Ha valakinek nem lenne ismerős a képről vagy névről, ő az a posztimpresszionista festő, aki lenyisszantotta a saját fülét. Így már megvan? Gondoltam. Az e havi szám cikkében a plot twist az, hogy nem arról fogunk beszélni miért nyirbálta meg magát, pedig sokan hittétek ezt, mi? Na, látod, ez a jó csavar a történetben. Nem-nem. Terítékre kerül 1888-ban megfestett Kávézó terasza este névre keresztelt festménye, hogy eggyel többet is ismerjetek. Szívesen.
Gyönyörű festmény, nemde? A színek kompozíciója, az ecsetvonások. Tökéletesen tükrözi az egész kép a posztimpresszionizmust magát, ami igenis elvárható az egyik legnagyobb alakjától. Van Gogh 16 évesen fogta magát és a nagybátyja által a hágai Goupil & Cie Galériához állt. Mindezek után több helyen is megfordult, többek között Brüsszelben, Párizsban és - Merlinre, figyufigyufigyu - Londonban is. Ránk rúgja az ajtót a következtetés a képpel, nemde? Nem? Akkor elmagyarázom, hegyezd a füled - övön aluli poén, elnézést kérek, de attól még figyelj, mert lemaradsz.
Tudod mi van Londonban? Az Abszol út. Tudod mi van az Abszol úton? A Gringotts.
Sasszemed van, ha észrevetted a festmény bal szélén látható vasszínű kaput. Rengetegen állítják, hogy bizony az abban az időben a Gringotts bejáratát rejtette. A festmény utcája alapvetően is túl sok hasonlóságot hordoz magában az Abszol úttal, ez csak még inkább beteszi a kaput. Napvilágot látott pár teória erről, de bizonyítást egyik sem nyert a mai napig, azonban valakik vannak olyan kitartóak, hogy keresik az igazságot. Sokan álltak neki a kutatásnak annak idején, de mára már mindössze 15 ember maradt, akik kitartanak az elmélet mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése