaszias varázsige betűi szóródtak szét a kivirágzott tájon. Keresd meg őket és tedd a helyes sorrendbe, hogy a bűbáj ismét használhatóvá váljon!

Nagyításhoz pöccints a pálcáddal a képre!

Minden helyes megfejtőnek 5 pont jár!
Megoldásaitokat Adam Kensington várja bagolyposta útján.

2018. március 15., csütörtök

Kedves Olvasóink!

Az iskolaújság e havi számában:

Fagyos hírek a nagyvilágból - Körkép a tél utolsó napjairól
Mit tartogat számunkra a jövő? - Titeket kérdeztünk
A kokárda is lehet divatos - Piros-fehér-zöld trend
Sok hűhó pár vizsgáért - Megörökített parapillanatok
A húsvét története - Miről is szól az ünnep?
Olvadó szívek - Tavaszi zsongásról suttognak a falak
Húsvéti hiszti és vészes vizsgák - Dr. Who segít
Maja horoszkóp - Tengerentúli személyiségjegyek
Húsvétra hívó - Ünnepre hangoló megfejtenivaló

Az Edictum szerkesztősége
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kíván!

Fagyos hírek a nagyvilágból


Jó ember a hóember
A szomszédos Ausztriában, Gráctól nem messze meglehetősen nagy kavarodást okozott egy mindössze 9 éves fiú, pedig ő nem tett mást, mint túlzottan örült a hónak. Az ifjú varázsló fáradtságos munkával megépített egy tucatnyi hóembert a metsző mínuszokban, szívét-lelkét beleadva. Művei az odaadó gondoskodástól felszabadult mágikus energiák hatására önálló életre keltek és természetesen azonnal elindultak felfedezni a környéket. Jó néhány muglival összetalálkoztak, párat még meg is dobáltak hógolyóval. A Varázsbaj-elhárító Osztag azonnal kiszállt a helyszínre, ám a kisfiúra való tekintettel nem hatástalanították a bűbájt, csupán biztonságba helyezték a hóembereket, távol a varázstalan szemektől. A Muglimagyarázat Szerkesztő Bizottság elérte, hogy a szemtanúk az esetet mindössze egy valósághűen megkomponált tréfának tekintsék. Az ifjú mágus családja úgy nyilatkozott: "Nagyon hálásak vagyunk a minisztérium embereinek, hogy figyelembe vették  gyermekünk érzéseit. A hóembereket egy hűtött szobába szállásoljuk majd, ha felmelegszik az idő."


Jégcsap szonáta
A méltán híres, különc ír zenész, Art O’Carroll ismét valami lélegzetelállítóval rukkolt elő. Március 3-án szabadtéri koncertet adott, melynek keretében hangszerként csak és kizárólag jégcsapok szolgáltak. "A méretük, az elhelyezésük és az előadótér akusztikája határozta meg művem minőségét" - nyilatkozta a muzsikus. A koncertet egy völgyben tartották. A közönség tagjai páratlan élményként számoltak be a nem mindennapi előadásról, melyen a művész bő két órán át vonultatta fel legismertebb szerzeményeit ebben a különleges feldolgozásban.


Hegymászó a bajban
Szó szerint vérfagyasztó baleset történt az egyesült államokbeli Minnesota államban, ahol egy hegymászó egyensúlyát veszve alágurult a magasból, végig azon az úton, amelyet odáig megtett. A hegy lábához egy hatalmas hógörgeteg formájában érkezett meg. Szerencséjére úgy negyed órán belül egy arra bandukoló kutya megérezte őt és jelezte gazdájának, hogy a nagy hógolyó belsejében ott rekedt valaki. A megmentő mágus egy percet sem tétovázott, bevetette az általa ismert leghatékonyabb bűbájokat és nagyjából öt perc alatt kiolvasztotta a pórul járt kalandort.

Mit tartogat számunkra a jövő?

Zajlik a jövő évi házvezetői és tanári pályáztatás. Szerinted kik lesznek jövőre a házvezetők? Milyen tantárgyat tanulnál szívesen, mégsem oktatják jelenleg? 

Varga Nóra: "Remélem, marad Sárkiapu és Kedves bácsi, Viktorék után ők is egy nagyon jó csapat. Jól kiegészítik egymást; a házvezetőnk minden főnix apukája, bármikor lehet hozzá fordulni mindenféle apró-cseprő bajjal, Kedves bácsi meg a szigorúbb, aki megköveteli a pontosságot és a teljesítményt. Ő fogja össze a házvezetést, Sárkiapu meg a házat, és így marad egész a ház.
Tantárgyak? Hmm.. Szívesen tanulnék a varázslények betegségeiről, de csak a leggyakoribb betegségeket. Jó lenne tudni, hogyan segíthetünk állatainkon."

Vörös Laura: "Igazából tökéletesen elég tárgyunk van az évfolyamokra, bár amit szívesen tanulnék, az az illóolajtan. Úgy hallottam, az régen jó volt. Meg viselkedéselemzést. Vagy akár bármit, ami az állatokkal kapcsolatos, és még nem volt róla szó, vagy esetleg a tananyagban nincs benne. Vagy mondjuk olyanokról is tanulnék, amik a mágikus tárgyakkal kapcsolatosak, pl. milyen bűbájjal lehet rávenni a képeket, hogy mozogjanak, vagy hogy kell színváltoztató tintát csinálni."

Partay Alfréd Benedek: "Szerintem nagy esélye van annak, hogy azok maradnak, akik voltak. Előfordulhat, hogy olyan személy lesz, aki már betöltötte ezt a posztot évekkel ezelőtt. Olyan, mintha nem nagyon engednének oda friss arcokat. Bennem olyan gondolatot ébreszt, mintha a szálakat pár ember mozgatná, ez számomra elég negatív érzetet kelt.
Illemtan tantárgyat szeretném újra látni. Szerintem lenne jövője." 

Daisy Blue Berry: "Szerintem mindenki marad, gondolom. Nem ismerem ennyire még itt a tanárokat, hogy ki és milyen házhoz menne. És T-rex se súgott semmi izgit.
Egyébként én a fotográfiát a szakomról nagyon hiányolom, meg úgy az egész művészeteket."

Ónódi Adél: "Először is, nagyon bízom abban, hogy az Eridon élén nem történik változás. A Navinéseknél valószínűleg marad a mostani felállás. Graham tanár úr a legjobb a Levitának; ha lesz is változás, az a házvezető-helyettesi szinten fog történni. Rellon, hm, hm. Nekem úgy tűnik, hogy Magnus professzor élvezi a szerepet, de hogy a házvezető-helyettessel mi a helyzet, azt már tőle kellene megkérdezni.
Szívesen tanulnék történelmet. *finoman vállat von* "

Légrádi-Manó Zselyke: "Most jöttem úgy igazán az iskolába, ezért nem ismerem a tanárokat igazán, nem tudom, kik a "jelöltek". Szívesen tanulnék bármilyen művészeti tárgyat, ezt viszont tudom."

Zelei Viktória: "Szerintem maradnak így a HV-k, vagy nem tudom. A miénk maradjon, az a lényeg. *-* Én az Illemtant hiányolom már nagyon. Annyira szomorú voltam, amikor megszűnt, mert tök sok érdekes dolgot tanultunk, olyan más volt, mint a többi tárgy.
Meg a Melodimágia is jó lenne, azt sosem tanultam még."

Kasza Fanni Stefánia: "Én nem tudom, kik maradnak jövőre, de nem is nagyon izgat. A lényeg, hogy Sárki apu és Kedves cica bácsi megmaradjon nekünk. 
Valami rajzórának, vagy a régi művészetis óráknak nagyon örülnék, ha visszahoznák."

Maróti Fanni: "Nálunk nem hiszem, hogy lesz változás, nem is érzem szükségszerűnek. Úgy gondolom, hogy a Navine most úgy tökéletes, ahogy van. Mint mindig, persze. Bevallom, a többi ház életében annyira nem vagyok otthon, de Alastair Magnusnak tök jól állna egy kék házvezetői talár. Mármint a szeme színéhez nagyon menne. *elábrándozik az ecsetére kívánkozó tekinteten, aztán megrázza a fejét* De nekem amúgy tényleg mindegy, hogy a többi házat ki irányítja. *megvonja a vállát*
Több művészetes tárgy kellene szerintem. Legalábbis művészetet tanuló mestertanoncként elbírnék még néhány szaktárgyat, de alapképzésen sem ártana bővíteni a kínálatot."

Lóránt Bence: "Sajnos nem ismerem az itteni viszonyokat, még nagyon új vagyok.
Szívesen tanulnék viszont egy "Bagolykői Kiskapuk" tantárgyat, amiben a felsőbb évesek tapasztalatai vannak, hogy mit és hogyan lehet megúszni, legyen az a házirend, vagy beadandó felől nézve"

A kokárda is lehet divatos

Szalagrózsa, szalagcsillag vagy kokárda - a március 15-ére való emlékezés elmaradhatatlan kelléke a szív fölé tűzött, nemzeti színű egyenszalag. Azonban nem kell mindegyiknek úgy kinéznie, ahogy a '48-as forradalom idején - vannak olyan formulák, melyek a kitűző alapot véve, mozgó jelenetet ábrázolnak a forradalom nagy pillanatairól.


A magyar kézműves szcéna szívesen kísérletezget a különböző kokárdák kiegészítésével. Tágabb értelemben a kokárda minden ruhára, sapkára vagy bármilyen tárgyra helyezett jelvényt jelent; csak szűkebb értelmezésben beszélünk nemzeti színű szalagból készített, kerek alapú kitűzőkről. Vagyis a nagyobb értelmezésben vett kokárda lehet gyűrű, nyaklánc, vagy éppen fülbevaló is.
  

A kinyíló és becsukódó rózsák a kialakuló szabadságharcot, a forradalom kiszélesedését jelképezik. Eredetileg a kokárda a 18. században, még a nagy francia forradalom előtt, kissé más jelentéssel bírt. Akkor még egyszínű, sapkára tűzött szalag volt, ami a különböző politikai pártállásokat képviselte. A nemzeti színű trikolor csak a francia forradalommal terjedt el Európa-szerte. Mégis, talán a magyarországi forradalom idején vált elég jelentős szimbólummá ahhoz, hogy több, mint egy évszázaddal később is március 15-e eljöttével feltűzzük a jelvényt.


Olykor a mosolygós forradalmárokat is kisebb-nagyobb formában a mellünkre tűzhetjük, hogy megjeleníthessük a bennünk rejlő lázadót, aki a rendszer elnyomása ellen lép fel. Bármilyen formát és alakot válasszon is a megemlékező, a március 15-e muglik és mágusok számára is meghatározó időpontja a magyar történelemnek.