Mugli kütyük varázslószemmel

Bagolypótlék és messzeszóló

Mint az már a számítómasinák és képdobozok kapcsán is szóba került, a mugliknak is megvan a maguk mágiája, méghozzá a technológia és nem korlátozódik csak a már bemutatott kütyükre és szerkentyűkre. Van tovább is. A technológia például nem csak arra képes, hogy mozgóképekbe sűrített történetekkel szórakoztasson vagy információt közvetítsen, hanem kapcsolatot is képes teremteni az emberek között. Hogy miképpen is? 

Az idők során számos találmánnyal próbálták a varázstalanok a baglyokat pótolni, ha már megszelídíteniük és postai munkára befogniuk őket nem sikerült. Először is ott voltak a postagalambok, aztán meg a postások által szállított levelek. Ma már egyre inkább divatjamúlt, régimódi megoldásnak tűnnek, nem beszélve arról, hogy a továbbítás árát is meg kell fizetni, amióta egy angol postamester feltalálta a bélyeget. Nem mintha korábban nem kellett volna ilyesféle költségekkel számolni a varázstalanoknak, azonban mivel a bélyeg elterjedése előtt a címzettnek kellett fizetni a postaköltséget, amennyiben átvette a levelet, sok esetben kreatívan kijátszották a borítékra írt titkos üzenetekkel a rendszert. Ha a címzett nem volt hajlandó átvenni a levelet, a feladónak máris ingyen és bérmentve, a posta költségén sikerült eljuttatni az információt hozzá. Ezután jött a bélyeg Rowland Hill-nek, a már említett postamesternek köszönhetően és átláthatóvá tette a kézbesítés addig meglehetősen zavaros rendszerét.

Penny Black, az első postabélyeg Viktória királynő arcképével

A postabélyeg és önmagában a posta rendszere az emberi kreativitást dicséri és ez egyben az első lépés is a mai modern kommunikáció irányába. A 19. századnak azonban nem csupán a bélyeg volt az egyetlen találmánya, ugyanis tudósok ekkortájt kezdték megalkotni, tesztelni és továbbfejleszteni azokat a szerkezeteket, amiktől a távközlés felgyorsulását várták. Előfordult, hogy egy levélre heteket vagy akár hónapokat is kellett várni, attól függően, hogy mi volt az úti cél. Azonban más a helyzet a távíróval például. 

A távíró berendezéshez leghamarabb Samuel Morse nevét társíthatjuk, ugyanis - bár a szerkezet története jóval korábban kezdődik - Morse volt az, aki 1837-ben előállt egy könnyen használható, gyors berendezéssel és a Morse-kóddal, ami aztán széles körben elérhetővé tette a technikát és megkönnyítette a kommunikációt. Természetesen ezeket a kütyüket is állandóan fejlesztették, javították, csiszolták. Rövid időn belül megjelentek a Tesla, Marconi és Popov által kifejlesztett vezeték nélküli, úgynevezett szikratávírók is. Ilyen szikratávíróval adta le a vészjelzést 1912-ben a Titanic is, elsőként alkalmazva az S.O.S. jelzést.

Első világháborús szikratávíró

  

Miközben ezek a szerkezetek még a világháborúk idején is használatban maradtak, még a saját kódon belül is kódolt üzeneteket közvetítve, erre a technológiára alapozva kifejlesztették tudósok a rádióadó-vevőt is, na meg a messzeszólót, ismert nevén a telefont.

Vezetékes telefon (19. század) és mobiltelefon (21. század)

A vezetékes telefon feltalálása Alexander Graham Bell nevéhez fűződik, aki 1876-ban szabadalmaztatta találmányát Washingtonban. Két évvel később, 1878-ban már az első telefonközpontot is létrehozták az Egyesült Államokban Puskás Tivadar elképzelései alapján, majd 1879-ben Párizsban jött létre újabb központ, 1881-ben pedig már az Osztrák-Magyar Monarchia területén is elkezdődött Puskák felügyelete mellett a telefonhálózat kiépítése. A vezetékes telefon napjaink technológiájához mérten azonban már viszonylag elmaradottnak számít, ugyanis manapság a rádióadó-vevők mintájára megalkotott mobiltelefonok vannak használatban, amelyekkel vezeték nélkül nagy távolságra lehet kapcsolatot létesíteni másokkal. Ezek a kütyük ráadásul ma már okosak is. Nem csak telefonhívásra és üzenetírásra alkalmasak. A számítómasinák esetében az internetnek köszönhetően nagyon könnyű emailnek nevezett leveleket küldeni bárkinek, ezt azonban ezekkel a telefonokkal is megtehetjük. Olyanok, akár egy-egy kis robot, ami vacsorát nem főz ugyan, de azt meg tudja mondani, hol ehetünk. Távközlésnél maradva azonban csak azt emelném ki, hogy a mobiltelefonoknak köszönhetően ma rengeteg lehetősége van kapcsolattartásra bárkinek, mindössze néhány gombnyomásba kerül. A mugli mágia csodái ezek a kütyük, ez nem is kérdés.