Könyvajánló

Leiner Laura - Szent Johanna Gimi

Gondolom mindenki hallott már a gimis könyvekről, amik mostanában ellepték a könyvesboltok polcait. Vannak közöttük mugli és boszorkány által írt művek, amit egy Leiner Laura nevezetű nő indított el. Mióta megjelent a Szent Johanna Gimi (SZJG) könyvsorozat, azóta újabb és újabb ilyen történetek jönnek ki, több kevesebb sikerrel. Én is az unokanővérem kezében láttam először, de az volt az első gondolatom, hogy, ha nincsenek benne különleges dolgok, akkor nem lehet olyan jó. Hát tévedtem! Beleolvastam ez első kötetbe és másnap már a másodikat kezdtem, két hét múlva pedig befejeztem az egészet. Az írónő reálisan mutatja be a mugli iskolák életét, annak minden részletével. Mindenki megtalálja a kedvenc karakterét, akivel sok a hasonlóság közte és az olvasó között. Nekem ez a karakter nem más, mint Kinga, akinek az akaratereje a legnagyobb, illetve irányításmániás.

A könyv főszereplője Reni, a nyomi könyvmoly, aki teljesen beleesett a suli legmenőbb srácába, Cortezbe. Azonban a dolgok nem úgy mennek, ahogy a sablonos történetben, mert vannak akadályozó tényezők, többek között Reni nem létező önbizalma. A lánynak sok mindenen kell átmennie, de az osztálytársai mindig támogatják és összetartanak. Ennél jobb osztállyal még nem találkoztam a könyvekben, először túl tökéletesnek is tűnt, de hamar megszerettem őket, főleg a Balhés 4-est, később 5-öst. Ők a legjobb karakterek, mindig bajba kerülnek és a Dave-Zsolti közötti szívatásokon csak nevetni lehet. A másik páros, akik az olvasók kedvencei: Zsolti és Máday igazgatóhelyettes asszony. A fiú több verset is ír a nőnek, amely nem kevés humorforrást jelent az olvasó számára, legfőképpen tán Máday reakciói miatt.

Az egész könyv Reni szemszögéből íródik, az ő naplóját ismerhetjük meg. Az elején egy szürke kisegér, akinek nincsenek barátai, ez azonban hamar megváltozik, mikor a mellette ülő Virágot "megvédi" Kingától és innentől kezdve legjobb barátok lesznek. Az utóbb említett lánnyal nem jönnek ki jól, ő inkább a másik osztállyal szeret barátkozni, egyértelműen a népszerűségre és tökéletességre hajt. Mint említettem ott, van az osztály elérhetetlen fiúja Cortez, aki dögös, okos és úgy válik a társaság középpontjává, hogy ő maga nem is vágyik rá. Az ő kapcsolatuk nem mondható többnek barátinál, az első nap rögtön strébernek nevezi a lányt, illetve rendszeresen vicc tárgyává válik Reni nevének eltévesztése is. A másik barátja Arnold, aki az osztály és egyben az egész iskola legokosabb tanulója, mindez pedig nem kevés szarkazmussal és lekezeléssel társul. Sok vita van közte és Virág között, főleg butaságok miatt, mert egyikőjük sem fogadja el a másik nézeteit - habár nem mernénk biztosan állítani, hogy Virágnak vannak nézetei. A lány egyébként emós, jókedvéről pedig egyetlen dolog árulkodik csupán: eltűzi a haját a szeméből. A könyvben a balhés csapat tagjait szerettem még nagyon. Cortez és Ricsi, akikre mindenki hallgat, legyen az akár kérés vagy parancs, a Dave és Zsolti között kialakult barátság, akik éjszaka is képesek kikészíteni a másikat. Dave alapvető ismertetőjegye, hogy rajong az Apple cuccokért, igazi IMan,  (akit felháborít, hogy körte volt a jele az oviban), később pedig csatlakozik hozzá Macu is, a japán származású fiú. Ők mindent tudnak az Apple cégről, azok kütyüiről és az elektronikus dolgokról. Az osztályba jár egy francia srác, akit a fiúk csak Zsáknak neveznek - tisztes nevén Jacques Chatelain. Remekül süt és Reni nagyon szereti az általa készített édességeket, különösen a felülmúlhatatlan citromtortát. Az ő legjobb barátja Gábor, aki általában csendes, és pont lep meg mindenkit a könyvsorozat végén. Az osztály két további tagja Andris és Robi, a kockák, akik a LOL játék legjobbjai.

Minden karakternek megvan a maga kedvenc együttese, zenésze, illetve a hozzájuk illő zene. Reninek van is egy toplistája a sírós zenékből, amiket igen gyakran hallgat.

Laura a történet mellett a mugli iskolákat is élethűen ábrázolja, mintha ő is odajárt volna (bár ki tudja). Az órarend olyan, mint egy rendes iskoláé, a tanárok próbálják nevelni a diákokat és szakkörök is vannak, melyek közül mindenki kedve szerint válogathat.

Ha valaki könnyed nyári olvasnivalóra vágyik, amiben nincsenek szörnyek, mágusok, vámpírok és egyebek, akkor ezt a nyolc részes sorozatot tudom ajánlani. Az izgalmak itt is megvannak, továbbá vicces jelenetek, konfliktusok, és sok bajkeverés, egyszerűen olvastatja magát, ha elkezded nem tudod letenni.

Lássunk egy kis ízelítőt az első részekből:

Zsolti lépett hozzánk. 

– Hé. Anyu küldi. Boldog szülinapot – tartott a kezében egy torta alakú csomagolást. Ami minden bizonnyal egy tortát rejtett. 

– Kösz – röhögött Cortez, és átvette a csomagot. 

– Megnézzük, mi az? Remélem, feketeerdő. Tuti, hogy feketeerdő. Nézzük meg, hogy feketeerdő-e – türelmetlenkedett Zsolti. 

– Tudod mit? Visszaadom, és nézd meg – vigyorgott Cortez, és már meg is szabadult a reggel fél nyolckor kapott tortájától. Zsolti, mintha csak erre várt volna, azonnal elkezdte leszedni a csomagolást. 

– Aha! Feketeerdő! Kértek? – nézett körbe. 

– Nem, kösz – ráztam a fejem kicsit furán. Zsolti egyetértően bólintott, aztán előszedett a táskájából egy villát. 

– Miért van nálad villa? – ásított Virág. 

– Hogyhogy miért? Hát ezért – pislogott értetlenül. 

Nem tudom. Szerintem fura reggel fél nyolckor feketeerdő-tortát enni a suli előtt, de biztos én látom rosszul.

A mekis nem teljesen értette a kiejtését, úgyhogy a többiek szakadtak a röhögéstől, szegény Jacques pedig segítségkérőn pillantott körbe. Már épp odaálltam volna mellé, de Zsolti megelőzött. 

– Zsák barátomnak lesz egy „lö hamburger”, egy „lö krumpli”, és egy „lö kóla” – közölte.

– A következő szám Pósa Richárdnak, becenevén kis Einsteinnek szól, ezzel kívánunk sok sikert a kémiaversenyhez! 

A rádió hangszóróiból felcsendült egy Green Day-szám, miközben az árkádok alatt álló Ricsi Dáviddal és Zsoltival kezdett kiabálni. 

– Ez nem vicces, hanem rém ciki! – magyarázta, miközben az udvaron mindenki őket figyelte. 

– Felmayer! – kiáltotta Arnold a fejét rázva. Dávid kérdőn felénk fordult. – Einstein fizikus volt, te szerencsétlen! 

Az udvaron kitört a röhögés, még Ricsi is önelégülten vigyorgott, Dave pedig eszméletlenül beégett.