Yuletide, ahogyan azt világszerte ünneplik

Legutóbbi lapszámunkban arról írtunk, hogyan is lehet megünnepelni a Yule-t, ezt a mágikus varázslóünnepet, amelyet bizonyos helyeken a Karácsonnyal együtt vagy éppen ahelyett ülnek meg. Ezúttal arról számolunk be, hogyan is ünnepelték a világ különböző részein a téli napfordulót.

Spellsbury, Anglia 

A Stonehenge közelében található Spellsbury-ben idén is tizenkét napig tartott a Yule alkalmából rendezett ünnepségsorozat. A kelta gyökerekkel rendelkező mágusok körében népszerű zarándokhelyen december 10-én vette kezdetét a környék lakóit és a messziről érkezőket egyaránt tárt karokkal váró fesztivál. Sor került a már megszokott fagyöngy-gyűjtésre is. A legenda szerint az a lány, aki fagyöngyöt talál, igaz szerelemre számíthat, így ez a tevékenység igazán népszerű a fiatalok körében. A városkában ezt követően kerültek ki a hagyományos Yule koszorúk fagyönggyel és magyallal díszítve, hogy az elkövetkező évre távol tartsanak minden rosszat a házaktól és lakóiktól. Spellsbury főterén megnyitott a széleskörben ismert, egyedülálló Yule-vásár is, ahol fagyöngycsokroktól hagyományos finomságokon át faragott fatörzsekig mindent lehetett kapni. Sor került lakomákra is a városházán, ahogy az már megszokott, szarvassülttel főfogásként. Záróeseményként december 21-én meggyújtották a városháza kandallójában a szépen faragott Yule-fatörzset, másnap reggel pedig a külön erre a célra készült mágikus tárolóba helyezték az utolsó darab parazsat, hogy az csupa jót hozzon az új évre Spellsbury lakóközösségének.

  Zauberberg, Bajorország

A bajorországi Zauberbergben idén is három napos rendezvénysorozattal ünnepelték meg a Yule-t. A hagyomány szerint az ünnepet a vidék mágusai már a germán időkben is megülték, és ebben kételkedni igazán senkinek sincs oka. A fennmaradt történelmi források is bizonyítják, hogy a hagyománynak több évszázados gyökerei vannak, noha az idők során sok minden változott. Az ünnepségsorozat december 21-én vette kezdetét. A városka díszbe öltözött, minden lakás ajtajára kikerült a hagyományos Yule-koszorú is. Az ezt követő napon sor került a mézeskalács-szépségversenyre is, amelyet az összes német tartományból érkező versenyzők közül idén, két év kihagyás után ismét a helyi cukrászat nyerte a mindenki által csodálatosnak mondott mézeskalácsból készült városmakettel. A sütemény végül a másnapi közös vacsorán lett a desszert, ugyanis az ünnepség, mint mindig, idén is a városházán rendezett közös vacsorával zárult. A közös étkezés fő fogása már időtlen idők óta a malacsült, amelyet mindig a városka főterén sütnek 23-án, mellé pedig bőven mérik a sört bárkinek, aki már nagykorú.

Marrakrossur, Feröer-szigetek

Vágar szigetén ismét egy teljes héten át ünnepelték a Yule-t. A kis sziget egyetlen mágustelepülése már a középkor óta tartja az összes, gyakran pogánynak nevezett ünnepet régi, viking szokásokra alapozva, noha ezek mára legalább részben idomultak a kor lehetőségeihez és elvárásaihoz. A hét napos eseménysorozat adománygyűjtéssel van egybekötve, rászoruló feröeri és dán mágusokhoz juttatják el az összegyűlt pénzt és egyéb adományokat. Ennek szellemében a Yule ünnepének nyitó eseménye sem más, mint egy Yule "nagytakarítás", a helyiek által reinsa néven ismert szertartás, amelynek során összegyűjtenek mindent, amire nincs szükségük és felajánlják adományként. Zsályát és rozmaringot is égetnek ilyenkor, majd pedig a falu főterén felállítják a Yule-oltárként ismert máglyát az alkalomra faragott fatörzsekből. Ezt majd a záróesemény részeként gyújtják meg az év leghosszabb éjszakáján, 22-én, majd reggel együtt köszöntik a felkelő napot. A hét során több közös lakomára is sor kerül, valamint egy jótékonysági bálra is, amelynek bevételét a már fent említett célra fordítják majd az ünnepeket követően. 

Seiðurþorp, Izland

A Vestmannaeyjar szigetcsoport egyetlen mágustelepülése, Seiðurþorp  három napon át ünnepelte a Yule-t. December 20-án nyitóceremóniaként felállították az izlandi mágusok lakta falucska főterén a Yule-máglyát, valamint helyükre kerültek a főként fenyőágakból, fagyöngyből és magyalból készült díszek is. Másnap előkerültek a szalmából készült kecskefigurák, a lakók pedig rendkívül jól szórakoztak egymás megviccelésével, míg este közös lakomát ültek. Idén először pedig a naptáncot is megnézhették az alkalomra más településekről ide érkező vendégek is. A naptáncra mindig 22-ére virradólag kerül sor, amikoris a falucska lakói fehérbe öltözve, lámpásokkal felszerelkezve, zenével és tánccal üdvözlik a felkelő napot.

Szilágybűbájos, Partium

Szilágybűbájos egyike azon mágusközösségeknek, amelyekben újkeletű hagyomány a Yule megünneplése, illetve ahol a korábban említett településekkel ellentétben a Karácsonyt is ünneplik. Az 1700-as évek elején alapított mezővárosban mindössze egy évtizede kezdtek el a téli napfordulóról megemlékezni. Az ünnepség mindössze az év leghosszabb éjszakáján át tart. A bűbájosiak napnyugtakor gyertyát gyújtanak és útnak indulnak a hosszú téli éjszakán a közeli erdőbe fagyöngyöt gyűjteni, amelyet még napkelte előtt a otthonaik ajtajára akasztanak fenyőágakkal együtt, kis csokor formájában, hogy megvédje őket minden rossztól az elkövetkező évben. Ezt követően a főtéren gyűlnek össze, ahol egyetlen Yule-tuskót lobbantanak lángra, amelyből minden lakó kap egy darab parazsat, hogy hazavihesse napkeltekor, majd azzal lobbantsa lángra saját kandallójában a tüzet, amelyet aztán nem is hagynak kialudni egészen Karácsonyig. Az egyes házakban a Yule-tuskót Szentestén helyezik a kandallókba, hogy füstje távol tartson minden gonoszt ezen az éjjelen. Szilágybűbájoson ugyanakkor a Karácsonyt sem aprózzák el, egész Partiumban híres a település csodaszép karácsonyfáiról, egyedi készítésű üvegdíszeiről, valamint élő Betleheméről is.